03. Hatósági (bírósági) határozat

Szerző: Építésijog.hu Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2014. március 31. hétfő, 13:18

Közzétéve: 2008. szeptember 09. kedd, 10:49

A hatósági (bírósági) határozat az eredeti tulajdonszerzési jogcímek egyik, de nem a leggyakrabban előforduló esete.


1.
A tulajdonszerzés feltételei

Aki a dolgot hatósági (bírósági)határozat útján jóhiszeműen szerzi meg, tulajdonossá válik, tekintet nélkül arra, hogy korábban ki volt a tulajdonos. A tulajdonjogot hatósági határozattal megszerző jogosult - ha a hatósági határozat eltérően nem rendelkezik - ingó dolog esetén a dolog birtokának átruházásával, ingatlan esetén tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzésével szerzi meg. A dolog tulajdonának hatósági (bírósági) határozattal való megszerzésével megszűnnek a harmadik személynek a dolgot terhelő jogai, kivéve, ha a hatósági (bírósági) határozattal szerző e jogok tekintetében nem volt jóhiszemű [2013. évi V. tv. 5:42. §].

A tulajdonjog átszállásának feltételei hatósági (bírósági) határozat esetében:
- jogerős határozat (ezzel következik be a tulajdonosváltozás, ez alapján jegyzik be a tulajdonjogot az ingatlan-nyilvántartásba)
- az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés (ingatlan esetében ez érvényességi feltétel).

Ha az állam jogszabály erejénél fogva, valamint bírósági vagy más hatósági határozattal kártalanítás nélkül szerez tulajdonjogot, a dolog értékének erejéig felel a volt tulajdonosnak a tulajdonszerzéskor - jogszabály, bírósági és más hatósági határozat vagy visszterhes szerződés alapján - jóhiszemű személlyel szemben fennálló kötelezettségéért. Az állam felelőssége akkor áll fenn, ha a jogosult a volt tulajdonos vagyonára végrehajtást vezetett, és a végrehajtás során a követelés nem nyert kielégítést. Az állam tulajdonszerzése nem érinti a jóhiszemű harmadik személy javára az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett jogokat

Ez azt jelenti, hogy például az ingatlanra bejegyzett jelzálogjog jogosultjának követelését - ha az adós nem fizet - az állam fogja kifizetni. Az állam felelőssége azonban értelemszerűen csak a határozattal érintett ingatlan értékéig terjed. Fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy a széljegyen lévő jog nem elegendő, kizárólag a már bejegyzett jogokra vonatkozik ez az előnyösebb rendelkezés (1959. évi IV. tv. 120. §) [1994. LIII. tv. 127. §; 2013. évi V. tv. 5:42. §; 2013. évi V. tv. 5:167-5:168. §].

2.
A hatósági (bírósági) határozattal való tulajdonszerzés esetei


2.2.1. Bírósági határozattal történő tulajdonszerzés: egy büntetőjogi intézkedés, a vagyonelkobzás - a tulajdonszerző: az állam.
A vagyonelkobzás célja, hogy a bűncselekmény útján szerzett javakat vegyék el az elkövetőtől. Ennek megfelelően a Büntető Törvénykönyv (Btk.) kimondja, hogy vagyonelkobzást kell elrendelni arra
a) a bűncselekmény elkövetéséből eredő vagyonra, amelyet az elkövető a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett,
b) a vagyonra, amelyet az elkövető bűnszervezetben való részvétele ideje alatt szerzett,
c) a vagyonra, amelyet a kábítószer-kereskedelem elkövetője a bűncselekmény elkövetésének ideje alatt szerzett,
d) a vagyonra, amely a bűncselekmény elkövetéséből eredő, a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett vagyon helyébe lépett,
e) a vagyonra, amelyet a bűncselekmény elkövetése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő feltételek biztosítása végett szolgáltattak vagy arra szántak,
f) a vagyonra, amely az adott vagy ígért vagyoni előny tárgya volt.
A vagyonelkobzást el kell rendelni arra a bűncselekmény elkövetéséből eredő, a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett vagyonra is, amellyel más gazdagodott. Ha gazdálkodó szervezet gazdagodott ilyen vagyonnal, a vagyonelkobzást a gazdálkodó szervezettel szemben kell elrendelni.
A vagyonelkobzásnak természetesen korlátai is vannak (pl. nem terjedhet ki arra a vagyonra, amely a büntetőeljárás során érvényesített polgári jogi igény fedezetéül szolgál, vagy amelyet jóhiszeműen, ellenérték fejében szereztek [2012. évi C. tv. 74. §].

2.2.2. Hatósági határozattal történő tulajdonszerzés: a földhivatalok feladata, a kárpótlás során szerzett termőföldek elvétele, jogszabályi feltételek esetében - a tulajdonszerző: az állam.
A körzeti földhivatal a kárpótlásra jogosult személytől - kártalanítás nélkül - az állam tulajdonába adja (adta) azokat a termőföldeket, amelyeket a kárpótlási eljárásban szereztek, és a jogosult azt nem mezőgazdasági termelésre hasznosított vagy a tulajdonszerzéstől számított öt éven belül kivonta a mezőgazdasági termelésből [1991. évi XXV. tv. 22-23. §].

A termőföldről szóló törvény határozza meg azt, hogy mik azok a körülmények, amelyek mellett a kivont termőföldet nem kell elvenni a tulajdonostól (pl. ha a termőföldet vagy annak egy részét a települési önkormányzat által meghatározott gazdasági területen (tanya, farmgazdaság) az indokolt állandó ottlakáshoz és a mezőgazdasági termeléshez szükséges lakó- és gazdasági épületek, építmények létesítésére használják fel) [1994. évi LV. tv. 81. §].