01.1. Az önkormányzati rendszer

Szerző: dr. Mátyás Mónika dr. Mátyás Mónika

Utolsó frissítés: 2016. július 14. csütörtök, 20:04

Közzétéve: 2012. szeptember 05. szerda, 11:51

A magyar önkormányzati és települési rendszer folyamatosan változásban van.

1.
A magyar települési és önkormányzati rendszer

 

Települések száma 2015-ben (összesen: 3155)

Község

2688

Nagyközség

121

Város

322

Megyei jogú város

23

Főváros

Budapest

Forrás: https://www.ksh.hu/docs/hun/hnk/hnk_2015.pdf

A választópolgárok kezdeményezésére, helyi népszavazás alapján új község alakítható az olyan – földrajzilag és építészetileg – elkülönült, lakott településrészből, amely választópolgárainak közössége képes a helyi önkormányzás jogának önálló gyakorlására, a községi önkormányzat számára meghatározott feladatok önállóan vagy társulás útján történő teljesítésére a szolgáltatások színvonalának csökkenése nélkül úgy, hogy ezeknek a feltételeknek az a település is megfeleljen, amelyből az új község megalakult. Az új község alakításának további feltétele, hogy az elkülönült településrész lakosságszáma a kezdeményezést megelőző tíz évben folyamatosan növekedjen, és infrastrukturális ellátottsága meghaladja az országos átlagot, valamint a községi önkormányzat számára meghatározott feladatokat az országos átlagot meg nem haladó költségráfordítással látja el [2011. évi CLXXXIX. tv. 98. §]. Új község például a 2006. évi önkormányzati általános választás napjától Monorierdő község (Monor város Monorierdő elnevezésű településrésze) [88/2005. (VI. 29.) KE hat.].

A nagyközségi címet használhatják azon községi önkormányzatok, amelyek 2012. január 1-jén nagyközségi címmel rendelkeztek továbbá, amelyek területén legalább háromezer lakos él [2011. évi CLXXXIX. tv. 20. § (2) bek.][1].

Városi cím adható annak a községi önkormányzatnak, amely térségi szerepet tölt be, és fejlettsége eléri az átlagos városi szintet [2011. évi CLXXXIX. tv. 104. §]. A járásszékhely városi, valamint a városi önkormányzat – törvényben meghatározottak szerint – olyan közszolgáltatásokat lát el, melyeket saját területén és vonzáskörzetében, vagy a járás egész területén gazdaságosan, hatékonyan és a szakmai szabályok előírásainak megfelelően képes biztosítani [2011. évi CLXXXIX. tv. 21. §].

Megyei jogú város a megyeszékhely város és az Országgyűlés által 2012. január 1-je előtt megyei jogúvá nyilvánított város (ötvenezernél nagyobb lakosságszámú város képviselő-testülete kérhette). A megyei jogú város települési önkormányzat, amely – törvényben meghatározottak szerint, az abban foglalt kivételekkel – azokat a közszolgáltatásokat is biztosítja, melyek saját területén túl a megye egészére vagy nagy részére kiterjednek [2011. évi CLXXXIX. tv. 21. §]. Új város megyei jogú várossá nyilvánítására tehát már nincs lehetőség.

A települések száma és határaik változása mellett a megyehatárok is változhatnak, például 2002. október 20. napjától Bakonygyirót, Bakonyszentlászló, Fenyőfő, Románd, Sikátor, Veszprémvarsány községeket Veszprém megyéből Győr-Moson-Sopron megyéhez csatolták [47/2001. (VI. 18.) OGY hat.].

Helyi önkormányzat: a települési és területi önkormányzatok együttes elnevezése a jogszabályokban. Ennek megfelelően jelenleg a magyar önkormányzati rendszer kétszintű: települési és területi szintű. A helyi önkormányzat a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyekben önállóan jár el, továbbá törvényben rögzített államigazgatási feladatokat lát el. Települési önkormányzatok a községekben, a városokban, járásszékhely városokban, megyei jogú városokban és a fővárosi kerületekben működnek.

2.
Az önkormányzati alapjogok


Magyarországon a helyi közügyek intézése és a helyi közhatalom gyakorlása érdekében helyi önkormányzatok működnek. A helyi közügyek alapvetően a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához, valamint a helyi önkormányzás és a lakossággal való együttműködés szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek megteremtéséhez kapcsolódnak [2011. évi CLXXXIX. tv. 4. §]. A helyi önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó ügyről törvényben meghatározottak szerint helyi népszavazást lehet tartani [Magyarország Alaptörvénye 31. cikk]. A választópolgárok tehát kétféle módon gyakorolják az önkormányzáshoz való közösségi jogaikat, egyrészt a választott képviselőik útján, másrészt a helyi népszavazáson történő részvételükkel.

