Az Eljárási kódex kulturális örökség védelmével kapcsolatos változásai

Szerző: Baksa Lajos Baksa Lajos

Utolsó frissítés: 2016. október 26. szerda, 22:15

Közzétéve: 2016. október 26. szerda, 22:15

A kulturális örökség védelmével összefüggő kormányrendeletek módosításáról szóló 306/2016. (X. 13.) Korm. rendelet több jogszabályt is módosított az örökségvédelmi témakörben, így az építésüggyel kapcsolatos jogszabályokban is szükséges volt a változtatások átvezetése. A pontosítások mellett lényeges változásokat is láthatunk az egyes építésügyi hatósági eljárásokban is, így például műemlékek esetében is használatbavétel tudomásulvételi eljárást kell a jövőben lefolytatni.


Magyar Közlöny: 2016. évi 155. szám
Érintett jogszabály: 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet
Módosító jogszabály: 306/2016. (X. 13.) Korm. rendelet
Hatályos: 2016. október 14.

1.
Örökségvédelmi engedély csak műemlék
engedélyezéséhez kapcsolódhat

Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (Eljárási kódex) 2016. június 14. napján hatályba lépett módosítása során a kiemelt építésügyi hatóságok eljárásainak külön szabályait meghatározó fejezetbe került be, hogy az építési (bontási) engedéllyel egy időben benyújtott nyilvántartott műemléki értéket, műemléket érintően, műemléki telken, műemléki jelentőségű területen, műemléki történeti tájon vagy világörökségi területen az örökségvédelemi engedélyre irányuló kérelem is előterjeszthető az engedélyező hatóságoz.

Az Eljárási kódex most hatályba lépett módosítása szerint az építési (bontási) engedéllyel egyidőben mostantól csak műemléket érintően terjeszthető elő örökségvédelmi engedély iránti kérelem. A szöveg változása alapján tehát már csak kizárólag jogszabállyal védetté nyilvánított műemléki érték kapcsán terjeszthető elő ilyen kérelem. Ez korábban a nyilvántartott műemléki értékek kapcsán is lehetséges volt, csakúgy mint a fent említett műemléki telken, műemléki jelentőségű területen, műemléki történeti tájon érintően.

A világörökségi helyszínen vagy területen történő építés szabályai továbbá egy új paragrafusba kerültek, amely szerint a területen, vagy helyszínen történő építés, bővítés, bontás és átalakítás kapcsán az engedélyező hatóságnak a világörökségi hatóság véleményét is ki kell kérnie. Az Eljárási kódex ezen állásfoglalás beszerzésére öt napos határidőt szab meg az építésügyi hatóságnak [306/2016. (X. 13.) Korm. rend. 12. § és 15. § a) pont, 14. § c) és d) pont; 312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 11/B. § és 11/C. §, 5. és 6. számú melléklet].

2.
Nem lehet már a Forster Központ szakértői véleményét kikérni az engedélyezési eljárás során


Az Eljárási kódex 2015. évben történt módosítása után a nyilvántartott műemléki érték és műemlék építmény engedélyezése (építési, összevont, fennmaradási eljárásban) esetén, amennyiben az eljárásban tervtanácsi, vagy településképi véleményezésre nem került sor, az (eljárás lefolytatására jogosult) építésügyi hatóság kikérhette a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ Műemléki Tanácsadó Testületének szakértői véleményét. A véleményt a hatóság bizonyítékként vehette figyelembe, melyre alapozhatta a döntését. A jelenlegi jogszabálymódosítás az érintett fejezetet hatályon kívül helyezte, így a jövőben a bizonyítási eljárásban az intézmény szakértői véleménye már nem szerezhető be. A hatályon kívül helyezés egyik oka valószínűleg a közigazgatási szervezetrendszer átalakítása, melyben a Forster Központ is érintett lehet [306/2016. (X. 13.) Korm. rend.15. § b) pont; 312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 14/A. §].

3.
Műemlékek esetében is használatbavétel tudomásulvételi eljárást kell lefolytatni


Az építési engedélyköteles építmények használatbavételi engedélyezési eljárásainak egyszerűsítésének egy fontos eleme, hogy a legtöbb építmény esetében csak az egyszerűbb és gyorsabb tudomásulvételi eljárást kell lefolytatnia az építésügyi hatóságnak. Tulajdonképpen az Eljárási kódex egzakt módon meghatározza azokat az eseteket, ahol az elkészült építmény kizárólag használatbavételi engedély beszerzése után vehető csak használatba. Minden más esetben a használatbavétel tudomásulvételi eljárása alkalmazandó.

Ez idáig a műemlékek esetében, illetőleg, ha a használatbavételi engedélyezési eljárásban szakhatóságot is be kellett vonni, valamint, ha az építési engedély, az Eljárási kódex szerint meghatározott szakkérdések tekintetében kikötést, vagy feltételt tartalmazott, akkor használatbavételi engedélyezési eljárást kellett az építésügyi hatóságnak lefolytatnia. 2016. október 14-e után a műemlékek esetében ez a feltétel hatályon kívül helyezésre került. Ennek alapján, ha műemlékek esetében az építési engedély nem tartalmazott a jogszabály szerinti szakkérdések tekintetében feltételt, kikötést, avagy szakhatóságot az eljárásba nem lenne szükséges bevonni (az építési engedélyhez kikötés nélkül hozzájárult), akkor műemlék esetében is használatbavétel tudomásulvételi eljárást kell lefolytatni [306/2016. (X. 13.) Korm. rend.15. § c) pont; 312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 39. § (1) bek. a) pont]. Ennek megfelelően műemlék esetében a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek nem megfelelő meg eltérés mint a használatbavételi engedély elutasításának oka 2016. október 14. napjától kikerült az Eljárási kódexből [306/2016. (X. 13.) Korm. rend. 15. § c) pont; 312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 39. § (1) bek. a) pont].

A használatbavétel tudomásulvételi eljárásában azonban új rendelkezés, hogy nyilvántartott műemléki értéket, műemléket érintően, továbbá műemléki jelentőségű területen, műemlék történeti tájon, világörökségi helyszínen vagy világörökségi területen álló építmény esetén a tudomásulvételt abban az esetben is meg kell tagadni, ha megállapítható, hogy a megvalósult állapot a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek nem felel meg [306/2016. (X. 13.) Korm. rend. 13. §; 312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 54. § (6a) bek.].