A tervező feladatainak és összeférhetetlenségi szabályainak pontosítása

Szerző: Dr. Jámbor Attila Dr. Jámbor Attila

Utolsó frissítés: 2013. szeptember 30. hétfő, 21:24

Közzétéve: 2013. augusztus 13. kedd, 21:01

A tervezési szerződésre vonatkozó fontosabb előírásokat a Polgári Törvénykönyv – a vállalkozási szerződés szabályai között és a tervezési szerződés külön is nevesítve –, a Kivitelezési kódex (191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet), és az Építési törvény határozza meg. A tervezői feladatokat és felelősséget meghatározó új jogszabály az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet (a Szakmagyakorlási rendelet), amelyet a tervezőknek már 2013. augusztus 1. napjától alkalmazni kell.


Magyar Közlöny:
2013. évi 119. szám
Új jogszabály: 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet
Hatályos: 2013. augusztus 1.

1. Tervezés és tervezői művezetés csak megfelelő jogosultsággal végezhető

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Építési törvény, Étv.) 32. § (1) bekezdése határozza meg az építészeti-műszaki tervezési tevékenység fogalmát. Építészeti-műszaki tervezési tevékenység minősül:
a) az építmény, építményrész, építményegyüttes megépítéséhez, bővítéséhez, felújításához, átalakításához, helyreállításához, korszerűsítéséhez, lebontásához, elmozdításához, rendeltetésének megváltoztatásához szükséges építészeti-műszaki tervdokumentáció elkészítése,
b) az építészeti-műszaki tervdokumentáció kormányrendeletben foglaltak szerinti ellenőrzése,
c) a tervezői művezetés [1997. évi LXXVIII. tv. 32. § (1) bek., 33. § (4) bek.].

Az építészeti-műszaki tervezési tevékenység a képesítéstől, a gyakorlati időtől és a szerzett jogtól függően - kamarai szabályzatban rögzítettek szerint - korlátozott vagy teljes körű tervezési jogosultsággal folytatható [266/2013. (VII. 11.) Korm. rend. 15. § (5) bek.].

A Szakmagyakorlási rendelet rögzíti, hogy az Étv. szerinti építészeti-műszaki tervezési tevékenységnek az építésügyi hatósági eljáráshoz és az építőipari kivitelezéshez szükséges építészeti-műszaki dokumentációk készítése építészeti-műszaki tervezési jogosultsághoz kötött. Ebből olyan következetés is levonható, hogy az engedélyezési dokumentáción és a kivitelezési dokumentáció készítésén túlmenően az egyéb tervezési munkákat jogosultság nélkül is lehet folytatni.

Az építésügyi hatósági eljáráshoz és az építőipari kivitelezéshez szükséges építészeti-műszaki dokumentációk készítése mellett szintén csak jogosultsággal végezhető:
a) a tervtanácsi terv, a településképi véleményezéshez szükséges terv, a megvalósulási terv készítése [266/2013. (VII. 11.) Korm. rend. 15. § (3) bek.];
b) a tervezői művezetés (az adott tervezési szakterületi jogosultsággal) [266/2013. (VII. 11.) Korm. rend. 15. § (1) bek.].

2. Mi a tervező feladata?

A Szakmagyakorlási rendelet 15. § (2) bekezdése határozza meg az építészeti-műszaki tervező feladatát. Az új rendelkezés alapján az építészeti-műszaki tervező feladata:
a) a jogerős építésügyi hatósági engedély és a hozzá tartozó, jóváhagyott, engedélyezési záradékkal ellátott dokumentáció alapján szakszerű műszaki tartalmú kivitelezési dokumentációt készítése [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 9. § (4) bek.];

b) a kivitelezési dokumentáció részeként a Kivitelezési kódexben meghatározott tartalmú műszaki leírást készítése [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 9. § (5) bek.];

c) a szakmagyakorlási jogosultság igazolása a kivitelezési dokumentáció aláíró lapján a névjegyzéki száma feltüntetésével [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 9. § (6) bek.];

d) az általa készített építészeti-műszaki tervek (ideértve a kivitelezési terveket is) műszaki tartalmának szakszerűsége, valós állapotnak megfelelő tartalom, valamint építészeti minősége, a tervezéssel érintett védett építészeti és természeti örökség megóvása,
e) a tervdokumentáció készítésében (részben vagy folyamatosan) részt vevő, a tervezői feladat szakmai tartalmának megfelelő szakismerettel és jogosultsággal rendelkező szakági tervezők kiválasztása,
f) a szakági tervezők közötti egyeztetések koordinálása, terveik összehangolása [1997. évi LXXVIII. tv. 33. § (1) bek.];
g) az általa készített kivitelezési dokumentáció technológiai megvalósíthatóságáért [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 9. § (7) bek.];
h) a szerződésben meghatározottak szerint felhasználás céljából a kivitelezési dokumentáció a megrendelő részére történő birtokába adása [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 9. § (8) bek.];

i) az építtető igényei, megbízása, a tervezési program és a jogszabályok, szabványok és szakmai szabályok figyelembevételével az építésügyi hatósági eljárásokhoz és az építőipari kivitelezéshez szükséges építészeti-műszaki dokumentáció elkészítése [266/2013. (VII. 11.) Korm. rend. 15. § (2) bek.].

