04.1. Ki és milyen szerződést köthet? A jogképesség és cselekvőképesség (a régi Ptk., 1959. évi IV. tv. alapján)

Utolsó frissítés: 2014. május 08. csütörtök, 13:26

Közzétéve: 2008. szeptember 09. kedd, 17:15

Szerző: Építésijog.hu

1. A jogképesség

Jogképesség: valakinek jogai és kötelezettségei lehetnek, polgári jogviszonyok alanya lehet. A jogképesség általános (minden embert megillet), egyenlő (mindenkinek azonos mértékű) és feltételen (nincs semmiféle jogszabályi feltételhez kötve a megszerzése).

A Magyar Köztársaságban minden ember jogképes: jogai és kötelességei lehetnek. A jogképesség az életkorra, nemre, fajra, nemzetiséghez vagy felekezethez tartozásra tekintet nélkül egyenlő. A nemek szerinti különbségtétel tilalma indokolta például, hogy 1996 óta az azonos neműek közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségben való együttélése is élettársi kapcsolatnak minősül. A jogképességet korlátozó szerződés vagy egyoldalú nyilatkozat semmis [1959. évi IV. tv. 8. §].

A jogképesség kezdete: az embert, ha élve születik, fogamzásának időpontjától kezdve illeti meg. A fogamzás időpontjának a születéstől visszafelé számított háromszázadik napot kell tekinteni; bizonyítani lehet azonban, hogy a fogamzás korábban vagy későbben történt. A születés napja a határidőbe beleszámít (a fogamzás vélelme).

A méhmagzat jogképessége általános, egyenlő, de élveszületésétől függően feltételes, vagyis csak akkor lesz jogképes, ha élve születik. Ez az öröklési jogban merülhet fel, hiszen akkor is örökölhet valaki, ha az örökhagyó halálakor már megfogant, illetve a magzat részére már végrendeleti úton is lehet hagyatékot juttatni (azzal a feltétellel, ha később élve a világra jön) [1959. évi IV. tv. 9. §].

A jogképesség vége: a jogképesség a halállal szűnik meg, az ember halálát követően már nem lehetnek jogai és kötelezettségei (ezek átszállnak a jogutódjára). Az ember halálával hagyatéka mint egész száll az örökösre (öröklés) [1959. évi IV. tv. 22. §, 598. §].

A halál beálltának időpontja a biológiai halál, vagyis az agyműködés leállásának ideje. A halál időpontját és helyét háromféle módon lehet igazolni:

1. Orvosi igazolás (ez alapján adják ki a halotti anyakönyvi kivonatot)

2. Holtnak nyilvánítás iránti eljárás

Az eltűnt személyt bírósági határozattal holtnak lehet nyilvánítani, ha eltűnésétől számítva öt év eltelt anélkül, hogy életbenlétére utaló bármilyen adat ismeretes volna. A bíróság a halál napját a körülmények mérlegelése alapján állapítja meg. Ha a körülmények mérlegelése nem vezet eredményre, a halál időpontja az eltűnést követő hónap tizenötödik napja.
A holtnak nyilvánított személyt az ellenkező bizonyításáig halottnak kell tekinteni (a halál vélelme). Ha bebizonyosodik, hogy a holtnak nyilvánított a határozatban alapul vett időpontnál korábban vagy később tűnt el, de a holtnak nyilvánítás feltételei egyébként fennállanak, a bíróság a holtnak nyilvánító határozatot megfelelően módosítja. A jogkövetkezmények ilyen esetben a módosított határozat szerint alakulnak.
Ha bebizonyosodik, hogy a holtnak nyilvánított a határozatban alapul vett időpontnál később tűnt el, és a holtnak nyilvánítás feltételei nem állnak fenn, a bíróság a holtnak nyilvánító határozatot hatályon kívül helyezi. A határozat alapján beállott jogkövetkezmények - ha jogszabály kivételt nem tesz - semmisek.
Ha a holtnak nyilvánított előkerül, a határozat hatálytalan, és az annak alapján beállott jogkövetkezmények - ha jogszabály kivételt nem tesz (pl. a hagyaték tárgyát képező ingatlanra jóhiszemű, harmadik személy már tulajdonjogot szerzett; a házastárs újabb házasságot kötött) - semmisek [1959. évi IV. tv. 23-25 §].

