Építésügy területére vonatkozó kormányzati szándékok és az Építésijog.hu javaslatai

Szerző: Építésijog.hu Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2015. december 15. kedd, 09:36

Közzétéve: 2015. február 16. hétfő, 19:15

Az utóbbi években, évtizedekben szinte nem telt el úgy egy hónap, hogy az építésügyi jogszabályok ne változtak volna. A szakma hosszú ideje igényli, hogy egységes, ellentmondásmentes és – ami talán a legfontosabb – állandó szabályrendszer alapján történjen az építkezések engedélyezése, kivitelezése. Az építésüggyel kapcsolatos társadalompolitikai elképzelések megvalósítását célzó intézkedésekről szóló 1032/2015. (I. 30.) Korm. határozat 17 pontban határozza meg, hogy melyek azok a kiemelt kérdéskörök, amelyekkel az új építésügyi jogszabályrendszerben változásokra lehet számítani. Az egyes pontok kapcsán röviden azt is felvetjük, hogy az Építésijog.hu szerzői milyen változásokat, intézkedéseket javasolnak.


Hangsúlyozzuk, hogy bizonyos kérdésekben még a szerzők sem tudtak közös álláspontot kialakítani, ezért az alábbiakban közöltek nem tekinthetők a feltüntetett valamennyi szerző közös véleményének. A szerkesztés során arra törekedtünk, hogy a többségi véleményt jelenítsük meg, így a szerzők számos javaslata nem is került az alábbi összefoglalóba!

Véleményezők: Baksa Lajos, dr. Jámbor Attila, Jámbor László, Kiss Andor, Koós Miklós, Nyuli Edit, Varga Illés Levente, Veres György
Szerkesztette: dr. Jámbor Attila

Magyar Közlöny: 2015. évi 8. szám
Közjogi szervezetszabályozó eszköz: 1032/2015. (I. 30.) Korm. határozat
Hatályos: 2015. január 30.

1.
A 1032/2015. (I. 30.) Korm. határozat 17 pontja


Az alábbi összeállításban a pont sorszáma az építésüggyel kapcsolatos társadalompolitikai elképzelések megvalósítását célzó intézkedésekről szóló 1032/2015. (I. 30.) Korm. határozat sorszámát követi. A pontonként feltüntetett határidő a Kormány által kitűzött azon időpont, ameddig a feladatért felelős miniszternek elő kell terjesztenie javaslatait.

Az Építésijog.hu szerzői egységesek abban, hogy az építésügyi jogszabályrendszer átfogó és teljeskörű módosítására van szükség, mivel a jelenlegi szabályozást a beruházási igények már meghaladták, és a túlzott adminisztráció jelentős akadályát képezi mind a lakossági, mind az állami építkezések megvalósítása előtt. Az engedélyezés ahhoz képest túlzott költséggel jár, hogy érdemi segítséget nem jelent az épületek minőségének javításában.

Kiemelten fontos, hogy egyrészt az új szabályrendszer elsajátítására megfelelő idő – legalább 6 hónap – álljon rendelkezésre, másrészt a jogalkotás előkészítési folyamatában érdemben is vegyenek részt maguk a jogalkalmazók: beruházók, tervezők, kivitelezők és az építésügy egyéb szereplői, valamint a hatósági ügyintézők.

Az összefoglaló végén elérhető az Építésügyi Igazgatási Szakmai Kollégium (ÉISZK) által a 2015. évi jogszabályváltozások előkészítéséhez készített javaslatcsomagja is.


1. pont
Ügyintézés egyszerűsítése

Határidő: 2015. június 30.

A Kormány felhívta arra a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy átfogó felülvizsgálatot követően, a lakossági építkezések sajátosságait kiemelten szem előtt tartva tegyen javaslatot az ügyintézés egyszerűsítésére és hatékonyabbá tételére az építésügyi igazgatás területén.



Építésijog.hu javaslata:

1.1. Az építési engedélyhez kötött tevékenységek felülvizsgálatát mindenképpen el kell végezni, a tulajdonosi döntéseket indokolatlanul hatósági eljárás alá helyező szabályokat törölni kell.

1.2. Az építési engedélyhez, bejelentéshez (tudomásulvételhez) kötött és engedély nélkül végezhető építési tevékenységek kategóriáinak a visszaállítása (a XX. század eleje óta ennek megvolt az ésszerű hagyománya), azzal, hogy a hatósági eljárás minden esetben előzetes kontrollt jelentsen.

1.3. A hatályos jogszabállyal ellentétben azt kell kormányrendeletben meghatározni, hogy mely építményekre kell építési engedélyt vagy bejelentést (tudomásulvételt) kérni. A jelenlegi, az építési engedélyhez nem kötött tevékenységek listája – a technológiai változások és az eltérően alkalmazható fogalmak, építmény elnevezések miatt – soha nem lehet teljeskörű, vagy ellentmondástól mentes.

1.4. Az építkezés időpontjában hatályos jogszabályok alapján kell meghatározni a lehetséges jogkövetkezményeket. A jelenlegi, az eljárás időpontjához kötött szankciók kiszámíthatatlanok és Alaptörvénybe ütközők is lehetnek. Az építtetők számára kiszámíthatatlanná teszi a jogalkalmazást – a más jogterülettől és az alapvető jogalkalmazási alapelvektől is eltérő – ez a hatálybaléptetési gyakorlat.

1.5. A fennálló épület bontásával ne veszítse el az építtető a visszaépítés jogát, ha a bontással egyidejűleg (egy vagy két éven belül) fel is építi a tervezett építményt. Hosszú évtizedek óta fennálló épület hatékony felújítását, és ezzel a rendeltetésszerű használatot indokolatlanul akadályozza ez a szabály.

1.6. Az egyszerűsítés mellett a szankciórendszer alkalmazása egyértelmű és kiszámítható szabályok keretében legyen szabályozva.

1.7. Szűnjön meg a jelenlegi kettős (építésügyi és építésfelügyeleti) hatósági rendszer, vagy az egyes hatóságok hatásköre között ne legyen semmilyen átfedés. A kettős hatósági rendszer kizárólag az engedélyezésre és az ellenőrzésre, illetve a kivitelezés szakmai ellenőrzésére kijelölt hatóságok szétválasztását indokolhatja.

1.8. A lakossági építkezések esetében az építtető kiszolgáltatott a kivitelezőnek, és a jelenlegi építésügyi szankciórendszer mellett – amely az építtetővel szemben alkalmaz kizárólag jogkövetkezményeket – nem megfelelő a kivitelezőkkel szembeni fellépésre. Az építésfelügyeleti szankciórendszer jelenlegi formájában nem jelent megfelelő megelőző funkciót.

1.9. Akkor lesz egyszerű, gyors, átlátható és vizuális eredményében is korszerű az építésügy, ha az azt szolgáló közigazgatási és informatikai rendszerek produktum-orientáltak lesznek. Azaz a cél nem az eljárás lefolytatása, hanem a tervezett építési tevékenység vizsgálata. Ebből a szempontból:
- a tervezett új (közigazgatási és informatikai) rendszereket bevezetés előtt tesztelni kell, valós dokumentációkkal valós ügyintézők eseteket vigyenek végig úgy, hogy a tesztesetek a valós élet minimum 90%-át fedjék le,
- ennek időszükségletét tervezzék be, eredményének függvényében az eredeti elképzeléseket módosítsák,
- az informatikai fejlesztések nyílt forráskódra, állami fejlesztésekre támaszkodjanak, dokumentálásuk minősége olyan legyen, hogy az alapján a rendszerek technológiai követése naprakész legyen (ne kelljen közbeszerzésekre, szerződéskötésekre, stb. várni).

