Ki lehet beruházási tanácsadó?

Utolsó frissítés: 2014. február 14. péntek, 09:33

Közzétéve: 2014. február 14. péntek, 09:33

Szerző: Dr. Jámbor Attila

A beruházáslebonyolító 2014. január 1-jétől kikerült a Kivitelezési kódexből, ezért a beruházási tanácsadó meghatározása is módosult. A jogszabály viszont a beruházáslebonyolítói feladatkör törlése során megfeledkezett arról, hogy a korábbi három feladatkör helyett már csak két feladatkör együttes ellátását jelenti a beruházási tanácsadó tisztsége.

Magyar Közlöny: 2013. évi 119. szám
Érintett jogszabály:
191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet
Módosította: 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet
Hatályos: 2014. január 1.

1.
Kettő az nem három


A beruházási tanácsadó feladatait ellátó személy elnevezése 2013. január 1-je és április 19-e között tanácsadó mérnök volt. A tanácsadó mérnök elnevezés valamiért nem volt megfelelő, és a jogszabály beruházási tanácsadóra változtatta (lásd: 109/2013. (IV. 9.) Korm. rendelet 2. § (20) bekezdés 5. pont 5.3. alpontja). Beruházási tanácsadó az lehetett, aki
a) tervezői,
b) beruházáslebonyolítói és
c) építési műszaki ellenőri
jogosultsággal is rendelkezik.

A beruházáslebonyolító 2014. január 1-jétől kikerült a Kivitelezési kódexből, ezért a beruházási tanácsadó meghatározása is módosult. A hatályos jogszabály szerint aki tervezői és építési műszaki ellenőri jogosultsággal is rendelkezik, az e három feladatkört együtt – külön jogszabály szerint szabályozott – beruházási tanácsadó címen láthatja el. A Kivitelezési kódex a beruházáslebonyolítói feladatkör törlése során megfeledkezett arról, hogy a korábbi három feladatkör helyett már csak két feladatkör együttes ellátását jelenti a beruházási tanácsadó tisztsége (a „három” helyett jelenleg már „kettő” szónak kellene szerepelnie a szövegben) [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 9. § (9) bek.; 266/2013. (VII. 11.) Korm. rend. 51. § (3) bek.].

2.
Két feladatkör + egy feltétel + egy referencia

A beruházási tanácsadó cím feltételénél említett külön jogszabály a Szakmagyakorlási rendelet (266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet). A Szakmagyakorlási rendelet több szemponttal kiegészítette a cím elnyeréséhez szükséges követelményeket.

2014. január 1-jével a beruházási tanácsadói cím feltétele az is, hogy az építészeti-műszaki tervezői és az építési műszaki ellenőri jogosultságnak azonos szakterületen kell fennállnia, és a beruházási tanácsadónak az építési beruházások bonyolításában igazolt referenciákkal kell rendelkeznie [266/2013. (VII. 11.) Korm. rend. 13. § (5) bek.]. A két feladatkör így ténylegesen három lenne, ha a jogszabály elfogadná a beruházáslebonyolítást külön feladatkörnek.

Érdekesség, hogy a tervező műszaki ellenőri címet az a szakmagyakorló személy kérheti, aki rendelkezik építészeti-műszaki tervezői és építési műszaki ellenőri jogosultsággal [266/2013. (VII. 11.) Korm. rend. 13. § (4) bek.]. Ez teljesen megegyezik a Kivitelezési kódex meghatározásával, ezért valamelyik jogszabályt módosítani kellene (a Kivitelezési kódex fogalma alapján a beruházási tanácsadói cím és a tervező műszaki ellenőri cím ugyanazt jelenti).

3.
A beruházáslebonyolító az Eljárási kódexben még mint szakmagyakorló jelenik meg

Ha a beruházáslebonyolítók a hatályos Eljárási kódexet (312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet) a kezükbe veszik, reménykedhetnek abban, hogy rosszak voltak azok az információk, amelyek arról szóltak, hogy 2014. január 1-jétől már nem minősülnek szakmagyakorlási tevékenységet végzőnek. Az Eljárási kódex 66. § (2) bekezdése ugyanis a beruházáslebonyolítót, az építési műszaki ellenőrt, a felelős műszaki vezetőt, az építészeti-műszaki tervezőt és az építőipari kivitelezőt együttesen szakmagyakorlónak nevezi [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 66. § (2) bek.]. A beruházáslebonyolító szakmagyakorlóként való feltüntetése azonban valószínűleg csak tévedésből maradt az Eljárási kódexben, hiszen a Szakmagyakorlási rendelet alapján a beruházáslebonyolítói tevékenység 2014. január 1-jét követően engedély- és bejelentési kötelezettség teljesítése nélkül folytatható, és már nem is minősül szakmagyakorlási tevékenységnek [266/2013. (VII. 11.) Korm. rend. 47. § (11) bek.].

Szintén csak „maradvány” lehet az Eljárási kódex azon rendelkezése is, hogy az építésfelügyeleti hatóság – a vállalkozó kivitelező, a kivitelezési dokumentáció tervezője, az építési műszaki ellenőr és a felelős műszaki vezető mellett – a beruházáslebonyolító tekintetében is ellenőrzi, hogy rendelkezik-e a kivitelezési tevékenység jellegének megfelelő jogosultsággal, regisztrációval [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 62. § (1) bek. a) pont]. A beruházáslebonyolítóknak – mivel be sem kell jelenteniük a tevékenységüket a kamarának – regisztrációja sincs 2014. január 1-jétől.