Beszámoló kötelezettségének jogi szabályozása

Szerző: Építésijog.hu Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2012. március 16. péntek, 22:41

Közzétéve: 2012. március 16. péntek, 22:41


Cikkünkben bemutatjuk röviden a beszámolásra kötelezettek körét, ismertetjük a beszámoló benyújtás módját, felvázoljuk a beszámoló közzététel elmulasztásának adóhatósági és cégbírósági jogkövetkezményeit.


Elsőként röviden a beszámoló benyújtásának szabályairól szólunk. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (továbbiakban: Számv.tv.) 154. §-a értelmében minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozó köteles az éves beszámolóját ( éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló,sajátos egyszerűsített éves beszámoló, összevont (konszolidált) éves beszámoló) letétbe helyezni és közzétenni. Nem kell benyújtani azon szervezetek beszámolóit, melyeket nem a Cégbíróság jegyzett be: pl. az alapítványok, sportegyesületek, társasházak, vadász-, vízügyi-, egyéb társaságok, egyesületek, pártok, ügyvédi irodák, egyéni vállalkozók, egyházak és szakszervezetek, vagy a Cégbíróságon bejegyzett azon szervezeteknek, akiknek nem kell beszámolót készíteni (pl. bevételi nyilvántartást vezető evás bt és kkt., egyéni cégek, külföldiek magyarországi kereskedelmi képviselete).

A letétbe helyezési és közzétételi kötelezettség teljesítése akként történik, hogy az éves beszámoló, az egyszerűsített éves beszámoló, az anyavállalat az összevont (konszolidált) éves beszámoló egy eredeti vagy egy hiteles másolati példányát, kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel, valamint a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény szerinti elektronikus űrlappal együtt társaság  a céginformációs szolgálatnak megküldi a kormányzati portál útján.  A cégszolgálat egyablakos rendszerben működik az adóhatósággal és a cégbírósággal, így a beszámolót, továbbítódik a NAV-hoz.


A beszámolók beküldési határideje éves,  és sajátos egyszerűsített éves beszámoló esetén az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig. Éves konszolidált beszámoló esetén az üzleti év mérlegfordulónapját követő hatodik hónap utolsó napjáig.


Nézzünk, néhány speciális eljárást, melyet a beszámoló benyújtásával kapcsolatban a Számv.tv. és vh rendeletei szabályoznak.


A Számv.tv. előír egy speciális beszámolási kötelezettséget  az előtársasági időszakra. A  vállalkozó cégjegyzékbe való bejegyzésének, illetve a cégbejegyzési kérelem jogerős elutasításának, vagy a cégbejegyzési eljárás megszüntetésének napját követő harmadik hónap utolsó napjáig - ha a számviteli törvény szerint köteles beszámolót készíteni - köteles beszámolót készíteni. A  határidő meghosszabbodik mindaddig, amíg a cégbejegyzési eljárás folyamatban van, ha a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény szerint ismételten benyújtották a cégbejegyzési kérelmet [2000. évi C. tv. 135. § (2)-(3) bek.].


A Számv.tv. a devizanemek közötti áttérés esetére  előírják, hogy a vállalkozó az áttérés előtti pénznemben készített beszámolóját, az áttérés napját követő ötödik hónap utolsó napjáig köteles közzététel és letétbe helyezés céljából a Céginformációs Szolgálat számára benyújtani [2000. évi C. tv. 145 §].


A Számv.tv. szabályozza a Gt. szerinti átalakulás esetén benyújtandó beszámolók rendjét. Az átalakulás során megszűnő cég az átalakulás napját - mint mérlegfordulónapot - követő 150 napon belül köteles beszámolót benyújtani [2000. évi C. tv. 154. § (5)-(6) bek.].


A Számv.tv. szabályozza az ismételt közzétételt is. A megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibák esetén a már közzétett - az adott üzleti évet megelőző üzleti évre vonatkozó - éves beszámolót, egyszerűsített éves beszámolót a jóváhagyásra jogosult testület elfogadását követő 30 napon belül ismételten közzé kell tenni és letétbe kell helyezni.


További speciális eset a felszámoláskor és a végelszámoláskor benyújtandó beszámoló. A felszámoló a tevékenységet lezáró beszámolót a mérleg fordulónapját követő 30 napon belül, még a végelszámoló a tevékenységet lezáró beszámolót a gazdálkodó a végelszámolás kezdő időpontjától számított 45 napon belül köteles benyújtani [225/2000. (XII. 19.) Korm. rend. 3. § (4) bek.; 72/2006. (IV. 3.) Korm. rend. 3. § (4) bek.].


A végelszámolás időszaka alatt készített számviteli beszámolót a végelszámolási időszak üzleti éve mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig kell benyújtani [72/2006. (IV. 3.) Korm. rend. 5. § (6) bek.].


A végelszámolás végén a törlésére irányuló kérelem benyújtásával egyidejűleg, de legkésőbb a mérlegfordulónapot követő 60 napon belül végelszámolási időszakot lezáró beszámolót közzétenni [72/2006. (IV. 3.) Korm. rend. 7. § (6) bek.].


Fontos gyakorlati szabály, ha a közzétételi költségtérítés befizetése nem vagy nem megfelelő összegben történt meg, erről a Céginformációs Szolgálat 30 napon belül értesíti az állami adóhatóságot. Ebben az esetben a céget úgy kell tekinteni, mint amely a letétbe helyezési és a közzétételi kötelezettségnek nem tett eleget.


