02. Az ügyfél és a jogutódlás

Szerző: Építésijog.hu Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2016. július 14. csütörtök, 20:08

Közzétéve: 2013. június 01. szombat, 15:27

A Ket. részletesen foglalkozik az ügyfél fogalmával és az ügyfelek körének meghatározásával.


1.
Ki lehet ügyfél a hatósági eljárásban
?

a) Az ügyfél általános fogalma

A Ket. szerint ügyfél az a természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet:
- akinek (amelynek) jogát, jogos érdekét az ügy érinti[1],
- akit (amelyet) hatósági ellenőrzés alá vontak, illetve
- akire (amelyre) nézve a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz [2004. évi CXL. tv. 15. § (3) bek.].

Valakinek a jogát akkor érinti az ügy, ha a hatósági döntés következtében valamilyen jogot szerez, a meglévő jogaiban változás következik be, vagy valamilyen kötelességet írnak elő neki.
Valakinek a jogos érdekét akkor érinti az ügy, ha a hatósági döntés következtében konkrét jogot vagy kötelezettséget nem szerez, de mégsem közömbös számára a döntés.

A Ket. lehetővé teszi, hogy törvényben az ügyféli jogokat ahhoz a feltételhez kössék, hogy az ügyfél az első fokú eljárásban részt vegyen. A 2009. októbertől hatályos módosítás célja az, hogy ne legyen megkérdőjelezhető egy a közigazgatási határozat jogereje amiatt, hogy az eljárás egy későbbi szakaszában új ügyfél jelentkezik.

b) Automatikusan ügyfélnek minősülő személyek

2009. október 1-jétől törvény vagy kormányrendelet meghatározott ügyfajtákra részletesebb ügyfélfogalmat már nem állapíthat meg, a jelenlegi szabály szerint törvény vagy kormányrendelet azon személyek körét rögzítheti, akik vizsgálat nélkül automatikusan ügyfélnek minősülnek.

c) A hatásterületen lévő ingatlan tulajdonosa

A Ket. alapján mindig ügyfélnek minősül jogszabály rendelkezése esetén az abban meghatározott hatásterületen lévő ingatlan tulajdonosa és az, akinek az ingatlanra vonatkozó jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték.

Hatásterület általános fogalma: az a Magyarország területén fekvő, jogszabályban meghatározott módon megállapított földrajzi terület, amelyre a tervezett létesítmény vagy tevékenység számottevő mértékű hatást gyakorol (pl. árnyékolást, zajterhelést, légszennyezést). Az eredeti fogalomban a „rendes üzemvitel” szerepelt szempontként, és csak a fizikai hatásgyakorlást kellett vizsgálni.

d) Az ügyfél jogai megilletik az ügy elbírálásában hatóságként vagy szakhatóságként részt nem vevő szervet is, amelynek feladatkörét az ügy érinti [2004. évi CXL. tv. 15. § (4) bek.].

e) Érdekvédelmi szervezetek és társadalmi szervezetek

Meghatározott ügyekben törvény az ügyfél jogaival ruházhatja fel az érdekvédelmi szervezeteket és azokat a társadalmi szervezeteket, amelyeknek a nyilvántartásba vett tevékenysége valamely alapvető jog védelmére vagy valamilyen közérdek érvényre juttatására irányul (a Legfelsőbb Bíróság egyébként már korábban kimondta, hogy a környezetvédelmi szempontok érvényesítésével foglalkozó szervezeteknek kereset indítási joguk van egyes környezetvédelmi ügyekben) [2004. évi CXL. tv. 15. § (5) bek.].

Példa: A környezetvédelmi törvény kimondja, hogy a környezetvédelmi érdekek képviseletére létrehozott politikai pártnak és érdekképviseletnek nem minősülő, a hatásterületen működő egyesületeket a környezetvédelmi államigazgatási eljárásokban a működési területükön az ügyfél jogállása illeti meg [1995. évi LIII. törvény 98. § (1) bek.].

A hatósági eljárásban azokat a civil szervezeteket, amelyeknek a nyilvántartásba vett tevékenysége valamely alapvető jog védelmére vagy valamilyen közérdek érvényre juttatására irányul, az eljárás során megilleti a nyilatkozattételi jog (vagyis nem teljeskörű ügyféli jogállásuk van). A nyilatkozat az eljáró hatóságot nem köti [2004. évi CXL. tv. 15. § (5a) bek.].

2.
Természetes személyek eljárási képessége


A természetes személy ügyfélnek akkor van eljárási képessége, ha a polgári jog szabályai szerint cselekvőképességgel rendelkezik. Jogszabályban meghatározott esetben a korlátozott cselekvőképességgel rendelkező személyt is megilleti az eljárási képesség. Ha eziránt kétség merül fel, az eljáró hatóság hivatalból vizsgálja az eljárási képesség meglétét, és ha annak hiányát állapítja meg, úgy az ügyfél helyett törvényes képviselőjét vonja be az eljárásba, illetve az erre vonatkozó iratok csatolásával ügygondnok kirendelését kéri, vagy ha törvény vagy kormányrendelet lehetővé teszi – az ügygondnok kirendelésére vonatkozó részletes szabályok meghatározásával –, maga gondoskodik ügygondnok kirendeléséről [2004. évi CXL. tv. 15. § (7) bek.].

3.
Ügyféli jogosultságok szigorítása


Az eljárás megindításáról szabályszerűen értesített ügyfél ügyféli jogainak gyakorlását törvény ahhoz a feltételhez kötheti, hogy az ügyfél az elsőfokú eljárásban nyilatkozatot tesz vagy kérelmet nyújt be. A nyilatkozat, illetve a kérelem tartalmi követelményeit a törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet meghatározhatja[2] [2004. évi CXL. tv. 15. § (6) bek.].

