07. Hogyan alkalmazzuk a jogszabályokat?

Szerző: Építésijog.hu Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2014. június 12. csütörtök, 15:15

Közzétéve: 2008. augusztus 09. szombat, 01:54


Találkoztam egy majdnem tíz évig tartó perrel, amelynek a végén a Legfelsőbb Bíróság (jelenlegi elnevezése Kúria) megállapította, hogy az első- és másodfokon született ítélet alapjául szolgáló jogszabályokat nem is lehetett volna alkalmazni. Tudnunk kell, hogy mit jelent a jogszabály érvényessége, hatálya, és hol nézhetünk utána a minket érintő rendelkezéseknek. Felhívnám a figyelmet arra is, hogy a jogszabály ismeretének hiánya nem mentesít az abban foglalt következményektől!


1. A jogszabályok érvényessége és hatályossága

1.1. Mikor érvényes egy jogszabály?

A jogszabályok érvényességének négy alapvető feltétele van:
a) Az adott jogszabály megalkotására a jogalkotó hatáskörrel rendelkezik
b) A jogszabály megalkotása a szigorú eljárási szabályoknak megfelelően történt,
Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint önmagában véve az az eljárási mulasztás, hogy a jogszabály-előkészítés során az érintett szervektől nem kértek véleményt, a meghozott jogszabályt nem teszi alkotmányellenessé (30/1991. (VI. 5.) AB hat.), illetve a jogalkotási törvény rendelkezéseinek figyelmen kívül hagyása csak akkor eredményezheti az alkotmányellenesség (alaptörvénybe ütközés) megállapítását, ha az adott jogszabály az Alkotmány (az Alaptörvény) valamelyik rendelkezésébe ütközik (14/1992. (III. 3.) AB hat.).
c) A jogszabályt szabályszerűen kihirdették
A jogszabály akkor válik törvényesen kihirdetetté, ha bármely állampolgárnak módjában áll a Magyar Közlönynek a szóban forgó számát megvásárolni (lásd: 24/1992. (IV. 30.) AB hat.). Törvényi vélelem, hogy a tényleges kihirdetés időpontja megegyezik a Magyar Közlöny megjelenési dátumával.
d) Magasabb rendű jogforrással nem ellentétes.

A hétköznapi jogalkalmazó nem vizsgálhatja a jogszabályok érvényességi feltételeit. Azon jogszabály, amely megjelent a Magyar Közlönyben, akkor is alkalmazandó, ha például a jogszabály előkészítése során valamilyen hiba történt.

1.2. Jogalkotási szabályok

Amit mindenképpen tudnunk kell:
a) A jogszabály egyes rendelkezéseinek hatálybalépésére különböző időpontokat is meg lehet állapítani.
b) A jogszabály hatálybalépésének időpontját úgy kell megállapítani, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre a jogszabály alkalmazására való felkészülésre [2010. évi CXXX. tv. 2. § (2) bek.].
b) Jogszabály a hatálybalépését megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget, kötelezettséget nem tehet terhesebbé, valamint nem vonhat el vagy korlátozhat jogot, és nem nyilváníthat valamely magatartást jogellenessé [2010. évi CXXX. tv. 2. § (2) bek.].
c) A jogszabályi rendelkezést - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a hatálybalépését követően
- keletkezett tényekre és jogviszonyokra, valamint
- megkezdett eljárási cselekményekre kell alkalmazni [2010. évi CXXX. tv. 15. § (1) bek.].
d) A jogszabályi rendelkezést - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a hatálya alatt
- keletkezett tényekre és jogviszonyokra, valamint
- megkezdett eljárási cselekményekre
a jogszabályi rendelkezés hatályvesztését követően is alkalmazni kell [2010. évi CXXX. tv. 15. § (2) bek.].

