04.2. Milyen alakban jöhet létre a szerződés?

Utolsó frissítés: 2015. február 18. szerda, 13:42

Közzétéve: 2014. május 08. csütörtök, 13:28

Szerző: Dr. Jámbor Attila


Szerződés nem csak akkor jöhet létre, ha a két fél együttesen aláírja a megállapodást. Jogszabályi tilalom hiányában szóban is megköthetünk érvényesen egy szerződést, sőt olyan eset is lehetséges, amikor még a feltételek egyeztetése sem történik meg. Az új Ptk. már tartalmaz előírásokat az elektronikus úton létrejött szerződésekre is.

1.
Milyen alakban köthető szerződés?


Az új Ptk. a jognyilatkozatra vonatkozó előírások keretében szabályozza a szerződés alakjára vonatkozó előírásokat is. A jognyilatkozat joghatás kiváltására irányuló akaratnyilatkozat [2013. évi V. tv. 6:4. § (1) bek.].

Szerződést jogszabály ellenkező rendelkezése hiányában az alábbi alakokban lehet megkötni (vagyis ilyen módon lehet jognyilatkozatot tenni):
a) szóban
b) írásban
c) ráutaló magatartással (a jognyilatkozat megtételének a ráutaló magatartás tanúsítása minősül) [2013. évi V. tv. 6:4. § (1)-(2) bek.]. Hasonló szabályokat tartalmaz a régi Ptk. is (1959. évi IV. tv. 216. §).

A ráutaló magatartásra példa: A víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolt ingatlan tekintetében, a víziközmű-szolgáltató és a lakossági felhasználó között a közüzemi szerződés a víziközmű-szolgáltatás igénybevételével is létrejön (vagyis nincs írásbeli közüzemi szerződés, de a víziközmű-szolgáltató a vízvétel miatt a fogyasztóval szemben érvényesítheti a fogyasztásból eredő kötelezettségeket) [2011. évi CCIX. tv. 51. § (3) bek.].

Fontos, hogy a hallgatás vagy valamilyen magatartástól tartózkodás akkor minősül kifejezett jognyilatkozatnak, ha
a) a felek kifejezett rendelkezése alapján minősül jognyilatkozatnak, vagyis a hallgatás csak akkor hoz létre szerződést, ha ebben korábban a felek megállapodtak, vagy
b) jogszabály írja elő [2013. évi V. tv. 6:4. § (1)-(2) bek.].

2.
Mikor kötelező írásban szerződést kötni?


Két esetkörben fordulhat elő, hogy egy szerződést kizárólag meghatározott alakban – leggyakrabban írásban – lehet érvényesen megkötni:
a) Jogszabály írja elő
b) A felek megállapodás alapján

Ha jogszabály vagy a felek megállapodása a jognyilatkozatra meghatározott alakot rendel, a jognyilatkozat csak ebben az alakban érvényes [2013. évi V. tv. 6:6. § (1) bek.]. A régi Ptk. megkülönbözteti a jogszabályi és a felek által kikötött alakiság jogkövetkezményét (1959. évi IV. tv. 217. §).

Az alakiság megsértése miatt semmis szerződés a teljesítés elfogadásával a teljesített rész erejéig érvényessé válik (akár jogszabály, akár a felek megállapodása kötötte ki az alakiságot). Kivételt jelent, hogy ha jogszabály közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalást ír elő, vagy a szerződés ingatlan tulajdonjogának átruházására irányul, a teljesítés a kötelező alakiság mellőzése miatti érvénytelenséget nem orvosolja [2013. évi V. tv. 6:94. § (1) bek.].

Ha a jognyilatkozat meghatározott alakban tehető meg érvényesen, a jognyilatkozat (és így a szerződés) módosítása, megerősítése, visszavonása, megtámadása, valamint a jognyilatkozat alapján létrejött jogviszony módosítása és megszüntetése is a meghatározott alakban érvényes [2013. évi V. tv. 6:6. § (2) bek.]. Az alakiság megsértésével létrejött jognyilatkozat teljesítéséhez kapcsolódóan az új Ptk. nem fűz az alakiság hibáit orvosló hatást, vagyis a jognyilatkozat önmagában az alakiság megsértése miatt érvénytelen.

3.
Írásbeli alakhoz kötött jognyilatkozat (szerződés) szabályai


Ha a jognyilatkozatot írásban kell megtenni, az akkor érvényes, ha legalább a lényeges tartalmát írásba foglalták [2013. évi V. tv. 6:7. § (1) bek.]. Lásd még: 04.3. Lényeges szerződési feltételek. A felek együttműködési kötelezettsége

Írásba foglaltnak akkor minősül a jognyilatkozat, ha
a) a jognyilatkozatát a nyilatkozó fél aláírta (vagyis ha az okiratot több példányban állítják ki, a szerződés akkor is érvényes, ha mindegyik fél csak a másik félnek szánt példányt írja alá);
b) annak közlésére a jognyilatkozatban foglalt tartalom változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a nyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására alkalmas formában kerül sor;
c) törvény egyéb előírása esetében [2013. évi V. tv. 6:7. § (2)-(3) bek.].

