03. A közigazgatási eljárás alapelvei

Szerző: Építésijog.hu Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2013. augusztus 01. csütörtök, 10:39

Közzétéve: 2013. június 01. szombat, 15:29

A Ket. alapelveinek egy része az alkotmányból vezethetők le, és más eljárási jogban is megtalálhatók (pl. a törvényesség elve, a törvény előtti egyenlőség elve, diszkrimináció tilalma), az alapelvek másik része csak a közigazgatási eljárásban jelentkeznek (pl. a törvény által korlátozott hivatalbóliság). Fontos, hogy az alapelveket az eljárás teljes szakaszában figyelembe kell venni, azok minden esetben kiegészítik a speciális rendelkezéseket.


3.1. Az eljárási alapelvek jelentősége

Az eljárási alapelvek főként a közigazgatási hatósággal szemben határoznak meg olyan fontos követelményeket, amelyeknek az eljárás minden szakaszában érvényre kell jutniuk. Az alapelveknek tehát külön említés nélkül valamennyi közigazgatási eljárásban és minden körülmény között érvényesülniük kell. Az alapelvek segítséget nyújthatnak az egyes rendelkezések értelmezéséhez is, hiszen azok nem lehetnek ellentétesek az alapelvekkel. Fontos tudni, hogy maga az alapelv érvényesülésének meghiúsulása is jogszabálysértésnek minősül.

Az alapelvek egy része kizárólag a hatóság részére állapít meg követelményeket, míg vannak olyanok, amelyek az ügyfelek jogait és kötelezettségeit határozzák meg (alapvető jogok és kötelezettségek). Az alábbiakban – csak említés szintjén – felsorolunk néhány alapelvet.

3.2. Az alapelvek felsorolása


Az alapelvek egy része kizárólag a hatóság részére állapít meg követelményeket, míg vannak olyanok, amelyek az ügyfelek jogait és kötelezettségeit határozzák meg (alapvető jogok és kötelezettségek).

Alapelvek

Alapvető jogok és kötelezettségek

Hatóság részére

Ügyfelek részére

Törvényesség elve

Hatáskör célhoz kötöttség elve

Tisztességes ügyintézéshez való jog

Jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok védelme

Hatáskör gyakorlásával való visszaélés tilalma

Határidőben hozott döntéshez való jog

Törvény előtti egyenlőség, a diszkrimináció tilalma és az egyenlő bánásmód követelménye

Mérlegelési és méltányossági jogkör jogszabályi szempontokhoz való kötöttség elve

Anyanyelv használatának a joga

Szabad bizonyítás elve

Döntés egyéniesítésének követelménye

Tájékoztatáshoz, kitanításhoz való jog

Törvény által korlátozott hivatalból való eljárás elve

A szakszerűség és az ügyféllel való együttműködés elve

Irat-betekintési jog

Szükségesség és arányosság elve az ügyfél jogainak és jogos érdekének korlátozása során

A költségtakarékos eljárás kötelezettsége

Jogorvoslathoz való jog

Egyszerűség és gyorsaság elve

Védett titok megőrzésének és személyes adatok védelmének kötelezettsége

Kártérítéshez való jog

 

Kiskorú érdekeinek fokozott figyelembevétele

Jóhiszemű eljárás kötelezettsége

 

 

Nyilatkozattételi jog és nyilatkozattétel megtagadásának joga

 

 

Igazmondási kötelezettség


3.3. Néhány alapelv bővebb ismertetése

a) Jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok védelme

A közigazgatási hatóság védi az ügyfelek jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogait, ezek korlátait e törvény határozza meg [2004. évi CXL. tv. 1. § (4) bek.].

b) Szükségesség és arányosság elve az ügyfél jogainak és jogos érdekének korlátozása során

A közigazgatási hatóság az ügyfél jogát és jogos érdekét csak a közérdek és az ellenérdekű ügyfél jogának, jogos érdekének védelméhez szükséges mértékben korlátozza [2004. évi CXL. tv. 1. § (3) bek.].

Főként azokat az eseteket kívánja megakadályozni, amikor a hatóság az elengedhetetlenül szükséges időn túl is fenntartja a korlátozást.

c) Törvény által korlátozott hivatalból való eljárás elve

A közigazgatási hatóság:
a) a kizárólag kérelemre indítható eljárások kivételével hivatalból eljárást indíthat, illetve a kérelemre indult eljárást jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén folytathatja, és ilyen esetben a végrehajtást is hivatalból indítja meg,
b) hivatalból állapítja meg a tényállást, határozza meg a bizonyítás módját és terjedelmét, ennek során nincs kötve az ügyfelek bizonyítási indítványaihoz, ugyanakkor a tényállás tisztázása során minden, az ügy szempontjából fontos körülményt figyelembe kell vennie,
c) a Ket. keretei között felülvizsgálhatja mind a saját, mind a felügyeleti jogkörébe tartozó hatóság végzését és határozatát,
d) hivatalból intézkedhet a döntésének kijavításáról, kiegészítéséről, módosításáról és visszavonásáról [2004. évi CXL. tv. 3. §].