1.10. Az ügyintézők helyszíni jelenlétének biztosítása elengedhetetlen, de törekedni kell a 100%-os elektronikus ügyvitel kialakítására, ehhez:
- a hatóságokat el kell látni a jogszabályoknak és a kor követelményeinek megfelelő eszközökkel és szabályzatokkal, közzé kell tenni a jó megoldások, döntési sablonok gyűjteményét,
- az ügyintézőket alapos oktatásban kell részesíteni.

1.11. Felül kell vizsgálni a tudomásulvételi eljárásokat és a hallgatással jogszerűen eljáró hatóság intézményét. Sok esetben egy egyszerűsített döntési forma valójában gyorsabb és egyszerűbb egy eljárás lezárására, de a jelenlegi eljárások olyan dokumentálási igényt rónak a hatóságra, amely az eredeti elképzeléssel ellentétes eredménnyel jár: az építtetőnek szüksége van „papíralapú” döntésre, viszont a hatóságnak ehhez – a Ket. alapján – szinte több döntést kell produkálnia, mint egy építési engedélyhez.

1.12. Érdemes megfontolni az építésügyi eljárások közigazgatási, eljárásjogi egyszerűsítését, kevesebb és egyszerűbb közbenső döntés csökkentheti a bürokráciát és rövidítheti az ügyintézési időt. Több esetben szükség lenne a Ket. rendelkezéseitől eltérő szabályozásra.

1.13.A sajátos építményekre legyen a sajátos építményfajta szerinti hatóságnál építési engedélyezési eljárás. Nem várható el az általános építésügyi hatóságtól a polihisztorság. Ha a különböző szakági hatóságok beterelődnek a kormányhivatalok körébe, legyen építési engedélyezési hatáskörük a saját szakterületükhöz tartozó építmények terén. Ezzel hozzáértő szakmai engedélyező hatóságot kapunk, elérhetően a kormányhivatali szervezetekben, és csökkenthető a szakhatósági kusza eljárások száma is. Ha a sajátos építmény engedélyezése a szakmában marad, a jogi szabályozását és az építés feltételei is - logikusan - könnyebben megtalálja az érdeklődő a szakterület jogszabályi előírásai között, nem kell végignézni minden jogszabályt, van-e valahol valamilyen szabályozás, vagy nincs, mert akkor az általános építésügyi hatóság engedélyez mindent - amihez nem ért, azt is. Az fontos, hogy csak a ténylegesen indokolt esetben különálló hatósága a sajátos építményfajtáknak, ahol lehetséges, az általános építésügyi hatóság járjon el.

1.14. A vegyes építményeknél (ahol van sajátságos technológiai építmény és mellette épület is) - legyen megerősítve a főhatóság intézménye, ami a létesítmény fő rendeltetése szerint határozható meg (pl.: szennyvíztisztító telep: eljáró hatóság a vízügyi, vagy környezetvédelmi hatóság, szakhatóság az építésügyi hatóság). A főhatóság lehet lakossági beruházásnál a jegyzői, közösségi beruházásnál a járási építésügyi hatóság.


2. pont
Tervező szerepének felülvizsgálata

Határidő: 2015. május 31.

A Miniszterelnökséget vezető miniszternek, az igazságügyi miniszterrel együttműködve fel kell vizsgálnia a tervező építészeti tevékenységének szerepét, jogait és kötelezettségeit, azok szükség szerinti tisztázása és egyértelműsítése érdekében;



Építésijog.hu javaslata:

2.1. Kötelező felelősségbiztosítás bevezetése.

2.1. A tervhibák kapcsán a felelősség egyértelmű meghatározása (a tervező iroda és a tervező között, a kivitelező és a tervező között).

2.3. Nem megfelelő tervezési program kapcsán az építtető és a tervező felelősségének tisztázása.

2.4. A pontos műszaki tartalom meghatározása érdekében megfontolandó lenne a kivitelezési dokumentáció vagy részleges kivitelezési dokumentáció kötelezővé tétele (jelenleg szakmai kérdésekben, építés közben felmerült problémák esetén csak a kivitelező szakmaisága dönt, lévén az építtető laikusnak tekinthető). Ez többletköltséget jelent az építtető számára, viszont az épületek minőségét és a kivitelezési hibákból fakadó vitás esetek számát biztosan csökkentené.

2.5. Az eljárásokban olyan szakkérdésekről van szó, melyet az egyszeri építtető nem érthet meg, így a tervező szerepe kiemelkedő. Az ügyfél "egyablakos felülete" a tervezője kell legyen, aki az építtető nevében eljár. Azaz az ügyfélnek legyen elég a tervezővel egyeztetni, a hatósági teendőket alapesetben bízzuk az ügyfél választott szakemberére!

2.6. Az építészeti tervező felelősségét egyben kellene értelmezni: tervezési program, engedélyezési terv és kiviteli terv, esetleg tervezői művezetés, egyéb az építés során vállalt feladat, és ennek megfelelően súlyozni - kiemelten a kivitelezési szakaszra figyelemmel.


3. pont
Szerzői jog

Határidő: 2015. május 31.


Az igazságügyi miniszter és a Miniszterelnökséget vezető miniszter együttes feladata, hogy vizsgálják meg a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény építészeti alkotásokra, műszaki létesítményekre, illetve azok terveire vonatkozó rendelkezéseit, és - szükség esetén - tegyenek javaslatot a vonatkozó szerzői jogi szabályozás módosítására.



Építésijog.hu javaslata:

3.1. Az építészeti terv szerzői jogi kérdéseit a szerzői jogi törvény külön fejezetében kellene rögzíteni, nem egybefogva más szerzői művekkel (hasonlóan a Ket. eljárási jogi általánossága és az építésügyi hatósági feladatok speciális igényéhez). Az egyedi szerzői jogi szabályok pontos rögzítése, tartalmának és jogkövetkezményeinek meghatározása (az általános előírások a tervek kapcsán nehezen vagy inkább nem alkalmazhatók).

3.2. Az épület tulajdonosi joga és a tervező szerzői joga összeütközését jogszabályi szinten kell rendezni.

3.2. Jogszabályi szinten meghatározni, hogy a tervezési szerződésben a feleknek milyen szerzői jogi kérdéseket kell tisztázni. Főként a lakossági építkezéseknél az építtetők egyáltalán nincsenek tisztában azzal, hogy milyen kérdések merülnek fel. Mivel a tervező a szakember, ezért a kötelező rendelkezések hiányát a tervező terhére kell figyelembe venni.

3.3. A szerzői jogból származó egyes következményeket csak a MÉK etikai szabályzata taglalja, mely az építtetők előtt nem ismert. Fontos lenne ennek valamilyen beépítése jogszabályba, hogy egyértelmű lehessen, hogy az építtetőnek és a tervezőnek milyen jogai és kötelezettségei vannak.