A helyi önkormányzás a település (települési önkormányzatok), valamint a megye/főváros (területi önkormányzatok) választópolgárai közösségének joga, melynek során érvényre jut az állampolgári felelősségérzet, kibontakozik az alkotó együttműködés a helyi közösségen belül. A helyi önkormányzás a helyi közügyekben demokratikus módon, széles körű nyilvánosságot teremtve kifejezi és megvalósítja a helyi közakaratot [2011. évi CLXXXIX. tv. 2. §].

A helyi önkormányzás alapja az Alaptörvényben és az önkormányzati törvényben (2011. évi CLXXXIX. tv.) rögzített autonómia. A helyi önkormányzatok alapjogai egyenlők, azonban az önkormányzatok kötelezettségei eltérőek lehetnek.

A helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között
- rendeletet alkot;
- határozatot hoz;
- önállóan igazgat;
- meghatározza szervezeti és működési rendjét;
- gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonost megillető jogokat;
- meghatározza költségvetését, annak alapján önállóan gazdálkodik;
- e célra felhasználható vagyonával és bevételeivel kötelező feladatai ellátásának veszélyeztetése nélkül vállalkozást folytathat;
- dönt a helyi adók fajtájáról és mértékéről;
- önkormányzati jelképeket alkothat, helyi kitüntetéseket és elismerő címeket alapíthat;
- a feladat- és hatáskörrel rendelkező szervtől tájékoztatást kérhet, döntést kezdeményezhet, véleményt nyilváníthat;
- szabadon társulhat más helyi önkormányzattal, érdek-képviseleti szövetséget hozhat létre, feladat- és hatáskörében együttműködhet más országok helyi önkormányzatával, és tagja lehet nemzetközi önkormányzati szervezetnek;
- törvényben meghatározott további feladat- és hatásköröket gyakorol [Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bek.].

A fenti önkormányzati alapjogok nem korlátlanok, a helyi önkormányzatok kizárólag a törvényi keretek között gyakorolhatják jogaikat.

Az autonómia megőrzésének további garanciái:
- A helyi önkormányzatok által ellátott, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésében rögzített feladat- és hatáskörök jogszerű gyakorlása alkotmánybírósági és bírósági védelemben részesül [2011. évi CLXXXIX. tv. 5. §].
- A helyi önkormányzat feladatai ellátása során egyes közszolgáltatások igénybevételét – törvény felhatalmazása alapján – rendeletében feltételekhez kötheti [2011. évi CLXXXIX. tv. 6. § c) pont].
- Az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés j) pontja szerint megkeresett szerv a helyi önkormányzat megkeresésére harminc napon belül érdemben köteles válaszolni [2011. évi CLXXXIX. tv. 7. §].
- A helyi közösség tagjai a helyi önkormányzás alanyaként kötelesek öngondoskodással enyhíteni a közösségre háruló terheket, képességeik és lehetőségeik szerint hozzájárulni a közösségi feladatok ellátásához; továbbá betartani és betartatni a közösségi együttélés alapvető szabályait. A helyi önkormányzat képviselő-testülete rendeletében meghatározhatja ezen kötelezettségek tartalmát, elmulasztásuk jogkövetkezményeit [2011. évi CLXXXIX. tv. 8. §].
- A helyi önkormányzat – a helyi képviselő-testület vagy a helyi népszavazás döntésével – önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe. Az önként vállalt helyi közügyekben az önkormányzat mindent megtehet, ami jogszabállyal nem ellentétes. Az önként vállalt helyi közügyek megoldása nem veszélyeztetheti a törvény által kötelezően előírt önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását, finanszírozása a saját bevételek, vagy az erre a célra biztosított külön források terhére lehetséges [2011. évi CLXXXIX. tv. 10. § (2) bek.].
- A helyi önkormányzat – törvényben meghatározott esetekben – az állammal kötött külön megállapodás alapján elláthat állami feladatokat. A megállapodásban rendelkezni kell a feladatellátás finanszírozásáról [2011. évi CLXXXIX. tv. 10. § (3) bek.].
- A nagyobb gazdasági teljesítőképességű, lakosságszámú települési önkormányzat számára előírt kötelező feladat- és hatáskör ellátását – annak egyetértésével – más települési önkormányzat vagy társulása önként vállalhatja, ha azt a lakossági igények indokolják, gazdaságosabban és legalább változatlan szakmai színvonalon, többlet állami támogatás igénybevétele nélkül képes ellátni. Ebben az esetben a települési önkormányzat a központi költségvetéstől igényelheti a vállalt feladattal arányos fedezet biztosítását [2011. évi CLXXXIX. tv. 12. §].
- A helyi önkormányzat által ellátandó feladatokat törvény határozza meg [2011. évi CLXXXIX. tv. 13. § (2) bek.].
- A helyi közutakon, a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutakon, valamint tereken, parkokban és egyéb közterületeken közúti járművel történő várakozási (parkolási) közszolgáltatást a helyi önkormányzat, kizárólag e közszolgáltatási feladat ellátására alapított költségvetési szerv, 100%-os önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaság, továbbá e gazdasági társaság 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság, önkormányzati társulás, vagy a közterület-felügyelet láthatja el külön törvényben szabályozottak szerint [2011. évi CLXXXIX. tv. 16/A. §].
- A képviselő-testület sarkalatos törvényben meghatározottak szerint bizottságot választhat, és hivatalt hozhat létre [Magyarország Alaptörvénye 33. cikk (3) bek.].
- Feladatkörében eljárva a helyi önkormányzat törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján önkormányzati rendeletet alkot, mely más jogszabállyal nem lehet ellentétes [Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bek.]. Tehát a képviselő-testület szabályozási (eredeti jogalkotói hatáskör) és végrehajtási rendeletet (származékos jogalkotói hatáskör) egyaránt alkot.

