06. Az elsőfokú eljárás fontosabb szabályai

Szerző: Építésijog.hu Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2013. augusztus 01. csütörtök, 10:38

Közzétéve: 2008. szeptember 09. kedd, 10:04

Ha el egy hatóság előtt szeretnénk intézni valamilyen ügyet, feltétlenül tisztában kell lennünk legalább az alapvető eljárási szabályokkal. Érdemes tudni például, hogy a hatóság mikor utasíthatja el a kérelmünket anélkül, hogy érdemben foglalkozna vele, illetve, hogy milyen esetekben függeszthető fel az eljárás.


6.1. A kapcsolattartás általános szabályai

A hatóság (és a hatóságok egymás között) az alábbi módokon tarthat kapcsolatot az ügyféllel:
a) írásban
aa) postai úton,
ab) írásbelinek minősülő elektronikus úton, ideértve a telefaxot,
ac) személyesen átadott irat útján,
ad) kézbesítési meghatalmazott útján,
ae) a hatóság kézbesítője útján,
af) kézbesítési ügygondnok útján,
ag) hirdetményi úton, vagy
b) szóban
ba) személyesen
bb) hangkapcsolatot biztosító elektronikus úton, ideértve a telefont, vagy
c) írásbelinek nem minősíthető elektronikus úton [2004. évi CXL. tv. 28/A. § (1)-(2) bek.].

Több igénybe vehető kapcsolattartási forma közül a hatóság a költségtakarékosság és a hatékonyság szempontjai alapján választ, előnyben részesítve az elektronikus utat [2004. évi CXL. tv. 28/A. § (3) bek.].

Az első kapcsolatfelvétel alkalmával a hatóság felhívja az ügyfél figyelmét a kapcsolattartás lehetséges formáira, és tájékoztatást ad a kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségéről, valamint a hatóság által nyújtott elektronikus tájékoztatás elérhetőségéről [2004. évi CXL. tv. 28/A. § (4) bek.].

Az ügyfél a választott kapcsolattartási formáról más – a hatóságnál rendelkezésre álló – formára áttérhet. A hatóság akkor tagadhatja meg az ügyfél által választott új kapcsolattartási forma alkalmazását, ha az ügyfél visszaélésszerűen kívánja azt igénybe venni. Az ügyfél kapcsolattartási forma változtatása esetén nem követelheti az eljárás korábbi szakaszában készült iratok, nyilatkozatok új formában történő megküldését [2004. évi CXL. tv. 28/A. § (5)-(6) bek.]. Életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet esetén, valamint jogszabály rendelkezése alapján bármilyen módon tarthat kapcsolatot a hatóság és az ügyfél, a kapcsolattartás időpontját és módját az iratra feljegyzéssel, vagy más módon az információ megőrzését biztosító módon rögzíteni kell [2004. évi CXL. tv. 28/A. § (7) bek.].

Ha törvény, eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott kormányrendelet vagy önkormányzati hatósági ügyben önkormányzati rendelet eltérően nem rendelkezik, az ügyfél – jogszabályban meghatározott feltételekkel – jogosult elektronikus úton kapcsolatot tartani a hatósággal, kivéve, ha az az adott kapcsolattartás tekintetében nem értelmezhető. Törvény az adott ügyben vagy eljárási cselekmény vonatkozásában előírhatja azt is, hogy az ügyfél köteles elektronikus úton kapcsolatot tartani a hatósággal [2004. évi CXL. tv. 28/B. § (1)-(2) bek.].

A hatóság elektronikus úton tartja a kapcsolatot az ügyféllel, ha az ügyfél azt igényli, továbbá ha az ügyfél a kérelmet elektronikus úton nyújtotta be, és az alkalmazandó kapcsolattartási formáról másként nem rendelkezett [2004. évi CXL. tv. 28/B. § (4) bek.].

A hatóság – ahol technikai felkészültsége lehetővé teszi – jogszabályban meghatározott feltételekkel a szóbeli és az írásbelinek nem minősülő elektronikus nyilatkozaton alapuló kapcsolattartást is alkalmazza, illetve az ügyfél által alkalmazott ilyen kapcsolattartást is elfogadja, így különösen a rövid szöveges üzenet formát, valamint az elektronikus levél formát. Ilyen esetben az írásban történő kapcsolattartásra vonatkozó rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a hatóság a szóbeli és az írásbelinek nem minősülő elektronikus nyilatkozatról szükség esetén jegyzőkönyvet, egyszerűsített jegyzőkönyvet vagy hivatalos feljegyzést készít [2004. évi CXL. tv. 28/B. § (5) bek.].