3. Halál tényének megállapítása

Ha a halál helye és ténye is megállapítható - például egy természeti katasztrófa vagy légi szerencsétlenség esetében, anélkül, hogy a holttest azonosíthatóan előkerült volna - nem holtnak nyilvánításnak, hanem a halál ténye megállapításának van helye. A halál tényének bírói megállapításához a halál helyét, időpontját és tényét is bizonyítani kell (lásd: 1/1960. (IV. 13.) IM rendelet).

2. Cselekvőképesség

Cselekvőképesség: valaki magának vagy másoknak jogokat vagy kötelezettségeket szerezhet.

Cselekvőképes mindenki, akinek cselekvőképességét a törvény nem korlátozza vagy nem zárja ki. Aki cselekvőképes, maga köthet szerződést vagy tehet más jognyilatkozatot. A cselekvőképességet korlátozó szerződés vagy egyoldalú nyilatkozat semmis. A cselekvőképes ember saját nyilatkozatával, saját nevében szerezhet jogokat és vállalhat kötelezettségeket. Az ember akkor cselekvőképes, ha az ügyei viteléhez szükséges belátási képességgel rendelkezik [1959. évi IV. tv. 11. §].

Kiskorú (a polgári jogban és a büntetőjogban): aki a tizennyolcadik életévét még nem töltötte be, kivéve, ha házasságot kötött. A házasságkötés nem jár a nagykorúság megszerzésével, ha a házasságot a bíróság a cselekvőképesség hiánya vagy a kiskorúság miatt szükséges gyámhatósági engedély hiánya miatt nyilvánította érvénytelennek.

Cselekvőképes:

a) A kiskorú, ha 16 éves korát követően a gyámhatóság engedélyével házasságot kötött.

b) A nagykorú (a 18. életévét betöltött), ha nem áll gondnokság hatálya alatt

Korlátozottan cselekvőképes

a) A kiskorú, ha 14. és 18. életév közötti, kivéve, ha 16 éves korát követően a gyámhatóság engedélyével házasságot kötött. A házasságot csak akkor lehet érvénytelennek tekinteni, ha azt érvénytelenítési perben hozott bírósági ítélet érvénytelennek nyilvánította [1952. évi IV. tv. 13. §].

b) A nagykorú személy, ha a bíróság ilyen hatállyal gondnokság alá helyezte.

Feltétel: akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége a pszichés állapota, szellemi fogyatkozása vagy szenvedélybetegsége miatt - általános jelleggel, illetve egyes ügycsoportok vonatkozásában - tartósan vagy időszakonként visszatérően nagymértékben csökkent.

Cselekvőképtelen:

a) A kiskorú, ha 14. életévét még nem töltötte be vagy ha a bíróság cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezte.

b) A nagykorú személy, ha a bíróság ilyen hatállyal gondnokság alá helyezte

Feltétel: akinek ügyei viteléhez szükséges belátási képessége - pszichés állapota vagy szellemi fogyatkozása miatt - tartósan teljes mértékben hiányzik.

c) Gondnokság alá helyezés nélkül is cselekvőképtelen: nagykorú vagy kiskorú is lehet.

Feltétel: olyan állapotban van, hogy ügyei viteléhez szükséges belátási képessége - tartósan vagy a jognyilatkozata megtételekor átmenetileg - teljesen hiányzik.

A cselekvőképesség fokozatai [1959. évi IV. tv. 11-17. §]

A cselekvőképesség fokozataiKi és milyen nyilatkozatot tehet érvényesen?

Cselekvőképes

Jogszabály által tiltott nyilatkozatokat nem lehet érvényesen megtenni, illetve, ha jogszabály vagy szerződés alapján a nyilatkozat érvényességéhez hatóság vagy más hozzájárulása, engedélye is szükséges, azt be kell szerezni.

A kiskorú is maga köthet szerződést vagy tehet más nyilatkozatot.

Korlátozottan cselekvőképes kiskorú A kiskorú maga - ha jogszabály kivételt nem tesz - csak a törvényes képviselőjének beleegyezésével vagy utólagos jóváhagyásával.