1.3. Hatályosság esetei

A jogszabályok hatályossága négy szempont alapján vizsgálható:
a) Időbeli
aa) Hatály kezdete (mikortól alkalmazandó):
- a kihirdetés napján;
- a kihirdetés napját követő meghatározott napon (dátum szerint - pl. 2013. szeptember 1. -, vagy időpont szerint - pl. a kihirdetést követő 45. napon);
- a kihirdetés időpontjában még bizonytalan (pl. a költségvetési törvény hatályba lépésével egyidejűleg).
ab) Hatály vége (meddig alkalmazandó):
- maga a jogszabály határozza meg (pontos dátum, időtartam, egy másik jogszabály hatályba lépése, stb.)
- egy újabb jogszabály hatályon kívül helyezi (általában ugyanabban a tárgykörben elfogadnak egy új jogszabály, ilyenkor átmeneti rendelkezésekkel is találkozhatunk)
- amikor azt az Alkotmánybíróság vagy (az önkormányzati rendeletek tekintetében) Kúria megsemmisíti.

Hatályon kívül helyezhető
a) törvényben kormányrendelet, a Kormány tagjának rendelete a miniszterelnök miniszterelnök-helyettest kijelölő rendelete kivételével és az önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete a rendelet kiadásában való helyettesítésére jogosult helyettesét kijelölő rendelete kivételével,
b) kormányrendeletben - ha kormányrendelet adott felhatalmazást, vagy ha a törvényben adott felhatalmazás hatályát vesztette és a tárgykör szabályozására új felhatalmazó rendelkezést nem alkottak - a miniszterelnök miniszterelnök-helyettest kijelölő rendelete kivételével a Kormány tagjának rendelete [2010. évi CXXX. tv. 10. § (3) bek.].

b) Területi (hol kell alkalmazni):
A jogszabály személyi hatálya (ha maga a jogszabály ellentétes rendelkezést nem alkalmaz):
- a jogszabály területi hatálya Magyarország területére,
- az önkormányzati rendelet területi hatálya a helyi önkormányzat közigazgatási területére
terjed ki [2010. évi CXXX. tv. 6. § (1) bek.].

c) Személyi (kire nézve kell alkalmazni):
A jogszabály személyi hatálya (ha maga a jogszabály ellentétes rendelkezést nem alkalmaz):
- Magyarország területén a természetes személyekre, jogi személyekre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre, valamint Magyarország területén kívül a magyar állampolgárokra,
- önkormányzati rendelet esetében a helyi önkormányzat közigazgatási területén a természetes személyekre, jogi személyekre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre a társulásban részt vevő helyi önkormányzatok, a társult képviselő-testületben részt vevő települési önkormányzatok közigazgatási területén a természetes személyekre, jogi személyekre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre
terjed ki [2010. évi CXXX. tv. 6. § (2) bek.].

d) Tárgyi (milyen életviszonyokra kell alkalmazni):
Példa: a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) rendelkezéseit főszabály szerint a közigazgatási hatósági ügyekben kell alkalmazni.

1.4. Honnan tudható meg, hogy egy jogszabály hol, meddig és kire hatályos?

Általános rendelkezések (a jogszabály eleje): itt tudjuk meg, ha a jogszabály területi, illetőleg személyi hatálya nem terjed ki az ország területén levő valamennyi jogalanyra, valamint a külföldön tartózkodó magyar állampolgárokra.

Záró rendelkezések (jogszabály vége):
- mindig megtalálható a jogszabály hatálybalépése, esetleg a jogszabály visszaható hatálya,
- az átmeneti rendelkezések,
- a jogszabály végrehajtására adott felhatalmazás,
- más jogszabály módosítása, hatályon kívül helyezése,
- ha a jogszabály az Európai Unió jogának való megfelelést szolgálja, erre az Európai Unió intézményei, valamint a jogalkalmazók tájékoztatása, illetve a megfelelő jogértelmezés érdekében a jogszabály végén, az irányadó uniós jogi aktus megjelölésével itt kell utalni.

