03.1. A régészeti lelőhely

Utolsó frissítés: 2016. szeptember 01. csütörtök, 16:58

Közzétéve: 2013. július 28. vasárnap, 11:56

Szerző: Dr. Jámbor Attila

A régészeti örökség védelme kiterjed a régészeti örökség felkutatására, értékelésére, számbavételére, nyilvántartására, megőrzésére, a régészeti lelőhelyek védetté nyilvánítására [2001. évi LXIV. tv. 7. § 7/A. pont]. A régészeti emlékek megőrzése talán nehezebb feladat, mint a műemlékek védelme, hiszen a legtöbb esetben nem is derül ki, hogy védelemre érdemes tárgy került vagy kerülhetett volna elő az építkezés során.

1.
A régészeti lelőhely fogalma


A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvényben (a továbbiakban: Örökségvédelmi törvény, Kötv.) találhatjuk meg a régészeti emlékek megőrzésével kapcsolatos fontosabb fogalmakat:

- Régészeti örökség: az emberi létnek a föld felszínén, a föld vagy a vizek felszíne alatt és a természetes vagy mesterséges üregekben 1711 előtt keletkezett érzékelhető nyoma, amely segít megismerni az egyetemes kultúrát, az emberiség történetét, kapcsolatát környezetével, valamint hozzájárul az ország területén élt népek és a nemzet történelmének rekonstruálásához, igazolja, bemutatja, alátámasztja népünk eredetét és fejlődését, továbbá amellyel kapcsolatos információszerzés fő forrásai a feltárás és egyéb kutatási módszerek [2001. évi LXIV. tv. 7. § 37. pont].
- Régészeti emlék: a régészeti örökség ingatlaneleme [2001. évi LXIV. tv. 7. § 28. pont].
- Régészeti lelet: a régészeti örökség érzékelt, felfedezett, feltárt - jellegénél fogva - ingó eleme, függetlenül attól, hogy eredeti helyéről, összefüggéseiből, állapotából elmozdult, elmozdították-e vagy sem. Nem minősülnek régészeti leletnek a régészeti korú tárgyak [2001. évi LXIV. tv. 7. § 33. pont].

- Régészeti lelőhely: földrajzilag körülhatárolható terület, amelyen a régészeti örökség elemei történeti összefüggéseikben találhatók [2001. évi LXIV. tv. 7. § 33. pont].
- Nyilvántartott régészeti lelőhely: a közhiteles nyilvántartásba vett, a Kötv. alapján általános védelem alatt álló régészeti lelőhely [2001. évi LXIV. tv. 7. § 23. pont].
- Védetté nyilvánított régészeti lelőhely: miniszteri döntéssel, határozattal vagy e törvény alapján miniszteri rendelettel védetté nyilvánított kiemelkedő történeti és kulturális jelentőségű, nyilvántartott régészeti lelőhely [2001. évi LXIV. tv. 7. § 45. pont].
- Régészeti védőövezet: a védetté nyilvánított régészeti lelőhely környezete, amely biztosítja annak fenntarthatóságát, megközelíthetőségét, tájképi védelmét [2001. évi LXIV. tv. 7. § 38. pont].

- Régészeti korú tárgy: bizonyítottan gyűjteményben fennmaradt, a kulturális javak körébe tartozó, 1711 előtt keletkezett tárgy [2001. évi LXIV. tv. 7. § 32. pont].
- Régészeti érdekű terület: valamennyi terület, természetes vagy mesterséges üreg és a vízmedrek azon része, amelyen, illetve amelyben régészeti lelőhely előkerülése várható vagy feltételezhető [2001. évi LXIV. tv. 7. § 29. pont].

A védetté nyilvántartott régészeti lelőhely kategóriái:
a) Kiemelten védett az a lelőhely, mely kivételes tudományos jelentőséggel, és nemzetközi vagy országos szempontból kiemelkedő fontossággal bír.
b) Fokozottan védett az a régészeti lelőhely, melynek tudományos jelentősége megállapítható, és egy nagyobb tájegységre nézve kiemelkedő fontossággal bír [2001. évi LXIV. tv. 13. § (3)-(4) bek.].

Meg kell említenünk a 2015. január 1. napjától bevezetett hadtörténeti örökség kategóriáját is. A Kötv. szerint hadtörténeti örökségnek minősül: 1711 utáni hadszíntér, csatatér, védelmi létesítmény, egyéb katonai objektum vagy hadi emlék, különösen harci repülőgép, kerekes vagy lánctalpas harcjármű és egyéb katonai fegyverrendszerek, fegyverek, felszerelés és egyenruha elemei, továbbá azok együttesei [2001. évi LXIV. tv. 7. § (7) bek.]. A hadtörténeti örökség régészeti módszerekkel kutatható elemei a kulturális örökség elemeihez tartoznak.