3.4. A tervezőváltásnak, korábbi tervek felhasználásának jogszabályi rendezése szükséges.

3.5. Jogszabály deklarálja, hogy az épület műszaki terveinek birtoklására, másolására, felújítási és korszerűsítési munkákhoz való (alapadatként való) felhasználására joga van a tulajdonosnak, az nem ütközik a szerzői jogi korlátozásokba, továbbá a tulajdonosnak joga van az épületről felmérési tervet készíteni vagy készíttetni, az semmiképpen sem minősül a mű másolásának, ahogyan a közigazgatási eljárásokon túl egyéb (pl. hitelezési) eljárásban való másolása sem.

3.6. A tervezésben résztvevő szakági tervezők (statikus, elektromos, gépész, tűzvédelmi stb.) szerzői jogát is tisztázni javasolt, valamint annak hatásait, költségeit a megrendelő felé a használat, áttervezés során.


4. pont
Az állami építési beruházások előkészítésére és lebonyolítására vonatkozó egységes módszertani rendszer kialakítása

Határidő: 2015. május 31.


A Kormány az építési beruházások nyomon követhetőségének érdekében felhívja a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy a nemzeti fejlesztési miniszterrel együttműködve - és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökének bevonásával - dolgozza ki a közepes és nagy léptékű, közpénzből, illetve európai uniós forrásból megvalósuló építési beruházások előkészítésére és lebonyolítására vonatkozó egységes módszertani rendszert, továbbá az építési beruházások minőségének biztosítása érdekében vizsgálja felül a vonatkozó eljárási szabályokat.



Építésijog.hu javaslata:

Az állami beruházások tekintetében:

4.1. A megrendelői feladatok szigorításával érhető el, hogy a közpénzből épült beruházások költséghatékonyak és megfelelő minőségűek legyenek (bármilyen módszertan bevezetése felesleges a hozzá kapcsolódó egyértelmű szankciórendszer nélkül).

4.2. Az állami beruházások esetében a kellő szakértelem rendelkezésre áll, de a számonkérés sokszor nem műszaki, hanem egyéb szempontok alapján történik, amely rontja a beruházás minőségét.

4.3. Az állami beruházások esetében már az előkészítés szakaszában szükséges a megfelelő műszaki szakértelemmel rendelkező személyek bevonása.

4.4. Az általános és sajátos építményfajtákra vonatkozó eltérő szabályozás és irányítás miatt a komplex beruházások bonyolítása nehézkes, egységes irányítás alá kell vonni a teljes építési ágazatot.

4.5. A közösségi beruházások előkészítés, tervezése, és engedélyezése is külön kezelendő. Az egységes, közérthető munkafolyamat szervezés a települési önkormányzatok részére is könnyen kezelhető "csekklistás" folyamat lehetne, amely során minden lépéshez tájékoztatás adható, mit, honnan lehet (kell) választani, mit kell tervező, árajánlat, anyagkiírás, szinten dokumentálni, ami után az elszámolásnál sem kérhető más.

4.6. A pályázati, közbeszerzési elszámolásnál, vagy értékelésnél az elbírálók is azonos képesítéssel rendelkezzenek, mint legalább egy beruházási előkészítő, vagy építésügyi hatósági ügyintéző. Ez a gyorsabb, hatékonyabb, átláthatóbb, kiszámíthatóbb eljárásokhoz vezethet.

4.7. A feladat minden szereplőjének folyamatos képzést és segítő tájékoztató felületet kellene biztosítani. Ha minden beruházónál (akár kis településen is, vagy ott a járásközponti önkormányzati segítséggel) van hozzáértő, a műszaki beruházásokkal, fejlesztésekkel, illetve üzemeltetéssel foglalkozó szakember, sok helyben járás és hibás projekt megspórolható.

Lakossági beruházások tekintetében:
4.8. Az építési beruházások minőségének biztosítása a lakossági építkezések esetében a megrendelői oldal tudatosabb, a hibák elhárítására alkalmas magatartás tanúsításához szükséges információk átadásával érhető el, magyarul biztosítani kell arról a megrendelőt, hogy anyagilag is jobban jár, ha megbízható, referenciákkal rendelkező, „számlaképes” vállalkozót bíz meg a kivitelezéssel.

4.9. A megrendelők (elsősorban a lakosságiak) részére tájékoztató kiadványok (papír és elektronikus felületen, akár tanfolyamok is) elkészítése, hogy feladataikkal, kötelezettségeikkel ne a szankciók kiszabása során ismerkedjenek meg.

4.10. Műszaki ellenőrök, beruházási tanácsadók alkalmazásának – akár anyagi támogatással történő – elősegítése. A jelenlegi kötelező műszaki ellenőri esetek éppen a lakossági beruházások esetében nem működik, mivel még az írásbeli szerződés szükségessége és a kivitelező MKIK regisztrációja is ismeretlen.

4.11. Legyen szankcionálható az eltérő rendeltetés szerinti használat (pl. gazdasági épület megnevezéssel ne lehessen lakóházat építeni).

4.12. A kivitelezők folyamatos képzésével, szűrésével jobb építési minőség érhető el. Az MKIK regisztrációja érdemi szűrőt is jelentsen, és csak a feltételeknek ténylegesen megfelelő cégek regisztrációjára kerüljön sor.

4.13. A kamarai regisztráció és egyéb feltételek hiányában tevékenykedők esetében nem csak a cég, hanem az ügyvezető és a tulajdonos szankcionálása is szükséges. Semmi visszatartó ereje nincs annak, ha egy nem is működő fantomcéget büntet meg a hatóság.

4.14. A nemfizetési eljárás hatékony működésének megteremtése.

4.15. A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSzSz) határkörének kiszélesítése, hogy az építőiparban megjelenő valamennyi szakmai vita szakértői hátterét egyszerűen és költséghatékonyan lehessen biztosítani.


5. pont
Építésügyi hatósági döntések központi végrehajtása

Határidő: 2015. június 30.


Az igazságügyi minisztert és a Miniszterelnökséget vezető miniszter az építésügyi hatósági eljárásban az állami szerepvállalás erősítése céljából az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényjavaslat kidolgozása során megvizsgálja az állami végrehajtás lehetőségét, annak szervezeti, végrehajtási és forráslehetőségeinek biztosításával.



Építésijog.hu javaslata:

5.1. A végrehajtási eljárás a jelenlegi rendszerben szinte működésképtelen, ezért nagyon fontos feladat az építési fegyelem megteremtése és megtartása szempontjából a központi végrehajtó szervezet felállítása. A jelenlegi kettős építésügyi feladatellátás és a szerteágazó adminisztráció miatt csak az építési fegyelem és az építési minőség, a települések rendezett és minőségi képe megtartása témára nem jut elegendő figyelem. Még ha látja is a hatóság a szabálytalanságot, a jelenlegi eljárási rendszer (ide-oda áttétel, szétosztott feladat egy ügyben) jelentős visszatartó erővel bír az eljárás megindítása terén is, főként, hogy jelenleg nincs esély egy szabálytalanság hatósági megszüntetésére. A bírságok nem vezetnek eredményre, még a behajtásuk (ami teljesen pénzügyi feladat) is az építésügyi hatósági ügyintéző feladata.

