05. Követelések érvényesítése I.

Szerző: Dr. Kapa Mátyás

Utolsó frissítés: 2013. szeptember 06. péntek, 14:30

Közzétéve: 2008. szeptember 09. kedd, 18:00


Ha kifizetetlen tartozásunk van, kifejezetten nehéz és körülményes a követelésünknek érvényt szereznünk. Érdemes tudni, hogy több eljárás is rendelkezésünkre áll annak érdekében, hogy az adóst teljesítésre kényszeríthessük.

A követelés állami kényszer útján történő érvényesítése általában két szakaszban zajlik le. Az első szakaszban megvizsgálásra kerül, hogy a követelés teljesítésének kötelezettsége a konkrét egyedi ügyben fennáll-e. Erre szolgál általában a per, amely tehát a jogosultság fennállásának vagy fenn nem állásának megállapítása révén eldönti a felek jogvitáját. A teljesítési kötelezettség fennállásának a konkrét ügyben történő eldöntésére létezik a pernél egyszerűbb és gyorsabb eljárás is, ez magyar jogban a fizetési meghagyásos eljárás. Ez utóbbi eljárás lényege, hogy a jogosult kérelmére a bíróság kötelezi a kötelezettet a jogosult által állított kötelezettségének teljesítésére. Amennyiben a kötelezett ezen kötelezés ellen 15 napon belül nem lép fel, nem él ellentmondással, a kötelezés jogerőre emelkedik és a megszületett határozat ugyanazzal a joghatással bír mint a perben hozott ítélet.

A peres eljárás

A polgári peres eljárás során a felperes keresettel fordul a bírósághoz az alperes ellen, amelyben jogvédelmet, valamely jogvita eldöntését kéri. A bíróság a felek kölcsönös meghallgatását biztosító tárgyalást tart, bizonyítási eljárás lefolytatása révén feltárja a tényállást, levonja a megfelelő jogi következtetést, döntését pedig ítéletbe foglalja.

A peres eljárás egy dinamikus, előre haladó, egységes folyamat, amely azonban több szakaszra tagolható. Ezek a szakaszok meghatározott sorrendben követik egymást, bármely szakaszban felmerülhetnek olyan körülmények, amelyek folytán az eljárás véget ér, így a későbbi szakaszok csupán esetlegesen követik az előbbieket.

a) Az első szakasz a keresetindítási szakasz. Ennek során mindenekelőtt a felperes keresetlevelet terjeszt elő a bíróságnál az alperes ellen. A keresetlevelet a hatáskörrel rendelkező, illetékes bírósághoz kell benyújtani, a keresetlevélnek meg kell felelni a törvényben foglalt formai követelményeknek és tartalmaznia kell a törvény által megkövetelt minimális tartalmi elemeket, emellett pedig az előterjesztéssel egyidejűleg le kell róni a szükséges eljárási illetéket, vagy valamely költségkedvezmény igénybevételéhez szükséges körülményeket kell igazolni. A keresetlevelet a bíróság megvizsgálja, és a vizsgálat alapján megteszi a szükséges intézkedéseket. Amennyiben a bíróság ebben a szakaszban valamely perakadályt észlel (pl. a félnek nincs perbeli jogképessége stb.), a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasítja, és így az eljárás érdemi döntés nélkül véget ér. Ha viszont nem merül fel ilyen akadály, a bíróság tárgyalást tűz ki, amelyre a feleket megidézi.

b) A peres eljárás második nagyobb szerkezeti egysége az elsőfokú tárgyalás szakasza. A peres eljárásban, első fokon minden esetben kötelező tárgyalást tartani. A tárgyaláson a bíróság a megjelent feleket meghallgatja, lefolytatja a bizonyítási eljárást majd ítéletet hoz. Természetesen ebben a szakaszban is felmerülhetnek olyan körülmények, amelyek miatt érdemi döntés nélkül ér véget az eljárás (pl. a felperes eláll a keresetétől), ilyen esetekben a per megszüntetésére kerül sor. Ugyanakkor, ha az érdemi döntésnek akadálya nincs, a bíróság ítéletével zárul az elsőfokú tárgyalás szakasza. Amennyiben a felek egyike sem vitatja ezt a döntést, és egyik fél sem él fellebbezéssel, az ítélet jogerőre emelkedik és a peres eljárás itt véget is ér.