Fontos: Ha csak az aktuális Magyar Közlönyt nézzük meg, vagy egy nem hatályos jogszabályszövegben keresünk, akkor nem biztos, hogy a számunkra megfelelő jogszabályt találjuk meg:
- magából a jogszabályból is kiderülhet, hogy hatálytalan (de ezt is módosíthatják),
- mindig az aktuális állapotnak megfelelő jogtárat kell beszerezni, vagy az interneten utánanézni a hatályos állapotnak.
- internetes fórumokon, portálokon feltöltött jogszabályszövegekről nem lehet egyértelműen megtudni, hogy az a hatályos állapot-e.

2. Hol ismerhetjük meg a jogszabályokat?

2.1. A Magyar Közlöny

Magyarország hivatalos lapja a Magyar Közlöny. A Magyar Közlönyt a kormányzati portálon történő elektronikus dokumentumként való közzététellel kell kiadni, melynek szövegét hitelesnek kell tekinteni [2010. évi CXXX. tv. 25. § (1) bek.]. A jogszabályokat (kivéve az önkormányzati rendeletet) a Magyar Közlönyben kell kihirdetni [2010. évi CXXX. tv. 26. § (2) bek.].

A Magyar Közlönyben az alábbi sorrendben találhatjuk meg a jogszabályokat és egyéb közleményeket:
a) I. Az Alaptörvény és annak módosításai,
b) II. Törvények,
c) III. Kormányrendeletek,
d) IV. A Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletei, valamint az önálló szabályozó szerv vezetőjének rendeletei,
e) V. A Kormány tagjainak rendeletei,
f) VI. Az Alkotmánybíróság határozatai, teljes ülési állásfoglalásai és végzései,
g) VII. A Kúria határozatai,
h) VIII. Az Országos Választási Bizottság állásfoglalásai,
i) IX. Határozatok Tára [32/2010. (XII. 31.) KIM rend. 1. melléklet].

Fontos tudni, hogy a Magyar Közlönyben kizárólag a módosításról szóló jogszabályt hirdetik ki (vagyis csak azt lehet megismerni, hogy mi az új szabály, de azt nem, hogy mi volt a korábbi rendelkezés). Jogszabálynak a módosított, illetve a hatályukat vesztett rendelkezéseivel egységes szerkezetbe foglalt szövege (az egységes szerkezetű szövege) a Magyar Közlönyben nem tehető közzé [2010. évi CXXX. tv. 25. § (2) bek.].

A Magyar Közlönyt a postákon vagy a nagyobb hírlapárusító helyeken vásárolhatjuk meg, de meg is rendelhető. A Közlöny tartalma ingyenesen letölthető a következő címről: www.magyarkozlony.hu

- Az uniós jogszabályokat a Magyar Közlönyben nem hirdetik ki, csak az EU hivatalos lapjában (Official Journal of the European Union). Az uniós jogszabályokat innen töltheti le.

2.2. Az önkormányzati rendeletek kihirdetése

A helyi önkormányzat képviselő-testülete által megalkotott rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá [2011. évi CLXXXIX. tv. 51. § (1) bek.].

Az önkormányzati rendeletet a képviselő-testület hivatalos lapjában vagy a helyben szokásos - a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott - módon ki kell hirdetni. A saját honlappal rendelkező önkormányzat rendeletét a honlapján is közzéteszi [2011. évi CLXXXIX. tv. 51. § (2) bek.]. A helyben szokásos mód általában a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztést vagy a helyi lapban történő közzétételt jelenti.

2.3. Hogyan férhetünk hozzá naprakészen a jogszabályokhoz?

Több cég foglalkozik azzal, hogy interneten keresztül frissített joganyagot biztosít a megrendelőknek, ezt a szolgáltatást megvásárolva folyamatosan hatályos joganyaggal dolgozhatunk.

Ingyenesen juthatunk hozzá a hatályos jogszabályokhoz a Kormányzati Portálon keresztül (www.magyarorszag.hu), míg az érvényes jogszabályokat a Magyar Közlöny oldalán érhetjük el.