Az Építési törvény 33. § (1) bekezdés b) pontját - amiben a jogszabályok, szabályzatok, építési előírások, szabványok és egyéb szakmai szabályok betartásáért való felelősséget rögzítették - a 2012: CLVII. törvény 66. § 21. pontja 2013. január 1-jétől hatályon kívül helyezte. Biztosan nem arra irányult ez a változás, hogy a tervezőnek már nem kellett betartania a jogszabályokat és az építésügyi előírásokat, és az egyértelműség kedvéért a Szakmagyakorlási rendelet már újra rögzíti ezt a tervezői felelősséget. Az építési előírások betartatása azonban az új rendelkezésben sem szerepel, valószínűleg a jogalkotó ezt beleértette a többi szempont figyelembe vételébe [266/2013. (VII. 11.) Korm. rend. 15. § (2) bek.].

A 266/2013. (VII. 11.) Korm. rend. 15. § (2) bekezdésének – amely 2013. augusztus 1-jétől hatályos –felsorolása tételes tervezői feladatkört rögzít, ezért kérdéses, hogy ez hogyan illeszkedik az egyéb jogszabályokban meghatározott feladatokhoz, illetve a szerződő felek szerződésében meghatározott feladatokat a tervező elláthatja-e.

A Szakmagyakorlási rendelet és egyéb jogszabályok szerint a tervező felelősége, feladata kiterjed az alábbiakra is:
a) A tervező felelős az által a kivitelezési dokumentációban megjelölt építési termék helyett a felelős műszaki vezető által kiválasztott, a megadottal azonos vagy annál jobb teljesítményértékű helyettesítő építési termék kiválasztásának jóváhagyásááért [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 13. § (3) bek. o) pont].
b) Az Eljárási kódex rögzíti, hogy a tervező az építészeti-műszaki dokumentáció összeállítása során köteles gondoskodni arról, hogy az építésügyi és építésfelügyeleti hatóság rendelkezésére álljon a helyszínről, annak környezetéről készített minden olyan hitelt érdemlő dokumentum (terv, képfelvétel, hivatalos feljegyzés, egyéb okirat, nyilatkozat stb.), amely a tervezés alapját képezte, és amely lehetővé teszi a döntés meghozatalát, az építésügyi hatósági engedély megadása és a tudomásulvétel feltételeinek vizsgálatát, igazolását [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 72. § (3) bek.].
c) Az építészeti-műszaki tervezőnek az általa készített építészeti-műszaki terveket, iratokat és számításokat hitelesítenie kell az alábbiak valamelyikével:
ca) aláírólap csatolásával,
cb) saját elektronikus azonosítás útján történő benyújtással, az azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szabályai szerint,
cc) elektronikus aláírással [266/2013. (VII. 11.) Korm. rend. 15. § (6) bek.; 312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 8. melléklet II. fejezet 7. pont].
d) Az építészeti-műszaki tervezőnek az általa készített építészeti-műszaki tervet a megbízónak történő átadástól számított legalább 10 évig meg kell őriznie [266/2013. (VII. 11.) Korm. rend. 15. § (8) bek.].

3. Új összeférhetetlenségi szabály


A Szakmagyakorlási rendelet új, de részben már korábban is fennálló összeférhetetlenségi szabályt vezetett be. 2013. augusztus 1-jétől nem folytathat építészeti-műszaki tervezési tevékenységet
a) az adott építészeti-műszaki dokumentáció engedélyezésében vagy az annak alapján megvalósítandó építmény kivitelezésének építésfelügyeletében feladatot ellátó hatóság köztisztviselője vagy kormánytisztviselője,
b) az építészeti-műszaki dokumentáció településképi véleményezési eljárásába bevont önkormányzati főépítész [266/2013. (VII. 11.) Korm. rend. 15. § (9) bek.].

Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 8. §-a a fenti összeférhetetlenségi szabályoknak megfelelő szabályt már tartalmaz. A pártatlan, befolyástól mentes tevékenységet veszélyeztető tevékenységnek minősül különösen, ha az építésügyi vagy az építésfelügyeleti hatóság köztisztviselője vagy kormánytisztviselője olyan építménnyel, telekkel összefüggésben lát el építészeti-műszaki tervezési tevékenységet, amely annak a hatóságnak az illetékességi területén található, ahol építésügyi vagy építésfelügyeleti hatósági feladatot lát el [343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 8. § (1) bek.]. A Szakmagyakorlási rendelet bővebben határozza meg az összeférhetetlenségi okot, hiszen a konkrét hatósági tevékenységben nemcsak illetékességi okból, hanem például kizárási eljárásokban is részt lehet venni. Az összeférhetetlenség kiterjed a másodfokú eljárásban eljáró hatóságok tisztviselőire is.

Szintén a 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet írja elő, hogy építésügyi, valamint az építésfelügyeleti hatósági feladatot ellátó köztisztviselő és kormánytisztviselő nem lehet a hatóság illetékességi területén működő területi építész vagy mérnöki kamara tisztségviselője, valamint nem láthat el önkormányzati főépítészi feladatot sem [343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 8. § (3) bek.]. Ezt a szabályt egészítette ki a Szakmagyakorlási rendelet azzal, hogy az önkormányzati főépítészek nem vehetnek részt az általuk készített építészeti-műszaki dokumentáció településképi véleményezési eljárásában.