c) Az elsőfokú ítélet megszületését követheti a fellebbviteli szakasz. Ha a felek bármelyike - akár megalapozatlanságra, akár jogszabálysértésre hivatkozva - vitatja az elsőfokú ítéletet, úgy fellebbezéssel élhet. A fellebbezésnek a határozat végrehajtására halasztó hatálya van, kivéve ha a törvény vagy a törvény alapján a bíróság másként rendelkezik. A fellebbezési kérelmet általában szintén tárgyaláson bírálják el, azonban a törvényben meghatározott esetekben tárgyaláson kívüli elbírálásra is van lehetőség. A fellebbviteli szakaszban is sor kerülhet a per megszüntetésére, illetve előállhat olyan helyzet is, hogy a fellebbviteli bíróság a korábban eljárt bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja. Amennyiben viszont az érdemi döntés törvényi lehetősége fennáll, úgy a másodfokon eljáró bíróság újabb határozatot hoz. Ha az elsőfokú bíróság ítélete érdemben helyes, a másodfokú bíróság ezt helybenhagyja, ellenkező esetben az elsőfokú bíróság ítéletét egészben vagy részben megváltoztatja. A másodfokú bíróság ítélete jogerős, a határozat rendelkező részében foglalt, általában a határozat közlésétől számított 15 nap után a teljesítési határidő is letelik.

d) A határozat jogerőre emelkedését követően esetlegesen következhet a rendkívüli perorvoslatok szakasza. A már jogerős határozat ellen igénybe vehető perorvoslatok közül a perújítást és a felülvizsgálatot kell külön kiemelni. Perújítással ténybeli alapon támadható akár az elsőfokon, akár a másodfokon jogerőre emelkedett ítélet vagy ítélet hatályú határozat). Felülvizsgálati kérelmet csak jogszabálysértésre hivatkozva lehet előterjeszteni és - ha a törvény másképpen nem rendelkezik - kizárólag a másodfokon jogerőssé vált ítélet vagy az ügy érdemében hozott jogerős végzés ellen. Sem a felülvizsgálati kérelem, sem a perújítási kérelem előterjesztésének nincs halasztó hatálya a határozat végrehajtására, de a határozat végrehajtását az eljáró bíróság kérelemre kivételesen felfüggesztheti. Amennyiben az érdemi döntés törvényi lehetősége fennáll, úgy mind a felülvizsgálati, mind a perújítási eljárás eredményeképpen az eljáró bíróság újabb határozatot hoz.

A fizetési meghagyás

A fizetési meghagyásos eljárás nemperes eljárás, amelyről a Polgári Perrendtartásban külön fejezet rendelkezik. Mivel egyszerű, gyors, és a peres eljárásnál olcsóbb is, rendkívül nagy számban fordul elő. Jelentőségét kiemeli, hogy amennyiben a kibocsátott fizetési meghagyás ellen a kötelezett ellentmondással nem él, az jogerőre emelkedik, ítéleti hatállyal bír, így végrehajtás alapjául szolgálhat. A gyakorlatban pert pótló szerepet tölt be. A fizetési meghagyásos eljárás tehát egy olyan pert pótló eljárás, amelynek igénybevételével a jogosult - a kötelezett ellentmondásának hiányában - gyorsabban, olcsóbban és egyszerűbben juthat teljesítésre kötelező, jogerős bírósági határozathoz.

A fizetési meghagyásos eljárásban a bírósági útra tartozó, lejárt, pénz fizetésére vagy ingó dolog kiadására irányuló követelések érvényesíthetők. A nemperes eljárás igénybe vétele csak lehetőség, a jogosult általában szabadon dönt abban a tekintetben, hogy pénz fizetésére, illetve dolog kiadására irányuló igényét az általános szabályok szerinti peres eljárás keretében érvényesíti, vagy pedig fizetési meghagyás kibocsátását kéri. Ugyanakkor kizárólag fizetési meghagyás útján érvényesíthető a pénz fizetésére irányuló olyan követelés, amelynek összege a kettőszázezer forintot nem haladja meg, feltéve, ha van olyan bíróság, amely a fizetési meghagyás kibocsátására illetékes.