Az általam javasolt jogszabálykeresési hely a Nemzeti Jogszabálytár oldala (www.njt.hu). A Nemzeti Jogszabálytár a Kormány rendeletében meghatározott tartalommal és honlapon, elektronikus közszolgáltatásként működő, bárki számára térítésmentesen hozzáférhető, egységes szerkezetű szövegeket tartalmazó elektronikus jogszabálygyűjtemény (vagyis itt a módosításokat az alapjogszabályba beépítve láthatjuk a jogszabályokat, ellentétben a Magyar Közlönnyel, ahol csak a módosítás szövege érhető el).

A www.njt.hu oldalon egyebek mellett az alábbi, rendkívül hasznos funkciókat használhatja:
a) közismert jogszabályok rövidítése alapján lehetővé tett keresés
b) keresőszavak használata a jogszabály címében vagy szövegében
c) naptár funkcióval az öt évvel korábbi időállapotokra való keresési lehetőség,
d) jogszabályon belül a változások jelzése,
e) jogszabályon belül a változások alapját képező jogszabályhely pontos megnevezése lábjegyzetben,
f) jogszabály keresése a száma alapján.

2.5. Az Építésijog.hu által biztosított lehetőség

Az Építésijog.hu Hatályos építésügyi jogszabályok című jogszabálylistában tematizálva tesszük közzé az építőipari tevékenységet érintő és ahhoz szorosan kapcsolódó fontosabb jogszabályokat. A listából a jogszabályok címe alapján nagy valószínűséggel kiválaszthatók azok a jogszabályok, amelyekből a kérdésünkre választ kaphatunk. Ha a nekünk megfelelő jogszabály számát már tudjuk, akkor a Nemzeti Jogszabálytárban a jogszabály szövegét már nagyon könnyen kikereshetjük.

Az Építésijog.hu Hatályos építésügyi jogszabályok című jogszabálylistájában való keresés ingyenes, bárki számára hozzáférhető segítséget jelent a jogalkalmazásban.

3. Hogyan jelölik a jogszabályokat?

3.1. Alaptörvény
Az Alaptörvény módosításának megjelölése annak kihirdetése során - az alábbi sorrendben -
a) a címet, valamint sortöréssel elválasztva
b) zárójelben a kihirdetés
ba) évét arab számmal,
bb) hónapját betűvel kiírva és
bc) napját arab számmal
foglalja magában [32/2010. (XII. 31.) KIM rend. 8/A. §].
Példa: Magyarország Alaptörvényének negyedik módosítása (2013. március 25.)

3.2. Törvény

Törvény megjelölése annak kihirdetése során - az alábbi sorrendben -
a) a törvény kihirdetésének évét arab számmal,
b) az "évi" kifejezést,
c) a törvény sorszámát római számmal,
d) a "törvény" kifejezést és
e) a törvény címét foglalja magában [32/2010. (XII. 31.) KIM rend. 9. § (1) bek.].
Példa: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény

3.3. Önkormányzati rendelet
Önkormányzati rendelet megjelölése annak kihirdetése során - az alábbi sorrendben -
a) a rendelet megalkotójának teljes megjelölését,
b) a rendelet sorszámát arab számmal,
c) a "/" jelet,
d) a rendelet kihirdetésének évét arab számmal,
e) zárójelben a rendelet kihirdetésének hónapját római számmal és napját arab számmal,
f) az "önkormányzati rendelete" kifejezést és
g) a rendelet címét foglalja magában [32/2010. (XII. 31.) KIM rend. 9. § (2) bek.].
Példa: a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában álló közterületek használatáról szóló 3/2013. (III. 8.) Főv. Kgy. rendelet

3.4. Egyéb jogszabályok

A Kormány, a miniszterelnök, a miniszterek és megalkotott jogszabály megjelölése annak kihirdetése során - a következő sorrendben -
a) a jogszabály megalkotójának teljes megjelölését,
b) a jogszabály sorszámát arab számmal,
c) a "/" jelet,
d) a jogszabály kihirdetésének évét arab számmal,
e) zárójelben a jogszabály kihirdetésének hónapját római számmal és napját arab számmal,
f) a jogszabály megalkotója megjelölésének a rövidítését,
g) a "rendelete" kifejezést és
h) a jogszabály címét foglalja magában [32/2010. (XII. 31.) KIM rend. 9. § (3) bek.].