6.2. A kérelem vizsgálata

6.2.1. A kérelem vizsgálatának szempontjai

Fontos szabály, hogy a kérelmet tartalma szerint kell elbírálni akkor is, ha az nem egyezik az ügyfél által használt elnevezéssel [2004. évi CXL. tv. 37. § (1) bek.].

Az eljáró hatóság a kérelem megérkezését követően haladéktalanul ellenőrzi, hogy a
a) a hatóságnak van-e joghatósága, hatásköre és illetékessége az ügy elbírálására,
b) ideiglenes intézkedés vagy ideiglenes biztosítási intézkedés alkalmazásának van-e helye,
c) a kérelem tartalmazza-e a megfelelő adatokat és mellékleteket [2004. évi CXL. tv. 37. § (2) bek., 35. §, 36. § (1) bek.].

6.2.2. Hiánypótlás

Ha az ügyfél kérelme nem felel meg a jogszabályi tartalmi előírásoknak, az eljáró hatóság a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül - megfelelő határidő megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett - hiánypótlásra hívja fel az ügyfelet [2004. évi CXL. tv. 37. § (3) bek.].

Nem bocsátható ki hiánypótlási felhívás:
a) olyan adat igazolására vagy melléklet csatolására, amelyet a hatóságnak kell beszereznie,
b) ha az ügyfél a tartalmilag hiánytalan kérelmet azért nem formanyomtatványon vagy elektronikus űrlapon nyújtja be, mert a formanyomtatvány kitölthető és letölthető változatát a hatóság az elektronikus tájékoztatás szabályai szerint nem tette közzé [2004. évi CXL. tv. 37. § (3) bek., 36. § (2) bek.].

Törvény vagy kormányrendelet a hiánypótlási felhívás kibocsátására nyolc napnál hosszabb határidőt is megállapíthat [2004. évi CXL. tv. 37. § (4) bek.]. Hosszabb hiánypótlási határidőről rendelkezik az építésügyi engedélyezési eljárás szabályairól szóló kormányrendelet is[1].

Hiánypótlási felhívás az eljárás során akkor is kibocsátható, ha a kérelem tartalma megfelelt ugyan a Ket. előírásainak, de a tényállás tisztázása során felmerült új adatra tekintettel az szükséges [2004. évi CXL. tv. 37. § (5) bek.].

6.2.3. A kérelem elutasítása érdemi vizsgálat nélkül


A Ket. pontosan meghatározza, hogy milyen esetekben köteles a hatóság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítani. A hatóság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül, nyolc napon belül elutasítja, ha
a) az eljárásra magyar hatóságnak nincs joghatósága,
b) a hatóságnak nincs hatásköre vagy nem illetékes, és a kérelem áttételének nincs helye,
c) a kérelem nyilvánvalóan lehetetlen célra irányul,
d) jogszabály a kérelem előterjesztésére határidőt vagy határnapot állapít meg, és a kérelem idő előtti vagy elkésett,
e) a hatóság a kérelmet érdemben már elbírálta, és változatlan tényállás és jogi szabályozás mellett ugyanazon jog érvényesítésére irányuló újabb kérelmet nyújtottak be, és újrafelvételnek nincs helye (feltéve, hogy a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítását jogszabály nem zárja ki),
f) a kérelem nyilvánvalóan nem az előterjesztésére jogosulttól származik, vagy
g) a kérelem tartalmából megállapítható, hogy az ügy nem hatósági ügy [2004. évi CXL. tv. 30. §].

6.2.4. Ideiglenes biztosítási intézkedés

A törvény indokolás szerint az ideiglenes biztosítási intézkedés bevezetésének célja az volt, hogy ha az eljáró hatóság az eljárása során észleli, hogy az ügyfél például az eljárás elhúzására vagy meghiúsítására törekszik, és ebből megállapítható a későbbi kötelezettség teljesítésének veszélye, akkor a hatóság kezében legyen olyan eszköz, amellyel a kötelezettség későbbi teljesítését biztosítani tudja.

Ha az eljárás tárgyát képező kötelezettség későbbi teljesítése veszélyben van, a hatóság a pénzkövetelés biztosítását vagy meghatározott dolog zárlatát ideiglenes biztosítási intézkedésként az erre okot adó körülmények felmerülésétől számított öt napon belül a Ket. biztosítási intézkedésre vonatkozó szabályainak alkalmazásával az ügy érdemében való döntéshozatalt megelőzően is elrendelheti [2004. évi CXL. tv. 29/A. § (1) bek.].

