04. A munkavállaló károkozása

Utolsó frissítés: 2014. május 14. szerda, 07:57

Közzétéve: 2008. szeptember 09. kedd, 18:16

Szerző: Építésijog.hu

A munkavállaló szándékos, vagy gondatlan károkozása esetén a munkáltató a kár megtérítésére vonatkozó igényét munkaügyi bíróság előtt érvényesítheti. A cikkünk összefoglalja az ehhez kapcsolódó legfontosabb információkat, jogszabályokat.

1.
A munkavállalói kártérítési felelősség általános szabályai

A munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségének megszegésével okozott kárt köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. Ennek bizonyítása a munkáltatót terheli. Továbbá a munkáltatónak kell bizonyítani a kárt, valamint a károkozó magatartás és a kár közötti okozati összefüggést. A munkavállaló akkor mentesülhet a kártérítési felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.

A munkavállalónak azonban nem kell megtérítenie azt a kárt, amelynek bekövetkezése a károkozás idején nem volt előrelátható, vagy amelyet a munkáltató vétkes magatartása okozott, vagy amely abból származott, hogy a munkáltató kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget [2012. évi I. tv. 179. § (1)-(2) bek, (4) bek.].

2.
A szándékos károkozás


Akkor tekinthető a károkozás szándékosnak, ha a munkavállaló előre látja cselekményének (mulasztásának) károsító következményeit, és azokat kívánja, vagy azokba belenyugszik. Szándékos károkozás esetén a munkavállaló a teljes kárt köteles megtéríteni [2012. évi I. tv. 179. § (3) bek.].

3.
A gondatlan károkozás


A munkavállaló gondatlan károkozásáról beszélünk, ha a munkavállaló ugyan előre látja magatartása lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában (tudatos avagy  súlyos gondatlanság), vagy a magatartása következményeit azért nem látja előre, mert a tőle elvárható gondosságot elmulasztja (hanyagság) . Súlyos gondatlanság esetén a munkavállaló a teljes kárért felel,  Enyhe gondatlanság esetén a kártérítés mértéke nem haladhatja meg a munkavállaló négyhavi távolléti díjának megfelelő összeget, amit kollektív szerződés legfeljebb nyolc havi távolléti díjnak megfelelő összegre emelhet [2012. évi I. tv. 179. § (3) bek., 191. § (2) bek.]

Vezető állású munkavállaló gondatlan károkozás esetén is a teljes kárért felel [2012. évi I. tv. 209. § (5) bek.].
A bíróság a munkavállalót rendkívüli méltánylást érdemlő körülmények alapján a kártérítés alól részben mentesítheti. Ennek során különösen a felek vagyoni helyzetét, a jogsértés súlyát, a kártérítés teljesítésének következményeit értékeli [2012. évi I. tv. 190. §].

4.
A munkáltató kártérítési igényének érvényesítése


A munkáltató a kár megtérítésére vonatkozó igényét munkaügyi bíróság előtt érvényesítheti.

Ha azonban a munkáltató kárigénye a kötelező legkisebb munkabér háromszorosának összegét (2014-ben 304.500 Ft) nem haladja meg, azt a munkáltató írásba foglalt és indokolással ellátott fizetési felszólítással is érvényesítheti [2012. évi I. tv. 285. § (2) bek.] Amennyiben a munkavállaló a fizetési felszólítást követően sem teljesíti a munkáltató követelését, és a munkavállaló a fizetési felszólítást 30 napon belül keresettel sem támadja meg, akkor a bíróság végrehajtási záradékkal látja el a fizetési felszólítást és az végrehajthatóvá válik [1994. évi LIII. tv. 23. §].

Ha a kárt a munkavállaló bűncselekménnyel okozta, akkor a munkáltató az általános három éves munkajogi elévülési idő helyett öt évig érvényesítheti kárigényét [2012. évi I. tv. 286. § (2) bek. a) pont].

Munkajoggal kapcsolatos további tájékoztatókat, információkat itt találhat: http://www.opussimplex.com