2.
A régészeti leletre és lelőhelyre vonatkozó jogszabályi rendelkezések


A Magyarország határain belül a föld felszínén, a földben, a vizek medrében vagy máshol rejlő vagy onnan előkerülő régészeti lelet állami tulajdon, és a Kötv. erejénél fogva védelem alatt áll [2001. évi LXIV. tv. 8. § (1) bek.]. A közgyűjteményben kulturális javakként elhelyezett régészeti leletek tulajdonjogáról az állam nevében a Miniszterelnökséget vezető miniszter[1] lemondhat régészeti gyűjtőkörrel rendelkező, nem állami fenntartású múzeumok tulajdonosai javára [2001. évi LXIV. tv. 8. § (2) bek.].

A régészeti lelőhelyeket - a fenntartható használat elvének figyelembevételével - csak olyan mértékben lehet igénybe venni, hogy azok állománya számottevően ne csökkenjen, illetve eredeti összefüggéseik jelentősen ne károsodjanak [2001. évi LXIV. tv. 9. §].

Az Örökségvédelmi törvény alapján a régészeti örökség elemeit lehetőleg eredeti lelőhelyükön, eredeti állapotukban, eredeti összefüggéseikben kell megőrizni. A régészeti lelőhelyek védelmére irányuló intézkedéseknek elsősorban megelőző, szükség esetén mentő jellegűeknek kell lenniük [2001. évi LXIV. tv. 10. §].

A nyilvántartott régészeti lelőhelyek az Örökségvédelmi törvény erejénél fogva általános védelem alatt állnak [2001. évi LXIV. tv. 11. §]. Az ország kiemelkedő történeti és kulturális jelentőségű nyilvántartott régészeti lelőhelyeit jogszabályban kell védetté nyilvánítani [2001. évi LXIV. tv. 12. §].

3.
Honnan tudható meg, hogy melyik ingatlan régészeti lelőhely?


3.1. A régészeti lelőhelyek nyilvántartása

A védettség tényének az ingatlan-nyilvántartásból is kell tűnnie, de ennek hiányában az ingatlan még lehet régészeti lelőhely, a földhivatali bejegyzés elmaradása ugyanis a védettség fennállásának tényét nem érinti [2001. évi LXIV. tv. 74. §].

A régészeti lelőhelyek nyilvántartását a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ Nyilvántartási Irodája[2] vezeti [2001. évi LXIV. tv. 71. § (1) bek.; 199/2014. (VIII. 1.) Korm. rend. 5. § (1) bek.].

A Forster Központ honlapján (http://www.forsterkozpont.hu) található tájékoztató szerint az ingatlan örökségi értékek (műemlékek, régészeti lelőhelyek) nyilvántartási kérdéseiben, illetve a nyilvántartást érintő ügyekben az ügyfelek a Forster Központhoz fordulhatnak, amely önálló hatáskörű, országos illetékességű első fokú közigazgatási hatósági jogkör gyakorlására feljogosított szervezet. Az ügyfelek a Forster Központtal a kapcsolatot ügyfélszolgálati időben (H-Cs 8-tól 16.30 óráig, pénteken 8-tól 14.00 óráig) + 36 1 430-6071 telefonon, vagy elektronikus levélben, e-mail útján a nyi@forsterkozpont.hu címen vehetik fel. További tájékoztatót a Forster Központ honlapján itt talál.

A régészeti lelőhelyek nyilvántartása tartalmazza:
a) a nyilvántartott régészeti lelőhely megnevezését, egyedi azonosító számát, a fekvése szerinti települést és a lelőhely településen belüli sorszámát,
b) a nyilvántartott régészeti lelőhely természetbeni elhelyezkedésének a különböző feltárási módszerekkel meghatározott, EOV rendszerű vektoros kiterjedését,
c) a nyilvántartott régészeti lelőhely védettségére vonatkozó adatokat:
ca) az általános, kiemelt, fokozott vagy ideiglenes védettség megjelölését,
cb) a védettség keletkezésének időpontját, ideiglenes védelem esetében a védelem időbeli hatályát,
cc) a védettséget keletkeztető miniszteri döntés, határozat vagy jogszabály számát,
d) azon ingatlanok ingatlan-nyilvántartási adatait (helyrajzi szám, terület, művelési ág), amelyek területén a lelőhely fekszik,
e) a védetté nyilvánított régészeti lelőhely védőövezetének b) és c) pont szerinti adatait,
f) az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisból legyűjthető, a lelőhely és a védőövezet kiterjedését lefedő vektoros állományt,
g) a nyilvántartott régészeti lelőhely régészeti szempontú leírását, a régészeti emlékek vagy leletek adatait, így különösen kormeghatározását, klasszifikációját, jellegét, elhelyezkedését, előkerülési módját és időpontját, a feltárásra és a kutatásra vonatkozó adatokat, illetve forrásaikat, veszélyeztetettségét, állapotát,
h) a lelőhelyre vonatkozó hatósági határozatok, szakhatósági állásfoglalások számát, keltét, jogerejét és az elrendelt intézkedések tartalmát,
i) az örökségvédelmi bírságkategóriába történő besorolást, valamint
j) a védettség megszűnése esetén annak időpontját és az arról rendelkező jogszabály számát [13/2015. (III. 11.) MvM rend. 3. § (1) bek.].