A kiskorú maga a törvényes képviselőjének közreműködése nélkül is:
a) tehet olyan személyes jellegű jognyilatkozatot, amelyre jogszabály feljogosítja (pl. tehet közvégrendeletet, munkaviszonyt létesíthet),
b) megkötheti a mindennapi élet szokásos szükségleteinek fedezése körébe tartozó kisebb jelentőségű szerződéseket;
c) rendelkezik munkával szerzett keresményével; keresménye erejéig erre kötelezettséget vállalhat;
d) megköthet olyan szerződéseket, amelyekkel kizárólag előnyt szerez.

A kiskorú még a gyámhatóság jóváhagyásával sem tehet érvényesen olyan jognyilatkozatot, amellyel ajándékoz, idegen kötelezettségért megfelelő ellenérték nélkül felelősséget vállal, vagy amellyel jogokról ellenérték nélkül lemond, kivéve a munkával szerzett keresményével való rendelkezést, és a szokásos mértékű ajándékozást.

A törvényes képviselő, kivéve:
a) ha a tv. szerint a kiskorú saját nyilatkozata szükséges,
b) a kiskorú munkából származó keresetére vonatkozóan.

A törvényes képviselő a korlátozottan cselekvőképes kiskorúnak ígért vagy adott ajándékot a gyámhatóság engedélyével visszautasíthatja. Ha a gyámhatóság a törvényes képviselő visszautasító nyilatkozatát nem hagyja jóvá, ez a határozata a törvényes képviselő elfogadó nyilatkozatát pótolja.

Cselekvőképtelen kiskorú Kizárólag a törvényes képviselő maga, a saját nyilatkozata semmis.

Nem lehet semmisnek tekinteni a cselekvőképtelen kiskorú által kötött és már teljesített csekély jelentőségű szerződéseket, amelyek megkötése a mindennapi életben tömegesen fordul elő, és különösebb megfontolást nem igényel.

Saját maga még a gyámhatóság jóváhagyásával sem tehet érvényesen olyan jognyilatkozatot, amellyel ajándékoz, idegen kötelezettségért megfelelő ellenérték nélkül felelősséget vállal, vagy amellyel jogokról ellenérték nélkül lemond.

Korlátozottan cselekvőképes nagykorú

A gondnokolt maga - a bíróság ítéletében meghatározott ügycsoportok kivételével - korlátok nélkül.
A gondnokolt maga általános jelleggel, és az ítélet szerinti ügycsoportok tekintetében a gondnoka beleegyezésével vagy utólagos jóváhagyásával (függő jogi helyzet a beleegyezés, jóváhagyás megadásáig).

A gondnokolt a gondnoka közreműködése nélkül is
a) tehet olyan személyes jellegű jognyilatkozatot, amelyre a jogszabály feljogosítja;
b) megkötheti a mindennapi élet szokásos szükségleteinek fedezése körébe tartozó kisebb jelentőségű szerződéseket;
c) rendelkezik a munkaviszonyból, munkaviszony jellegű jogviszonyból, társadalombiztosítási, szociális és munkanélküli ellátásból származó jövedelme 50%-ával; annak erejéig kötelezettséget is vállalhat;
d) megköthet olyan szerződéseket, amelyekkel kizárólag előnyt szerez (gondnok ezeket nem utasíthatja vissza).

A gondnok maga:
a) ha a gondnokolt feljogosította erre (kivéve a közreműködése nélkül is megtehető jognyilatkozatokat, illetve azokat, amelyeknél jogszabály a korlátozottan cselekvőképes személy saját nyilatkozatát kívánja meg);
b) azonnali intézkedést igénylő esetben.

Cselekvőképtelen nagykorú A gondnok maga, a cselekvőképtelen személy jognyilatkozata semmis.

A gondnokolt maga is megkötheti azokat a csekély jelentőségű szerződéseket, amelyek a mindennapi életben tömegesen fordulnak elő, és különösebb megfontolást nem igényelnek.

Gondnokság alá helyezés nélkül is cselekvőképtelen személy A gondnokság alá helyezés nélkül is cselekvőképtelen személy jognyilatkozata semmis. Mivel ebben az esetben nem lehet gondnok, érvényes nyilatkozat, szerződés nem születhet.