A fizetési meghagyás kibocsátásának feltétele, hogy a kötelezett rendelkezzen belföldön ismert lakóhellyel, tartózkodási hellyel, vagy pedig székhellyel. Erre tekintettel a magyar fizetési meghagyásos eljárás a határokon átívelő ügyek döntő többségében nem alkalmazható.

A fizetési meghagyás iránti kérelmet az erre rendszeresített űrlapon kell előterjeszteni. Mivel a fizetési meghagyásos eljárásban bizonyításra nem kerül sor, a követelés alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat pusztán meg kell jelölni, azok valóságtartalmát a bíróság általában nem vizsgálja. Mégis támpontul szolgálnak ezek az adatok a kérelem elintézésénél, ugyanis a bíróságnak megvan az a lehetősége, hogy a meghagyás kibocsátása nélkül az ügy tárgyalására tűzzön ki határnapot, ha megítélése szerint a követelésnek nincs jogalapja, fennállása kétségesnek mutatkozik, vagy a követelése jogszabály megkerülésére irányul. Amennyiben a jogi képviselő nélkül eljáró jogosult ezen körülményekre nem utal, a bíróság hiánypótlásra szólíthatja fel. A jogosult a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmén köteles leróni az eljárási illetéket, vagy pedig, ha annak feltételei fennállnak, személyes költségmentesség engedélyezése iránti kérelmet is előterjeszthet.

A bíróság a fizetési meghagyást az ellenfél meghallgatása nélkül, legkésőbb a kérelem beérkezésétől számított harminc napon belül bocsátja ki. A fizetési meghagyás ellen a kötelezett annak kézbesítésétől számított tizenöt nap - váltón alapuló követelés esetében három nap - alatt a fizetési meghagyást kibocsátó bíróságnál írásban ellentmondással élhet. Az ellentmondás - lényegét tekintve - a fizetési meghagyás ellen alkalmazható rendes, önálló nem fellebbviteli jogorvoslat. Amennyiben a kötelezett ellentmondással él, a fizetési meghagyásos eljárás perré alakul, a bíróság felhívja a jogosultat, hogy a lerótt illeték összegét egészítse ki a peres eljárás illetékére, az ügy tárgyalására határnapot tűz ki, és az eljárás a per szabályai szerint folyik tovább.

Ha a kötelezett a fizetési meghagyás kézbesítésétől számított 15 napon belül (váltón alapuló követelés esetében 3 napon belül) nem él az ellentmondás lehetőségével, az jogerőre emelkedik és ítéleti hatállyal bír. Legfontosabb következményei:
- a jogerős fizetési meghagyás birtokában végrehajtást lehet kezdeményezni,
- az ily módon érvényesített követelés ítélt dolognak minősül.

A jogerősítés akként történik, hogy a fizetési meghagyás kibocsátására szolgáló nyomtatvány "záradék" feliratú rovatán a bíróság megállapítja a jogerőre emelkedés napját, valamint azt keltezéssel és aláírásával látja el. Ha nem nyomtatványon történt a fizetési meghagyás kibocsátása, akkor azt az okiratot látja el a bíróság a jogerősítési záradékkal, amelynek kiadmányát a kötelezett részére kézbesítették.

A hitelezői érdekek szempontjából a fizetési meghagyásos eljárás legnagyobb jelentősége abban áll, hogy ennek révén a jogosult gyorsan, egyszerűen és peres eljárásnál olcsóbban juthat bírósági kötelezést tartalmazó, végrehajtási eljárás megindításának alapjául szolgáló okirathoz. Ugyanakkor valójában csak akkor gyorsabb, egyszerűbb és olcsóbb mint a per, ha a kötelezett nem él ellentmondással. Ha a kötelezett ellentmondással él, akkor a fizetési meghagyásos eljárás alkalmazása hónapokkal meghosszabbítja az igényérvényesítés mechanizmusát.

