01. Mi az a szerződésszegés?

Utolsó frissítés: 2014. szeptember 28. vasárnap, 12:21

Közzétéve: 2008. szeptember 09. kedd, 17:55

Szerző: Építésijog.hu

Ha valaki nem teljesíti azt, amit a szerződésben vállalt, illetve nem akkor vagy nem úgy teszi meg, akkor szerződésszegést követ el. A szerződésszegés következményei attól függnek, hogy ki követte el, és a mulasztás, hiba bekövetkezéséért felelősséggel tartozik-e. Az új Ptk. módosította a szerződésszegéshez kapcsolódó általános előírások több pontját is.

Részletek »

01.1. A szerződésszegés általános szabályok szerinti jogkövetkezményei

Utolsó frissítés: 2014. szeptember 26. péntek, 14:33

Közzétéve: 2014. szeptember 26. péntek, 14:33

Szerző: Dr. Jámbor Attila


A Ptk-ban található szerződésszegési esetek részletesen meghatározzák, hogy milyen jogkövetkezményeket alkalmazhat a jogosult. Vannak azonban olyan jogkövetkezmények, amelyek valamennyi szerződésszegési esetben alkalmazhatók, ezeket hívják a szerződésszegés általános szabályai szerinti jogkövetkezményeknek.

Részletek »

02.1. Kötelezett késedelme

Utolsó frissítés: 2014. május 05. hétfő, 18:04

Közzétéve: 2008. szeptember 09. kedd, 17:55

Szerző: Építésijog.hu

Ha valaki későn teljesíti szerződésből eredő kötelezettségét, akkor is jogkövetkezményekkel kell számolnia, ha esetleg erre az esetre a szerződés nem tartalmazna rendelkezést.

Részletek »

02.2. Átvételi késedelem. Közbenső szerződésszegés

Utolsó frissítés: 2016. július 03. vasárnap, 18:53

Közzétéve: 2014. április 23. szerda, 14:51

Szerző: Dr. Jámbor Attila

A jogosult az a szerződésben, akinek a részére a kötelezett teljesít vagy szolgáltat valamit. A jogosult késedelme adásvételi szerződésnél például azzal valósulhat meg, ha a vevő fizetne, de a jogosult (az eladó) nem akarja átvenni a vételárat. Az új Ptk. a jogosulti késedelem helyett az átvételi késedelem és a közbenső szerződésszegés elnevezéseket használja.

Részletek »

02.3. Jogosult késedelme a régi Ptk. (1959. évi IV. tv.) szerint

Utolsó frissítés: 2014. szeptember 06. szombat, 17:25

Közzétéve: 2008. szeptember 09. kedd, 17:56

Szerző: Építésijog.hu

A jogosult az a szerződésben, akinek a részére a kötelezett teljesít vagy szolgáltat valamit. A jogosult késedelme adásvételi szerződésnél például azzal valósulhat meg, ha a vevő fizetne, de a jogosult (az eladó) nem akarja átvenni a vételárat.

Részletek »

03.1. Hibás teljesítés. A kellékszavatosság

Utolsó frissítés: 2014. október 01. szerda, 12:43

Közzétéve: 2008. szeptember 09. kedd, 17:57

Szerző: Dr. Jámbor Attila

A leggyakoribb szerződésszegés az, amikor ugyan teljesíti a fél a megállapodásban foglaltakat, de nem megfelelő minőségben vagy nem a megígért tartalommal. A hibás teljesítés jogkövetkezményeit az ún. kellékszavatosság szabályai határozzák meg. A Ptk. a hibás teljesítés fogalmát is átalakította. A Ptk. már egységesen szabályozza a hibás teljesítéshez kapcsolódó jogkövetkezményeket: a kellékszavatosságot, a jótállást és a kártérítést.

Részletek »

03.2. Hibás teljesítés. A termékszavatosság

Utolsó frissítés: 2014. szeptember 11. csütörtök, 09:44

Közzétéve: 2014. április 23. szerda, 15:09

Szerző: Dr. Jámbor Attila

A termékkárért a hibás termék gyártója felelősséggel tartozik. Fontos tudni, hogy mi minősül a termék hibájának, és hogy ki a gyártó. Az új Ptk. (2013. évi V. tv.) Indokolása is utal rá, hogy az új Ptk. lényegi változtatások nélküli ültette át a 2014. március 15-étől hatályon kívül helyezett termékfelelősségről szóló 1993. évi X. törvény rendelkezéseit a szerződésen kívül okozott kártérítés szabályai közé. A termékfelelősség mellett létezik, egy új jogintézmény: a termékszavatosság. A termékszavatosság a fogyasztónak minősülő személyek részére biztosít egy korábban nem létező kijavításra vagy kicserélésre irányuló igényérvényesítési lehetőséget.

Részletek »

03.3. Hibás teljesítés. A jótállás

Utolsó frissítés: 2014. október 01. szerda, 12:39

Közzétéve: 2014. április 23. szerda, 15:12

Szerző: Dr. Jámbor Attila

Az új Ptk. a jótállás szabályait nem a szerződést biztosító mellékkötelezettségeknél, hanem a hibás teljesítés jogkövetkezményei között rendezi, mivel a gyakorlatban a jótállás szinte kizárólag a hibás teljesítés orvoslásának eszközévé vált.

Részletek »

03.3.1. Mi a különbség a jótállás és a szavatosság között?

Utolsó frissítés: 2014. október 01. szerda, 12:31

Közzétéve: 2014. szeptember 28. vasárnap, 11:13

Szerző: Dr. Jámbor Attila


A hibás teljesítés jogkövetkezményei: a kellékszavatosság, a termékszavatosság, a jogszavatosság és a jótállás. A kivitelezési (építési), a tervezési, valamint a szerelési, karbantartási szerződések esetében a kellékszavatosságnak és a jótállásnak van gyakorlati jelentősége. Érdemes tudni, hogy ezek nem szinonimák, viszont számos előírásban egyezik és különbözik a két fogalom. Jelen anyagban táblázatba foglaltan hasonlítottam össze a jótállást és a szavatosságot, egyebek mellett feltüntetve a jogszabályi alapot, azt, hogy mire vonatkozik, és az igényérvényesítési időket. Kizárólag az építőipari tevékenységgel kapcsolatos rendelkezéseket tekintem át, a termékek megvásárlásához kapcsolódó jótállásra, szavatosságra nem térek ki.

Részletek »

03.3.2. Mi a hasonlóság a jótállás és a szavatosság között?

Utolsó frissítés: 2014. szeptember 28. vasárnap, 11:18

Közzétéve: 2014. szeptember 28. vasárnap, 11:18

Szerző: Dr. Jámbor Attila

A jótállás és a szavatosság megegyezik az igényérvényesítési lehetőségekben, vagyis abban, hogy a megrendelő milyen igényeket érvényesíthet a vele szerződő vállalkozóval, tervezővel és egyéb szereplővel szemben. Abban tehát nincs eltérés, hogy például a megrendelő jótállás alapján kérhet kicserélést, de szavatosság alapján nem.

Részletek »