5.2. Az eljáró hatóságoknak általában nincs pénze a végrehajtásra. Ha például az eljáró hatóság járásközponti jegyző - több településre kiterjedő illetékességgel - miért is finanszírozzon egy hatósági eljárást egy „idegen” településen. A Járási Építési Hivatali szinten sincs a végrehajtásra pénz és a központi célelőirányzatban sem terveztek az elmúlt két évben érdemi megoldást jelentő végrehajtási pénzt, még ha megelőlegezte is az eljáró hatóságot működtető önkormányzat a költséget.

5.3. A szakszerű és működőképes megoldás az lenne, ha országos hatáskörű központi végrehajtó szervezet állna fel, akár regionális telephelyekkel a könnyebb elérés érdekében, és a végrehajtható kötelezéseket oda beküldve a végrehajtási szakaszt (hatósági eljárási részt is) ez a szerv intézné. A végrehajtó szervezet lehetne egy adminisztrációs kormányhivatali speciális központ, rendelkezésre álló minősített kivitelezőkkel, akiktől árajánlat bekérhető, a hatósági végrehajtás végig vihető.

5.4. A Központi végrehajtó szervezet felállítása esetében az elsőfokú építésügyi hatóság (jegyzői, járási hivatali) az engedélyezési, ellenőrzési feladattal foglalkozhatna, a végrehajtási szakasz lekerülhetne az engedélyező válláról és profi módon intéződhetne (részrehajlás nélkül). Az építésügyi hatóság a központi végrehajtó szervezet részére megküldené a jogerős kötelezéseket (amik nem teljesültek határidőre, és eljárási bírsággal sem) ÉTDR-en. Az eljárásban hozott döntések megjelenhetnének (végrehajtási szakaszban is) az OÉNY megfelelő nyilvántartásában.

5.5. Az építésügyi szankciórendszer hatékonyan csak akkor tud működni, ha jogszabály egyértelműen meghatározza, hogy a bontási kötelezettséget a hatóság milyen vállalkozóval, milyen felelősségvállalás mellett hajthatja végre.

5.6. A bontást végző cégeket - a régészeti tevékenység végzéséhez hasonlóan - akkreditációs eljárás keretében lehetne kiválasztani.

5.7. Olyan központi állami keretre lenne szükség, amelyből a jelenleginél lényegesen nagyobb összeg hívható le a hatóságok részére. Amennyiben egy külön szervezet fog a végrehajtással foglalkozni – ami indokolt lenne – azzal kell számolni ,hogy az utóbbi években felhalmozódott ügyek óriási terhet fognak jelenteni, ezért a végrehajtások ütemére is el kell majd fogadni valamilyen szempontrendszert.

5.8. Az olyan ingatlanok esetében, ahol a bontási költséget sem éri el az ingatlan értéke, speciális rendelkezéseket kell alkalmazni, az elhagyott ingatlanok kisajátítására is sor kerülhet (természetesen a tulajdonjoghoz való jog biztosítása érdekében szükséges garanciák megteremtése mellett).

5.9. A bontás során keletkezett, még felhasználható építési anyagokból szociális programok is szervezhetők.


6. pont
Egyablakos e-építésügy

Határidő: 2015. június 30.


A Kormány felhívta a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy az érintett miniszterekkel együttműködve - és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökének bevonásával -
a) dolgozza ki az egyablakos e-építésügy részletes koncepcióját és megvalósításának költség- és ütemtervét, valamint
b) vizsgálja meg a kivitelezés átlátható egységes nyomon követésének feltételeit, és tegyen javaslatot a szabályozás módosítására, továbbá a kapcsolódó fejlesztések megvalósításának költségvetésére és ütemtervére.



Építésijog.hu javaslata:

Az egyablakos e-építésügy
6.1. Az egyablakos rendszer kialakítása során kiemelten figyelemmel kell lenni arra, hogy az ügyfél olyan ügyintéző részére adhassa le a kérelmét, aki megfelelő szaktudással, hozzáértéssel rendelkezik.

6.2. Az ügyfélnek legyen lehetősége arra, hogy az építkezés helye szerinti önkormányzatnál tájékozódhasson, és szakmailag hozzáértő személytől kaphasson meg minden információt, amely a kivitelezéssel szükséges döntések meghozatalához elengedhetetlen. Biztosítani kell, hogy általános hatósági szolgáltatást, általános tájékoztatást is kaphasson az ügyfél az érintett önkormányzattól az engedélyezési eljárásokra és a helyi szabályozásokra vonatkozóan.

6.3. Online és megbízható módon elérhetővé tenni a települések helyi rendeleteit.  Az ügyfél, a tervező elektronikus úton kaphassa meg az építéssel érintett ingatlanra vonatkozó helyi előírások összességét, mely az engedélyezésre benyújtandó dokumentáció tervezési programjának is kötelező része lehetne. A megrendelő részére hozzáférhetővé kellene tenni minta tervezési programot.

6.4. Az egyablakos ügyintézés során figyelemmel kell lenni arra, hogy az engedélyezési eljárás helyszíni jelenlétet (szemlét) is igényel. Ez idő- és személyigényes feladat a folyamatos ügyintézés biztosítása mellett.

A kivitelezés nyomon követés
6.5. A kivitelezés átlátható egységes nyomon követése az elektronikus építési napló kisebb mértékű fejlesztésével megoldható.

6.6. Szigorúbb szankcionálására van szükség azon kivitelezési tevékenységet végzőkkel szemben, akik a naplóvezetési szabályokat megsértik. A naplóvezetés elmulasztása általában együtt jár az építtető megrendelő megkárosításával, hiszen a naplót nem vezető kivitelezők az esetleges szavatossági igények érvényesítése során elérhetetlenné válnak.

6.7. A kivitelezések ellenőrzéséhez jól képzett, jól fizetett, technikai feltételekkel ellátott építési felügyelők kellenek - sokan. A kivitelezések éves szintű, vagy akár építési szakágankénti fázisban való ellenőrzése mindenképpen üdvös lenne a minőségi építési kultúra kialakulásához. Nem a bírságolás lenne a cél, hanem az időben való beavatkozás lehetősége, a megelőzés.

6.8. A megelőzés erősítése a szabálytalan építések feltárására is vonatkozik. A helyszín folyamatos felügyeletével a szabálytalan és a rossz kivitelezési esetek is csökkenthetők. A látható hatósági jelenlét miatt idővel kialakulhat az önkéntes jogkövetés (persze, ha a hatóság által megkövetelt feltételek érthetők és teljesíthetők).


7. pont
Engedélyezés jogszabályi hátterének egyszerűsítése

Határidő: 2015. június 30.


A Miniszterelnökséget vezető minisztert – az érintett miniszterekkel együttműködve, és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökének bevonásával – felül fogja vizsgálni a beépítésre szánt területek tekintetében az építésügyi hatósági eljárásra vonatkozó szabályozást a településrendezési tervek rugalmasabbá tétele érdekében.



Építésijog.hu javaslata:

7.1. A feladatot inkább fordítva lehet megfogalmazni. Az építésügyi hatósági eljárásoknak semmilyen befolyása nincs a településrendezési tervekre, az építésügyi hatósági eljárás szabályozása nem fogja rugalmassá tenni a településrendezési terveket, fordítva inkább. A rugalmas településrendezési eljárások (az eljárás szabályozásának felülvizsgálatával) hatékonyabbá tehetik az építési engedélyezési eljárást is.

