01.2. A történelmi és a nemzeti emlékhelyek

Utolsó frissítés: 2013. július 28. vasárnap, 11:53

Közzétéve: 2013. július 28. vasárnap, 11:53

Szerző: Dr. Jámbor Attila

Az Örökségvédelmi törvény 2011. novemberétől tartalmazza a történelmi emlékhely és a nemzeti emlékhely fogalmát. Fontos kiemelni, hogy az emlékhelyek külön nem minősülnek sem egyedi, sem területi védelem alatt álló területnek. Az emlékhelyekkel összefüggő állami feladatokat a kultúráért felelős miniszter a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság létrehozására és felügyeletére a Kormány által rendeletben kijelölt miniszterrel egyetértésben látja el [2001. évi LXIV. tv. 61/D. § (1) bek.].


1. Történelmi emlékhely

A Kormány rendelettel történelmi emlékhellyé nyilváníthat a nemzet vagy valamely velünk élő nemzetiség történelmében meghatározó jelentőséggel bíró helyszínt [2001. évi LXIV. tv. 7. § 27. pont]. Az Örökségvédelmi törvény alapján történelmi emlékhellyé az az épített környezet vagy természeti helyszín nyilvánítható, amely alkalmas megemlékezések tartására, és ahol a nemzet kulturális életében társadalmunk műveltségi szintjét, hazánk nemzetközi elismertségét jobbító, az ország, a nemzet függetlenségének védelmében a múltban gyökerező, jövőt meghatározó, a nemzet emlékezetére méltó esemény, vagy az ország politikai életében irányadó állami döntés, intézkedés valósult meg [2001. évi LXIV. tv. 61/F. § (1) bek.].

A történelmi emlékhelyek jelenleg 42 helyszínből álló felsorolását (pl. a Batthyány örökmécses, a Terror Háza Múzeum, a szegedi Dóm tér, az egri és a visegrádi vár) a 303/2011. (XII. 23.) Korm. rendeletben találhatjuk meg [303/2011. (XII. 23.) Korm. rend. melléklet]. A történelmi emlékhelyek listája legutóbb a 146/2013. (V. 14.) Korm. rendelettel az alábbi négy új helyszínnel bővült: Budapest VII. kerület, Wesselényi utcai Hősök temploma és az ehhez tartozó sírkert (Budapest, Dohány utca 2–4.), a pécsi székesegyház a püspöki palotával és a középkori egyetemmel, a sólyi református templom, valamint a tihanyi bencés apátság. Az ötödik új történelmi emlékhely Szécsényben található, ahol a kastély mellett a ferences kolostor is felkerült a történelmi emlékhelyek listájára [303/2011. (XII. 23.) Korm. rend. 1. melléklet].

2. Nemzeti emlékhely

A nemzeti emlékhely a nemzet történelmében meghatározó jelentőséggel bíró helyszín, amely a magyar, illetve a magyar és az ország területén élő nemzetiségek összetartozását erősítő és identitásképző jellegénél fogva a nemzet önképében kiemelkedő fontossággal bír, továbbá amely országos jelentőségű állami megemlékezés színhelye lehet. Nemzeti emlékhellyé az Országgyűlés törvénnyel emelhet ki egyes helyszíneket [2001. évi LXIV. tv. 7. § 28. pont]. Nemzeti emlékhellyé az a – történelmi emlékhely elvárásainak is megfelelő – helyszín nyilvánítható, amely
a) egy adott történelmi kor meghatározója;
b) a nemzet vagy valamely velünk élő nemzetiség önazonosításában kiemelkedő szerepe van;
c) eleget tud tenni annak a követelménynek, hogy országos jelentőségű megemlékezések helyszíne legyen és
d) a magyar összetartozást vagy a nemzetiségeinknek a magyarsággal való összetartozását erősítő és identitásképző jellegénél fogva a nemzet vagy egy-egy nemzetiségi közösség önképében kiemelkedő fontossággal bír [2001. évi LXIV. tv. 61/G. § (1) bek.].

A nemzeti emlékhelyek 10 helyszíne közül példa: Magyar Nemzeti Múzeum, Hősök tere, Ópusztaszer, Történelmi Emlékpark [2001. évi LXIV. tv. 61/G. § (3) bek., 2. sz. melléklet].

A nemzeti emlékhelyek használati rendjét a 302/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet határozza meg.

3. Kiemelt nemzeti emlékhely

A kiemelt nemzeti emlékhely a nemzet és a Magyar Állam történelmében kiemelkedő jelentőségű nemzeti emlékhely. A kiemelt nemzeti emlékhely státuszról szintén az Országgyűlés dönt [2001. évi LXIV. tv. 7. § 30. pont]. A kiemelt nemzeti emlékhely az állami vagyon részét képezi. Az Örökségvédelmi törvényben kapott helyet az a rendelkezi is, amely szerint 2012. január 1-jén, a budapesti Kossuth Lajos téren (mint kiemelt nemzeti emlékhelyként meghatározott ingatlanon) felállított II. Rákóczi Ferenc emlékmű, Kossuth-emlékmű, A forradalom lángja emlékmű és A Dunánál - József Attila portrészobor 2012. június 30-án, nyilvántartási értéken, ingyenesen az állami vagyon részévé vált [2001. évi LXIV. tv. 61/C. § (1)-(2) bek.]. Kiemelt nemzeti emlékhellyé az a nemzeti emlékhelynek megfelelő helyszín nyilvánítható, amely mind a nemzeti történelemben, mind a Magyar Állam történetében kiemelkedő jelentőséggel bír [2001. évi LXIV. tv. 61/G. § (2) bek.].

Kiemelt nemzeti emlékhely jelenleg kizárólag a Kossuth Lajos tér.