05. A közigazgatási eljárás megindítása

Szerző: Építésijog.hu Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2013. augusztus 01. csütörtök, 10:36

Közzétéve: 2008. augusztus 09. szombat, 02:08

Amennyiben már tudjuk, hogy melyik hatóság intézi az ügyünket, a következő kérdés az, hogy milyen formában tudjuk az eljárást kezdeményezni (szóban, nyomtatványon, stb.), és a hivatal mely esetekben jogosult kérelem nélkül is eljárni? Azt is érdemes tudni, hogy a hatóság - meghatározott feltételek mellett - köteles értesítést küldeni az eljárás megindításáról. A közigazgatási eljárások kétféle módon indulhatnak meg: az ügyfél kérelmére vagy hivatalból.


5.1. Az eljárás megindítása az ügyfél kérelmére

5.1.1. A kérelem minősítése


Kérelemre indul az ügy például:
- az ügyfél kérelmére,
- az ügyfél bejelentésére,
- az ügyfél nyilatkozatára (pl. adóbevallás),
- más hatóság kezdeményezésére és
- a külön jogszabályban meghatározott panaszra [2004. évi CXL. tv. 29. § (1) bek.].

A kérelmet mindig a tartalma és nem az elnevezése alapján kell a hatóságnak elbírálnia, tehát más elnevezésű kérelem is az első fokú eljárás megindítását eredményezheti (pl. folyamodvány, igénylés, stb.) [2004. évi CXL. tv. 37. § (1) bek.]. A kérelem az elnevezéséből ítélve annak előterjesztése önkéntes, vagyis szabadon dönthető el, hogy valaki beadja vagy sem (pl. senki nem kötelezhető arra, hogy építési engedélyt kérjen), viszont kivételes esetekben jogszabály vagy hatósági határozat kötelezi az ügyfelet a kérelem benyújtására.

5.1.2. A kérelem benyújtásának módja, helye

A kérelmet a hatósághoz be lehet nyújtani:

a) Írásban

Jogszabály előírhatja, hogy az ügyfél a kérelmét az alábbi módokon nyújtsa be:
- e célra rendszeresített formanyomtatványon vagy
- elektronikus kapcsolattartás esetén on-line felületen vagy
- valamely szoftver használatával elektronikus űrlapon.

Ha törvény az elektronikus kapcsolattartást kötelezővé teszi, és a kérelmet on-line felületen vagy valamely szoftver használatával elektronikus űrlapon kell benyújtani, az elektronikus űrlap kitölthető és letölthető, valamint a szoftver letölthető változatát a hatóság az elektronikus tájékoztatás szabályai szerint közzéteszi [2004. évi CXL. tv. 34. § (3) bek.].

b) Szóban

Törvény a kérelem személyes előterjesztését akkor írhatja elő, ha személyes megjelenés hiányában az ügy eldöntéséhez szükséges tény, információ vagy adat nem szerezhető meg [2004. évi CXL. tv. 34. § (1) bek.].

c) Telefonon

Életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet során az azonnali intézkedést igénylő ügyben [2004. évi CXL. tv. 34. § (2) bek.].

A kérelmet - főszabályként - az eljárásra hatáskörrel rendelkező illetékes hatóságnál kell benyújtani. A természetes személy ügyfél azonban - ha jogszabály azt nem zárja ki - lakcíme vagy munkahelye szerinti székhelyű, azonos hatáskörű hatóságnál, ennek hiányában pedig a lakcíme vagy munkahelye szerint illetékes jegyzőnél is előterjesztheti. A jegyző fogja az így beadott kérelmet a hatáskörrel rendelkező illetékes hatósághoz továbbítani (törvény vagy kormányrendelet ettől eltérően is kijelölheti azt a hatóságot vagy szervet, amelyikhez a kérelem előterjeszthető). Az ügyfél az illetékes hatóságtól értesítést fog kapni az eljárás megindításáról [2004. évi CXL. tv. 38. §].