A gondnokság alá helyezés nélkül is cselekvőképtelen nagykorú személy jognyilatkozatát - a végintézkedése kivételével - cselekvőképtelenség miatt nem lehet semmisnek tekinteni, ha tartalmából és körülményeiből arra lehet következtetni, hogy a jognyilatkozat a fél cselekvőképessége esetében is indokolt lett volna.

A büntetőjogban egyes esetekben minősítő körülmény, ha a sértett még nem töltötte be a 12. vagy 14. életévét (pl. erőszakos közösülés bűntette, megrontás bűntette), illetve egyes tényállások esetében a házasságkötéssel szerzett nagykorúság nem, csak az életkor számít (pl. vérfertőzés bűntette esetében nem büntethető a leszármazó, ha a cselekmény elkövetésekor tizennyolcadik életévét nem töltötte be).

Gyermekkorú (a büntetőjogban): nem büntethető, aki a cselekmény elkövetésekor tizennegyedik életévét nem töltötte be [1978. évi IV. tv. 23. §].
Fiatalkorú (a büntetőjogban): aki a bűncselekmény elkövetésekor tizennegyedik életévét betöltötte, de a tizennyolcadikat még nem - függetlenül az esetleges házasságkötéstől [1978. évi IV. tv. 107. §].

Perbeli cselekvőképesség: a perben mint fél személyesen vagy meghatalmazottja útján az járhat el, akinek a polgári jog szabályai szerint teljes cselekvőképessége van, illetőleg, aki a per tárgyáról a polgári jog szabályai szerint érvényesen rendelkezhetik (perbeli cselekvőképesség).
A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvényben (Pp.) korlátozott perbeli cselekvőképesség nincs. Aki a polgári jog szerint cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes annak főszabály szerint perbeli cselekvőképessége sincs. Kivételesen a gondnokság alá helyezés megszüntetése iránti perben a cselekvőképtelen személy, illetve a házassági perben, a személyhez fűződő jogok védelme iránti perben és a gondnokság alá helyezési perben a korlátozottan cselekvőképes fél is perbeli cselekvőképességgel rendelkezhet [1959. évi IV. tv. 85. §; 1952. évi III. tv. 49. §, 278. §, 306. §, 312. §].

Vétőképesség (felróhatóság): a polgári jogban a felelősségre vonhatóság egyik, elengedhetetlen feltétele, de pontos fogalmát a Ptk. nem határozza meg. Nincsenek fokozatai, független az életkortól, és a bíróságnak mindig az adott esetben kell a fennállását vizsgálnia. Vétőképes az, aki életkora és szellemi fejlettsége figyelembe vételével megfelelő belátási képességgel rendelkezik, és elvárható tőle, hogy felismerje a magatartása jogellenességét. Fontos kiemelni, hogy akár a cselekvőképtelen kiskorú is lehet vétőképes.

3. A gyámhatóság szerepe a jognyilatkozatok során

a) Cselekvőképes személy esetében:

- Kiskorú: A gyámhatóságnak kizárólag a kiskorú házasságának engedélyezése során van szerepe.

- Nagykorú: A gyámhatóságnak nincs szerepe.

- Gondnokság alá helyezés nélkül is cselekvőképtelen: A gyámhatóságnak nincs szerepe.

b) Kiskorú esetében:

A gyámhatóság jóváhagyása szükséges - kivéve a bíróság vagy közjegyző által elbírált jognyilatkozatokat -, ha a törvényes képviselő (szülő) jognyilatkozata:
a) a gyermeket megillető tartásról történő lemondásra,
b) a gyermeket örökösödési jogviszony alapján megillető jogra vagy kötelezettségre (korlátozottan cselekvőképes személy öröklési szerződésének érvényességéhez [1959. évi IV. tv. 656. §],
c) a külön is visszautasítható vagyontárgyak öröklésének visszautasítására,
d) a gyermek ingatlantulajdonának átruházására vagy bármely módon történő megterhelésére vonatkozik, ide nem értve azt az esetet, amikor az ingatlan ellenérték nélküli megszerzésével egyidejűleg kerül sor haszonélvezet alapítására,
e) a gyermek tulajdonában álló ingatlanon vagy ingatlantulajdoni hányadon az építtető részére tulajdonszerzést jelentő építési, épületbővítési vagy más értéknövelő beruházás engedélyezésére,
f) a gyermek tulajdonában lévő ingatlanon vagy ingatlantulajdoni hányadon álló felépítmény teljes vagy részleges bontásának engedélyezésére,
g) a gyermek lakásbérleti szerződésének közös megegyezéssel történő megszüntetésére vagy lakáscseréjéhez történő hozzájárulás megszerzésére,
h) a gyermek által kötött tartási vagy életjáradéki szerződésre,
i) a gyermek személyes tulajdonát képező, százezer forint értéket meghaladó mértékű ingó és készpénzvagyonát érintő jogügyletre,
j) a gyermek tulajdonát képező - százezer forint értéket meghaladó - értékpapírt, üzletrészt, részvényt érintő jogügyletre,
k) a gyermek beszolgáltatott vagyonára,
l) a gyermek részére ígért vagy adott ajándék visszautasítására
vonatkozik [149/1997. (IX. 10.) Korm. rend. 25. §].