7.2. A településrendezési tervek készítésénél, különösen azokon a területeken, ahol már kialakult állapot található, igazodni kell jobban a kialakult állapotokhoz. Megvalósíthatatlan terveket lehet készíteni, de felesleges költséget jelentenek.

7.3. Az építési engedély megadásának ismét legyen feltétele a telek feletti rendelkezési jogosultság;
b) az engedélyezési eljárásban az építéssel érintett telekkel közvetlenül határos telkek tulajdonosai (az önkormányzat is) legyen ismét kötelezően ügyfél, de csak azokban a meghatározott esetekben, amikor célszerű a szomszédos ingatlan bevonása az ügybe. Például a beépítetlen területen történő építésnél még az engedélyezési szakban legyen alkalom az épület helyére vonatkozó egyeztetésre (ha a szomszéd csak az építkezés megkezdését követően szerez tudomást az új épületről, és az elhelyezhető lett volna a szomszéd számára elfogadható módon is, szinte garantálható, hogy peres eljárás lesz a szomszédok között).

7.4. Meg kell szüntetni az összevont engedélyezési és az összevont telepítési eljárást. Az építmények megvalósításának nem az engedélyezési (ebbe beleértve a tervezési) szakaszát, hanem a kivitelezést kell felgyorsítani (az asztalon kell több változat közül a legjobb építményt kiválasztani és a dokumentációt hibátlanná tenni, nem a kivitelezés során többször módosítani).

7.5. Az országos építési követelményektől való eltérés engedélyezési eljárása általában nem építésügyi hatósági, hanem településrendezési eljárásba tartozó kérdés, ennek megfelelően kellene a jogszabályokban ezt a kérdést kezelni. OTÉK-tól való eltérés lehet azonban egy műszaki kialakítás megváltoztatása is (pl. homlokzati égéstermék elvezetés, ami jelenleg korlátozott, illetve tiltott), vagy éppen a belmagasság kérdése, ami nem településképi szempontok alapján elbírálható eljárás, hanem építésjogi, műszaki kérdés, így az építésügyi hatóságnál van a helye (a különálló eljárás viszont nem szükséges).

7.6. Jelenlegi formájában felesleges a használatbavétel tudomásulvételi eljárás.

7.7. A folyamatban lévő építés helyszíni ellenőrzésére, az engedélytől eltérő építők kötelezésére szakmailag legalkalmasabb az engedélyt megadó építésügyi hatóság, az építésrendészeti feladatok elvégzésére nem kell az engedélyezési hatóságtól elkülönített szervezetet fenntartani (az engedélyező hatóságnak nem kell „tanulnia” az engedélyben foglaltakat, hiszen ismeri). Az elkülönített szervezetnek a végrehajtás és az engedély nélküli építmények felkutatása, illetve a kivitelezés szakmai előírásainak megsértése során lehet szerepe.

7.8. Az Étv-ből el kell távolítani a részletes eljárási szabályokat, és csak a Ket. hatálya alóli kivonásra vonatkozó rendelkezéseket rögzíteni. Az Étv. és az egyéb eljárási rendelkezéseket tartalmazó jogszabályok összhangja egy-egy módosítást követően nem teremthető meg. Gyakran előfordult, hogy a különböző jogalkotási szinten található jogszabályok közötti ellentmondás megszüntetésére éveket is kellett várni, vagy egy-egy szövegeltérés jogalkalmazási zavarokat okozott.

7.9. A jelenlegi városrendezési eszközöket, illetve megalkotásuk folyamatát felül kell vizsgálni


7.10. A hatályos településrendezési eszközöktől való eltérés érdekében ismét vissza lehetne hozni az elvi építési engedély intézményét egy konkrétabb szabályozással, azzal, hogy az eljárás végén az engedélyezett építményt, illetve a különleges építési előírásokat a szabályozáson át kell vezetni (módosítani).

7.11. A lakossági beruházások engedélyezése külön egyszerűsített feltételek melletti kategória lehetne. Az egyszerűsített engedélyezési kategóriába tartozhat a családi ház építés (2, esetleg 4 lakásig), valamint a hozzá tartozó ingatlanon belüli kiszolgáló építmények, a falusi, városi környezetben a falusi, kertvárosi, kisvárosi, település központi (nem gazdasági, ipari) lakótelken elhelyezhető mezőgazdasági építmények. Az engedélyezési dokumentációt minimalizálni kellene, ami jelenthetné a tervezési programot és az értelmezéséhez szükséges alap tervlapokat. A részletek már a kiviteli tervben jelennének meg - a lakossági építéseknél kisebb mértékben, a nagyobb építéseknél részletesebben minden szakágra. Ezt az eljárás típust lehetne a járásközponti építésügyi hatóságnál intézni - közel az építtetőhöz (figyelemmel az ügyfélközpontúságra, mint a Ket. alapelvére is).

7.12. A nem lakossági beruházások komolyabb, a kivitelezési dokumentációt egyértelműbben meghatározó adatokat tartalmazó építési engedélyezési terv készülhetne szakági tervezőkkel, műszaki leírásban is. Az engedélyezési terv itt is a tervezési program és a lényeges elvárások szakági megjelenítése lenne. Ezt az engedélyezési eljárást intézhetné a járási építési hivatal.
 

7.13. Elképzelhető tehát a jelenlegi osztott elsőfokú építésügyi hatóságok megtartása más feladatkiosztásban. A jegyzői hatóság foglalkozzon a lakossággal, lakossági vállalkozókkal, az ő engedélyezési ügyeikkel, hatósági bizonyítványokkal, bontással is, sőt a szakhatósági eljárásokban is részt vehet, lakossági beruházás esetén más hatóság eljárásában - egyszerűsített eljárásban, helyszíni szemle tartási kötelezettséggel. A kormányhivatali építésügyi hivatal a járásban a közösségi beruházások engedélyezési feladatait láthatná el. A kormányablakok főleg ügyfélszolgálatként jelennének meg, ahol akár az OÉNY-ből adat kérhető.


8. pont
Külterületi építkezések új szabályai

Határidő: 2015. június 30.


A Miniszterelnökséget vezető miniszter feladata, hogy a települések külterületein való építkezés lehetőségeit, különös tekintettel a sajátos területhasználatokra. Az új szabályozás kialakításában a belügyminiszter, a földművelésügyi miniszter, a nemzeti fejlesztési miniszter és a honvédelmi miniszter is közreműködik.



Építésijog.hu javaslata:

8.1. Azokon a külterületeken, ahol bár szabálytalanul, de megtörténtek beépítések, az új településrendezési szabályok kialakításánál a kialakult állapotot figyelembe vehető legyen (pl. illeszkedés vizsgálatával).

8.2. Legyen szankcionálható az eltérő rendeltetés szerinti használat (pl. gazdasági épület megnevezéssel ne lehessen lakóházat építeni).

8.3. Külterületen ugyanazok az eljárási szabályok legyenek érvényesek, mint a belterületen (a külön eljárási szabályok csak a szabályozás ellentmondásait gyarapítaná).