Fontos tudni, hogy attól még, hogy kérelemre indul egy eljárás, nem biztos, hogy a kérelem visszavonása az eljárás megszüntetését is eredményezi. Ha például valaki szabálytalan építést jelent be, de a kérelmét visszavonja, az építésügyi hatóság köteles lefolytatni az eljárást, hiszen tudomására jutott a szabálytalan építkezés ténye [2004. évi CXL. tv. 31. § (1) bek. c) pont].

d) Hatáskör gyakorlásával való visszaélés tilalma

A közigazgatási hatóság a hatáskörének gyakorlásával nem élhet vissza [2004. évi CXL. tv. 1. § (2) bek.].

e) Tájékoztatáshoz, kitanításhoz való jog

A közigazgatási hatóság az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője számára biztosítja, hogy jogaikról és kötelezettségeikről tudomást szerezzenek, és előmozdítja az ügyféli jogok gyakorlását [2004. évi CXL. tv. 5. § (1) bek.].

A közigazgatási hatóság a korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen ügyfelet, illetve az eljárás korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen egyéb résztvevőjét megfelelő légkör biztosítása mellett, korára, egészségi állapotára és értelmi szintjére tekintettel tájékoztatja az őt megillető jogokról és az őt terhelő kötelezettségekről, valamint a lefolytatandó eljárási cselekményről [2004. évi CXL. tv. 5. § (1a) bek.].

A közigazgatási hatóság a jogi képviselő nélkül eljáró ügyfelet tájékoztatja az ügyre irányadó jogszabály rendelkezéseiről, az őt megillető jogokról és az őt terhelő kötelezettségekről, illetve a kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményeiről, továbbá a természetes személy ügyfél részére a jogi segítségnyújtás igénybevételének feltételeiről. Jogszabály az ügy bonyolultságára tekintettel tájékoztatási kötelezettséget írhat elő a jogi képviselővel eljáró ügyfelek számára is (vagyis főszabály szerint a jogi képviselő köteles az ügyfelét a szükséges tájékoztatással ellátni) [2004. évi CXL. tv. 5. § (2)-(3) bek.].

Az ügyintéző köteles az ügyfelet meghallgatása előtt a szükséges tájékoztatással ellátni, továbbá jogaira és kötelességeire figyelmeztetni [2004. évi CXL. tv. 51. § (6) bek.].

Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az ügyfél valamennyi lehetséges kapcsolattartási formát használhatja tájékoztatáskérés céljából. Ha a tájékoztatás az ügy irataiban lévő adatra vonatkozik, és az ügyfél az ügy jellege szerinti és az eljáró hatóság által jogszabály alapján kezelhető adatokkal magát a tájékoztatás iránti kérelmében azonosította, a tájékoztatást nem lehet megtagadni [2004. évi CXL. tv. 28/C. § (1), (3) bek.].

A hatóság a tájékoztatást nem köteles teljesíteni, ha az ügyfél a tájékoztatáskéréshez való jogát visszaélésszerűen gyakorolja. Visszaélésszerű a joggyakorlás különösen, ha a tájékoztatáskérést megelőző nyolc napon belül az ügyféllel a hatóság döntést közölt, vagy olyan eljárási cselekményre került sor, amelyben az ügyfél részt vett [2004. évi CXL. tv. 28/C. § (4) bek.].

f) Kártérítéshez való jog

A közigazgatási hatóság a nem jogszabályszerű eljárással az ügyfélnek okozott kárt a polgári jog szabályai szerint megtéríti [2004. évi CXL. tv. 4. § (2) bek.].

g) Nyilatkozattételi jog és nyilatkozattétel megtagadásának joga

Az ügyfélnek joga van ahhoz, hogy az eljárás során írásban vagy szóban nyilatkozatot tegyen, vagy a nyilatkozattételt megtagadja. Ha az ügyfél a hatóság felhívására nem nyilatkozik, a hatóság a rendelkezésre álló adatok alapján dönt vagy megszünteti az eljárást [2004. évi CXL. tv. 51. § (2) bek.].

Ha a tényállás tisztázása azt szükségessé teszi, a hatóság az ügyfelet a kérelmére indult eljárásban nyilatkozattételre hívhatja fel, melyben közli a nyilatkozattétel elmaradásának következményeit is [2004. évi CXL. tv. 51. § (6) bek.].

h) Igazmondási kötelezettség

Az ügyfél vagy képviselője, ha más tudomása ellenére az ügy szempontjából jelentős valótlan tényt állít, illetve a kötelező adatszolgáltatás körébe tartozó nyilatkozatában az ügy szempontjából jelentős tényt a törvényben rögzített ok hiányában elhallgat, eljárási bírsággal sújtható (az eljárási bírság legkisebb összege esetenként ötezer forint, legmagasabb összege természetes személy esetén ötszázezer forint, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén pedig egymillió forint) [2004. évi CXL. tv. 51. § (5) bek., 61. § (2) bek.].

i) Iratbetekintési jog

A közigazgatási hatóság a törvényben meghatározott korlátozásokkal az ügyfeleknek és képviselőiknek, valamint más érdekelteknek biztosítja az iratbetekintési jogot [2004. évi CXL. tv. 5. § (4) bek.].