01.Teljesítésigazolási Szakértői Szerv a lánctartozás megakadályozásáért

Szerző: Dr. Jámbor Attila Dr. Jámbor Attila

Utolsó frissítés: 2015. október 27. kedd, 09:04

Közzétéve: 2013. július 16. kedd, 23:14

Az Országgyűlés az építésügyi lánctartozások – a gyakorlati életben körbetartozásnak is nevezett jelenség – megakadályozása érdekében létrehozta a Teljesítésigazolási Szakértői Szervet. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara égisze alatt működő szervezet létezéséről minden tervezőnek, kivitelezőnek érdemes tudnia.


Magyar Közlöny: 2013. évi 57. szám; 2013. évi 111. szám
Érintett jogszabály: 2005. évi XLVII. törvény; 236/2013. (VI. 30.) Korm. rendelet
Módosította: 2013. évi XXXIV. törvény;
Hatályos: 2013. július 1.

1.
Mi is az a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv?


A 2013. évi XXXIV. törvény által létrehozott Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSzSz) független szervezetként a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működik, és igazságügyi szakértői tevékenységet végez. A TSzSz azonban csak a jogszabályban meghatározott szerződéses jogviszonyokban és csak meghatározott kérdések elbírálása során járhat el.

A TSzSz vezetőjét, vezető helyettesét az igazságügyi szakértők közül az építésgazdaságért felelős miniszter az építésügyért felelős miniszter és az igazságügyért felelős miniszter egyetértésével nevezi ki [2013. évi XXXIV. tv. 3. § (1) bek.; 2005. évi XLVII. tv. 2. § (1) bek. f) pont].

A szervezet tagjait szintén az igazságügyi szakértők közül az építésgazdaságért felelős miniszter – a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a Magyar Mérnöki Kamara, a Magyar Építész Kamara, a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara és építőipari szakmai szervezetek véleményezése mellett – az igazságügyért felelős miniszter egyetértésével nevezi ki [2013. évi XXXIV. tv. 3. § (1) bek.].

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a jogszabály szerint – amely remélhetőleg a gyakorlatban is érvényesülni fog – a Teljesítésigazolási Szakértői Szervet, annak tagjait és tisztségviselőit nem utasíthatja [2013. évi XXXIV. tv. 3. § (3) bek.].

2.
Milyen kérdésekben járhat el?


A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv eljárása a Magyarországon történő építési beruházásokra terjed ki, vagyis más tevékenységekre nem kérhető a közreműködése [2013. évi XXXIV. tv. 1. § (3) bek.]. Építési beruházásnak az építési tevékenység megvalósításával összefüggésben végzett gazdasági, és építésügyi tevékenységek összessége értendő [2013. évi XXXIV. tv. 1. § (8) bek.; 1997. évi LXXVIII. tv. 2. § 30. pont].

Az építési beruházásokhoz kapcsolódóan az építészeti-műszaki tervezési, építési, kivitelezési szerződés teljesítéséből eredő kérdések vizsgálhatók a TSzSz eljárásában, de nem minden probléma vonatkozásában [2013. évi XXXIV. tv. 1. § (1) bek.]. A jogszabály külön nevesíti az építési és a kivitelezési szerződést, azonban az építési és a kivitelezési szerződés nem minősül külön szerződési típusnak. Az eltérés annyi a két fogalom között, hogy a régi Ptk. (1959. évi IV. tv.) az építési szerződés, míg a Ptk. (2013. évi V. tv.) a kivitelezési szerződés elnevezést használja.

Az építési beruházás keretében is csak két kiemelt kérdéskörben lehet felkérni a TSzSz-t szakértői vélemény készítésére:
a) a teljesítésigazolás kapcsolatosan, ha
- a teljesítésigazolás kiadása nem történt meg,
- a teljesítésigazolás kiadása vitás, vagy
a teljesítésigazolás kiadásra került, de a kifizetés nem történt meg [2013. évi XXXIV. tv. 1. § (1) bek.]

b) a szerződést biztosító mellékkötelezettségek közül a bankgarancia, a zálogjog és a kezesség érvényesíthetőségéhez, amennyiben az érvényesítés kérdése vitás a szerződő felek között [2013. évi XXXIV. tv. 1. § (2) bek., 1. § (4) bek. a) pont].