A döntési autonómiát kiemelve mindenképpen érdemes utalni arra is, hogy még az Alkotmány és az 1990. évi LXV. törvény szerint a helyi rendeleteket kizárólag az Alkotmánybíróság bírálhatta felül, és csak jogszabálysértés esetén, addig az Alaptörvény 32. cikk (4)-(5) bek. szerint a helyi önkormányzat az önkormányzati rendeletet a kihirdetését követően haladéktalanul megküldi a fővárosi és megyei kormányhivatalnak, amely ha azt vagy annak valamely rendelkezését jogszabálysértőnek találja, kezdeményezheti a bíróságnál az önkormányzati rendelet felülvizsgálatát. Ugyancsak fontos új rendelkezés, hogy a fővárosi és a megyei kormányhivatal kezdeményezheti a bíróságnál a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapítását. Ha a helyi önkormányzat a jogalkotási kötelezettségének a bíróság által a mulasztást megállapító döntésben meghatározott időpontig nem tesz eleget, a bíróság a fővárosi és a megyei kormányhivatal kezdeményezésére elrendeli, hogy a mulasztás orvoslásához szükséges önkormányzati rendeletet a helyi önkormányzat nevében a fővárosi és a megyei kormányhivatal vezetője alkossa meg.
A Kúria önkormányzati tanácsának feladata a jogszabálysértő önkormányzati rendelet felülvizsgálatára irányuló nemperes eljárás, valamint a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztása miatti nemperes eljárás lefolytatása [2011. évi CLXI. tv. 45. § (3) bek.].
A Kormány a fővárosi és megyei kormányhivatal útján biztosítja a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletét [Magyarország Alaptörvénye 34. cikk (4) bek.].

3.
A helyi önkormányzat igazgatási szervezete


A helyi önkormányzat jogi személy, viszont jogi személyiséggel sem a képviselő-testület, sem a polgármesteri hivatal nem rendelkezik. Az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület és szervei biztosítják.

A képviselő-testület szervei:
- polgármester, főpolgármester, megyei közgyűlés elnöke,
- képviselő-testület bizottságai,
- részönkormányzat testülete,
- polgármesteri hivatal, megyei önkormányzati hivatal, közös önkormányzati hivatal,
- jegyző,
- társulás.

Önkormányzati döntést hozhat:
- képviselő-testület saját jogon,
- helyi népszavazás saját jogon,
- képviselő-testület felhatalmazása alapján: képviselő-testület bizottsága, részönkormányzat testülete, társulása, polgármester, jegyző. Vagyis a képviselő-testület – kivételekkel – hatásköreit a polgármesterre, a bizottságára, a részönkormányzat testületére, a jegyzőre, a társulására ruházhatja át. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja [2011. évi CLXXXIX. tv. 41. § (1)-(4) bek.].

4.
A képviselő-testület


A képviselő-testület elnevezései:
- községekben, városokban, fővárosi kerületekben: képviselő-testület;
- megyei jogú városokban, fővárosban, megyékben: közgyűlés.

A szervezeti rendszeren belül a képviselő-testületnek van meghatározó szerepe, mivel a választópolgárok a helyi önkormányzást az általuk választott képviselő-testület útján, illetőleg helyi népszavazással gyakorolják. Ezért az önkormányzati alapjogok a képviselő-testületet illetik meg, és a feladat- és hatáskörök elsődleges címzettje is ez a szerv. A képviselő-testület nem jogi személy, a polgármester, a megyei közgyűlés elnöke, a főpolgármester képviseli.
A helyi önkormányzati képviselőket és polgármestereket a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással, a választók akaratának szabad kifejezését biztosító választáson öt évre választják.
Megbízatásának megszűnése: új önkormányzati választás napján; ha kimondja a feloszlását (név szerinti szavazás, minősített többség); ha az Országgyűlés (a Kormánynak – az Alkotmánybíróság véleményének kikérését követően előterjesztett – indítványára) feloszlatja alaptörvény-ellenes működése miatt [Magyarország Alaptörvénye 35. cikk].

A képviselő-testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására – jogszabályban meghatározottak szerint – költségvetési szervet, gazdálkodó szervezetet, nonprofit szervezetet és egyéb szervezetet alapíthat, amelyek vezetőjét általában a képviselő-testület nevezi ki, továbbá szerződést köthet természetes- és jogi személlyel vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel [2011. évi CLXXXIX. tv. 41. § (6)-(7) bek.].

