01. Az építési folyamatban résztvevők

Utolsó frissítés: 2015. november 02. hétfő, 17:33

Közzétéve: 2013. június 01. szombat, 11:39

Szerző: Építésijog.hu

A kivitelezési szereplőinek főként az Építési törvény és a Kivitelezési kódex (191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet) szabályaival kell megismerkedniük. 2014. január 1-jétől a résztvevők közül törölték a beruházáslebonyolítókat, és átalakult a szakmagyakorlási tevékenységek listája is.

1.
Az építőipari kivitelezési tevékenység résztvevői, fontosabb fogalmak


A 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kivitelezési kódex) meghatározása szerint az építőipari kivitelezési tevékenység résztvevői[1]:
- az építtető,
- a tervező (a kivitelezési dokumentáció tervezője, ideértve a szakági tervezőt is)[2],
- a vállalkozó kivitelező,
- a felelős műszaki vezető,
- a tervezői művezető,
- az építési műszaki ellenőr,
- az építtetői fedezetkezelő,
- a biztonsági és egészségvédelmi koordinátor.

Az építőipari kivitelezési tevékenység résztvevői kötelesek együttműködni a kivitelezési folyamatok megvalósítása érdekében [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 6. §].

A Kivitelezési kódex több fontos fogalmat is meghatároz, amelyeket az egyértelműség kedvéért ismerni kell:
a) építési munkaterület: az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének az építtető által a fővállalkozó kivitelezőnek, alvállalkozói szerződés esetén a megrendelő vállalkozó kivitelező által az alvállalkozónak átadott helye; ennek minősül a munkaszervezéssel összefüggő felvonulási, előkészítési, valamint a tevékenység végzéséhez szükséges építési anyagok, gépek, szerkezetek, szerelvények és felvonulási épületek elhelyezésére és az előkészítő technológiai munkafolyamatok elvégzésére szolgáló terület is[3],
b) építési-szerelési munka: az építési tevékenység végzésére irányuló szakági munka [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 2. §].

Építési tevékenység: építmény, építményrész, épületegyüttes megépítése, átalakítása, bővítése, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, karbantartása, javítása, lebontása, elmozdítása érdekében végzett építési-szerelési vagy bontási munka végzése [1997. évi LXXVIII. tv. 2. § 36. pont].

Építési beruházás: az építési tevékenység megvalósításával összefüggésben végzett gazdasági, és építésügyi tevékenységek összessége [1997. évi LXXVIII. tv. 2. § 30. pont].

Az Építési törvényben találhatjuk meg az építőipari kivitelezési tevékenység fogalmát: az építőipari kivitelezési tevékenység az építési beruházás megvalósítása keretében végzett építési tevékenységek összessége [1997. évi LXXVIII. tv. 39. § (1) bek.][4].

A Kivitelezési kódex rendelkezéseit csak kivételes esetben nem kell alkalmazni egy adott építési tevékenységre. Ilyen kivételes eset például, hogy az építőipari kivitelezési tevékenységgel kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettség nem érvényesül az atomenergia alkalmazására szolgáló, a nemzetbiztonsági, a honvédelmi és a katonai célú építmények esetében [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 1. § (3) bek.].

Fontos tudni, hogy a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (Kbt.) hatálya[5] alá tartozó építési beruházások esetében a Kivitelezési kódexet a Kbt.-ben és a Kbt. végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni (vagyis a közbeszerzési eljárásokban a Kivitelezési kódex csak másodlagos) [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 1. § (4) bek.].

2.
Szakmagyakorlási tevékenységek szabályai


Szakmagyakorlási tevékenységek:
a) Engedélyhez kötött szakmagyakorlási tevékenységek: a településrendezési tervezési, az építészeti-műszaki tervezési, a településrendezési szakértői, az építésügyi műszaki szakértői, az építési műszaki ellenőri, a felelős műszaki vezetői tevékenység
b) Bejelentéshez kötött szakmagyakorlási tevékenység: az energetikai tanúsítói tevékenység [266/2013. (VII. 11.) Korm. rend. 1. § a) pont, 3-4. §].

A szakmagyakorlási tevékenységek szakterületeinek felsorolását, illetve az engedélyező kamara meghatározását táblázatos formában itt megismerheti.

