02.1. A Jogalkotó szervek

Szerző: Építésijog.hu Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2013. augusztus 23. péntek, 15:14

Közzétéve: 2008. augusztus 09. szombat, 01:52

A jogszabályokat az ún. jogalkotó szervek határozzák meg és fogadják el. Gyakran keveredik az egyes testületek, személyek funkciója a köztudatban, így például sokan gondolják azt, hogy a köztársasági elnök és az Alkotmánybíróság is jogszabályokat alkot, pedig ez nem így van. A legfontosabb jogalkotó szervek az Országgyűlés, a Kormány, a Kormány tagjai és a képviselő-testület. Európai Uniós tagságunk miatt az Európai Unió szervei által alkotott jogszabályok egy része Magyarországon közvetlenül is alkalmazandó.


1. A magyar jogalkotó szervek


Az Alaptörvény szerint általánosan kötelező magatartási szabályt az Alaptörvény és az Alaptörvényben megjelölt, jogalkotó hatáskörrel rendelkező szerv által megalkotott, a hivatalos lapban kihirdetett jogszabály állapíthat meg. Jogszabály a törvény, a kormányrendelet, a miniszterelnöki rendelet, a miniszteri rendelet, a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete, az önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete és az önkormányzati rendelet. Jogszabály továbbá a Honvédelmi Tanács rendkívüli állapot idején és a köztársasági elnök szükségállapot idején kiadott rendelete [Alaptörvény T) cikk (1)-(2) bek.]. Az Alaptörvény tehát a jogszabályok felsorolásával egyúttal megadja a jogalkotó szervek katalógusát is.

a) Országgyűlés


Az Országgyűlés által alkotott jogszabály elnevezése a törvény. Az Országgyűlés a legfőbb jogszabályalkotó, törvényt ugyanis kizárólag az Országgyűlés alkothat. Így a törvényhozó hatalmat a 386 tagú, egykamarás Országgyűlés gyakorolja. Az országgyűlési képviselőket négy évre választják meg, általános, egyenlő választójog alapján, közvetlenül és titkosan.

A magyar választójogi rendszer (ún. vegyes rendszer). A szavazáskor minden választópolgár két szavazólapot kap, az egyikkel az egyéni választókerületi jelöltre, a másikkal a területi listára szavaz. Az országos listák jelöltjeire közvetlenül nem lehet szavazni, itt a mandátumok elosztása egy bonyolult kompenzációs szabály alapján történik. Míg az egyéni választókerületben mindig 176 képviselőt választanak, a területi, illetve az országos listán megválasztott képviselők száma választásonként más és más, de együttes számuk mindig 210.

A 2010-es választások eredményeként a választópolgárok
- 176 képviselőtegyéni választókerületben kétfordulós rendszerben,
- 146 képviselőtterületi (megyei és fővárosi) listán egyfordulós rendszerben,
- 64 képviselőtországos listán kompenzációs elv alapján választották meg(forrás: www.parlament.hu).

A 2014-es választásoktól kezdve a választási rendszer módosul, azonban vegyes jellege megmarad: továbbra is egyéni képviselőre, illetve pártra szavazhat a választópolgár, de a pártra történő voksolásnál csak országos pártlista lesz, mivel a területi lista megszűnik. Az Országgyűlés már csak 199 képviselőből fog állni, akik közül 106 fő kerülhet majd be egyéni választókerületből, 93 fő pedig (országos) pártlistáról.

Az Országgyűlés legfontosabb feladatai:
- megalkotja és módosítja Magyarország Alaptörvényét;
- törvényeket alkot;
- elfogadja a központi költségvetést, és jóváhagyja annak végrehajtását;
- felhatalmazást ad a feladat- és hatáskörébe tartozó nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére;
- megválasztja a köztársasági elnököt, az Alkotmánybíróság tagjait és elnökét, a Kúria elnökét, az Országos Bírósági Hivatal elnökét, a legfőbb ügyészt, az alapvető jogok biztosát és helyetteseit, valamint az Állami Számvevőszék elnökét;
- megválasztja a miniszterelnököt, dönt a Kormánnyal kapcsolatos bizalmi kérdésről;
- feloszlatja az alaptörvény-ellenesen működő képviselő-testületet;
- határoz a hadiállapot kinyilvánításáról és a békekötésről;
- különleges jogrendet érintő, valamint katonai műveletekben való részvétellel kapcsolatos döntéseket hoz;
- közkegyelmet gyakorol [Alaptörvény 1. cikk (2) bek.].