c) Cselekvőképtelen és korlátozottan cselekvőképes személy esetében:

A korlátozott cselekvőképes gondnokolt és gondnoka, illetve a cselekvőképtelen személy gondnoka által tett jognyilatkozat érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges, ha a jognyilatkozat a gondnokolt
a) tartására,
b) örökösödési jogviszony alapján megillető jogára vagy kötelezettségére,
c) ingatlantulajdonának átruházására vagy bármely módon történő megterhelésére vonatkozik (kiv.: az ingatlan ellenérték nélküli megszerzésével egyidejűleg alapított haszonélvezet),
d) a beszolgáltatott vagyonára,
e) vagyonának mértékétől függően a gondnokot kirendelő határozatban megállapított összeget, de legalább 50 000 forintot meghaladó értékű egyéb vagyontárgyára, vagyoni értékű jogára
f) a gondnok kötelezettségvállalást tartalmazó jognyilatkozata, ha a gondnokolt gazdálkodó szervezet tagja (részvényese), és a vállalt kötelezettség összege a gondnokolt vagyoni hozzájárulásának 50%-át, de legalább a 100 000 forintot meghaladja [1959. évi IV. tv. 20/D. §].
vonatkozik.

A gyámhatóság kivételesen indokolt esetben hozzájárulhat a korlátozottan cselekvőképes gondnokolt és a gondnok közös kérelmére:
a) a gondnokság alá helyezett személy leszármazójának önálló háztartás alapításához, fenntartásához, illetve más létfontosságú célja eléréséhez a gondnokság alatt álló vagyonának terhére; a támogatás mértéke a leszármazó kötelesrészét nem haladhatja meg;
b) a gondnokolt által történő egyéb ajándékozáshoz vagy jogokról ellenérték nélkül lemondásához, illetve közcélra történő felajánlásához, feltéve, hogy a jogügylet a gondnokolt megélhetését nem veszélyezteti.

Cselekvőképtelen nagykorú esetében a gyámhatóság kivételesen indokolt esetben hozzájárulhat a gondnok kérelmére a gondnokság alá helyezett személy leszármazójának önálló háztartás alapításához, fenntartásához, illetve más létfontosságú célja eléréséhez a gondnokság alatt álló vagyonának terhére; a támogatás mértéke a leszármazó kötelesrészét nem haladhatja meg.

4. Relatív semmisség

Főszabály szerint a korlátozott cselekvőképességen és a cselekvőképtelenségen alapuló semmisségre csak annak érdekében lehet hivatkozni, akinek a cselekvőképessége korlátozott vagy hiányzik (relatív semmisség).
Aki cselekvőképességét illetően a másik felet megtéveszti - és vétőképes -, ezért felelősséggel tartozik, és felelőssége alapján a szerződés teljesítésére is kötelezhető.
A gondnokság alá helyezés nélkül is cselekvőképtelen személy esetében viszont a jognyilatkozatnak a tényleges cselekvőképtelenség miatti semmisségére történő hivatkozás jogát bárki, határidő nélkül, és függetlenül attól gyakorolhatja, hogy a semmisséghez fűződő jogkövetkezmény bekövetkezése melyik fél érdekét szolgálja [1959. évi IV. tv. 13/B. §, 16/A. §].

Érintett jogszabályok:

1959. évi IV. tv.;1978. évi IV. tv.;1/1960. (IV. 13.) IM rend;149/1997. (IX. 10.) Korm. rend.;