A Ket. alapján törvény előírhatja, hogy a hatósági döntés jogerőre emelkedésétől és végrehajthatóvá válásától számított, a törvényben meghatározott, legalább hat hónapos határidőn túl további ügyfél nem vehet részt az eljárásban. Ebben az esetben a határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem benyújtásának nincs helye[3] [2004. évi CXL. tv. 15. § (6a) bek.].

4. Jogorvoslati lehetőség

Az eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfélen kívüli ügyféli jogállást megtagadó végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye [2004. évi CXL. tv. 15. § (8) bek.].

5. Jogutódlás[4]

5.1. A jogutódlás jelentősége

A jogutódlás azt jelenti, hogy a jogerős határozatban megállapított kötelezettség vagy jogosultság a jogutódot terheli, illetve illeti meg. Jogszabály lehetővé teheti, hogy a jogerős határozat alapján jogosított ügyfél helyébe jogutódja lépjen. Ha a jogerős határozattal megállapított kötelezettség tekintetében a kötelezett helyébe jogutód lép, számára – indokolt kérelmére új teljesítési határidő megállapításával – lehetőséget kell biztosítani a kötelezettség önkéntes teljesítésére [2004. évi CXL. tv. 16. § (3) bek.]. Tehát a jogutóddal szemben végrehajtási eljárás első lépésként akkor sem alkalmazható, ha a jogelőd már hosszú ideje nem tett eleget a hatósági határozatnak.

Érdemes tudni, hogy a hatóságnak a jogutódlás előtt hozott döntése hatályos a jogutóddal szemben, kivéve
a) a jogelőd természetes személy ügyféllel szemben az eljárás akadályozása vagy az idézésről való távolmaradás miatt kötelezettséget megállapító végzést,
b) a jogelőd számára fizetési kedvezményt megállapító végzést, ideértve a késedelmi pótlék elengedéséről vagy mérsékléséről szóló végzést is és
c) a jogelőd természetes személy ügyfél számára költségmentességet engedélyező végzést [2004. évi CXL. tv. 16. § (4) bek.].

5.2. Ki lehet jogutód?

A Ket. szerint, ha jogszabály másként nem rendelkezik, vagy ha a hatósági ügy személyes jellege vagy a kötelezettség tartalma nem zárja ki, a polgári jog szerinti jogutódja lép

a) hivatalból indított eljárásban a kieső ügyfél vagy
b) kérelemre indult eljárásban – az eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfelet kivéve – a kieső ügyfél

helyébe [2004. évi CXL. tv. 16. § (1) bek.].

5.3. Határidők

Kérelemre indult eljárásban a kérelmező ügyfél jogutódja – az eljárásról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül, de legkésőbb a jogutódlástól számított hat hónapon belül – kérheti a jogutódlás megállapítását [2004. évi CXL. tv. 16. § (2) bek.][5]. A természetes személyek esetében az örökös (és egyben a jogutód) személyét csak a jogerős hagyatékátadó végzés állapítja meg, amelynek megszületése előre nem láthatóan hosszú ideig is elhúzódhat. A jogutód kilétének eldöntéséig a hatóság köteles a folyamatban levő eljárást az ügyfél kiesésének időpontjában felfüggeszteni, és a jogerős hagyatékátadó végzés jogerőssé válásával újra kezdődik a jogutód belépésére nyitva álló határidő számítása is.

5.4. Mi történik akkor, ha nincs jogutód?

Ha nincs jogutód, akkor a jogszabálysértő, illetve a közérdeket sértő vagy veszélyeztető állapot megszüntetéséről az eljáró hatóság hivatalból köteles intézkedni [2004. évi CXL. tv. 16. § (5) bek.].



[1] A jogi helyzetre való utalás 2009. október 1-jéig eredményezhetett ügyféli minőség megállapítást, azonban a Ket. hatályos szövege már nem tartalmazza a „jogi helyzet” fordulatot. A törvényi indokolás szerint a gyakorlatban nem segítette elő az ügyféli kör lehatárolását, hiszen amely ügy valakinek a jogi helyzetét érinti, az érinti egyben a jogát is, így a különbségtétel nem szükséges. A jogalkalmazói és a bírói gyakorlatban sem volt példa arra, hogy kifejezetten csak a jogi helyzetre való hivatkozással került volna egy személy ügyféli jogállásba, ezért a törvény elhagyta a jogi helyzetre való utalást.

[2] A 2012: CCX. törvény 12. § (1) bekezdése 2013. február 1-jétől rögzítette nyilatkozat és kérelem tartalmi előírásait meghatározó jogszabályi felhatalmazást.

[3] Az ügyfélkörre vonatkozó hat hónapos szabályt a 2012: CCX. törvény 12. § (1) bekezdése iktatta be, és 2013. február 1-jétől hatályos.

[4] Az Áe-ben korábban nem szabályozott kérdés volt a jogutódlás, illetve a Ket. sem határozta meg pontosan a jogutódlási eljárás szabályait. 2009. októberétől a Ket. már tartalmazza a jogutódlás szabályait.

[5] A 16. § (2) bekezdése a 2010. évi CXXVI. törvény 87. § (2) bekezdése határozta meg a jelenlegi határidőket. A tudomásszerzéstől számított tíz munkanapos határidő 2011. január 1-jétől 15 munkanapra módosult.