A1960. évi 11. tvr. 38. §-a szerint 2014. március 14-ig a levélváltás, a táviratváltás, valamint a távgépírón és telefax útján történt üzenetváltás, továbbá a külön törvényben meghatározott maradandó eszközzel tett nyilatkozatváltás - így különösen fokozott biztonságú elektronikus aláírással aláírt okirat - útján létrejött megegyezés minősül írásbeli szerződésnek.

További érvényességi feltételek:
a) Írni nem tudó vagy nem képes személy írásbeli jognyilatkozata esetében: ha azt közokirat vagy olyan teljes bizonyító erejű magánokirat tartalmazza, amelyen a nyilatkozó fél aláírását vagy kézjegyét bíróság vagy közjegyző hitelesíti, vagy amelyen ügyvéd ellenjegyzéssel vagy két tanú aláírással igazolja, hogy a nyilatkozó fél a nem általa írt okiratot előttük írta alá vagy látta el kézjegyével vagy az okiraton lévő aláírást vagy kézjegyet előttük saját aláírásának vagy kézjegyének ismerte el.
b) Az olvasni nem tudó, továbbá az olyan személy esetén, aki nem érti azt a nyelvet, amelyen az írásbeli nyilatkozatát tartalmazó okirat készült: az a) pont szerinti feltételek, továbbá magából az okiratból kitűnjön, hogy annak tartalmát a tanúk egyike vagy a hitelesítő személy a nyilatkozó félnek megmagyarázta [2013. évi V. tv. 6:7. § (4) bek.].

4.
Az elektronikus úton történő szerződéskötés különös szabályai


Az új Ptk. – részben kötelező (kógens) – előírásokkal kívánja elősegíteni az elektronikus úton történő szerződéskötések lebonyolítását. Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződéskötés esetén az új Ptk. 6:82-85. §-ait kötelező alkalmazni, ezen rendelkezésektől eltérő megállapodás semmis [2013. évi V. tv. 6:85. § (2) bek.].

Az elektronikus úton történő szerződéskötés esetén az elektronikus utat biztosító fél köteles a szerződéskötésre vonatkozó jognyilatkozatának megtételét megelőzően a másik felet tájékoztatni:
a) a szerződéskötés technikai lépéseiről;
b) arról, hogy a megkötendő szerződés írásba foglalt szerződésnek minősül-e, az elektronikus utat biztosító fél rögzíti-e a szerződést, továbbá, hogy a szerződés utóbb hozzáférhető lesz-e;
c) azokról az eszközökről, amelyek az adatok elektronikus rögzítése során felmerülő hibák azonosítását és kijavítását a szerződési jognyilatkozat megtételét megelőzően biztosítják;
d) a szerződés nyelvéről; és
e) ha ilyen létezik, arról a szolgáltatási tevékenységre vonatkozó magatartási kódexről és annak elektronikus hozzáférhetőségéről, amelyet az elektronikus utat biztosító fél magára nézve kötelezőnek ismer el [2013. évi V. tv. 6:82. § (1) bek.].

Az elektronikus utat biztosító fél köteles az általános szerződési feltételeit olyan módon hozzáférhetővé tenni, amely lehetővé teszi a másik fél számára, hogy tárolja és előhívja azokat [2013. évi V. tv. 6:82. § (2) bek.].

Az új Ptk. az adatbeviteli hibák javítására vonatkozó szabályokat is rögzíti. Az elektronikus utat biztosító fél köteles megfelelő eszközökkel biztosítani, hogy a másik fél az adatok elektronikus rögzítése során felmerülő hibákat szerződési jognyilatkozatának megtételét megelőzően kijavíthassa. Ha az elektronikus utat biztosító fél e kötelezettségének nem tesz eleget, a másik fél szerződési jognyilatkozatát megtámadhatja [2013. évi V. tv. 6:83. §].

Az elektronikus úton tett szerződési jognyilatkozat akkor válik hatályossá, amikor az a másik fél számára hozzáférhetővé válik. Az elektronikus utat biztosító fél köteles a másik fél szerződési jognyilatkozatának megérkezését elektronikus úton késedelem nélkül visszaigazolni. A fél mentesül az ajánlati kötöttség alól és a szerződés teljesítésére nem kötelezhető, ha a visszaigazolás a másik félhez nem érkezik meg késedelem nélkül [2013. évi V. tv. 6:84. §].

Az új Ptk. elektronikus szerződéskötési szabályait elektronikus levelezés vagy azzal egyenértékű egyéni kommunikációs eszközzel kötött szerződés esetén nem kell alkalmazni. Az elektronikus úton tett szerződési jognyilatkozat hatályossá válására vonatkozó rendelkezés kivétel, azt alkalmazni kell a fenti esetekben is [2013. évi V. tv. 6:84. §].