A közkereseti társaságok és a betéti társaságok létesítő okiratának kötelező módosítása

Szerzők: Dr. Jámbor Attila Dr. Jámbor Attila, Mátyás Mónika

Utolsó frissítés: 2015. március 16. hétfő, 15:13

Közzétéve: 2015. március 04. szerda, 13:18

A 2014. március 15-én hatályba lépett új Polgári Törvénykönyv jelentős hatással van a cégekre is. A közkereseti társaságok és a betéti társaságok létesítő okiratát 2015. március 15-ig kellett volna összhangba hozni az új Ptk. rendelkezéseivel, vagyis szükség szerint módosítani kellett azt. A 2015. évi II. törvény azonban megszüntette a mulasztáshoz kapcsolódó automatikus bírságolás lehetőségét, így a bt-k, kkt-k is további időt kaptak arra, hogy a módosításokat átvezessék a társasági szerződéseikben. A jogalkotó a kft-k és rt-k részére pedig még további egy évet adott: ezen cégeknek csak 2016. március 15-ig kell elkészíteniük a kötelező módosításokat.

1.
Új Ptk.-val való összhang megteremtésének határideje: 2015. március 15.


A Polgári Törvénykönyv hatályba léptetéséről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény (Ptké.) 12. §-a cégformánként meghatározza azt a végső időpontot és azt az esetkört, amikor a gazdasági társaságoknak és szövetkezeteknek kötelező a létesítő okiratuk módosítása.

A közkereseti társaságokkal és a betéti társaságokkal kapcsolatban előírt kötelező módosítás végső törvényi határideje 2015. március 15., és így legkésőbb 2015. április 14-ig kell a változás-bejegyzési kérelmet a cégbírósághoz benyújtani [2013. évi CLXXVII. tv. 12. § (2) bek. b) pont; 2006. évi V. tv. 34. § (1) bek.].

2.
Akiknek nem kell módosítani a létesítő okiratot


A létesítő okirat módosítása természetesen csak akkor kötelező, ha az az új Ptk. kötelező rendelkezésébe ütközik. Vagyis azok a közkereseti társaságok és betéti társaságok, amelyeknek a létesítő okirata nem ütközik az új Ptk. eltérést nem engedő, kötelező rendelkezésébe, nem kötelesek 2015. március 15-ig módosítani a létesítő okiratot, ha egyébként erre más okból nincs szükség.

Nem kell módosítani a létesítő okiratot akkor sem, ha azt az új Ptk. hatályba lépése után valamely más okból (például a cég nevének vagy székhelyének változása) már módosították, hiszen ebben az esetben az új Ptk.-val való összhang megteremtésének már ekkor meg kellett történnie [2013. évi CLXXVII. tv. 12. § (1) bek.].

Nem kötelező a létesítő okirat módosítása – és erre vonatkozóan társasági határozatot sem kell csatolni – csak azért, mert az az alapításkor hatályos jogszabályra (vagyis a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvényre, azaz a Gt.-re) általános hivatkozásként utal. De ha a létesítő okirat a Gt. konkrét szakszára hivatkozik, akkor a módosítás szükséges.

Szintén nem kötelező a létesítő okirat módosítása csak azért, mert az a vezető tisztségviselőt nem ügyvezetőnek nevezi mint az új Ptk., hanem üzletvezetőnek, vagy képviselőnek. Ha más eltérések miatt mégis módosítani kell a létesítő okiratot, akkor ezeket a változásokat is át kell vezetni.

Ha a létesítő okiratot az új Ptk.-val összefüggésben nem kell módosítani, akkor nem kell a Ptk. rendelkezéseivel összhangban álló továbbműködéséről szóló legfőbb szervi határozatot sem a cégbírósághoz benyújtani [2013. évi CLXXVII. tv. 12. § (3) bek.; 2015. évi II. tv. 2. § (2) bek.].

3.
Amit módosítani kell a létesítő okiratban


A Gt. lehetővé tette, hogy a már működő közkereseti társaságba belépő tag a belépése előtt keletkezett társasági tartozásokért korlátozza a felelősségét. A Gt.-vel szemben az új Ptk. ezt a felelősségkorlátozást harmadik személyekkel szemben hatálytalanná nyilvánítja, vagyis a társaságba belépő tag a belépése előtt keletkezett társasági kötelezettségekért mindenképpen a többi taggal azonos módon köteles helytállni [2013. évi V. tv. 3:139. § (4) bek.]. Ezért az ilyen korlátozást tartalmazó létesítő okiratok módosítása feltétlenül szükséges. Ugyanez vonatkozik a betéti társaságba belépő beltag felelősségének korlátozására is.

