01. Mi az a szerződésszegés?

Utolsó frissítés: 2017. március 29. szerda, 09:30

Közzétéve: 2008. szeptember 09. kedd, 17:55

Szerző: Építésijog.hu

Ha valaki nem teljesíti azt, amit a szerződésben vállalt, illetve nem akkor vagy nem úgy teszi meg, akkor szerződésszegést követ el. A szerződésszegés következményei attól függnek, hogy ki követte el, és a mulasztás, hiba bekövetkezéséért felelősséggel tartozik-e. Az új Ptk. módosította a szerződésszegéshez kapcsolódó általános előírások több pontját is.

1.
Mi minősül szerződésszegésnek?


A szerződésszegés fogalma: a szerződés megszegését jelenti bármely kötelezettség szerződésszerű teljesítésének elmaradása [2013. évi V. tv. 6:137. §].

A Ptk. az alábbi szerződésszegési fogalmakat is bevezeti:
a) Részleges szerződésszegés: Osztható szolgáltatás egy részére vonatkozó szerződésszegés esetén a szerződésszegés jogkövetkezményei erre a részre következnek be, kivéve, ha a jogkövetkezmények részleges alkalmazása a jogosult lényeges jogi érdekét sértené (1959. évi IV. tv. 317. § (1) bek.) [2013. évi V. tv. 6:149. §]. A jogosult tehát a szerződésszegésből eredő jogait az egész szerződésre nézve gyakorolhatja, ha bizonyítja, hogy a további teljesítés a szerződésszegés következtében már nem áll érdekében.

A régi Ptk. tartalmazta azt is, hogy ha a szerződésszegés oszthatatlan szolgáltatás egy részére vonatkozik, következményei az egész szerződésre beállnak (1959. évi IV. tv. 317. § (2) bek.). A Ptk. ezt a rendelkezést már nem tartalmazza, de ennek csak az az oka, hogy a jogalkotó egyértelműnek tartotta, hogy oszthatatlan szolgáltatásnál az egész szerződés kapcsán áll fenn a szerződésszegés, és mint felesleges előírást nem is rögzítette a Ptk-ben.

b) Közbenső szerződésszegés: A fél szerződésszegést követ el, ha elmulasztja megtenni azokat az intézkedéseket vagy nyilatkozatokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a másik fél a szerződésből eredő kötelezettségeit megfelelően teljesíthesse. Az egyik felet terhelő intézkedés vagy nyilatkozat elmulasztása kizárja a másik fél olyan kötelezettségének megszegését, amelynek teljesítését az intézkedés vagy nyilatkozat elmulasztása megakadályozza [2013. évi V. tv. 6:150. §].

c) Előzetes szerződésszegés: Ha a teljesítési határidő lejárta előtt nyilvánvalóvá válik, hogy a kötelezett a szolgáltatását az esedékességkor nem tudja teljesíteni, és a teljesítés emiatt a jogosultnak már nem áll érdekében, a jogosult gyakorolhatja a késedelemből eredő jogokat. Ha a teljesítési határidő lejárta előtt nyilvánvalóvá válik, hogy a teljesítés hibás lesz, a jogosult a hiba kijavítására vagy kicserélésre tűzött határidő eredménytelen eltelte után gyakorolhatja a hibás teljesítésből eredő jogokat [2013. évi V. tv. 6:151. §].

Az előzetes szerződésszegés eseteit a régi Ptk. kizárólag a vállalkozási szerződések kapcsán szabályozta, azonban a Ptk. már generálisan, valamennyi szerződésre alkalmazhatóvá teszi a határidő lejárta előtti jogkövetkezményeket.

2.
A szerződésszegés esetei


A szerződésszegés eseteit nem lehet tételesen felsorolni, a régi Ptk. és a Ptk. is kizárólag a legjellemzőbb eseteket határozza meg. A Ptk. szerint a szerződésszegés esetei az alábbiak:
a) Késedelem
aa) Kötelezett késedelme
ab) Jogosult átvételi késedelme
ac) Közbenső szerződésszegés
b) Hibás teljesítés
ba) Kellékszavatosság
bb) Termékszavatosság
bc) Jótállás
bd) Jogszavatosság
c) Teljesítés lehetetlenné válása
d) Teljesítés megtagadása

A Ptk. a kötelezett és a jogosult késedelmét megkülönbözteti: a jogosult átvételi késedelme mellett az ún. közbenső szerződésszegést a kötelezett is elkövetheti.