Az Országgyűlés szervezetét és működési rendjét az Alaptörvény mellett az Országgyűlésről szóló 2012. XXXVI. törvényt, valamint a Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabályáról szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat módosításáról szóló 36/2012. (IV. 19.) OGY határozat szabályozza.

b) Kormány

A Kormány a végrehajtó hatalom általános szerve, amelynek feladat- és hatásköre kiterjed mindarra, ami nincs más szerv feladat- és hatáskörébe utalva. A Kormány az Országgyűlésnek felelős. A Kormány a közigazgatás legfőbb szerve, törvényben meghatározottak szerint államigazgatási szerveket hozhat létre [Alaptörvény 15. cikk (3)-(4) bek.].

A Kormány által alkotott jogszabály elnevezése a kormányrendelet. Feladatkörében eljárva a Kormány törvényben nem szabályozott tárgykörben (elsődleges jogalkotói hatáskör), illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján (másodlagos jogalkotói hatáskör) rendeletet alkot. A Kormány rendelete törvénnyel nem lehet ellentétes [Alaptörvény 15. cikk (3)-(4) bek.].

c) Kormány tagjai: a miniszterelnök és a miniszterek

A Kormány tagjai a miniszterelnök és a miniszterek.  A miniszterelnököt az Országgyűlés a köztársasági elnök javaslatára választja meg az országgyűlési képviselők több mint a felének szavazatával. A minisztert a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki, a Kormány a miniszterek kinevezésével alakul meg.
A miniszterelnök meghatározza a Kormány általános politikáját.
A miniszter a Kormány általános politikájának keretei között önállóan irányítja az államigazgatásnak a feladatkörébe tartozó ágazatait és az alárendelt szerveket, valamint ellátja a Kormány vagy a miniszterelnök által meghatározott feladatokat.
A Kormány tagja tevékenységéért felelős az Országgyűlésnek, valamint a miniszter a miniszterelnöknek [Alaptörvény 18. cikk (1)-(2), (4) bek.].

A Kormány tagja törvényben vagy kormányrendeletben kapott felhatalmazás alapján, feladatkörében eljárva, önállóan vagy más miniszter egyetértésével rendeletet alkot, amely törvénnyel, kormányrendelettel és a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletével nem lehet ellentétes [Alaptörvény 18. cikk (3) bek.]. A miniszterelnök miniszterelnöki rendeletet, a miniszter miniszteri rendeletet alkot.

d) Önkormányzat (képviselő-testület, közgyűlés)

A képviselő-testület (közgyűlés) által alkotott jogszabály elnevezése az önkormányzati rendelet. Az önkormányzati rendelet más jogszabállyal nem lehet ellentétes [Alaptörvény 32. cikk (3) bek.]. Az önkormányzati rendelet területi hatálya a helyi önkormányzat közigazgatási területére terjed ki [2010. évi CXXX. tv. 6. § (1) bek.].

Feladatkörében eljárva a helyi önkormányzat önkormányzati rendeletet alkot:
- törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére: a magasabb szintű jogszabályban nem rendezett társadalmi viszonyok rendezésére, vagyis a helyi viszonyoknak megfelelően kialakíthatja a jogi környezetet (az egyéb jogszabályok keretei között);
- törvényben kapott felhatalmazás alapján: a helyi, területi sajátosságoknak megfelelő részletes szabályok megállapítására (csak felhatalmazás alapján térhet el a magasabb szintű jogszabálytól, ez általában eljárási előírások, illetve szigorúbb vagy enyhébb részletszabályok megalkotását jelenti) [Alaptörvény 32. cikk (2) bek.].

A helyi önkormányzat az önkormányzati rendeletet a kihirdetését követően haladéktalanul megküldi a fővárosi és megyei kormányhivatalnak. Ha a fővárosi és megyei kormányhivatal az önkormányzati rendeletet vagy annak valamely rendelkezését jogszabálysértőnek találja, kezdeményezheti a bíróságnál az önkormányzati rendelet felülvizsgálatát [Alaptörvény 32. cikk (4) bek.].