A képviselő-testület szükség szerint, a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott számú, de évente legalább hat ülést tart (előre tervezett ülés), ami főszabályként nyilvános, és amelyet a polgármester hív össze és vezet. Rendkívüli ülésre valamely előre nem látható okból kerülhet sor.
A képviselő-testület a működésének részletes szabályait a szervezeti és működési szabályzatról szóló rendeletében határozza meg, függetlenül minden egyéb központi vagy helyi szerv befolyásától.
A képviselő-testület évente legalább egyszer előre meghirdetett közmeghallgatást tart, amelyen a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői a helyi közügyeket érintő kérdéseket és javaslatot tehetnek. Az elhangzott javaslatra, kérdésre a közmeghallgatáson vagy legkésőbb tizenöt napon belül választ kell adni [2011. évi CLXXXIX. tv. 54. §].

A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselőknek több mint a fele jelen van (tényleges fizikai jelenlét). A javaslat elfogadásához a jelenlevő települési képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges (egyszerű többség). A minősített többséghez a megválasztott települési képviselők több mint a felének a szavazata szükséges (pl.: rendeletalkotás, társulás és intézmény létrehozása, képviselő kizárása) [2011. évi CLXXXIX. tv. 47. § (1)-(2) bek.]. A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő [2011. évi CLXXXIX. tv. 66. §].

A képviselő-testület a hatásköreit a polgármesterre, a bizottságára, a részönkormányzat testületére, a jegyzőre, a társulására ruházhatja át. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható, bármikor visszavonható, és a képviselő-testület teljes utasítási jogkörrel rendelkezik. Az átruházás egyik indoka az, hogy az ügyfél részére csak az átruházás alapozza meg a fellebbezési jogot, a másik pedig nyilvánvalóan a képviselő-testület tehermentesítése.
Ha a képviselő-testület saját jogkörében eljárva hoz első fokú önkormányzati hatósági határozatot, az ellen nincs helye fellebbezésnek (képviselő-testület: első fok).
Ha a hatósági hatáskörét átruházza valamely szervére, és így az első fokú határozatot az átruházott hatáskörben eljáró szerv hozza meg, az ilyen első fokú határozat ellen, valamint a polgármester saját önkormányzati hatósági jogkörében hozott döntésével szemben a képviselő-testülethez nyújtható be fellebbezés (képviselő-testület: másodfok) [2004. évi CXL. tv. 107. § (1) bek.].

A képviselő-testület (első fokú és másodfokú) határozatának a felülvizsgálatát jogszabálysértésre hivatkozással a bíróságtól lehet kérni a határozat közlésétől számított harminc napon belül. A pert az önkormányzat ellen kell indítani. [2004. évi CXL. tv. 109. § (1) bek.].

A képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át:
- a rendeletalkotás;
- szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, vezetői megbízás;
- a helyi népszavazás elrendelése, kitüntetések és elismerő címek alapítása;
- a gazdasági program, a hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, a kölcsönfelvétel vagy más adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás, államháztartáson kívüli forrás átvétele, átadása;
- önkormányzati társulás létrehozása, megszüntetése, abból történő kiválás, a társulási megállapodás módosítása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;
- megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;
- intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése;
- közterület elnevezése, köztéri szobor, műalkotás állítása;
- eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál;
- a bíróságok ülnökeinek megválasztása;
- állásfoglalás intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti;
- a települési képviselő, polgármester méltatlansági és a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos, továbbá összeférhetetlenségi ügyében való döntés;
- az önkormányzati képviselői megbízatás megszűnéséről való döntés, ha a képviselő egy éven át nem vesz részt a képviselő-testület ülésén;
- a településfejlesztési eszközök és a településszerkezeti terv jóváhagyása;
- területszervezési kezdeményezés;
- amit törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal [2011. évi CLXXXIX. tv. 42. §].

A bizottság a képviselő-testület által saját önkormányzati szerveként, választással létrehozott, törvényben, illetve az SZMSZ-ben meghatározott feladattal rendelkező, testületként működő szerve. A bizottság – feladatkörében – kezdeményezi, előkészíti a képviselő-testület döntéseit, a képviselő-testület által átruházott hatáskörben döntést hoz.

A képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatában határozza meg bizottságait, a bizottságok tagjainak számát, a bizottságok feladat- és hatáskörét, működésük alapvető szabályait. A képviselő-testület a száz, vagy a száznál kevesebb lakosú településen bizottságot nem választ, a bizottság feladatait a képviselő-testület látja el [2011. évi CLXXXIX. tv. 57. §].