A Nyilvántartási Iroda az ingatlan-nyilvántartásban, illetve a hatósági nyilvántartásban is szereplő adatokat (a fenti d), valamint f)-h) pontja szerinti adatokat) jogszabály vagy szolgáltatási szerződés alapján más, jogszabály alapján vezetett nyilvántartás tartalmára hivatkozással, annak közvetlen informatikai elérését biztosítva is teljesítheti [13/2015. (III. 11.) MvM rend. 3. § (2) bek.].

3.2. Ki kérhet a nyilvántartásból adatokat?

Érdemes tudni, hogy a védettség tényére vonatkozó adatokhoz való hozzáférés nem korlátozható, ezért önmagában azt, hogy melyik ingatlan áll védettség alatt, azt külön díjazás nélkül kell nyilvánossá tenni [2001. évi LXIV. tv. 72. § (1a) bek., 71. § (2) bek.].

A Nyilvántartási Iroda a nyilvántartásában szereplő adataiból kérelemre – kivételekkel – bárkinek köteles adatszolgáltatást biztosítani [13/2015. (III. 11.) MvM rend. 6. § (1) bek.]. A tulajdoni lapot és térképmásolatot a Nyilvántartási Iroda nem szolgáltat [13/2015. (III. 11.) MvM rend. 5. § (1) d) és j) pont; 13/2015. (III. 11.) MvM rend. 6. § (8) bek. b) pont].

Érdemes tudni, hogy a Forster Központ a nyilvántartott régészeti lelőhely természetbeni elhelyezkedésének a különböző feltárási módszerekkel meghatározott, EOV rendszerű vektoros kiterjedését, a régészeti emlékek vagy leletek adatait (így különösen kormeghatározását, klasszifikációját, jellegét, elhelyezkedését, előkerülési módját és időpontját, a feltárásra és a kutatásra vonatkozó adatokat, illetve forrásaikat, veszélyeztetettségét, állapotát) kizárólag a jogszabályban feljogosított szervek részére adja ki [13/2015. (III. 11.) MvM rend. 3. § (1) bek. b) és g) pont; 13/2015. (III. 11.) MvM rend. 6. § (7) bek.].

Az Örökségvédelmi nyilvántartás jelenleg ide kattintva érhető el. Itt ismerhető meg, hogy egy adott ingatlan (a település és a helyrajzi szám alapján) védett ingatlannak minősül-e. A védettség tényének és jogi jellegének megismeréséért díjat nem kell fizetni.

A fenti honlapon elérhető tájékoztató szerint a megjelenített adatok tájékoztató jellegűek, hatósági eljárás során nem használhatók. A hatósági eljáráshoz szükséges, közhiteles igazolásokat a Forster Központtól lehet beszerezni, a kapcsolódó nyomtatvány innen letölthető.

3.3. Mennyibe kerül az adatszolgáltatás?

A hatósági nyilvántartásban kezelt adatokért - a védettség tényét rögzítő adatokon felül - igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni [13/2015. (III. 11.) MvM rend. 6. § (2) bek.; 2001. évi LXIV. tv. 72. § (1a) bek., 71. § (2) bek.].

A díj mértéke:
a) legfeljebb öt adat esetén kérelmenként 2200 forint;
b) ötnél több adat esetén 2200 forint + tételenként 220 forint;
c) településrendezési eszköz elkészítéséhez szükséges adatszolgáltatás 5000 forint [13/2015. (III. 11.) MvM rend. 6. § (3) bek.].

A díjat akkor is meg kell fizetni, ha a Nyilvántartási Iroda a kérelmet elutasítja, vagy ugyanarra az adatra vonatkozóan újabb kérelmet terjesztenek elő [13/2015. (III. 11.) MvM rend. 6. § (6) bek.; 1990. évi XCIII. tv. 28. § (2)-(3) bek.].

A díjat a Forster Központ részére készpénzutalással vagy átutalási megbízással lehet befizetni (a bankszámlaszám ide kattintva megtalálható). A díj megfizetését vagy az illetékmentesség igazolását a kérelem benyújtásakor igazolni kell [13/2015. (III. 11.) MvM rend. 6. § (4)-(5) bek.].

Az Illetéktörvény alapján teljes személyes illetékmentességben részesülők (pl. állam, helyi önkormányzatok) az adatszolgáltatásért sem kötelesek díjat fizetni [13/2015. (III. 11.) MvM rend. 6. § (6) bek.; 1990. évi XCIII. tv. 5. §].

 



[1] 2014. június 6. napjától a belügyminiszter helyett a Miniszterelnökséget vezető miniszter lett a Kormány kulturális örökség védelméért felelős tagja [152/2014. (VI. 6.) Korm. rend. 4. § 11. pont].

[2] 2014. augusztus 6-a előtt a Lechner Lajos Tudásközpont (LLTK, www.lltk.hu) vezette a nyilvántartást.