Az állami adóhatóság az elektronikus űrlap adatai alapján ellenőrzi a beszámoló megküldésének tényét és időpontját. Amennyiben az állami adóhatóság azt állapítja meg, hogy a cég a letétbe helyezésre és közzétételre előírt törvényi határidőig nem küldte meg a beszámolót, felhívja a cég figyelmét kötelezettségének elmulasztására, továbbá arra, hogy 15 napon belül tegyen annak eleget.


A felhívás eredménytelensége esetén az állami adóhatóság az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazhatja a mulasztó céggel szemben: Ha az adózó a felhívás szerinti határidőben a kötelezettség teljesítését nem pótolja, az állami adóhatóság a határidő elteltét követő napon az adózó adószámát 60 napos határozott időtartamra felfüggeszti. A felfüggesztés elrendeléséről szóló döntés ellen fellebbezésnek nincs helye [Art. 174/A.§].


Az adójogi jogszabályok szerint az adószám felfüggesztése mint szankció a következőket jelenti egy cég életében. A szankcióval sújtott cég nem igényelhet vissza áfát és az adótúlfizetés visszatérítését sem kérheti. A kijelölt időszak alatt a benyújtott áfa-bevallásokban adót sem levonni, sem visszaigényelni nem lehet, továbbá a régebbi, de még be nem vallott beszerzési számlák áfáját is ki kell egyenlíteni, valamint, a korábbi időszakok görgetett, levonható áfája sem vehető figyelembe, ahogyan a folyamatban lévő kiutalásokat is leállítja az adóhatóság. Az adószám törlésével az adózó azonban csak adójogilag szűnik meg, cégjogi értelemben a vállalkozás kivezetéséről az adóhatóság nem dönthet.


Ha az adózó a beszámoló letétbe helyezési, illetve közzétételi kötelezettségének a felfüggesztés időtartama alatt sem tesz eleget, az állami adóhatóság erről a cégbíróságot elektronikus úton haladéktalanul értesíti és kezdeményezi a cég megszűntnek nyilvánítását.


A cégbíróság a NAV értesítésére hivatalból megindítja a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (továbbiakban Ctv.) a beszámoló letétbe helyezése, valamint közzététele elmulasztásának jogkövetkezménye címet viselő törvényességi felügyeleti eljárását. Maga cím nem sejteti igazán, hogy ez a törvény talán egyik „legkülönlegesebb” és legszigorúbb jogkövetkezményét tartalmazza a cégekre nézve. A cégbíróság legkésőbb az állami adóhatóság elektronikus értesítésének érkezésétől számított húsz napon belül, ha a cég mulasztását megállapította, a céget megszűntnek nyilvánítja és kényszertörlési eljárás során törli. A céget tehát a Ctv. legszigorúbb szankciójával sújtja a Cégbíróság mégpedig igen rövid határidővel [2006. évi V. tv. 87.§ (1)-(2) bek.].


Az eljárás egyetlen módon szűnhet meg nevezetesen úgy, hogy amennyiben az eljárás alatt az állami adóhatóság a 20 munkanapos határidőben, illetve a cég az eljárás alatt arról értesíti a cégbíróságot, hogy a cég a beszámoló letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének eleget tett [2006. évi V. tv. 87. § (3) bek.].


A mulasztó cég ebben az esetben sem mentesülhet az 50.000,- Ft-os felügyeleti illeték megfizetésére és még az utólagos beszámoló letétbehelyezése esetén sem alkalmazható az illetékmérséklés, az illeték meg nem fizetése szintén törlést von maga után [Itv. 65.§].


A statisztika azt mutatja, hogy sokan nem is reagálnak a NAV felszólító levelére, sajnos sokan a Cégbíróság megszüntető végzésére sem.  Az állami adóhatóság honlapjának információi szerint az eddig felfüggesztett adószámok 43,6 százaléka Budapestre, 10,5 százaléka Pest megyére jut. A fővárosban több mint 42 ezer, Pest megyében pedig kb. 16.000 cég adószámának felfüggesztéséről döntött a hatóság. A megyéket illetően, leginkább a gazdaságilag nehéz helyzetben lévő régiókat érintette az intézkedés; Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a legmagasabb az arány, ahol több mint 4400, és Bács-Kiskun megyében, ahol mintegy 3400 cég adószámának felfüggesztéséről döntött az adóhatóság. Fejér megyében és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is több mint 3000 cég esetében hozott hasonló határozatot az állami adóhatóság. Érdekességképpen szerepeljen itt egy összesített adat is az adószám felfüggesztés 2006. decemberi bevezetése óta napjainkig összesen több mint 82 ezer cég adószámát függesztették fel. Míg azonban 2007 és 2009 között évente átlagosan csak tízezer cég adószámát függesztették fel, addig 2010-ben több mint 37 ezer vállalkozás neve mellől, idén pedig már az első negyedévben több mint 23 ezer társaság neve mellől törölték az adószámot. Ez elsősorban a beszámoló letétbehelyezés elmulasztás következménye, azé, hogy 2010-től már minden olyan cég adószámát is fel kell függeszteni, amelyek a számviteli beszámolójukat nem teszik közzé a Cégközlönyben. A megközelítőleg 700 ezer hazai vállalkozás közül 420 ezer kötelezett a számviteli beszámoló elektronikus letétbe helyezésére és közzétételére. Az adóhivatalnak emiatt 2010. évben több mint 120 ezer felszólítást kellett kiküldenie ez ügyben a mulasztók címére, a kiküldött végzésekre viszont alig több mint húszezer társaság pótolta a hiányokat. A tapasztalatok szerint az adószám-felfüggesztések háromnegyede a cégek Cégbírósági megszüntetésével folytatódik. Érdemes tehát a beszámolót időben benyújtani.