3.
A szakmagyakorlási tevékenység folytatásának feltételei


 

A szakmagyakorlási tevékenység folytatásának feltételei
[266/2013. (VII. 11.) Korm. rend. 6. § (6) bek.]

Kamarai tagsághoz kötött jogosultság esetén

a) a kamarai tagság folytonossága,
b) továbbképzési időszakonként a kötelező és szakmai továbbképzés teljesítése,
c) a jogosultság megállapítását követő egy éven belül - a kötelező továbbképzés keretében -beszámoló teljesítése,
d) adategyeztetési kötelezettség teljesítése,

Kamarai tagsághoz nem kötött jogosultság esetén

a) továbbképzési időszakonként kötelező továbbképzési kötelezettség teljesítése,
b) a jogosultság megállapítását követő egy éven belül - a kötelező továbbképzés keretében -beszámoló teljesítése, az energetikai tanúsítás kivételével,
c) adategyeztetési kötelezettség teljesítése és az éves nyilvántartási díj befizetése


4.
A szakmagyakorlási tevékenység engedélyezésének feltételei


A szakmagyakorlási tevékenység engedélyezésének feltételei:
a) képesítési követelmény a Szakmagyakorlási rendelet 1. mellékletében részletezett, a szakterületeknek megfelelő szakirányú
aa) mesterfokozatú képzésben szerzett szakképzettség MSc, MA (tervezés, szakértés),
ab) mesterfokozatú képzésben szerzett szakképzettség MSc vagy alapképzésben szerzett szakképzettség BSc (tervezés, építési műszaki ellenőrzés),
ac) mesterfokozatú képzésben szerzett szakképzettség MSc vagy alapképzésben szerzett szakképzettség BSc vagy középfokú szakirányú végzettség (felelős műszaki vezetés),
b) szakmai gyakorlat a Szakmagyakorlási rendelet 9. §-a szerint,
c) a kérelmező személy nem áll foglalkozástól eltiltás hatálya alatt és büntetlen előéletű [266/2013. (VII. 11.) Korm. rend. 7. § (1) bek.].



[1] 2014. január 1-jét követően a beruházáslebonyolítók a Kivitelezési kódexben sem jelennek már meg, se a feladatuk, se a felelősségük nincs jogszabályi szinten meghatározva. Valószínűsíthető, hogy – ellentétes folyamatok bekövetkezése hiányában – rövid időn belül maga az elnevezés is eltűnik majd az építésügyi jogszabályokból. A jogszabályban 2014. március 15-étől már ismét felbukkan ez a szereplő, de csak említés szintjén: lehetővé teszi, hogy az építtető a feladatai elvégzésére beruházáslebonyolítót bízhasson meg az építési beruházás megvalósítására [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 7. § (3) bek.; 62/2014. (III. 6.) Korm. rend. 11. § (5) bek.].

[2] A 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 93. § h) pontja hatályon kívül helyezte a tervellenőrre vonatkozó rendelkezéseket, ezzel 2013. január 1-jével a tervellenőr már nem minősül az építőipari kivitelezési tevékenység különálló résztvevőjének.

[3] Az építési munkaterület fogalmának 2013. április 19-étől hatályos új eleme, hogy a jogszabály rögzíti azt is, hogy kitől és ki részére kell megtörténnie a munkaterület átadásának (lásd: 109/2013. (IV. 9.) Korm. rendelet 2. § (20) bekezdés 1. pont 1.1. alpontja)

[4] A 2012. évi CLVII. törvény 66. § 30. pontja 2013. január 1-jei hatállyal kivette a fogalomból az építési tevékenységekre vonatkozó irányító és ellenőrző tevékenységek összességét, vagyis már csak a tényleges kivitelezés minősül építőipari kivitelezési tevékenységnek.

[5] A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (régi Kbt.) rendelkezéseit - kivételekkel - a 2015. november 1. napját megelőzően megkezdett beszerzésekre, közbeszerzési eljárások alapján megkötött szerződésekre, tervpályázati eljárásokra és az azokkal kapcsolatban kérelmezett, kezdeményezett vagy hivatalból indított jogorvoslati eljárásokra és előzetes vitarendezési eljárásokra még alkalmazni kell [2015. évi CXLIII. tv. 197. §].