A kétezernél több lakosú településen pénzügyi bizottságot kötelező létrehozni. A képviselő-testület egyes önkormányzati feladatok ellátásának időtartamára ideiglenes bizottságot hozhat létre. A képviselő-testület elhatározásától függően további bizottságokat alakíthat. Célszerű ügyrendi (jogi, igazgatási), településfejlesztési, közoktatási, ifjúsági, sport, egészségügyi, szociális, esetleg műemlékvédelmi, idegenforgalmi bizottságot létrehozni.

Az állandó bizottság megalakításának célja mindig egy előreláthatóan hosszabb időtartam alatt, viszonylag rendszeresen ismétlődő feladat ellátása (ilyen bizottság a fent említettek mindegyike). Az ideiglenes bizottság lényege, hogy lehetséges tevékenysége olyan, időben előre nem tervezhető, vagy viszonylag ritkán jelentkező feladat elvégzésére szorítkozik, amely egyben létrehozásának feltétele és a feladat elvégzésével mandátuma általában automatikusan megszűnik (pl.: polgármesterrel szembeni fegyelmi vizsgálat lefolytatása, SZMSZ felülvizsgálata és átdolgozása).

5.
A polgármester


Elnevezései: községekben, városokban, fővárosi kerületekben, megyei jogú városokban: polgármester; fővárosban: főpolgármester; megyékben: megyei közgyűlés elnöke.
A helyi képviselő-testületet a polgármester vezeti. A polgármester jogai és kötelezettségei a megválasztásával keletkeznek, a megbízatás megszűnésével szűnnek meg.

A polgármester tisztsége választással jön létre: a polgármestert és főpolgármestert a választópolgárok közvetlenül választják meg öt évre, még a megyei közgyűlés elnökét (és alelnökét) a megyei (fővárosi) közgyűlés tagjai maguk közül választják a közgyűlés megbízatásának időtartamára.

A polgármester a települési önkormányzat képviselő-testületének tagja, és a képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre ruházhatja át.

A polgármester és a megyei képviselő-testület elnöke önkormányzati feladatain kívül törvény vagy törvényi felhatalmazáson alapuló kormányrendelet alapján kivételesen államigazgatási feladat- és hatáskört is elláthat [Magyarország Alaptörvénye 33. cikk (2) bek. és 34. cikk (3) bek].

A háromezer vagy annál több lakosú településen csak főállású polgármester választható (tehát a választás aktusával eleve főállású lesz), még a háromezernél kevesebb lakosú községben a polgármesteri tisztség társadalmi megbízatásban is betölthető (tehát a polgármesterjelölt nyilatkozik arról, hogy milyen módon tölti be a tisztségét, erről a választópolgárok a választással egyidejűleg döntenek) [1994. évi LXIV. tv. 1. § (2) bek]. A főállású polgármester egzisztenciálisan is függ a településtől.

A polgármester e tisztsége megszűnik: az új polgármester megválasztásával; az Országgyűlésnek a helyi önkormányzat képviselő-testülete feloszlatását kimondó határozatával; a képviselő-testület feloszlásának kimondását követően új polgármester megválasztásával; halálával; a tisztségről történő lemondással; az összeférhetetlenség kimondásával; sorozatosan törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatti jogi felelősségének jogerős bírósági ítéletben történő megállapításával, az ítélet jogerőre emelkedésének a napjával; választójoga elvesztésével;  ha a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán már nem válaszható [1994. évi LXIV. tv. 2. § (1) bek].
A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából önkormányzati képviselőnek tekintendő [2011. évi CLXXXIX. tv. 66. §].

A polgármester
- a képviselő-testület döntései szerint és saját hatáskörében irányítja a polgármesteri hivatalt, a közös önkormányzati hivatalt;
- a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a polgármesteri hivatalnak, a közös önkormányzati hivatalnak feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában;
- dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági hatáskörökben, egyes hatásköreinek gyakorlását átruházhatja az alpolgármesterre, a jegyzőre, a polgármesteri hivatal, a közös önkormányzati hivatal ügyintézőjére;
- a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, létszámának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására;
- a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét;
- gyakorolja a munkáltatói jogokat a jegyző tekintetében;
- gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében [2011. évi CLXXXIX. tv. 67. §].

Az új önkormányzati törvény eredményeként a polgármester szerepe megnő a képviselő-testülettel szemben a helyettesítő döntés kialakításával, a növekedő gazdálkodási önállósággal, s a megerősített vétójoggal.

Amennyiben a polgármester a képviselő-testület döntését a helyi önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal, az ülést követő három napon belül kezdeményezheti az ismételt tárgyalást. A képviselő-testület a benyújtás napjától számított tizenöt napon belül minősített többséggel dönt. A döntést addig végrehajtani nem lehet, amíg arról a képviselő-testület a megismételt tárgyalás alapján nem dönt.

Amennyiben a képviselő-testület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott ügyben – a képviselő-testület hatásköréből át nem ruházható ügyek kivételével – döntést hozhat.
A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a képviselő-testület hatásköréből át nem ruházható ügyek kivételével dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan – a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott – a képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyekben.
A polgármester önkormányzati rendeletben meghatározott értékhatárig dönt a forrásfelhasználásról, döntéséről tájékoztatja a képviselő-testületet [2011. évi CLXXXIX. tv. 68. § (1)-(4) bek.].

A képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy alpolgármestert, főpolgármester-helyettest, a megye közgyűlése alelnököt választ, több alpolgármestert választhat. A képviselő-testület legalább egy alpolgármestert saját tagjai közül választ meg. Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait [2011. évi CLXXXIX. tv. 74. §].

6.
A polgármesteri hivatal


A helyi önkormányzat képviselő-testülete az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására polgármesteri hivatalt vagy közös önkormányzati hivatalt hoz létre. A hivatal közreműködik az önkormányzatok egymás közötti, valamint az állami szervekkel történő együttműködésének összehangolásában. A hivatal működési költségét az állam finanszírozza [2011. évi CLXXXIX. tv. 84. §]. A megyei közgyűlés megyei önkormányzati hivatalt hoz létre, Budapesten a fővárosi közgyűlés hivatalát főpolgármesteri hivatalnak nevezik.

A polgármesteri hivatal legfontosabb teendői az alábbiak szerint rendszerezhetők:
- az önkormányzati testületi szervekhez kapcsolódó adminisztrációs feladatok ellátása,
- az önkormányzati képviselők munkájának segítése,
- a testületi szervek önkormányzati döntéseinek előkészítése,
- a központi állami szervek megbízásából az önkormányzat számára hatáskört megállapító jogszabályok végrehajtásaként az államigazgatási feladatok ellátása,
- az államigazgatási ügyek döntés-előkészítése.

Közös önkormányzati hivatalt hoznak létre azok a járáson belüli községi önkormányzatok, amelyek közigazgatási területét legfeljebb egy település közigazgatási területe választja el egymástól, és a községek lakosságszáma nem haladja meg a kétezer főt (azonban a kétezer fő lakosságszámot meghaladó település is tartozhat közös önkormányzati hivatalhoz). A közös önkormányzati hivatalhoz tartozó települések összlakosságszáma legalább kétezer fő, vagy a közös hivatalhoz tartozó települések száma legalább hét.

Abban az esetben, ha a közös önkormányzati hivatalt működtető települések egyike város, akkor a város a székhelytelepülés. Egyéb esetekben a székhelytelepülést a közös önkormányzati hivatalhoz tartozó önkormányzatok képviselő-testületei határozzák meg. A városi, valamint a kétezer főt meghaladó lakosságszámú települési önkormányzat képviselő-testülete csak a kormányhivatal vezetőjének jóváhagyásával tagadhatja meg a közös önkormányzati hivatal létrehozására irányuló megállapodás megkötését, ha azt a vele határos település kezdeményezi.
A közös önkormányzati hivatal esetén minden érintett településen biztosítani kell az igazgatási munka folyamatos vagy időszakos ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket. A közös önkormányzati hivatal jegyzője vagy aljegyzője vagy megbízottja köteles a képviselő-testület ülésén részt venni és ott a szükséges tájékoztatást megadni, valamint köteles biztosítani az egyes településeken történő ügyfélfogadást [2011. évi CLXXXIX. tv. 85. §].

Ha a hivatali feladatok ellátását 2012. december 31-éig körjegyzőség biztosította, a körjegyzőség tagjai közös önkormányzati hivatal létrehozására kötelezettek (azonban önálló polgármesteri hivatalt is létrehozhatnak).

7.
Jegyző


A jegyző (megyében, fővárosban főjegyző) vezeti a polgármesteri hivatalt vagy a közös önkormányzati hivatalt. A jegyzőt az aljegyző helyettesíti, ellátja a jegyző által meghatározott feladatokat. Jogállásának lényeges eleme, hogy a jegyző köztisztviselő, azaz közszolgálati jogviszonyban áll. Jogviszonya a polgármester általi, pályázat alapján történő kinevezéssel jön létre, mely határozatlan időre szól.

A jegyző döntően az államigazgatási feladatok ellátásában, valamint az államigazgatási hatósági hatáskörök gyakorlásában tölt be fontos szerepet, mivel az államigazgatási hatósági jogkörök elsődleges címzettje a jegyző, aki a vezetése alatt álló polgármesteri hivatal útján végzi tevékenységét.
2013-tól a járási hivatalok létrehozásával a jegyző azon feladatai kerültek át a járási hivatal hatáskörébe, amelyek nem a jegyző helyismeretéhez kötődő, mérlegelési jogkörbe tartozó feladatai voltak, hanem egyértelműen állami feladatok.