Európai fizetési meghagyásos eljárás

2008. december 12-én lép hatályba az európai fizetési meghagyás létrehozásáról szóló 1896/2006/EK rendelet. Az európai fizetési meghagyásos eljárás keretében lehetőség nyílik a határokon átnyúló jogviták egyszerűsítésére és gyorsítására, a határokon átívelő követelések érvényesítésére.

Az európai fizetési meghagyásos eljárás meghatározott összegű pénzbeli követelések behajtására irányul. Az ilyen eljárás során a felek és a bíróság közötti kommunikációban a rendelet mellékletében található formanyomtatványokat kell majd használni. Amennyiben a rendeletben foglalt követelmények teljesülnek, a bíróság kibocsátja az európai fizetési meghagyást. A kötelezett vagy megfizeti a jogosultnak a meghagyásban szereplő összeget vagy a meghagyás ellen 30 napon belül ellentmondással tiltakozhat. Amennyiben a kötelezett nem nyújt be ellentmondást a bírósághoz a meghagyás végrehajthatóvá válik. Ellentmondás benyújtása esetén az eljárás a rendes polgári peres eljárás szabályaival összhangban folytatódik a bíróság előtt.

Bírósági végrehajtás

Az alábbiakban csupán a pénzkövetelés kielégítésére irányuló bírósági végrehajtást vonjuk vizsgálatunk körébe. A követelés biztosítására irányuló eljárásokat később ismertetjük, ugyanakkor egyáltalán nem tárgyaljuk a meghatározott cselekmény végrehajtását.

A pénzkövetelés érvényesítésének, a követelt összeg megszerzésének végső, esetleges fázisa a bírósági végrehajtás. A végrehajtási eljárás alapvetően két fő szakaszra oszlik. Az első lépcső a végrehajtás elrendelése, a második a végrehajtás foganatosítása. A végrehajtás elrendelése végrehajtható okirat kibocsátása révén történik, ennek során a bíróság arról dönt, hogy helye van-e a végrehajtásnak, működésbe léphet-e a legális állami kényszer a követelés realizálása érdekében. A végrehajtás foganatosítása során - ha pénzkövetelést érvényesítenek ezen az úton - az adós pénzügyi intézménynél kezelt vagyonát, munkabérét, egyéb járandóságát, majd ingóságait, végül ingatlanát vonják végrehajtás alá. Ezeket a vagyontárgyakat először lefoglalják, majd - ha szükséges - értékesítik. Értékesítésre értelemszerűen csak az ingóságok és ingatlanok esetében kerülhet sor. Végül a lefoglalt vagyontárgyak értékét - a végrehajtás költségeinek levonását követően - a fennálló követelés erejéig a jogosult részére kifizetik. A végrehajtás foganatosításának szakaszában a legtöbb feladat már a bírósági végrehajtókra hárul.

Biztosítási intézkedés

A teljesítési képesség vagy a teljesítési készség hiánya veszélyeztetheti a követelés kielégítését. Ez a veszély az igényérvényesítés bármely szakaszában felmerülhet, így a bírósági kötelezésre irányuló eljárások folyamatban léte alatt is. A peres eljárás során a követelés későbbi kielégítésének veszélye ellen védelmet nyújthat az ún. biztosítási intézkedés.

A per lényegi mozzanatai - amint azt fentebb láthattuk - sematikusan a következők: a keresetindítás, az első fokú tárgyalás, az első fokú ítélet meghozatala, az esetleges fellebbezés, a másodfokú eljárás és végül a másodfokú - jogerős - ítélet megszületése. Ez a folyamat általában évekig tart. A jogerős ítélet megszületése és kihirdetése után is hosszabb idő, akár több hónap telhet el amíg az ítéletet írásba foglalják, majd kézbesítik. Teljesítésre pedig a kötelezett csak a határozat rendelkező részében foglalt, általában a határozat közlésétől számított 15 napos határidő letelte után köteles. Csak a teljesítési határidő lejárta után nyílik meg a jogosult számára az a lehetőség, hogy követelése érvényesítése érdekében kielégítési végrehajtást kezdeményezzen.