A jogszabály megalkotójának teljes megjelölése
a) a Kormány esetén "A Kormány",
b) a Magyar Nemzeti Bank elnöke esetén "A Magyar Nemzeti Bank elnökének",
c) a miniszterelnök esetén "A miniszterelnök",
d) miniszter esetén nagybetűs névelőt követően a miniszter feladat- és hatásköréről rendelkező kormányrendeletben meghatározott, tárca nélküli miniszter esetében a feladatkörre is utaló megnevezése,
e) a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnöke esetén "A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének",
f) a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke esetén "A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökének" [32/2010. (XII. 31.) KIM rend. 11. § (1) bek.].

4. Melyik jogalkotó által kiadott jogszabályt kell keresni?

Ha nem találunk meg egy jogszabályt, annak az is lehet az oka, hogy a rendszeresen változtatott hatáskörök és intézményi elnevezések miatt nem ismerjük a jogalkotó aktuális elnevezését. Jól szemlélteti a gondunkat az építésügy "gazdáinak" elnevezésében az elmúlt néhány évben bekövetkezett változások, amelyeket a minisztériumok elnevezéséről szóló jogszabályban tudunk követni (lásd: 2002. évi XI. törvény, 2006. évi LV. törvény, 2010. évi XLII. törvény és  2014. évi XX. törvény).

4.1. Az építésüggyel kapcsolatos feladatkörök alakulása

a) 2002. május 27. napjától: Az építésügy ágazati irányítását a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter helyett a belügyminiszter látja, a lakásgazdálkodás, lakáspolitika tekintetében pedig a feladatköröket a gazdasági minisztertől vette át a belügyminiszter. A területfejlesztésért a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter lett a felelős.

b)
2003. május 19. napjától: A területfejlesztésért, területrendezésért a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter helyett a Kormány által kijelölt miniszter járt el (az európai integrációs ügyek koordinációjáért felelős tárca nélküli miniszter - 70/2003. (V. 19.) Korm. rendelet).

c)
2004. október 29. napjától létrejött a regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszteri poszt, és a feladatköre az alábbi minisztériumoktól kerültek a tárca nélküli miniszterhez:
- a területfejlesztési, területrendezési és területpolitikai feladatok az európai integrációs ügyek koordinációjáért felelős tárca nélküli minisztertől,
- az építésügyi és lakásügyi feladatok a belügyminisztertől,
- a lakástámogatások folyósítása a pénzügyminisztertől (lásd: 293/2004. (X. 28.) Korm. rend.).

d)
2006. június 9. napjától létrejött az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium, és ez a Minisztérium felelős jelenleg a területfejlesztésért, az építésügy ágazati irányításáért, a lakásgazdálkodásért és lakáspolitikáért (2006. évi LV. tv. 1. §).

e)
2006. július 31. napjával megszűnt az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal és Országos Területfejlesztési Hivatal is, jogutódjuk szintén az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium. Ahol bármilyen rendelet Országos Lakás- és Építésügyi Hivatalt, Országos Területfejlesztési Hivatalt, Nemzeti Területfejlesztési Hivatalt, vagy Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatalt említ, ott az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumot kell érteni [149/2006. (VII. 21.) Korm. rend. 1-2. §].

f) 2008. május 15. napjától létrejött a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium, és ez lett a felelős a területfejlesztésért és területrendezésért, a településfejlesztésért és településrendezésért, az építésügyért és a fejlesztéspolitikáért (2008. évi XX. tv. 2. §).