8.4. A mezőgazdasági területeken folyó termeléshez kapcsolódó feldolgozói, állattartási, tárolási, energiatermelési tevékenységekre irányuló igények megnövekedtek. Ezen belül egyre többféle rendeltetés jelenik meg egy telken, telepen (Pl.: turisztikai rendeltetés, sport, lovas sport, vendégház, lótartás, mellette energiatermelő, mondjuk biomassza erőmű), amely rendeltetések más-más környezeti hatással járnak, mégis kizárólag együttesen működnek hatékonyan. Legyen lehetőség – a területhasználat hatékonyságát előtérbe helyezve – egyben vizsgálni egy-egy kisebb területre koncentráltan ezek együttes létesítésének lehetőségét.

8.5. A jelenlegi védőtávok megtartása a termőterület jelentős csökkenését eredményeznék. Az igények megint valamiféle újkori tanyaszerkezet kialakulását vetítik elő, saját energia ellátással, esetleg a központi rendszerbe való energiatermeléssel is. Igény van az újabb "major" területekre, persze az egyéb, nem mezőgazdasági funkciókkal ötvözve is. Az OTÉK ilyen irányú rugalmas keretszabályozására is szükség lenne.

8.6. A mezőgazdasági területen az építtetők részére izgató - de nem megfelelően szabályozott - intézmény a "birtokközpont". A birtokközpont tekintetében nincs összhang az ingatlan-nyilvántartási és az építésügyi szabályok között (sem fogalmi, sem eljárási tekintetben). A 80-as évek területhasználati gyakorlata a mai vállalkozói beruházói igényekre nem húzható rá, már a szabályozás szemlélete sem.


9. pont
Új területrendezési, településfejlesztési és településrendezési jogszabályi keretrendszer

Határidő: 2015. június 30.


A Miniszterelnökséget vezető miniszter nyolc másik miniszterrel együttműködve, és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke, valamint a Központi Statisztikai Hivatal elnöke bevonásával dolgozza ki
a) a korszerű értékalapú, gazdaságélénkítő területrendezési, településfejlesztési és településrendezési tervezési szakmai koncepciót, valamint a többszintű tervezési és nyilvántartási módszertan javaslatát,
b) az a) pontban foglalt metodika alapján a jogszabályi keretrendszert;



Építésijog.hu javaslata:

9.1. A területrendezéshez nagyon fontos lenne alapul venni a településfejlesztési koncepciókat - település szinten -, ám ehhez olyan szakembergárda feltételezendő, aki tényleg az igazi fejlesztési kompetenciát tudja megadni az adott településre. Jelenleg – a főépítész nélküli településeken – valakit megbíznak a hivatali szervezetből, hogy rakjon össze valamit, hogy kipipálhassák a feladatot, vagy még ilyen szakember megbízására sem kerül sor. Igazi vizsgálat sajnos sok esetben nem is történik.

9.2. A települések szerkezeti terveinek elkészítését – a területrendezési tervekkel való összhang biztosítása érdekében – állami irányítás és finanszírozás alá kell vonni. A tervezés folyamatába az önkormányzatok klasszikus megrendelőként, a központi jogszabályi keretben a döntéseket szabadon mérlegelve vegyen részt.

9.3. A településrendezési szabályok felülvizsgálatakor nagy szerepet kellene szánni a települési főépítésznek, kezébe adni egyes módosítási lehetőségek rövid utas lefolytatását az önkormányzati rendeletalkotásig. A beépítésre szánt területeken a lakóövezetek, vegyes övezetek paramétereinek módosítását, a településen kialakult, elvárt beépítési módot (építési vonal, beépítési mód, magasságok, épületfajták az övezetekben - OTÉK tágabb, lazább keretlehetőségein belül) településrendező bevonásával, vizsgálatok, elemzések lefolytatásával - a főépítész vezényletével egy menetben lehessen lefolytatni - állami főépítész záróvéleményével. Így a településen jelentkező vállalkozási igények is könnyebben lennének kezelhetők, rugalmasan.

9.4. Ki lehetne próbálni egy „településfejlesztési csekklista” bevezetését. A csekklista egy kérdőívrendszer lenne, ami objektív jövőképszerű feltárási lehetőséget adna a kitöltő részére, aránylag egyszerű kérdéseken keresztül (kicsit sarkított példával élve a személyiségtesztek mintájára). Így akár szakember bevonása nélkül is megalapozott kiindulási adatállapotot kapna egy-egy település vezetése a települése fejlesztéséhez.

9.5. Az egyes településekre, településrészekre vonatkozó szabályozások esetleg keretszabályokat állapítsanak meg, melyre a konkrét építési szabályokat az esetleges beruházás előkészítésekor egy egyszerűsített eljárásban lehessen megállapítani.

9.7. Közérdekű és kiemelt beruházásoknál (állami, önkormányzati, stb.) sajátos eljárási jogszabályokat lehetne megállapítani a településrendezési eszközök megalkotására.

9.8. A hatékony tervezéshez, módszertan kialakításhoz alapszükséglet:
- a különböző szakági, de egymáshoz kapcsolódó jogszabályok összehangolása - legalább fogalom szintű egységesítése,
- ha egy-egy szakterület mást és mást ért ugyanazon a dolgon, senki nem érzi feladatának a probléma megoldását, ha egy-egy téma nem a saját jogterületén kap szabályozást, csak hatásköri vita keletkezik belőle, rossz esetben bírósági eljárással a végén.


10. pont
Új Balaton-törvény

Határidő: 2015. június 30.


Négy érintett miniszter és a Miniszterelnökséget vezető miniszter együttműködésében dolgozzak ki a Balaton kiemelt üdülőkörzet területrendezési tervezési rendszerének felülvizsgálatát követően annak korszerű, innovatív eszközöket alkalmazó új módszertanát. A módszertan alapján a minisztereknek javaslatot is kell tenniük a Balaton kiemelt üdülőkörzet tervrendszerére is.



Építésijog.hu javaslata:

10.1. A Balaton kiemelt üdülőkörzet ügyében nem kellene más módszertannal települést fejleszteni, mint máshol. Kapjon nagyobb állami támogatást a kiemelt üdülőkörnyezet a fejlesztésekhez, de az eljárások legyenek olyanok, mint máshol. Az országos keretszabályozásban csak a kötelező tilalmak szerepeljenek minden településre tekintettel, az egyéb szabályozást az adott település határozhassa meg.

10.2. Helyi szinten lehessen külön védelemmel, szabályozási szűkítéssel élni, mint bárhol máshol is a település sajátosságainak figyelembe vételével. Elegendő különbségnek az a speciális települési helyzet, hogy ott a Balaton, ez önmagában már lehetőséget ad helyi szinten a szigorításnak, egyediségnek.

10.3. Általánosságban – és ez a Balatonra is érvényes – az állam, ha valamit szeretne előtérbe helyezni, akkor hirdessen rá kedvezményt, támogatási programot, pályázatot, így saját érdekében mindenki élni fog a lehetőséggel, nem kell jogszabályban időszakos egyedi irányokat előtérbe helyezni. Az állandó fontossági elemeket pedig mindig is tartalmazza a keretszabályozás. Ez a kiszámíthatóság és tervezhetőség ismérve.


11. pont
Az építőipar speciális közbeszerzési előírásai

Határidő: az új közbeszerzési törvény és végrehajtási jogszabályai kidolgozásához igazodva


Az elfogadott közbeszerzési koncepció figyelembevételével kidolgozásra kerül a tervezésre, az építésre és a kivitelezésre irányuló szakmaspecifikus eljárási szabályelemek.