A fővárosi és megyei kormányhivatal kezdeményezheti a bíróságnál a helyi önkormányzat törvényen alapuló rendeletalkotási vagy határozathozatali kötelezettsége elmulasztásának megállapítását. Ha a helyi önkormányzat a rendeletalkotási vagy határozathozatali kötelezettségének a bíróság által a mulasztást megállapító döntésben meghatározott időpontig nem tesz eleget, a bíróság a fővárosi és megyei kormányhivatal kezdeményezésére elrendeli, hogy a mulasztás orvoslásához szükséges önkormányzati rendeletet vagy önkormányzati határozatot a helyi önkormányzat nevében a fővárosi és megyei kormányhivatal vezetője alkossa meg [Alaptörvény 32. cikk (5) bek.].

2. Az Európai Unió jogalkotó szervei

Az Európai Unió intézményei közül az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa együttesen tekintendők a klasszikus értelemben vett jogalkotó szervnek. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 289. cikk (1) bekezdése szerint a rendes jogalkotási eljárás rendeleteknek, irányelveknek vagy határozatoknak a Bizottság javaslata alapján, az Európai Parlament és a Tanács által történő közös elfogadásából áll.

a) Európai Unió Tanácsa

Az Európai Unió elsődleges döntéshozó és jogalkotó szerve, de a jogszabályok elfogadására az Európai Parlamenttel közösen kerül sor.
Tagjai a tagállamok szakminiszterei, székhelye Brüsszel.

Az Európai Unió Tanácsa nem összetévesztendő az alábbiakkal:
- Európa Tanács: nem EU szerv, kormányközi szerv, amely pán-európai egyezményeket dolgoz ki az emberi jogok, a kultúra és az oktatás területén;
- Európai Tanács: az EU csúcsszerve, a tagállamok kormány- és államfőiből álló testület, az EU fontosabb politikai irányelveit határozza meg, és megvitatja a kiemelt nemzetközi ügyeket.

b) Európai Bizottság

Az Európai Bizottság a közösségi alapszerződések őre és végrehajtója, illetve felügyeleti és döntés-előkészítő szerv („az EU kormánya”), jogszabálytervezeteket készít és terjeszt elő az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament részére és az elfogadott jogszabályokat végrehajtja, ellenőrzi a jogszabályok betartását.

Az európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament az esetek többségében tehát kizárólag bizottsági előterjesztés alapján hozhat közösségi jogszabályokat, vagyis csak a Bizottság szövegezhet meg jogalkotási javaslatokat és terjesztheti elő őket. Javaslatait a döntéshozatali eljárás bármely szakaszában visszavonhatja, illetve módosíthatja, ha úgy ítéli meg, hogy a tervezet a tanácsi és a parlamenti egyeztetések során nem az általa gondolt irányban halad tovább. Az Európai Bizottság további feladata az EU képviselete a külkapcsolatokban és a nemzetközi szervezeteknél. A Bizottság székhelye Brüsszelben és Luxembourgban van.

c) Európai Parlament

Az Európai Parlament a tagországok állampolgárai által közvetlenül választott képviselőkből áll, a képviselők politikai frakciókat alakítanak. Az Európai Parlament az esetek többségében együtt dönt a javaslatok elfogadásáról az Európai Unió Tanácsával, megvétózhatja az Európai Unió Tanácsának döntését és elfogadja a közösségi költségvetést. A két intézmény tehát társjogalkotó, azaz a jogszabályokat azonos jogok és kötelezettségek mellett közösen fogadja el: a másik fél beleegyezése nélkül egyik fél sem fogadhat el jogszabályokat.
A Parlament székhelye: Strasbourg (ez a plenáris ülések helyszíne, a főtitkárság Luxembourgban van, a parlamenti bizottságok és a kiegészítő plenáris üléseket Brüsszelben tartják).

d) Európai Unió Bírósága

Az Európai Unió Bírósága az uniós jog (alapszerződések és az egyéb uniós jogszabályok) értelmezésével foglalkozik, így biztosítva annak valamennyi uniós tagállamban történő egységes alkalmazását. Emellett a tagországok és az uniós intézmények közötti jogvitákat rendezi. Magánszemélyek és azok szervezetei szintén a Bírósághoz fordulhatnak, ha jogaikat véleményük szerint egy uniós intézmény megsértette. A Bíróság székhelye Luxembourg.

Érintett jogszabályok:


Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.); 2012. XXXVI. tv.; 2010. évi CXXX. tv.; Európai Unió működéséről szóló szerződés