A hibás teljesítés kapcsán a Ptk. a kellékszavatosság mellett részletesen szabályozza az egyéb igényérvényesítési lehetőségeket is (termékszavatosság, jótállás, jogszavatosság). A régi Ptk. a jótállást a szerződéses biztosítékok között helyezte el, míg a jogszavatosságot csak az adásvételi szerződésnél találhatjuk meg (a gyakorlat azonban más szerződésnél is használja ezt a fogalmat). A termékfelelősségről szóló 1993. évi X. törvény 2014. március 15-ével hatályát vesztette, és előírásai bekerültek a Ptk-ba, a szerződésen kívüli károkozás szabályai közé.

3.
A szerződésszegés jogkövetkezményei


A szerződésszegés ténye független attól, hogy a fél felelős-e annak bekövetkezéséért, azonban a jogkövetkezmények szempontjából van különbség. A szerződésszegés jogkövetkezményei lehetnek:
a) objektív jogkövetkezmények: akkor is megállapíthatók, ha a fél úgy járt el, ahogyan az az adott helyzetben általában elvárható (vagyis a felróhatóság hiányában is); semmilyen hivatkozással nem lehet mentesülni a szankciók alól
b) szubjektív jogkövetkezmények: csak akkor állapíthatók meg, ha a fél nem úgy járt el, ahogyan az az adott helyzetben általában elvárható (vagyis kizárólag akkor, ha a fél felróható volt); mentesül a fél a jogkövetkezmények alól, ha bizonyítja, hogy nem felelős a szerződésszegésért

4.
Fedezeti szerződés


A Ptk. már tartalmazza az ún. fedezeti szerződés szabályait. A jogosult - elállása vagy felmondása esetén - a szerződéssel elérni kívánt cél megvalósítására alkalmas szerződést köthet, és - a kártérítés szabályai szerint - követelheti a kötelezettől a szerződésben és a fedezeti szerződésben kikötött ellenértékek közötti különbség, továbbá a fedezeti szerződés megkötéséből eredő költségek megtérítését [2013. évi V. tv. 6:141. §].

A fedezeti vételt és a fedezeti eladást alkalmazzák általában a felek.

5.
A közreműködőért való felelősség


A Ptk. – a régi Ptk. egyes szerződéses típusoknál történő szabályozása helyett – egységesen szabályozza a közreműködőért való felelősség részleteit is.

Aki kötelezettsége teljesítéséhez vagy joga gyakorlásához más személy közreműködését veszi igénybe, az igénybevett személy magatartásáért úgy felel, mintha maga járt volna el (1959. évi IV. tv. 315. §) [2013. évi V. tv. 6:148. § (1) bek.].

Ha a kötelezettnek más személy igénybevételére nem volt joga, felelős mindazokért a károkért is, amelyek e személy igénybevétele nélkül nem következtek volna be [2013. évi V. tv. 6:148. § (2) bek.]. Ezt a rendelkezést az alvállalkozók és a megbízottak esetében találhattuk meg a régi Ptk-ban (1959. évi IV. tv. 391. § (3) bek.; 1959. évi IV. tv. 475. § (3) bek.).

A kötelezett a közreműködővel szemben - annak szerződésszegése miatt - mindaddig érvényesítheti jogait, amíg a jogosulttal szemben helytállni tartozik [2013. évi V. tv. 6:148. §].

6.
A nem szerződésszerű teljesítés elfogadásának jogkövetkezménye


A régi Ptk. szerint ha a jogosult a teljesítést a szerződésszegésről tudva elfogadja, a szerződésszegésből igényt utóbb csak akkor támaszthat, ha erre irányuló jogait fenntartotta (1959. évi IV. tv. 316. § (1) bek.).