Építésijog.hu javaslata:

11.1. A közbeszerzéses, pályázatos beruházások előkészítésének, engedélyezésének, kivitelezésének, ellenőrzésének folyamatát komplexen kell vizsgálni és tervezni. A hatósági engedélyezés, az építési felügyelet a közösségi építéseknél legyen egységesen szabályozott. Így mindenütt azonos feltételekkel előkészített, hatósági szűrőn keresztül vitt, hatósági ellenőrzés alatt álló építési munkákat végezhetnek, amiknek a befejezésekor a folyamatos ellenőrzés miatt könnyebb az elszámolás. Egy megerősített építésfelügyelettel, rendszeres ellenőrzés mellett kiiktatható a közbeszerzési, pályázati műszaki ellenőrzési fázis, csak a pénzügyi rész marad feladatul, ami az egész eljárást egyszerűsíti. Az állami ellenőrzés hatósági szinten megoldott.

11.2. A kivitelezés ellenőrzése egyrészt a felügyelet által történjen, másrészt a kivitelező kompetenciájának folyamatos ellenőrzésével (kamarai, képzési) oldható meg. A referencia alapú minősített kivitelezők (jó kivitelezők) listája akár pályázati, közbeszerzési plusz pont is lehet - javítandó a kivitelezési minőséget.

11.3. Fontos az ár/minőség arány, amely a jelenlegi közbeszerzési szempontrendszerben nem érvényesül. Igazság szerint a nem állami beruházások tekintetében sem érvényesül általában az ár/minőség arány figyelembe vétele, de főként azért, mert a megrendelők nincsenek birtokában annak a tudásnak, ami alapján megalapozott döntést hozhatnának.


12. pont
Új tervpályázati rendszer

Határidő: az új közbeszerzési törvény és végrehajtási jogszabályai kidolgozásához igazodva


A Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy az érintett miniszterekkel együttműködve a tervpályázati rendszer hatékonyabbá, átláthatóbbá és költségtakarékosabbá tételének, valamint az építészeti tervek minőség alapú kiválasztásának érdekében felül fogja vizsgálni az építészeti tervek minőség alapú beszerzési rendszerét, és javaslatot fog tenni annak átalakítására.



Építésijog.hu javaslata:

12.1. A tervpályázati rendszer kamarával történő egyetértésen alapuló bevezetése, kiterjesztése (a szakma határozza meg a kereteket).

12.2. A tervezési pályázati kiírásban nagyon pontos feladat-meghatározást kell megfogalmazni, hogy az eredmény is megfelelő lehessen (tervezési program - tervpályázati változatban).

12.3. Jogszabályban meghatározottan, a jelenleginél nagyobb időtartam meghatározása mellett kell egy-egy feladatot kiírni, hogy a nagyobb felkészülési idő mellett, nagyobb merítéssel, jobb minőségű terveket lehessen beszerezni.


13. pont
Főépítészi és tervtanácsi rendszer átalakítása

Határidő: 2015. június 30.


A Miniszterelnökséget vezető minisztert az egységes, országot lefedő főépítészi és tervtanácsi rendszer megteremtésének érdekében felülvizsgálja a jelenlegi előírásokat. Javaslat fog készülni a főépítészi struktúra és jogállás, valamint a tervtanácsi hierarchia országos szintű egységesítésére, valamint a főépítészi tevékenységhez kapcsolódó jogszabályok felülvizsgálatára.



Építésijog.hu javaslata:

13.1. Az állami és önkormányzati feladatellátáshoz az építésügyi szakterületen elengedhetetlen feltétel a főépítészi hálózat teljes megléte. Az állami, megyei főépítészek jogszabályi rendszere megfelelő, de a települési főépítészi hálózat hiányos. Vannak olyan járások, ahol egyetlen településen sincs főépítész. Főépítész hiányában nincs egységes fejlesztési irány, szemlélet, nincs saját településképi elképzelés, nincs önkormányzati fejlesztési jövőkép. Ahol építésügyi hatóság sincs, ott műszaki elképzelés sincs megfogalmazva.

13.2. Minden településnek legyen főépítésze (több kis falunak közös), aki az építtető kérésére joghatályos igazolást ad a tervezett építéssel érintett telekre vonatkozó normatív és elvárt településképi szabályairól.

13.3. A települési főépítész - aki a tervtanáccsal együttműködve - gondoskodjon arról, hogy a településen beépítési tervek alapján szép épületek épüljenek, és csak úgy foglalkozzon a településrendezéssel, hogy ehhez megfelelő szakember munkáját vegye igénybe. Az építészmérnök ugyanis nem ért a közlekedési és közműhálózatok optimális elhelyezéséhez, az iparhoz, a kereskedelemhez, az erdő és mezőgazdasághoz, a vízrendezéshez, az oktatáshoz, az egészségügyhez (tisztelet a kivételeknek). A településrendezés elsősorban építőmérnöki feladat, amióta a világ világ – kivéve az utóbbi 25 évet – az építőmérnökök határozták meg, hogy hol épüljön út, vasút vagy csatorna, hol lehet házat építeni, s hol nem alkalmas erre a terület, az építészek pedig szép épületeket terveztek és építettek. Lásd Budapestet, ahol a csodálatosan szép épületeket építészmérnökök tervezték, s az utak, hidak helyét pedig építőmérnökök határozták meg több mint 100 évvel ezelőtt.

13.4. Legalább járási szinten, a Járásközponti Önkormányzatnál, ahol építésügyi hatóság is van, legyen egy főállású főépítész, akinek illetékessége a teljes járásra kiterjed addig, amíg egy-egy település nem alkalmaz saját főépítészt. A főépítész hiányát „szankcionálni” kellene úgy, hogy az önkormányzat összes főépítészhez kötött településrendezési feladatát csak a megyei főépítész közreműködésével láthassa el, amíg nincs saját főépítésze

13.5. A főépítész alkalmazásának finanszírozását normatív állami támogatásból kellene megoldani a működtető önkormányzat részére az ellátott települések (illetékességi körbe tartozó települések) lakossági létszáma szerinti feladat alapú normatívával.

13.6. Fontos szempont, hogy egy-egy település a saját épített környezetének alakításába történő beavatkozás tekintetében hatásköröket kapjon. Ez lehet hatósági, szabályozási, avagy mindkettő. Amennyiben a hatósági szerepkör az építésügyi hatósági rendszer átalakítása okán megjelenik a főépítészi szinten is, fontos a hatásköröket egyértelműen elkülöníteni (esetleg az önkormányzati főmérnök fogalmának gyakorlati funkcióval való feltöltése).

13.7. A tervtanácsi rendszer jelen formájában alkalmatlan arra, amire kitalálták, ráadásul az egyszerűbb esetekben - amiket nyilvánvalóan jogszabálynak kellene meghatározni -, elégséges volna egy főépítészi konzultáció vagy ellenjegyzés is, vagy még az sem. Amennyire csak lehetséges, jogszabályi szinten kell meghatározni a tervtanácsi döntések szempontrendszerét.


14. pont
Magyar Építészeti Tanács létrehozása

Határidő: 2015. március 31.


A Miniszterelnökséget vezető miniszternek javaslatot kell tennie a Magyar Építészeti Tanács felállítására, feladat- és hatáskörének meghatározására, tagsági összetételére, céljaira és működési rendjére.



