01.1. Milyen szerződésekre kell az új Ptk-t alkalmazni?

Szerző: Dr. Jámbor Attila Dr. Jámbor Attila

Utolsó frissítés: 2014. április 22. kedd, 15:02

Közzétéve: 2014. március 18. kedd, 08:58


A Ptk. (a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény) 2014. március 15. napjától váltja fel a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvényt (régi Ptk.). Fontos tudni, hogy milyen esetekben kell a korábbi, és milyen esetekben az új rendelkezéseket alkalmazni. A Ptk. hatálybalépésével kapcsolatos szabályokat a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény tartalmazza.

Részletek »

01.2. A szerződés fogalma és tartalma

Szerző: Építésijog.hu Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2014. május 08. csütörtök, 13:06

Közzétéve: 2008. szeptember 09. kedd, 17:08

A gyakorlatban gyakran felmerül, hogy mi alapján lehet meghatározni, hogy a felek egyáltalán kötöttek-e szerződést egymással, illetve, hogy milyen szabályok alapján lehet értelmezni a megállapodásukat. A köznyelvben a szerződésre használják egyebek mellett a megállapodás, az egyezmény, az egyezség, a kontraktus elnevezést is. A Ptk-ban a szerződés, míg az új Ptk-ban a szerződés mellett a kötelem előírásai között is találunk a szerződésekre vonatkozó rendelkezéseket.

Részletek »

01.3. Az általános szerződési feltételek és a fogyasztói szerződés

Szerző: Dr. Jámbor Attila Dr. Jámbor Attila

Utolsó frissítés: 2014. szeptember 30. kedd, 20:35

Közzétéve: 2014. március 18. kedd, 10:00


A fogyasztók védelme érdekében az új Ptk. részben a korábbitól eltérő rendelkezéseket tartalmaz. Az általános szerződési feltételek fogalma és az ehhez kapcsolódó kötelezettségek is változnak 2014. március 15-étől.

Részletek »

01.3.1. A fogyasztói szerződések szabályai: a 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet

Szerző: Dr. Jámbor Attila Dr. Jámbor Attila

Utolsó frissítés: 2014. szeptember 28. vasárnap, 11:40

Közzétéve: 2014. szeptember 28. vasárnap, 11:37

A fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 2014. június 13-án lépett hatályba, és az ezt követően megkötött szerződések tekintetében kell alkalmazni a fogyasztói szerződésekre. Az új jogszabály váltotta fel az üzleten kívül a fogyasztóval kötött szerződésekről szóló 213/2008. (VIII. 29.) Korm. rendeletet, és a távollévők között kötött szerződésekről szóló 17/1999. (II. 5.) Korm. rendeletet. A Fogyasztói szerződés rendeletet új építmény építése, vagy meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység vagy helyiség jelentős átalakítása esetében nem kell alkalmazni.

Részletek »

01.4. A szerződés és a jogszabály viszonya

Szerző: Dr. Jámbor Attila Dr. Jámbor Attila

Utolsó frissítés: 2014. március 18. kedd, 09:57

Közzétéve: 2014. február 24. hétfő, 21:52

Sok esetben nem a felek szerződéséből derül ki az, hogy egy adott feladatot kinek kell vagy kellett volna elvégeznie, vagy éppen a hibás teljesítés kinek a felelőssége. Az adott szerződéshez kapcsolódó feladatokat a vonatkozó jogszabályi előírások is meghatározhatják, még akkor is, ha nagyon részletes megállapodást kötöttünk. A szerződés és a jogszabályok viszonyában vannak olyan jogszabályi rendelkezések is, amelyeket nem kötelező betartani.

Részletek »

02. Szerződésfajták

Szerző: Építésijog.hu Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2014. szeptember 23. kedd, 19:50

Közzétéve: 2008. szeptember 09. kedd, 17:08


A szerződéseket többféle módon szokták csoportosítani, az új Ptk. már a szerződésekre vonatkozó speciális szabályokat is egyfajta csoportosítás alapján tartalmazza. Jelen tájékoztatóban megtalálhatók a
z új Ptk. által meghatározott szerződésfajták, összehasonlítva a régi Ptk. előírásaival. Fontos tudni, hogy mi a különbség az érvényes és hatályos szerződés között, és hogy a hatályt milyen módokon lehet meghatározni.

Részletek »

03. Előszerződés

Szerző: Építésijog.hu Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2014. május 08. csütörtök, 13:16

Közzétéve: 2008. szeptember 09. kedd, 17:09

Vannak olyan esetek, amikor a felek a körülmények miatt nem tudnak végleges szerződést kötni, de mégis szeretnének kötelezettséget vállalni arra, hogy ha a feltételek adottak lesznek, létre fogják hozni a szerződést. Az ilyen helyzetek megoldására szolgál az előszerződés, amelynek szabályai jelentősen változnak az új Ptk. hatályba lépésével.

Részletek »

04. Hogyan jöhet létre a szerződés?

Szerző: Építésijog.hu Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2014. szeptember 23. kedd, 20:07

Közzétéve: 2008. szeptember 09. kedd, 17:10

Számtalan vita alakul ki arról a felek között, hogy egyáltalán kötöttek-e egymással szerződést. Téves például az az elképzelés, hogy a szerződés csak együttes aláírás mellett jöhet létre, vagy hogy a megrendelés elküldése önmagában nem számíthat szerződéses ajánlatnak.

Részletek »

04.2. Milyen alakban jöhet létre a szerződés?

Szerző: Dr. Jámbor Attila Dr. Jámbor Attila

Utolsó frissítés: 2015. február 18. szerda, 13:42

Közzétéve: 2014. május 08. csütörtök, 13:28


Szerződés nem csak akkor jöhet létre, ha a két fél együttesen aláírja a megállapodást. Jogszabályi tilalom hiányában szóban is megköthetünk érvényesen egy szerződést, sőt olyan eset is lehetséges, amikor még a feltételek egyeztetése sem történik meg. Az új Ptk. már tartalmaz előírásokat az elektronikus úton létrejött szerződésekre is.

Részletek »