5.1.3. A kérelem tartalma

A Ket. szerint a kérelemnek tartalmaznia kell:
- az ügyfélnek és képviselőjének a nevét, lakcímét vagy székhelyét,
- az ügyfélnek a hatóság döntésére való kifejezett kérelmét,
- az elektronikus levélcímet, a telefax számát vagy a telefonos elérhetőséget (ez nem kötelező)
- külön jogszabály előírása alapján az ügyfélnek az ügy jellege szerinti és az eljáró hatóság által törvény alapján kezelhető azonosítóját (pl. adóigazgatási eljárásokban az adószámot, adóazonosító jelet),
- az adott eljárásra vonatkozó külön jogszabályban rögzített további követelményeket [2004. évi CXL. tv. 35. §].

A kérelemhez csatolni kell a jogszabályban előírt mellékleteket (mellékletként nem lehet az ügyféltől szakhatósági állásfoglalás vagy előzetes szakhatósági hozzájárulás csatolását kérni) [2004. évi CXL. tv. 36. § (1) bek.].

Az ügyfél azonosításához szükséges adatok kivételével az ügyféltől nem kérhető olyan adat igazolása, amely nyilvános, vagy amelyet valamely hatóság, bíróság vagy a Magyar Országos Közjegyzői Kamara jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásának tartalmaznia kell. Az adatszolgáltatás iránti kérelmet nyolc nap alatt kell teljesíteni. Ez nem azt jelenti, hogy így ingyenes az adatok (pl. egy tulajdoni lap beszerzése), az ügyfél az adatszolgáltatásért fizetendő díjat az eljáró hatóságnál köteles megfizetni. Az eljáró hatóság a bíróság vagy a Magyar Országos Közjegyzői Kamara adatközlésével felmerülő illetékéről vagy díjáról és a befizetés módjáról az ügyfelet köteles tájékoztatni. Az adatszolgáltatás iránti kérelmet a megkeresett hatóság nyolc nap alatt kell teljesítenie [2004. évi CXL. tv. 36. § (2), (4) bek.].

5.1.4. A kérelem visszavonható

Kérelem esetében az ügy ura a kérelmező, ő dönthet az eljárás sorsáról. A kérelmező jogosult a kérelmét visszavonni, de csak a határozat (illetve az eljárást megszüntető végzés) jogerőre emelkedéséig [2004. évi CXL. tv. 34. § (4) bek.].

A visszavonás ellenére csak akkor folytatódhat az eljárás, ha
a) az eljárás hivatalból is megindítható, és a hatóság az eljárást hivatalból folytatja, hiszen a hatóságnak a tudomására jutott ügyekben el kell járnia (pl. a bontási engedély iránti kérelmet visszavonták, de az épület életveszélyes állapota miatt a hatóság köteles eljárni),
b) az eljárásban több kérelmező vesz részt, és nem mindegyikük vonta vissza kérelmét [2004. évi CXL. tv. 31. § (1) bek. c) pont].

5.2. Az eljárás megindítása hivatalból (a hatóság eljárási kötelezettsége)

5.2.1. A hatóság eljárási kötelezettségének esetei


A hatóság köteles a hatáskörébe tartozó ügyben illetékességi területén hivatalból megindítani az eljárást, ha
a) ezt jogszabály előírja,
b) erre felügyeleti szerve utasította, a bíróság kötelezte,
c) életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzetről szerez tudomást [2004. évi CXL. tv. 29. § (2) bek.].

Életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet: egy vagy több embert az élet elvesztésével, illetve a testi épség vagy az egészség súlyos károsításával, továbbá a természeti vagy az épített környezet, valamint az anyagi javak jelentős vagy helyrehozhatatlan károsodásával közvetlenül fenyegető rendkívüli helyzet, állapot vagy esemény, amelynek megelőzése vagy káros hatásainak elhárítása hatósági intézkedést igényel [2004. évi CXL. tv. 172. § f) pont].