Az ideiglenes biztosítási intézkedést a hatóság visszavonja, ha az elrendelésének oka megszűnt, vagy ha az ideiglenes biztosítási intézkedést meghatározott összeg biztosítására rendelték el, és ezt az összeget a hatóságnál letétbe helyezték. Az ideiglenes biztosítási intézkedés hatályát veszti a határozat vagy az eljárást megszüntető végzés jogerőre emelkedésével [2004. évi CXL. tv. 29/A. § (2)-(3) bek.].

A határozat meghozatalával egyidejűleg már a Ket. 143. §-a szerinti biztosítási intézkedést lehet foganatosítani [2004. évi CXL. tv. 143. §].

6.3. Az eljárás megszüntetése

Az eljárás megindítását követően bekövetkezhet olyan esemény, amely az eljárás lefolytatását ellehetetleníti vagy értelmetlenné teszi, ezekben az esetekben a hatóság azt köteles megszüntetni, illetve egyes esetekben mérlegelési jogkörében dönthet erről. Az ügy ilyenkor érdemi döntés nélkül fejeződik be, vagyis anélkül, hogy az ügyfél kérelméről határozott volna a hatóság.

6.3.1. Kötelező megszüntetési esetek

A hatóság az eljárást megszünteti, ha
a) a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának lett volna helye, az elutasítási ok azonban az eljárás megindítását követően jutott a hatóság tudomására,
b) az ügy tárgyát képező vagyontárgy megsemmisült vagy olyan mértékben károsodott, hogy az eljárás okafogyottá vált,
c) az eljárás kérelemre indult és az ügyfél kérelmét visszavonta, kivéve ha az eljárás hivatalból is megindítható, és a hatóság az eljárást hivatalból folytatja, vagy ha az eljárásban több kérelmező vesz részt, és nem mindegyikük vonta vissza kérelmét,
d) az ügyfél halála vagy a jogi személy, illetve a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet megszűnése következtében az eljárás okafogyottá vált, és eljárásbeli jogutódlás sem következett be,
e) az eljárás folytatására okot adó körülmény már nem áll fenn (például az építésügyi hatóság szabálytalan építkezés miatt indított eljárást, de az érdemi döntés előtt az építtető megszüntette a szabálytalanságot),
f) az ügyfél a kérelmére indult eljárásban a képviselő visszautasítása esetén a hatóság felhívása ellenére nem gondoskodik a képviselet-ellátásra alkalmas személy meghatalmazásáról vagy nem jár el személyesen, kivéve, ha az eljárás hivatalból is megindítható, és a hatóság az eljárást hivatalból folytatja, vagy ha az eljárásban több kérelmező vesz részt, és ők személyesen járnak el vagy képviselőjüket a hatóság nem utasította vissza,
g) jogszabályváltozás miatt az ügy elbírálása a továbbiakban már nem hatósági hatáskörbe tartozik.
h) a hatósági eljárásért illetéket vagy igazgatási szolgáltatási díjat (a továbbiakban: díj) kell fizetni és az ügyfél a fizetési kötelezettségének a hatóság erre irányuló felhívása ellenére az erre tűzött határidő alatt nem tesz eleget és költségmentességben sem részesül.
i) hivatalbóli eljárásban a tényállás a határozat meghozatalához szükséges mértékben nem volt tisztázható, és további eljárási cselekménytől sem várható eredmény,
j) a hivatalbóli eljárás jogsértést nem tárt fel [2004. évi CXL. tv. 31. § (1) bek.].


6.3.2. Mérlegelési jogkörbe tartozó megszüntetési esetek

A hatóság az eljárást megszüntetheti, ha az ügyfél a kérelmére indult eljárásban a hiánypótlásra való felhívásnak nem tett eleget, és az erre megállapított határidő meghosszabbítását sem kérte, illetve nyilatkozattételének elmaradása megakadályozta a tényállás tisztázását [2004. évi CXL. tv. 31. § (2) bek.]. A két feltételnek együtt kell teljesülnie, ezért ha a döntés meghozható a hiánypótlás nélkül is, a hatóság nem szüntetheti meg az eljárást.

