02.3.2. Településképi bejelentési eljárás

Szerző: Valánszki Sára

Utolsó frissítés: 2017. április 23. vasárnap, 19:31

Közzétéve: 2013. május 30. csütörtök, 17:11

A településképi bejelentési eljárás nem az engedélyezési eljárásokat megelőzően jelenik meg, hanem az építésügyi hatósági engedélyhez, valamint egyszerű bejelentéshez nem kötött építési tevékenységek vonatkozásában biztosít a polgármesternek, illetve a főpolgármesternek eszközt arra, hogy befolyásolhassa a település képét. 2014. március 15-ét követően a műemléket érintő vagy műemléki jelentőségű területen örökségvédelmi engedélyhez kötött tevékenység tekintetében már nem lehet településképi bejelentési eljárást lefolytatni.


1.
A bejelentési eljárás lefolytatásának feltételei


A polgármester (fővárosban a kerületi önkormányzat) polgármestere, illetve a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a főpolgármester - a műemléket érintő vagy műemléki jelentőségű területen örökségvédelmi engedélyhez kötött tevékenység kivételével - bejelentési eljárást az alábbi feltételek teljesítése esetében folytathat le[1] [2]:
a) az építésügyi hatósági engedélyhez, vagy az Étv. 33/A. § szerinti egyszerű bejelentéshez nem kötött építési tevékenységek, reklámelhelyezések és rendeltetésmódosítások tekintetében járhat el [1997. évi LXXVIII. tv. 6/A. § (2) bek.; 2016. évi LXXIV. törv. 10. § (1) bek.][3];
b) a települési önkormányzat helyi önkormányzati településképi rendeletet alkotott, melyben meghatározta a bejelentési eljárás részletes szabályait [314/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 26/B § (1) bek. c) pont];
c) települési (a fővárosban a fővárosi és a kerületi) vagy térségi önkormányzati főépítész közreműködésére van szükség [1997. évi LXXVIII. tv. 6/A. § (3) bek.][4].

A főpolgármester bejelentési eljárására vonatkozóan a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet nem tartalmaz külön előírást, és az Építési törvényben sincs felhatalmazása jelenleg a fővárosi önkormányzatnak arra, hogy rendeletben állapítsa meg a bejelentési eljárás szabályait. A polgármester elnevezés a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet a főpolgármestert is jelenti, azonban a településképi véleményezési eljárásnál a jogszabály a főpolgármestert külön is említi.

2.
Az önkormányzati rendelet kötelező tartalma


Az eljárás részletes szabályait az önkormányzati településképi rendeletben kell az alábbiakra is kiterjedően meghatározni:
a) a bejelentési eljárás lefolytatásához kötött tevékenységek körét,
b) a bejelentési eljárás részletes szabályait [314/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 26/B. § (1) bek.].

3.
A bejelentési eljárás jelentősége


A helyi önkormányzati rendeletben felsorolt tevékenység csak akkor kezdhető meg, ha
a) a bejelentés megtörtént,
b) ahhoz más hatósági engedély nem szükséges, és
c) a polgármester a tevékenység végzését a bejelentést követő 15 napon belül nem tiltja meg [2016. évi LXXIV. tv. 10. § (2) bek.].

4.
Mit lehet vizsgálni az eljárásban?


A polgármester a tervezett építési tevékenységet, reklámelhelyezést vagy rendeltetésváltoztatást abból a szempontból vizsgálhatja, hogy
a) a bejelentés megfelel-e a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet formai és tartalmi követelményeinek és
b) a tervezett építési tevékenység, reklám vagy rendeltetés illeszkedik-e a településképbe
c) megfelel-e a településképi és rendeltetésváltozás esetén a településrendezési eszközben foglalt követelménynek [314/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 26/C. § b) pont].

5.
Mit kell mellékelni a bejelentéshez?


A bejelentés tartalmazza:
a) a bejelentő nevét,
b) a bejelentő lakcímét, szervezet esetén székhelyét,
c) a folytatni kívánt építési tevékenység, reklámelhelyezés vagy rendeltetésváltoztatás megjelölését,
d) a tervezett építési tevékenység, reklámelhelyezés vagy rendeltetésváltoztatás helyét, a telek helyrajzi számát,
e) az építési tevékenység elvégzése, a rendeltetésváltozás megvalósítása vagy a reklámozás tervezett időtartamát [314/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 26/B. § (2) bek.][5].