5.2.2. Az eljárási kötelezettség megszegésének következményei

Ha a hatóság eljárási kötelességének a rá irányadó ügyintézési határidőn belül nem tesz eleget, a felügyeleti szerv az alábbi intézkedéseket teheti meg:

a) kivizsgálja a mulasztás okát, és a mulasztó hatóságot az eljárás soron kívüli lefolytatására utasítja (csak akkor nincs helye az eljárás lefolytatására történő utasításnak, ha az adott eljárásban a hatóság jogszerű hallgatásával az ügyfél jogot szerez) [2004. évi CXL. tv. 20. § (2) bek., 71. § (2) bek.];

b) ha a felügyeleti szerv által megállapított újabb határidő eredménytelenül telt el a felügyeleti szerv:
ba) az eljárásra a mulasztóval azonos hatáskörű másik hatóságot jelöl ki, kivéve, ha:
- ha a hatóság hatásköre hatósági igazolvány vagy hatósági bizonyítvány kiadására, hatósági nyilvántartás vezetésére terjed ki, vagy
- hatásköre kizárólagos, vagy
- önkormányzati hatósági ügyről van szó

bb) a mulasztó hatóság vezetője ellen fegyelmi eljárást kezdeményez [2004. évi CXL. tv. 20. § (3)-(4) bek.].

Önkormányzati hatósági ügyben más eljárást folytatnak le a mulasztó hatósággal szemben. Ezekben az ügyekben végső soron a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság kötelezheti a hatóságot az eljárás lefolytatására [2004. évi CXL. tv. 20. § (5)-(6) bek.].

5.3. Értesítés az eljárás megindításáról

A hatóság köteles értesíteni az ügyfelet az eljárás megindításáról. Ez azért fontos, mert ha az ügyfél nem értesül arról, hogy vele kapcsolatosan (akár hivatalból, akár másik ügyfél kérelmére) eljárás indult, nem tud részt venni az eljárásban, nem képes már az eljárás kezdetétől képviselni a saját érdekeit (pl. nyilatkozatok, bizonyítási indítványok előterjesztésével).

Ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, az eljárás megindításáról
a) a hivatalból indult eljárásban az ismert ügyfelet az első eljárási cselekmény elvégzésétől,
b) a kérelemre indult eljárásban - az eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfelet kivéve - az ismert ügyfelet a kérelem beérkezésétől
számított nyolc napon belül értesíteni kell [2004. évi CXL. tv. 29. § (3) bek.].

Az értesítés csak akkor mellőzhető, ha
a) az veszélyeztetné az eljárás eredményességét,
b) az eljárás megindítása után a hatóság nyolc napon belül érdemben dönt, vagy a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, vagy az eljárást megszünteti,
c) azt honvédelmi, nemzetbiztonsági, közbiztonsági okból jogszabály kizárja [2004. évi CXL. tv. 29. § (4) bek.].

Az értesítésnek tartalmaznia kell:
a) az ügy tárgyát, iktatási számát, az eljárás megindításának napját és az adott ügyfajtára irányadó ügyintézési határidőt, az ügyintézési határidőbe nem számító időtartamokat, az ügyintéző nevét és hivatali elérhetőségét,
b) az iratokba való betekintés és a nyilatkozattétel lehetőségére irányuló tájékoztatást,
c) hivatalból indult eljárásban az erre történő utalást, kérelemre indult eljárásban a kérelmező ügyfél nevét [2004. évi CXL. tv. 29. § (5) bek.].

Az eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfélnek érdemes értesítést kérnie. Az ügyfél kérelmének beérkezésétől számított nyolc napon belül a hatóság köteles értesítenie őt
a) az ügy iktatási számáról, az ügyintéző nevéről és hivatali elérhetőségéről,
b) az eljárás megindításának napjáról, az ügyintézési határidőről, az ügyintézési határidőbe nem számító időtartamokról, a hatóság eljárási kötelezettségének elmulasztása esetén követendő eljárásról,
c) az iratokba való betekintés és nyilatkozattétel lehetőségéről, valamint
d) arról, hogy kérelme a szükséges adatainak kezeléséhez és belföldi jogsegély, valamint szakhatósági eljárás lefolytatása céljából történő továbbításához való hozzájárulásnak minősül [2004. évi CXL. tv. 29. § (9) bek.].