6.4. Az eljárás felfüggesztése

A hatósági eljárás során lehetséges, hogy az átmenetileg nem folytatható, mert valamilyen, a hatóságtól független ok nem teszi lehetővé az érdemi döntés meghozatalát. Az eljárás felfüggesztésekor minden határidő megszakad, és az eljárás felfüggesztésének megszüntetésekor az ügyintézési határidő kivételével újra kezdődik. A felfüggesztés időtartama alatt megtett valamennyi eljárási cselekmény hatálytalan, kivéve azokat, amelyek a felfüggesztési ok megszüntetésére irányulnak. A hatóság az eljárás felfüggesztése esetén is dönthet úgy, hogy a folyamatban lévő eljárási cselekményeket és az azok teljesítésére megállapított határidőket az eljárás felfüggesztése nem érinti [2004. évi CXL. tv. 32. § (8)-(9) bek.].

6.4.1. Kötelező felfüggesztési okok

A Ket. szerint az eljárás felfüggesztésének kötelező esetei:
a) Ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, vagy ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el, a hatóság az eljárást köteles felfüggeszteni. Amennyiben a más szerv előtti eljárás megindítására az ügyfél jogosult, erre őt megfelelő határidő kitűzése mellett fel kell hívni. Ha az ügyfél a felhívásnak nem tesz eleget, a hatóság az eljárást megszünteti, vagy a rendelkezésre álló adatok alapján dönt [2004. évi CXL. tv. 32. § (1) bek.].
b) Ha a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság a hatóságot új eljárásra kötelezi és ezzel a bírósági döntéssel szemben perújítási vagy felülvizsgálati kérelmet terjesztettek elő, a hatóság az eljárást felfüggeszti [2004. évi CXL. tv. 32. § (2) bek.].
c) Ha a jogutód kiléte vitás, ennek eldöntéséig a hatóság a folyamatban levő eljárást a kérelmező ügyfél kiesése esetén felfüggeszti [2004. évi CXL. tv. 32. § (5) bek.].

6.4.2. Mérlegelési jogkörbe tartozó felfüggesztési okok


A Ket. szerint az eljárás alábbi esetekben függeszthető fel[2]:

a) Ügyfél kérelmére
Az eljárás felfüggesztését indokolt esetben egy alkalommal az ügyfél is kérheti, de az ügyfél kérelmére csak akkor függeszthető fel az eljárás, ha
- azt jogszabály nem zárja ki, és
- nincs ellenérdekű ügyfél vagy az ellenérdekű ügyfél az eljárás felfüggesztéséhez hozzájárul, vagy az ellenérdekű ügyfél érdekét az nem érinti.
Jogszabály az eljárásnak az ügyfél kérelmére történő felfüggesztését egyéb feltételhez is kötheti [2004. évi CXL. tv. 32. § (3)-(4) bek.].

b) Hatósági közvetítő kirendelése esetén a hatóság az ügyfelek számára és a hatósági közvetítés várható időtartamára tekintettel egy alkalommal legfeljebb hat hónapra elrendelheti az eljárás felfüggesztését. Ha a hatóság az eljárást a (3) bekezdés alapján függesztette fel, és az ügyfél az eljárás folytatását hat hónapon belül nem kéri, a hatóság a csak kérelemre folytatható eljárás megszüntetéséről dönt [2004. évi CXL. tv. 32. § (6)-(7) bek.].

6.5. Az idézés

6.5.1. Kit lehet idézni?

Bárkit idézhet a hatóság, akinek személyes meghallgatása az eljárás során szükséges. A meghallgatás szükségességének megítélése a hatóság dolga. Akit a hatóság megidéz, köteles a hatóság előtt megjelenni, akkor is, ha esetleg az adott ügyről semmilyen információja nincs [2004. évi CXL. tv. 48. § (1) bek.].

Az ügyfél a kérelmére indult eljárásban nem kötelezhető a megjelenésre, kivéve, ha a hatóság
a) a kérelemre indult eljárást hivatalból folytatja,
b) tárgyalást, közmeghallgatást vagy egyezségi kísérletet tart [2004. évi CXL. tv. 47. § (1) bek.].

Az idézésben meg kell jelölni, hogy a hatóság az idézett személyt milyen ügyben és milyen minőségben kívánja meghallgatni [2004. évi CXL. tv. 46. § (4) bek.].

6.5.2. Hová és mikorra szólhat az idézés?

Az idézésben a hatóság határnap vagy határidő megjelölésével kötelezi arra az adott személyt, hogy előtte vagy a megjelölt helyen jelenjen meg [2004. évi CXL. tv. 46. § (1) bek.].

Az idézést - ha az ügy körülményeiből más nem következik - úgy kell közölni, hogy azt az idézett a megjelenésének megkönnyítése érdekében a meghallgatást megelőzően legalább nyolc nappal megkapja [2004. évi CXL. tv. 46. § (3) bek.].