A keresetlevél benyújtásától a határozatban foglalt teljesítési határidő lejártáig terjedő, gyakran igen hosszú időtartam alatt tehát szükségessé válhat a később kikényszeríthetővé váló követelés fedezetének megóvása. Erre szolgál a biztosítási intézkedés.

A biztosítási intézkedés elrendelésének két általános feltétele van. Az egyik általános feltétel, hogy a követelés kielégítésére még nincs lehetőség, azaz a kielégítési végrehajtás valamely jogszabályi feltétele még nincs meg. Ez konkrétabban azt jelenti, hogy kielégítési végrehajtás még nem rendelhető el, ennek érdekében végrehajtható okirat még nem állítható ki, mert vagy az alanyi magánjog konkrét egyedi ügyben történő állami elismerése (pl. ítélet), vagy a kikényszeríthetőség valamely eleme (pl. jogerő, előzetes végrehajthatóság, teljesítési határidő letelte) még hiányzik.

A másik általános feltétel a későbbi kielégítés meghiúsulásának veszélye. A későbbi kielégítés veszélyben létére utalhat, ha a fél igazolhatóan gazdasági nehézségei miatt értékesíteni kezdi jelentősebb értéktárgyait, a per során személyes költségkedvezmény igénylése, sikertelen hiteligénylés.

Biztosítási intézkedést különféle esetekben eltérő speciális feltételek fennállása esetén lehet elrendelni. Eltérés tapasztalható a különös feltételek között például attól függően, hogy a per, illetve az igényérvényesítés melyik fázisában, vagy éppen milyen perben kérelmezik azt.

a) Biztosítási intézkedés rendelhető el az olyan követelés érdekében, amely iránt belföldi bíróságnál
- házassági vagyonjogi keresetet indítottak,
- szabadalombitorlás, használati mintaoltalom bitorlása, mikroelektronikai félvezető termék topográfiájára vonatkozó oltalom bitorlása, növényfajta-oltalom bitorlása, védjegybitorlás, földrajzi árujelző-oltalom bitorlása, formatervezési mintaoltalom bitorlása, kiegészítő oltalmi tanúsítvány bitorlása vagy szerzői jog megsértése miatt eljárást indítottak, az irányadó külön törvényekben meghatározott feltételekkel,
- egyéb keresetet indítottak, egyúttal a követelés létrejöttét, mennyiségét és lejártát közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolták, valamint akkor is
- ha a 44/2001/EK tanácsi rendelet szerinti ügyben a fenti feltételeknek megfelelő kereseti kérelmet az Európai Unió másik tagállamának bíróságához nyújtották be.

b) Biztosítási intézkedés rendelhető el az olyan követelés érdekében, amely iránt belföldi választottbíróságnál keresetet indítottak, ha a végrehajtást kérő
- a kérelméhez csatolta a választottbíróság igazolását arról, hogy a választottbírósági eljárás megindult, és
- a követelésének létrejöttét, mennyiségét és lejártát közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolta.

c) Biztosítási intézkedés akkor rendelhető el, ha a követelés olyan magyar, vagy a 44/2001/EK tanácsi rendelet alapján Magyarországon elismerendő határozaton alapul, amelynek alapján egyébként végrehajtási lapot lehetne kiállítani (pl. bírósági ítélet, fizetési meghagyás, bíróság által jóváhagyott egyezség), de erre azért nincs lehetőség, mert
- a határozat még nem jogerős, vagy nem előzetesen végrehajtható, illetőleg
- a határozat jogerős ugyan, de a teljesítési határidő még nem telt le.

d) Ha a közkereseti és a betéti társasággal szemben a követelés teljesítése érdekében végrehajtható okiratot állítottak ki, a közkereseti társaság tagjával és a betéti társaság beltagjával szemben az említett követelés érdekében.

A bíróság a biztosítási intézkedésről soron kívül, de legfeljebb 8 napon belül végzéssel dönt, és a biztosítási intézkedést elrendelő végzést haladéktalanul megküldi a végrehajtónak.

