01. Az építésügyi igazgatás jogszabályai

Utolsó frissítés: 2017. április 27. csütörtök, 12:49

Közzétéve: 2008. szeptember 09. kedd, 18:21

Szerző: Építésijog.hu

Az építésügy fogalmához tartozik mindaz a tevékenység, amely az épített környezet kialakításával vagy védelmével kapcsolatos. Az építésügyi igazgatási jog magában foglalja az építésügyre vonatkozó feladatokat, az építésügyi igazgatási szervek szervezetére, hatáskörére és működésére, valamint az építési tevékenységgel kapcsolatos anyagi és eljárásjogi szabályokat. Amennyiben a jogalkalmazó az építésügy területén felmerülő kérdésre keresi a választ, az esetek döntő többségében az alábbiakban felsorolt jogszabályokban található meg a megoldás. Jelen tájékoztatóban nyomon követhetők az Étv. és az OTÉK módosításai is.

Részletek »

01.2.3.1. Városligeti építési szabályzat

Utolsó frissítés: 2016. február 14. vasárnap, 14:44

Közzétéve: 2014. január 15. szerda, 18:04

Szerző: Dr. Jámbor Attila


A Duna-parti építési szabályzat mellett jelenleg már a Városligetre is egyedi, az országos és a helyi építésügyi előírásoktól független építési szabályzat alkotható.A Városligeti építési szabályzat hatálybalépését követően – amely 2014. júniusában várható – egyebek mellett a Budapest Főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzata által elfogadott településrendezési eszközöket sem szükséges majd figyelembe venni. A 2013. évi CCXLII. törvény a közbeszédben gyakran előkerülő zöldterületre is tartalmaz előírásokat. A jogszabály a Liget Budapest projekt (a Múzeum-negyed) kialakításának feltételei kívánja megteremteni.

Részletek »

01.2.3.2. A Városliget vagyonkezelője és az épületek jogi helyzete

Utolsó frissítés: 2016. február 14. vasárnap, 14:46

Közzétéve: 2014. január 15. szerda, 18:01

Szerző: Dr. Jámbor Attila


A 2013. évi CCXLII. törvény (a Városliget-törvény) a vagyonkezelőre, és a Városligetben található épületek tulajdonjogára is tartalmaz előírásokat. A jogszabály – elméletileg – 99 éves időtartamra határozza meg a főváros legfontosabb parkjában megvalósuló beruházások fontosabb előírásait.

Részletek »

02.1.1. Az állam építésügyi feladatai

Utolsó frissítés: 2017. április 23. vasárnap, 17:48

Közzétéve: 2013. június 01. szombat, 21:31

Szerző: Építésijog.hu

Az építésügyi hatóságok és az önkormányzatok feladatait az állam és az illetékes miniszter határozza meg. 2014. június 6. napjától a belügyminisztertől a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez került az építésügy.

Részletek »

02.1.2. Az építésügyi szervezetrendszer

Utolsó frissítés: 2017. április 23. vasárnap, 19:16

Közzétéve: 2010. augusztus 01. vasárnap, 22:38

Szerző: Építésijog.hu

Az építésügyi rendszerben 2013. január 1-jétől az utóbbi évtizedek legátfogóbb változása következett be. Az épített környezet védelmét és hatósági ellenőrzését jellemző szinte kizárólagos állami kontrollt kiegészítették a települési önkormányzatok számára biztosított új jogintézmények. Az állami hatósági rendszerben összeolvadtak az építésügyi és az építésfelügyeleti feladatok, és a teljesen új szervezetrendszer, új jogszabályi környezetben, az építésügyi hatósági engedélyezési eljárást támogató (elektronikus) rendszer (ÉTDR) bevezetésével egyidejűleg kezdte meg a működését.

Részletek »

02.3.1. Településképi véleményezési eljárás

Utolsó frissítés: 2017. április 23. vasárnap, 19:28

Közzétéve: 2013. április 02. kedd, 15:03

Szerző: Valánszki Sára

A települési önkormányzat polgármestere, illetve a fővárosi önkormányzat főpolgármestere jogszabályban meghatározott esetekben és módon véleményt adhat a jogszabályban meghatározott építésügyi hatósági engedélykérelemhez. A polgármester a véleményében akár el is utasíthatja a beruházás megvalósítását. A véleményezési eljárás lefolytatásának számos előfeltétele van, és ezek a feltételek a Településképi törvény hatályba lépése miatt módosultak.

Részletek »

02.3.2. Településképi bejelentési eljárás

Utolsó frissítés: 2017. április 23. vasárnap, 19:31

Közzétéve: 2013. május 30. csütörtök, 17:11

Szerző: Valánszki Sára

A településképi bejelentési eljárás nem az engedélyezési eljárásokat megelőzően jelenik meg, hanem az építésügyi hatósági engedélyhez, valamint egyszerű bejelentéshez nem kötött építési tevékenységek vonatkozásában biztosít a polgármesternek, illetve a főpolgármesternek eszközt arra, hogy befolyásolhassa a település képét. 2014. március 15-ét követően a műemléket érintő vagy műemléki jelentőségű területen örökségvédelmi engedélyhez kötött tevékenység tekintetében már nem lehet településképi bejelentési eljárást lefolytatni.

Részletek »

02.3.3. Településképi kötelezés

Utolsó frissítés: 2017. április 23. vasárnap, 19:41

Közzétéve: 2013. május 30. csütörtök, 17:16

Szerző: Valánszki Sára

A polgármester a településképi bejelentési eljárás során a tervezett tevékenységek vonatkozásában tud döntést hozni. Azon tevékenységekkel szemben, amelyek már megvalósultak, a polgármester – a településrendezési kötelezések keretein belül - az ún. településképi kötelezési eljárást folytathatja le.

Részletek »

02.4. Építésügyi hatóságok

Utolsó frissítés: 2017. április 23. vasárnap, 20:18

Közzétéve: 2008. szeptember 09. kedd, 18:22

Szerző: Építésijog.hu

2010. január 1-jén még 394 elsőfokú építésügyi hatóság működött, amelyből 284 volt építésügyi körzetközpont. A 2013. január 1-jétől kialakított hatósági rendszerben már több szinten oszlanak el az elsőfokú építésügyi hatósági jogkörök, és a hatóságok száma is jelentősen csökkent. Jelenleg 197, illetve 59 hatóság látja el a korábbi (és kiegészített) elsőfokú építésügyi hatósági feladatokat. A Kormányhivatalok 2015. április 1. napjától megvalósuló integrációja az építésügyi hatósági rendszerben is változásokat eredményezett.

Részletek »

02.4.1.1. Elsőfokú építésügyi hatóságok 2007-2012

Utolsó frissítés: 2014. szeptember 06. szombat, 17:29

Közzétéve: 2008. szeptember 09. kedd, 18:24

Szerző: Építésijog.hu

Az elsőfokú építésügyi hatóságok rendszere az utóbbi pár évben több esetben is átalakult. A rendszer változásait 2007 és 2012 között tekintjük át.

Részletek »