A jegyző
- dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben;
- gyakorolja a munkáltatói jogokat a polgármesteri hivatal, a közös önkormányzati hivatal köztisztviselői és munkavállalói tekintetében, továbbá gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az aljegyző tekintetében (a polgármester egyetértése szükséges – az általa meghatározott körben – a polgármesteri hivatal, a közös önkormányzati hivatal köztisztviselője, alkalmazottja kinevezéséhez, bérezéséhez, vezetői kinevezéséhez, felmentéséhez és jutalmazásához);
- gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról;
- tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottságának ülésén;
- jelzi a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő;
- évente beszámol a képviselő-testületnek a hivatal tevékenységéről;
- döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket;
- dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át;
- dönt a hatáskörébe utalt önkormányzati és önkormányzati hatósági ügyekben;
- a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét [2011. évi CLXXXIX. tv. 81. §].

A közös önkormányzati hivatal jegyzője valamennyi érintett településen ellátja a jegyző feladatait; kinevezéséhez, felmentéséhez az érintett települések polgármestereinek lakosságszám-arányos, többségi döntése szükséges [2011. évi CLXXXIX. tv. 83. §].

Az önkormányzati és államigazgatási hatásköröket külön kell választani az alábbi szempontok alapján:
- az önkormányzat (képviselő-testület) döntéseit a jegyző minden esetben köteles végrehajtani, a meghozott döntéseket a jegyző nem bírálhatja felül, esetlegesen felmerült szakmai ellenvetéseit csak a döntés-előkészítő szakaszban fogalmazhatja meg, kötelessége viszont figyelmeztetni a képviselő-testületet vagy annak bizottságát, ha a döntéshozatal során jogszabálysértést tapasztal;
- abban az esetben, ha a jegyző a saját hatáskörében jár el, a képviselő-testület nem utasíthatja;
- a képviselő-testület a jegyzőnek önkormányzati hatáskört nem adhat;
- államigazgatási feladatot a jegyző számára csak törvény vagy kormányrendelet állapíthat meg.

8.
A nemzetiségi önkormányzatok


Nemzetiség minden olyan – Magyarország területén legalább egy évszázada honos – népcsoport, amely az állam lakossága körében számszerű kisebbségben van, a lakosság többi részétől saját nyelve, kultúrája és hagyományai különböztetik meg, egyben olyan összetartozás-tudatról tesz bizonyságot, amely mindezek megőrzésére, történelmileg kialakult közösségeik érdekeinek kifejezésére és védelmére irányul.
A nemzetiségek jogairól szóló törvény értelmében nemzetiségnek minősül: a bolgár, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a roma, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán [2011. évi CLXXIX. tv. 1. sz. melléklet].
A Magyarországon élő nemzetiségek helyi és országos önkormányzatokat hozhatnak létre [Magyarország Alaptörvénye XXIX. cikk (2) bek.].

A nemzetiségi önkormányzatok alapvető feladata a nemzetiségi érdekek védelme és képviselete a nemzetiségi önkormányzati feladat- és hatáskörének gyakorlásával. A nemzetiségi önkormányzatok által ellátott feladat- és hatáskörök jogszerű gyakorlása alkotmánybírósági és bírósági védelemben részesül [2011. évi CLXXIX. tv. 10. § (1)-(2) bek.].

Az egyes nemzetiségek közvetlen választással
- a községben, a városban és a fővárosi kerületben települési (helyi nemzetiségi önkormányzat)
- a fővárosban és a megyében területi (helyi nemzetiségi önkormányzat),
- országos nemzetiségi önkormányzatot hozhatnak létre [2011. évi CLXXIX. tv. 50. §].

A települési nemzetiségi önkormányzati képviselők választását ki kell tűzni, ha a településen az adott nemzetiséghez tartozó személyek száma – a legutolsó népszámlálásnak az adott nemzetiséghez tartozásra vonatkozó kérdéseire nyújtott adatszolgáltatás nemzetiségenként összesített adatai szerint – a harminc főt eléri. A területi nemzetiségi önkormányzati képviselők választását ki kell tűzni, ha a fővárosban, megyében kitűzött települési választások száma legalább tíz. Az országos nemzetiségi önkormányzati képviselők választását ki kell tűzni [2011. évi CLXXIX. tv. 56. §].
A választáson csak az lehet választó, illetve csak az választható, aki a nemzetiségi névjegyzékben szerepel.

A nemzetiségi önkormányzat a nemzetiségi közügyek intézése során feladat- és hatáskörében eljárva határozatot hoz, önállóan igazgat, tulajdona tekintetében tulajdonosként jár el, önállóan megalkotja költségvetését és ezen alapuló költségvetési gazdálkodást folytat.
A nemzetiségi önkormányzati jogok a nemzetiséghez tartozó választópolgárok közösségét illetik meg, akik ezeket a jogaikat törvényben meghatározott módon, választott képviselőik útján gyakorolják, így a nemzetiségi önkormányzati feladat- és hatáskörök a nemzetiségi önkormányzat testületét illetik meg, a nemzetiségi önkormányzatot az elnök képviseli. A települési nemzetiségi önkormányzat testülete a képviselő-testület, a területi és az országos nemzetiségi önkormányzat testülete a közgyűlés. Sem az egyes nemzetiségi önkormányzatok között, sem a helyi önkormányzatok és a nemzetiségi önkormányzatok között nincs alá-fölérendeltségi viszony, ugyanakkor a helyi önkormányzat a helyi nemzetiségi önkormányzat részére – annak székhelyén – biztosítja az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeit, továbbá gondoskodik a működéssel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról. [2011. évi CLXXIX. tv. 76. § és 80. §].