A biztosítási intézkedéseknek - funkciójuk különbözősége alapján - két típusát különböztethetjük meg: a pénzkövetelés biztosítását, illetőleg a meghatározott dolog zárlatát. Témánk szempontjából az előbbinek van nagyobb jelentősége ezért annak foganatosításával foglalkozunk részletesebben.

A pénzkövetelés biztosítását elrendelő végzést a végrehajtó a helyszínen adja át az adósnak; egyúttal felhívja őt, hogy a biztosítandó összeget azonnal fizesse ki a végrehajtó kezéhez. Ha az adós ennek nem tett eleget, a végrehajtó az adós vagyontárgyait lefoglalja; így kell eljárni akkor is, ha az adós nincs jelen, ebben az esetben a végrehajtó a végrehajtható okiratot a foglalási jegyzőkönyv másolatával együtt postán kézbesíti az adósnak.

A végrehajtó a követelés biztosítása érdekében felhívja az adóst megillető összeget kezelő pénzügyi intézményt, hogy a felhívás kézhezvételét követően a biztosítandó összeget és az eljárás költségeinek fedezésére szolgáló összeget a számláról sem az adós, sem más javára ne fizesse ki, ha pedig a számla egyenlege nem éri el a biztosítandó összeget, a jövőbeni befizetések tekintetében is hasonlóan járjon el. A pénzügyi intézmény a felhívás kézhezvételétől számított 8 napon belül tájékoztatja a végrehajtót arról, hogy az intézkedést milyen összegre tudta foganatosítani, ezt követően az adós vagyontárgyai csak a fennmaradó követelés erejéig foglalhatók le. A felhívást követő későbbi befizetések tekintetében is hasonlóan kell eljárni.

Az ingatlan lefoglalása végett a végrehajtó haladéktalanul megkeresi a földhivatalt, hogy a pénzkövetelés biztosítására irányuló végrehajtási jogot jegyezze be az ingatlannyilvántartásba.

Munkabér akkor tiltható le, ha az adósnak a biztosítandó összeg fedezetéül szolgáló, végrehajtás alá vonható más vagyontárgya nincs.

Pénzkövetelés biztosítása esetén a foglalási cselekmények a foglalással, zár alá vétellel, követelés lefoglalása és munkabér letiltása esetén a végrehajtói letéti számlára történő befizetéssel, továbbá a pénzügyi intézményhez intézett felhívás kiadásával befejeződnek.

Az adóstól átvett, illetőleg az eljárás során befolyt összeget a végrehajtást kérő részére nem lehet kiutalni, azt a végrehajtói letéti számlán kell kezelni.

Gazdálkodó szervezettel szemben pénzkövetelés biztosítására további lehetőség, hogy a biztosítási intézkedés hatálya alatt a gazdálkodó szervezet vagyontárgyának elidegenítése - a gazdálkodó szervezet tevékenységével összefüggő, a rendes gazdálkodás körébe tartozó szokásos forgalmi ügyletek kivételével - csak független könyvvizsgáló olyan nyilatkozata alapján történhessen, amely szerint a jogügylet nem veszélyezteti a követelés későbbi kielégítését.

A biztosítási intézkedés hatálya addig tart, amíg a biztosítandó követelés teljesítése érdekében a kielégítési végrehajtást nem rendelték el, illetőleg amíg a bíróság a biztosítási intézkedést nem szüntette meg. A biztosítási intézkedés végrehajtása során elvégzett foglalás hatálya kiterjed a követelés teljesítése érdekében elrendelt kielégítési végrehajtásra is.

A bíróság a biztosítási intézkedést megszünteti, ha a végrehajtást kérő követelése iránti eljárás az adós marasztalása nélkül ért véget. Ilyenkor a végrehajtást kérő viseli a biztosítási intézkedéssel felmerült költséget. Ha a végrehajtást kérő követelése iránti eljárás csak részben vezetett eredményre, az adós csak a marasztalással arányos, kisebb végrehajtási költséget köteles viselni.