Az új Ptk. úgy rendelkezik, hogy a kültag nem lehet a betéti társaság vezető tisztségviselője, azonban meghatározott feltételek megléte esetén eltérést enged a jogszabályszövegtől [2013. évi V. tv. 3:156. §]. A cégbírósági gyakorlat szerint a betéti társaság tagjai tehát akár a kültagot is megválaszthatják vezető tisztségviselőnek, azonban erről a létesítő okiratban rendelkezniük kell.

Az iratminta szerint készült létesítő okiratban mindenképpen nyilatkozni kell arról, hogy az ügyvezetői tisztség ellátása megbízási vagy munkaviszonyban történik-e. Ezt a nyilatkozatot érdemes az iratmintától eltérő létesítő okirat esetén is rögzíteni.

4.
Mennyibe kerül a változásbejegyzés?


Illeték és közzétételi költségtérítés megfizetése nélkül - azaz ingyenesen - lehet a cégbírósághoz benyújtani változásbejegyzési kérelmet, feltéve hogy az ahhoz csatolandó létesítő okirat módosítása kizárólag az új Ptk. rendelkezéseihez történő igazítás, illetve az új Ptk. eltérést engedő szabályainak alkalmazása miatti módosításokat tartalmaz. Egyéb cégadatot is érintő változás esetén ki kell fizetni az illetéket (15.000,- Ft) és a közzétételi díjat (3.000,- Ft) [2013. évi CLXXVII. tv. 12. § (4) bek.; 2015. évi II. tv. 2. § (2) bek.].

Nem veszíti el ingyenes jellegét az eljárás, ha az új Ptk. szerinti módosítással együtt a Ctv. 24. § (1) bekezdés m) pontja szerint a cég elektronikus kézbesítési címét is bejelentik, így ezt mindenképpen érdemes megtenni [2006. évi V. tv. 131/E. § (1) bek.].

A kérelmet természetesen jogi képviselő közreműködésével, elektronikus úton kell benyújtani, így ügyvédi munkadíjjal számolniuk kell a Bt., Kkt. tagjainak [2006. évi V. tv. 35. § (1) bek.]. Gyakran előfordul, hogy a tagok lakcímében bekövetkező változást korábban nem vezették át a cégjegyzékben, a kötelező módosítás erre is jó alkalmat teremt (igaz, ez 15.000,- Ft illeték és 3.000,- Ft közzétételi díj fizetésével jár, de legalább ügyvédi munkadíjat nem kell kétszer kifizetni).

5.
A kötelező módosítás elmulasztásának jogkövetkezményei


Fontos tudni, hogy 2015. február 28. napjával hatályát vesztette az a rendelkezés, amely alapján a cégbíróságnak automatikusan pénzbírsággal kellett volna sújtania azokat a bt-ket, kkt-kat (és egyébként azon szövetkezeteket is), amelyek az új Ptk-ra tekintettel előírt bejelentési kötelezettségüknek határidőben nem tesznek eleget. A határidő 2015. március 15-e volt, de ennek elmulasztása esetében már automatikus bírsággal nem kell számolniuk a cégeknek. A cégbíróság azonban törvényességi felügyeleti keretében eljárhat a mulasztó cégekkel szemben.

Amelyik cég a fentiekben részletezett kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, az ellen a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárást indíthat, amely során 100.000 forinttól 10.000.000 forintig terjedő bírságot szabhat ki [2006. évi V. tv. 81. § (1) bek. b) pont]. A cégek a bírságot nem automatikusan kapják meg, a határidő elmulasztása sem jár biztosan cégbírósági szankcióval.

Amennyiben a Ptk-nak való megfelelő szövegek elfogadása nem történik meg, a cég 2015. március 15-ét követően jogszabálysértő módon fog működni. A cégbíróság ebben az esetben törvényességi felügyeleti eljárást indíthat, és a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel és az eljárás alapjául szolgáló jogszabálysértés pontos megjelölésével felhívja a céget, hogy a végzésben meghatározott, legfeljebb harmincnapos határidőn belül állítsa helyre a törvényes állapotot [2006. évi V. tv. 80. §].

A törvényes állapot helyreállítása érdekében a cégbíróság az intézkedésre okot adó körülménytől, illetve annak súlyától függően a következő intézkedéseket hozhatja:
a) ha a cégbírósági felhívás ellenére a törvénysértő állapot változatlanul fennáll, a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel ismételten felhívja a céget, hogy a végzésben meghatározott határidőn belül állítsa helyre a törvényes működését, és erről tájékoztassa a cégbíróságot,
b) a céget, illetve ha megállapítható, hogy a törvényességi felügyeleti eljárásra a vezető tisztségviselő adott okot, a vezető tisztségviselőt 100.000 Ft-tól 10 millió Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtja [2006. évi V. tv. 81. §].