A helyi nemzetiségi önkormányzat – jogszabályi keretek között – át nem ruházható hatáskörében, minősített többséggel határozza meg törvényes működésének feltételeit.

A helyi (települési és területi) nemzetiségi önkormányzat kötelező közfeladata:
- a nemzetiségi feladatokat ellátó intézménye fenntartásával kapcsolatos feladatellátás,
- a saját kezdeményezésére más önkormányzat által átruházott feladat- és hatáskör ellátása, ideértve az átvett intézmény fenntartásával kapcsolatos feladatellátást,
- a más szervtől átvett intézmény fenntartásával kapcsolatos feladatok ellátása,
- a képviselt közösség érdekképviseletével, esélyegyenlőségének megteremtésével kapcsolatos feladatok ellátása, különösen tekintettel a helyi önkormányzatnak a nemzetiségek jogainak érvényesítésével kapcsolatos feladataira,
- a nemzetiségi önkormányzat illetékességi területén működő állami, helyi önkormányzati vagy más szerv által fenntartott intézmények működésével, feladatellátásával összefüggő, a nemzetiségi közösség kulturális autonómiája megerősítését szolgáló döntési, együttdöntési jogok gyakorlása,
- a képviselt közösség kulturális autonómiájának megerősítése érdekében a közösség önszerveződésének szervezési és működtetési feladatok ellátásával történő támogatása, kapcsolattartás a képviselt közösség helyi nemzetiségi civil szervezeteivel, szerveződéseivel, helyi egyházi szervezetekkel,
- a nemzetiségi önkormányzat illetékességi területén lévő, a nemzetiségi közösséghez kötődő kulturális javak megőrzése érdekében szükséges intézkedések kezdeményezése,
- közreműködés a fejlesztési tervek előkészítésében,
- a nemzetiségi nyelven folyó nevelésre és oktatásra irányuló igények felmérése [2011. évi CLXXIX. tv. 115. §].

A helyi nemzetiségi önkormányzat – a rendelkezésére álló források keretei között – önként vállalt közfeladata különösen
- nemzetiségi intézmény alapítása,
- kitüntetés alapítása, odaítélése feltételeinek és szabályainak meghatározása,
- nemzetiségi pályázat kiírása, ösztöndíj alapítása.
Ezeken kívül a helyi nemzetiségi önkormányzat – hatósági feladatok kivételével – önként vállalt feladatot láthat el különösen a nemzetiségi oktatási és kulturális önigazgatással összefüggő ügyekben, a helyi írott és elektronikus sajtó, a hagyományápolás és közművelődés, a társadalmi felzárkózás, a szociális, ifjúsági, kulturális igazgatás és a közfoglalkoztatás területén, valamint településüzemeltetési és településrendezési feladatok körében [2011. évi CLXXIX. tv. 116. §].

Az országos önkormányzat
- véleményt nyilvánít az általa képviselt nemzetiségeket e minőségében érintő jogszabályok tervezetéről,
- véleményt nyilvánít a nemzetiségek védelmével kapcsolatos két- és többoldalú nemzetközi megállapodások hazai végrehajtásáról és kezdeményezi az abban foglaltak érvényesítéséhez szükséges intézkedések megtételét,
- a képviselt nemzetiségek csoportjait érintő kérdésekben közigazgatási szervektől tájékoztatást kérhet, részükre javaslatot tehet, a hatáskörükbe tartozó ügyekben intézkedést kezdeményezhet,
- egyetértési jogot gyakorol – az adott nemzetiséget közvetlenül érintő kérdésekben – a fejlesztési tervekkel kapcsolatban,
- közreműködik a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásával kapcsolatos tájékoztatónak a helyi választási bizottság és a nemzetiségpolitikáért felelős állami szerv által történő összeállításában.
A nemzetiség történelmi hagyományokkal rendelkező településeinek és építészeti emlékeinek megőrzésével és ápolásával kapcsolatos jogszabály (ide nem értve a helyi önkormányzat rendeletét) és a köznevelési törvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletek megalkotásakor – a nemzetiséghez tartozók oktatási önigazgatását érintő kérdésekben – az országos önkormányzatok véleményének kikérése szükséges [2011. évi CLXXIX. tv. 118. §].
Az országos nemzetiségi önkormányzati hivatal az országos nemzetiségi önkormányzat szerve, mely előkészíti és végrehajtja annak határozatait, ellátja az országos önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos feladatokat [2011. évi CLXXIX. tv. 122. §].

Érintett jogszabályok:
Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.); 1994. évi LXIV. tv.; 2004. évi CXL. tv.; 2010. évi L. tv.; 2011. évi CLXXIX. tv.; 2011. évi CLXXXIX. tv.