01. A jogszabály és a jogforrás

Utolsó frissítés: 2015. január 26. hétfő, 16:41

Közzétéve: 2008. augusztus 09. szombat, 00:38

Szerző: Építésijog.hu

Azt mindenki tudja, hogy a jogainkat és kötelezettségeinek a jogszabályok határozzák meg, de azzal már kevesebben vannak tisztában, hogy mit nevezünk jogszabálynak, azok hogyan keletkeznek. Soha nem szabad elfelejteni, hogy a jogszabály nem tudása nem mentesít az abban foglalt kötelezettségek teljesítése alól.

Részletek »

02.1. A Jogalkotó szervek

Utolsó frissítés: 2013. augusztus 23. péntek, 15:14

Közzétéve: 2008. augusztus 09. szombat, 01:52

Szerző: Építésijog.hu

A jogszabályokat az ún. jogalkotó szervek határozzák meg és fogadják el. Gyakran keveredik az egyes testületek, személyek funkciója a köztudatban, így például sokan gondolják azt, hogy a köztársasági elnök és az Alkotmánybíróság is jogszabályokat alkot, pedig ez nem így van. A legfontosabb jogalkotó szervek az Országgyűlés, a Kormány, a Kormány tagjai és a képviselő-testület. Európai Uniós tagságunk miatt az Európai Unió szervei által alkotott jogszabályok egy része Magyarországon közvetlenül is alkalmazandó.

Részletek »

04.1. A korábbi Alkotmány (1949. évi XX. tv.)

Utolsó frissítés: 2015. január 26. hétfő, 16:41

Közzétéve: 2008. augusztus 09. szombat, 01:55

Szerző: Építésijog.hu

A 2012. január 1-jével hatályon kívül helyezett alkotmányunk, a Magyar Köztársaság Alkotmánya egy törvény volt, amelyet még 1949-ben fogadtak el, de számtalanszor módosítottak. Az alábbiakban bemutatjuk, hogy mit tartalmazott hazánk korábbi elsőszámú törvénye.

Részletek »

04.2. Az Alaptörvény

Utolsó frissítés: 2013. augusztus 23. péntek, 15:22

Közzétéve: 2013. június 01. szombat, 17:36

Szerző: Építésijog.hu


Magyarország Alaptörvényét 2011. április 18-án fogadta el az Országgyűlés és 2012. január 1-jén lépett az 1949. évi Alkotmány helyébe, melyet bár a rendszerváltáskor - a jogállami követelményeknek megfelelően - átfogóan módosítottak, a száma megmaradt és ez sokakban ellenérzéseket váltott ki. Az Alaptörvényben foglaltakat mindenkinek érdemes ismernie, hiszen legalapvetőbb jogainkat és kötelességeinket végső soron ez határozza meg.

Részletek »

06. Az Alkotmánybíróság

Utolsó frissítés: 2014. június 02. hétfő, 14:52

Közzétéve: 2008. augusztus 09. szombat, 01:57

Szerző: Építésijog.hu

Az alkotmánybíráskodás a jogállamiság egyik legfontosabb garanciája azáltal, hogy egy független szerv őrködik az alkotmányosság megtartása fölött. Ennek megfelelően az Alkotmánybíróság az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve, egyben alapvető jogaink legfőbb biztosítéka. Bár az Alkotmánybíróság nem jogalkotó szerv, mégis gyakorlatilag ilyen funkciót képes betölteni az alaptörvény-ellenes jogszabályok megsemmisítésével, illetve azáltal, hogy a jogalkotót felhívja jogalkotói feladatának teljesítésére. Érdemes tudni, hogy ténylegesen nem bíróságról van szó, még ha egyes esetekben egyedi ügyekkel kapcsolatban hoz is döntést. Összefoglalva tehát az Alkotmánybíróság feladata a demokratikus jogállam, az alkotmányos rend és az Alaptörvényben biztosított jogok védelme, a jogrendszer belső összhangjának megőrzése, valamint a hatalommegosztás elvének érvényre juttatása.

Részletek »

07. Hogyan alkalmazzuk a jogszabályokat?

Utolsó frissítés: 2014. június 12. csütörtök, 15:15

Közzétéve: 2008. augusztus 09. szombat, 01:54

Szerző: Építésijog.hu


Találkoztam egy majdnem tíz évig tartó perrel, amelynek a végén a Legfelsőbb Bíróság (jelenlegi elnevezése Kúria) megállapította, hogy az első- és másodfokon született ítélet alapjául szolgáló jogszabályokat nem is lehetett volna alkalmazni. Tudnunk kell, hogy mit jelent a jogszabály érvényessége, hatálya, és hol nézhetünk utána a minket érintő rendelkezéseknek. Felhívnám a figyelmet arra is, hogy a jogszabály ismeretének hiánya nem mentesít az abban foglalt következményektől!

Részletek »