A bejelentéshez a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki tervet, továbbá rendeltetésváltozás esetén a településrendezési eszközök rendeltetésekre vonatkozó követelményeinek való megfelelést igazoló dokumentációt kell mellékelni [314/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 26/B. § (3) bek.].

6.
A bejelentési eljárás lefolytatása


Az ügyfél a polgármesternél kezdeményezi a településképi eljárást, bejelentés formájában.

A polgármester a bejelentés megérkezésétől számított 15 napon belül köteles dönteni, döntését önkormányzati hatósági határozatba foglalva [2016. évi LXXIV. tv. 10 §; 314/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 26/C. §].

7.
A polgármester nyilatkozatának tartalma


A polgármesternek a bejelentést követően 15 napon belül döntenie kell, hogy a bejelentést tudomásul veszi, vagy az építési tevékenységet, reklámhordozó elhelyezést, rendeltetés váltást megtiltja [314/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 26/C. §].

A polgármester háromféle döntést hozhat:
a) a tervezett építési tevékenységet, reklámelhelyezést vagy rendeltetésváltoztatást tudomásul veszi,
b) a tervezett építési tevékenységet, reklámelhelyezést vagy rendeltetésváltoztatást kikötéssel tudomásul veszi,
c) megtiltja az építési tevékenység, reklámelhelyezés vagy rendeltetésváltoztatás megkezdését.

A tiltó nyilatkozatban a polgármester köteles a megtiltás indokait ismertetni, továbbá figyelmeztetnie kell a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire [314/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 26/C. §].

8.
A bejelentési eljárásban érvényesülő jogorvoslat


A polgármester döntésével szemben a települési önkormányzat képviselő-testületéhez lehet fellebbezni [2016. évi LXXIV. tv. 10. § (3) bek.]. A fellebbezésnek természetesen csak akkor lehet értelme, ha a polgármester kikötést tett vagy megtiltotta a bejelentésben foglalt tevékenységet.

A településképi eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése vagy a bejelentés elmulasztása esetében – a helyi településképi rendeletben foglaltak alapján 1.000.000 forintig terjedhető bírság kiszabására kerülhet sor [2016. évi LXXIV. tv. 10. §].

 



[1] A fővárosi önkormányzat főpolgármester által lefolytatható bejelentési eljárás jogi alapját a 2013. évi CXXVIII. törvény 14. § (2) bekezdése állapította meg 2013. július 20-i hatállyal.

[2] A 62/2014. (III. 6.) Korm. rendelet 24. §-a 2014. március 15. napjától elvette a polgármesterektől a műemléket érintő vagy műemléki jelentőségű területen örökségvédelmi engedélyhez kötött tevékenység tekintetében a településképi bejelentési eljárás lefolytatásának lehetőségét.

[3] A 2012. évi CLVII. törvény 39. §-a iktatta be ezt az új jogintézményt, és elméletileg a 2012. november 14-ét követően indult eljárásokban már alkalmazni lehetett volna. Az Étv. felhatalmazása alapján a bejelentési eljárás részletes szabályait meghatározó jogszabály csak 2013. január 1-jétől lépett hatályba, éppen ezért érdemben csak ezt követően találkozhatunk ilyen eljárásokkal.

[4] A főépítész közreműködésére vonatkozó egyértelmű előírás nincs a jogszabályokban, azonban az Étv. hivatkozott szakasza – és a szakmaiság elkerülhetetlen biztosítása – miatt véleményem szerint szükséges az önkormányzat megbízásából eljáró főépítész a bejelentési eljárás jogszerű lefolytatása érdekében. A főépítész kötelező közreműködésére utalhat még a főépítészi tevékenységről szóló 190/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 2. § (5) bekezdése, amely szerint a területfejlesztéssel és -rendezéssel, a településfejlesztéssel és -rendezéssel, továbbá az épített környezet alakításával és védelmével, valamint az építésüggyel kapcsolatos, települési önkormányzati feladatokkal kapcsolatos döntéseket a települési önkormányzat közigazgatási területére kiterjedő illetékességgel a települési főépítész, a fővárosban a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok megosztott feladatai szerint a fővárosi, illetve a kerületi főépítész készíti elő (hasonló rendelkezés van a térségi főépítészre is).

[5] A bejelentési eljáráshoz kapcsolódó díj- vagy illetékfizetési kötelezettségről az egyes önkormányzatok eltérően gondolkodnak. Központi jogszabály hiányában egyes településeken az önkormányzati rendelet díjfizetés mellett követeli meg a bejelentést, de előfordul az is, hogy a képviselő-testületek díjfizetés nélkül alkották meg a helyi rendeletet.