Az idézetteknek általában nem kell sokat utazniuk. Főszabály szerint a hatóság a székhelyén lakcímmel rendelkező személyt idézheti be. A hatóság a székhelyén lakcímmel nem rendelkező személyt csak akkor idézheti a székhelyére, ha:
a) ezt jogszabály írja elő, vagy
b) azt az érintett személy kéri,
c) az eljáró hatóság székhelyét előnyösebben érheti el a meghallgatni kívánt személy, mint azt a legalsóbb fokú hatóságot, amelynek székhelyén lakik vagy tartózkodik; egyébként a hatóságnak a legalsóbb fokú hatóságot kell megkeresnie a személy meghallgatása végett [2004. évi CXL. tv. 47. § (1) bek.].

Az idézett személyt az idézésben figyelmeztetni kell a megjelenés elmulasztásának következményeire is [2004. évi CXL. tv. 46. § (4) bek.].

6.5.3. Bírságolás lehetősége, költségek viselése

A hatóság eljárási bírsággal sújthat az idézett személyt, ha:
a) az idézésnek nem tesz eleget, vagy
b) meghallgatása előtt az eljárás helyéről engedély nélkül eltávozik, és távolmaradását előzetesen alapos okkal nem menti ki vagy nyolc napon belül megfelelően nem igazolja,
c) az idézésre meghallgatásra nem alkalmas állapotban jelenik meg [2004. évi CXL. tv. 48. § (2) bek.].

A megjelenés hiányát előzetesen, az eltávozást nyolc napon belül lehet alapos okra való hivatkozással kimenteni, illetve a nem megfelelő állapot esetében is mentesülhet az idézett személy a bírság alól, ha megfelelő indokot tud közölni. A bírás alóli mentesülés másik esete, ha az idézés nem volt szabályszerű [2004. évi CXL. tv. 48. § (2) bek.].

Ha jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet képviselője nem jelent meg az idézésre, és a képviselő nevét a vezető tisztségviselő a hatóság felhívására nem közli, a vezető tisztségviselőt lehet eljárási bírsággal sújtani, nem a céget [2004. évi CXL. tv. 48. § (6) bek.].

6.5.4. Elővezettetés az ismételt mulasztás esetére

Ha az idézett személy ismételt idézésre sem jelenik meg, és távolmaradását nem menti ki, a rendőrség útján elővezettethető. Az elővezetés foganatosításához - ha jogszabály másként nem rendelkezik - az ügyésznek a hatóság vezetője által kért jóváhagyása szükséges [2004. évi CXL. tv. 48. § (2) bek.].

Ha jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet képviselője nem jelent meg az idézésre, az elővezetést a vezető tisztségviselővel szemben lehet alkalmazni [2004. évi CXL. tv. 48. § (6) bek.].

6.6. Értesítési kötelezettség

A hatóság köteles értesíteni legalább öt nappal korábban:
a) az ügyfelet (ha nem tartja szükségesnek az ügyfél idézését):
- a tanú meghallgatásáról,
- a szakértő meghallgatásáról,

- a szemléről és
- a tárgyalásról;
b) a szakhatóságot (ha az a feladat- és hatáskörét érinti) ugyanazon eljárási cselekményről, illetve a közmeghallgatásról is.

Az ügyfél értesítésében tájékoztatni kell őt arról, hogy a meghallgatáson részt vehet, de megjelenése nem kötelező. Az értesítést - ha az ügy körülményeiből más nem következik - úgy kell közölni, hogy azt az ügyfél legalább öt nappal korábban megkapja [2004. évi CXL. tv. 49. §].



[1] 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 11. § (1) bek.: Az építésügyi hatóság legfeljebb húsz napos teljesítési határidő megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett, ha

a) a kérelem hiányos, haladéktalanul, de legkésőbb az eljárás megindulásától számított öt napon belül,

b) az ügyfél az a) pont szerinti hiányokat pótolta, de kérelme a pótolt mellékletek tartalma tekintetében hiányos, az a) pont szerinti hiánypótlást követően haladéktalanul, de legkésőbb három napon belül ismételten

hiánypótlásra hívja fel az építtetőt.

[2] Ha a szakvélemény elkészítése hosszabb időt vesz igénybe a szakértő kirendelésekor, illetve a szakvélemény kérésekor korábban fel is lehetett függeszteni az eljárást a szakvélemény megérkezéséig. A Ket. hatályos szabálya szerint a szakértői vélemény elkészítésének időtartama az ügyintézési határidőbe már nem számít bele, így erre tekintettel az eljárás felfüggesztésére már nem kerülhet sor.