g) 2010. május 25. napjától az építésügyért felelős miniszter a belügyminiszter. A Kormány az építésügy központi irányítását, összehangolását – ideértve a sajátos építményfajták és a műemlékek tekintetében az összehangoló feladatokat is – az építésügyért felelős miniszter útján gyakorolja (212/2010. (VII. 1.) Korm. rend. 37. § u) pont). A belügyminiszter felelős továbbá
a) a területrendezésért,
b) a településfejlesztésért és településrendezésért,
c) a településüzemeltetésért,
d) a régészeti örökség és műemléki érték védelméért (212/2010. (VII. 1.) Korm. rend. 37. § r-u) pont, y) pont).

h) 2014. június 6. napjától az építésügyért felelős miniszter a Miniszterelnökséget vezető miniszter lett [152/2014. (VI. 6.) Korm. rend. 4. § 10. pont; 1997. évi LXXVIII. tv. 4. § (3) bek.].

A Miniszterelnökséget vezető miniszter felelősségi körébe tartoznak már az építésügyhöz közvetetten kapcsolódó alábbi területek is, amelyek korábban más miniszterek felügyelte alá tartoztak:
a) közigazgatás-fejlesztés,
b) közigazgatás-szervezés,
c) helyi önkormányzatok törvényességi felügyelete,
d) európai uniós források felhasználása,
e) agrár-vidékfejlesztés,
f) közbeszerzések,
g) kulturális örökség védelme,
h) településfejlesztés és településrendezés [152/2014. (VI. 6.) Korm. rend. 4. §].

A belügyminiszter felelősségi körébe tartozik például:
a) a területrendezés,
b) a településüzemeltetés (a kéményseprő közszolgáltatás ellátására vonatkozó jogszabályok előkészítése),
c) az e-közigazgatás (ez korábban a közigazgatási és igazságügyi miniszter feladatkörébe tartozott),
d) az élet és vagyonbiztonság védelme,
e) a katasztrófák elleni védekezés (például a tűz elleni védekezéssel kapcsolatos feladatokra vonatkozó jogszabályok előkészítése),
e) a vízgazdálkodás (például a vízügyi sajátos építményfajtákra vonatkozó szabályok előkészítése),
f) a vízügyi igazgatási szervek irányítása [152/2014. (VI. 6.) Korm. rend. 21. §, 30. § (1) bek. c) pont, 44. §].

A nemzetgazdasági miniszter a Kormány építésgazdaságért, lakásgazdálkodásért és lakáspolitikáért, valamint a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős tagja [152/2014. (VI. 6.) Korm. rend. 90. §].

4.2. Akkor most az új minisztérium által kiadott jogszabályokat keressük?

Erre a kérdésre a következő nem túl egyértelmű válasz adható: IGEN és NEM.

Ha egy teljesen új jogszabály jelenik meg a témában, akkor azt jelenleg a Miniszterelnökséget vezető miniszter fogja aláírni, de több oka van annak, hogy az előírások többségét mégsem fogjuk így megtalálni:
- lehet, hogy az adott kérdést törvény, kormányrendelet vagy EU rendelet szabályozza,
- a legtöbb szabály már megszületett, és azt a korábbi kibocsátók rendeleteiként (pl. ÖTM, ÖM, FVM, BM, TNM rendelet) találjuk meg,
- előfordul, hogy több miniszter ad ki rendeletet, és akkor nem feltétlenül a Miniszterelnökséget vezető miniszter fog az első helyen szerepelni.

Nagyon figyeljünk arra is, hogy a hatályos jogszabályokban általában nem vezetik át a felelős minisztérium elnevezésében bekövetkezett változást. Általában az új jogszabály csak annyit mond, hogy ahol bármilyen jogszabály az alábbi rendelkezést tartalmazz (pl. földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztert említ), azon ezt (pl. belügyminisztert) kell érteni. Ezzel persze teljesen összezavarják a gyanútlan és jogkövető állampolgárt, mivel az általa olvasott rendeletből az derül ki, hogy például az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal látja el az adott feladatot, de a hivatal már évek óta megszűnt.