Fontos eltérés, hogy a Ptk. ilyen rendelkezést már nem tartalmaz. A Ptk. ugyanis már azt szabályozza, hogy – a jogfenntartó nyilatkozat helyett – az igény érvényesítésének elveszítéséhez szükséges joglemondó nyilatkozattal lehet csak kizárni a későbbi követelést. Ha tehát a jogosult a Ptk. alapján elbírálandó szerződés teljesítését átveszi, az igényérvényesítésről maga az átvétellel nem mond le, akkor sem, ha igazolhatóan tudott a hibáról. Külön nyilatkozatot kell kérnie a kötelezettnek arról, hogy vele szemben a jogosult nem fog semmilyen követelést érvényesíteni.

7.
A felelősség kizárása

a) A súlyos gondatlansággal okozott kárért való felelősség kizárható
A régi Ptk. alapján a szándékosan, súlyos gondatlansággal, vagy bűncselekménnyel okozott, továbbá az életet, testi épséget, egészséget megkárosító szerződésszegésért való felelősséget érvényesen nem lehet kizárni (1959. évi IV. tv. 314. § (1) bek.).

A 2014. március 15. napjától kötött szerződések esetében a szándékosan okozott, továbbá emberi életet, testi épséget vagy egészséget megkárosító szerződésszegésért való felelősséget korlátozó vagy kizáró szerződési kikötés semmis. Látható, hogy a Ptk. szerint egyrészt a felelősség korlátozása is semmis ezekben az esetekben, továbbá már csak a szándékos károkozásért való felelősség kapcsán áll fenn a tilalom [2013. évi V. tv. 6:152. §].

b) A felelősség kizárásának nincs anyagi feltétele
A régi Ptk. kimondja, hogy a szerződésszegésért való felelősséget - ha jogszabály másként nem rendelkezik - nem lehet kizárni és korlátozni, kivéve, ha az ezzel járó hátrányt az ellenszolgáltatás megfelelő csökkentése vagy egyéb előny kiegyenlíti (1959. évi IV. tv. 314. § (2) bek.). Vagyis a feleknek a szerződésben meg kellett indokolnia, hogy mivel kompenzálják a jogosultat az igényérvényesítés korlátozása miatt, és csak megfelelő kompenzálás esetében volt érvényes a szerződésszegésért való felelősség kizárása vagy korlátozása.

A Ptk. már semmilyen feltételt nem követel meg akkor, amikor a szerződésszegésért való felelősség kizárásáról és korlátozásáról akarnak a felek rendelkezni. Ha a kötelezett nem akar – a ki nem zárható eseteket leszámítva – felelősséget vállalni, ezt a szerződésben a nélkül rögzíthetik a felek, hogy bármilyen ellenszolgáltatás kapna cserébe a jogosult.

8.
Nem kötelező az igények érvényesítése


A régi Ptk. kimondja, hogy a szerződésszegésen alapuló igények érvényesítése kötelező, ha a szerződésben kikötött ellenszolgáltatás teljesítése egészben vagy részben az állami költségvetésből történik. A jogosult az igény érvényesítésétől - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - eltekinthet, ha a rendelkezésre álló adatok alapján meggyőződést szerzett arról, hogy a szerződésszegés olyan körülményekre vezethető vissza, amelyekért a kötelezett nem felel, vagy ha a szerződésszegés a nemzetgazdaság, továbbá a felek együttműködése szempontjából jelentéktelen.

Ha a szerződésszegésen alapuló igények érvényesítése kötelező, és a jogosult e kötelezettségének indokolatlanul nem tesz eleget, a pénzkövetelésre (kártérítés, kötbér, árleszállítás) irányuló igényt a kifizetéseket a költségvetésből teljesítő pénzintézet az állam javára érvényesítheti (1959. évi IV. tv. 318. § (2)-(3) bek.).

A Ptk-ban már nem találunk olyan rendelkezést, amely kötelezővé tenné a szerződésszegésen alapuló igények érvényesítését. Az azért szerintem indokolt lenne, hogy az állami költségvetést érintő esetekben valamilyen formában a kötelező igényérvényesítés megmaradjon.