A jogalkotó egyéb szerződéses biztosíték vizsgálatát nem tette lehetővé, bár véleményem szerint legalább a kötbér, a jóteljesítési és a jótállási biztosíték (visszatartás) összege vonatkozásában is érdemes lett volna a TSzSz tevékenységét lehetővé tenni. A kötbérrel és a vállalkozói díjból visszatartott öszegekkel kapcsolatosan is előfordulnak olyan visszaélések, amelyek a vállalkozók anyagi érdekét súlyosan sérthetik, akkor is, ha a biztosíték nyújtására nem bankgaranciával kerül sor.

3.
Miben más a TSzSz mint egy igazságügyi szakértő?


Fontos tudni, hogy a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv a bíróság, a közjegyző, az ügyészség, a rendőrség és a jogszabályban meghatározott más hatóság eljárásában nem rendelhető ki [2013. évi XXXIV. tv. 1. § (6) bek.; 2005. évi XLVII. tv 1. § (1) bek.]. A TSzSz szakvéleménye nem kizárólag a szakvéleményére alapított peres eljárásban használható fel, de csak kizárólag ott veszik úgy figyelembe, mint egy bíróság által kirendelt igazságügyi szakértő véleményét. Egyéb eljárásban a TSzSz szakvéleményét magánszakértői véleményként veszik figyelembe.

4.
Ki lehet a TszSz tagja?


A Szerv tagja az az igazságügyi szakértő lehet, aki a kijelölt szervezetek bevonásával kialakított, 11 tagú véleményező bizottság által meghirdetett pályázati kiírásnak megfelelt és akit - a bizottság véleményének meghallgatása mellett - az építésgazdaságért felelős miniszter az igazságügyért felelős miniszter egyetértésével kinevezett [236/2013. (VI. 30.) Korm. rend. 3. § (1)-(2) bek.].

A szakértői tanács tagjai független szakértőként járnak el. A szakértői vélemény tartalmát illetően nem kérhetnek és nem fogadhatnak el utasításokat sem a TSzSz vezetőjétől, vezetőhelyettesétől, sem más személytől [236/2013. (VI. 30.) Korm. rend. 7. § (1) bek.].

5.
Milyen jogszabályok vonatkoznak a Szerv működésére?


A Teljesítésigazolási Szakértői Szervre, valamint a tagjának jogaira és kötelezettségeire a 2013. évi XXXIV. törvény, az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény, a 236/2013. (VI. 30.) Korm. rendelet rendelkezései vonatkoznak, illetve a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv saját ügyrendje további részletszabályokat állapíthat meg.

6.
Mikortól tevékenykedik a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv?


A TSZSZ-t létrehozó törvény 2013. július 1-jén lép hatályba, azonban az MKIK tájékoztatója szerint a TSZSZ ténylegesen 2013. augusztus 12-én kezdte meg a működését. A kamara tájékoztatóját itt olvashatja el.

7.
Ki lehet-e zárni a TSzSz jogkörét a szerződésben?


A jogalkotó gondolt arra az esetre is, ha az erőfölényben lévő fél valamilyen módon a szerződésbe foglaltatja a TSzSz eljárásának kizárását, korlátozását. A 2013. évi XXXIV. törvény alapján semmis az a szerződési kikötés, amely a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv eljárását kizárja, korlátozza, vagy a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv eljárásának kezdeményezéséhez negatív jogkövetkezményt fűz [2013. évi XXXIV. tv. 8. § (7) bek.].

A TSzSz vezetőjével 2014. novemberében készített riportot itt elolvashatja: A tartozások egy részét a TSZSZ puszta említésének hatására kifizetik