Építésijog.hu javaslata:

14.1. Az Építésügyi Igazgatási Szakmai Kollégium (ÉISZK) megfelelő szakmai ismeretanyagot tud biztosítani, és a tagság gyakorlati tapasztalatait mindenképpen hasznosítani kellene.

14.2. Számos jogszabály – elsősorban műszaki jellegű meghatározásai - többféle értelmezésre adhatnak okot. Az engedélyezési eljárás során a legtöbb gondot a nem egyformán értelmezett jogszabályok okozzák és ezzel sok helyen vissza is élnek. Mivel egy AB határozat szerint jogszabály nem értelmezhető, ezért szükséges volna ennek jogi megoldását megtalálni: pl. egy tanácsadó testület, amely a hozzá beérkezett fenti kérések alapján időről időre olyan állásfoglalásokat tesz közzé, amelyet kötelező figyelembe venni. Ez a testület akár lehetne a Magyar Építészeti Tanács is.

14.3. Talán nem lenne rossz, ha ismét működne a Közmunkák Tanácsa, mai nevén lehetne Állami Építészeti és Építésügyi Tanács (vagy Magyar Építészeti Tanács), ami az állami és jelentős kiemelt önkormányzati beruházások előkészítését és lebonyolítását végezné.

14.4. A szervezet feladatába tartozhatna a szakmai kamarákkal való műszaki-gazdasági együttműködés, javaslattétel, véleményezés jogszabályi változásokkor (szakterületen), tagjai szakmai berkekben elismert szaktekintélyek - esetleg választással -, nem kinevezéssel. A szervezetben közreműködők pedig lehetnének a legjobb referenciákkal rendelkező, beruházó, ingatlanfejlesztő, tervező és kivitelező cégekből delegált szakemberek.


15. pont
Nemzeti Építészetpolitika kidolgozása

Határidő: 2015. március 31.


2015. március 31. napjáig kell kidolgozni a Nemzeti Építészetpolitikát egy olyan minőségű kiadvány formájában, mely a nemzetközi példákhoz hasonlóan képviseli a hazai építészet irányelveit.



Építésijog.hu javaslata:

15.1. A távlati célirány meghatározása a meglévő állapot felmérésével, elemzésével történhet. Területi megoszlásban más-más adottságokkal rendelkeznek az ország különböző részei. Ha ezek esztétikai, építészeti értékeit rögzíteni, értékelni tudjuk, látjuk, hogy mi a fontos, megfogalmazhatjuk: ezek az értékek érdemesek a megőrzésre, felkutatásra, továbbfejlesztésre. Kiindulási pont lehet a települések már meglévő értékeinek ismerete, az örökségvédelmi kataszterben lévő országos értékek köre.

15.2. Fontos a történelmi hagyományok ismerete, a magyar építészet történelem hagyományainak értékelése, széles körben való ismertetése. A történelmi hagyományokhoz a jelenkori építészeti nagyságok munkássága is hozzátartozik, korszakonként ismertethetők a különböző műhelyek munkái, szakmai irányultságuk, fontosságuk.

15.3. A nemzeti építészet politika azt jelenti, hogy a történelmileg és társadalmilag kialakult, fennmaradt magyar építészeti alkotások milyen formában befolyásolják a magyar társadalom életét, esztétikai elvárásait, ízlését. A kiadványban bemutatott példák rezüméje lehet az építészetpolitika megfogalmazása: mit, milyen minőségben és formában vár el a magyar társadalom az építészettől a történelemben és ma, majd pedig a jövőben.


16. pont
Állami épületállomány felmérése

Határidő: 2015. június 30.


A Miniszterelnökséget vezető miniszter feladata – a nemzeti fejlesztési miniszterrel együttműködve, és a Központi Statisztikai Hivatal elnökének bevonásával –, hogy gondoskodjon az állami tulajdonú középület állomány kataszterének elkészítéséről, valamint a középület-felújítási programmal való összekapcsolásáról.



Építésijog.hu javaslata:

16.1. 2003-ban minden önkormányzatnak el kellett készítenie a vagyonkataszterét, benne minden vagyonelemmel, de ez sem alkalmas arra, hogy pontos képet kaphassunk az ingatlanállományról.

16.2. Az alapterület és egyéb főbb paraméterek mellett, kiemelten fontos az épületenkénti felmérés, a pontos állapotról, a rendeltetésszerű használatra való alkalmasságról, felújítási szükségletről, üzemeltetési költségekről. Ez igen jelentős költséget emészt majd fel, de ez az alapja annak, hogy bármilyen állami felújítási program el tudjon indulni.


17. pont
Oktatási programok

Határidő: 2015. június 30.


A Kormány a minőségi épített környezet javítása érdekében szemléletformáló és oktatási programok bevezetését várja el. Az oktatási program megvalósítására az óvodától a felsőoktatásig kerül majd sor. A Miniszterelnökséget vezető miniszternek javaslatot kell tennie a megvalósítás időtartamára és ütemtervére is.



Építésijog.hu javaslata:

17.1. A felsőoktatásban az építészmérnökök képzése a magyar (évszázados) hagyományokon alapuljon (építmények kialakítása, elhelyezése, anyaghasználata, stb.) és ne aktuális „divathullámokon”.

17.2. A felsőoktatásban is szükséges a gyakorlatorientált képzés, és a felsőoktatási intézmények részére a legmodernebb műszerekkel, programokkal történő oktatás lehetővé tétele (nincs értelme például olyan mérőműszerekkel oktatni, amelyet már sehol nem használnak).

17.3. Az építési folyamat résztvevőinek képzését vonzóvá kell tenni önkéntes alapon, vagyis ne szankció kényszerítse ki az önképzést.

17.4. Az építésügyi folyamat szereplőit az új rendszerek bevezetése előtt képezni, oktatni, tájékoztatni kell (megfelelő felkészülési idő biztosítása mellett).

17.5. Akár általános, középiskolai szinten lehetne tanítani a háztartási, házüzemeltetési, karbantartási, házfelújítási technológiák ismereteit. Felnőtt oktatásban pedig külön képzés, továbbképzés lehetne a tárgyból, ami egy építési munkánál, felújításnál, bővítésnél akár a házilagos kivitelezési jogosultság alapja is lehetne az ilyen oktatásban részt vettek részére.

17.6. A gyerekeket közel kell vinni az építészeti értékekhez, egyetlen könyv, film sem alkalmas arra, hogy helyettesítse az épület varázsát. Nagyon jó példa Budapesten a belvárosi építészeti séták sorozata, ami a kamarai tagok részére adott. Valami hasonlót kellene az oktatási program részeként is beépíteni.

17.7. Az oktatásnak magába szükséges integrálnia a kapcsolódó építészet mellett megjelenő szakági tervezésből adódó információkat. Egy épületbe betervezett – pl. hő-és füstelvezető rendszer, tűzjelző vagy oltóberendezés - rendszerek „felhasználói” ismerete elősegíti ezen berendezések, eszközök létjogosultságának szükségességét, használatát és üzemképességük fenntarthatóságát.


18.
A 2014. novemberi kormányhatározatok



A 2015. január végén közzétett 17 ponton kívül a 2014. novemberi két másik kormányhatározatot is figyelembe kell venni ahhoz, hogy valamilyen fogalmat alkossunk a várható változásokról. A jogszabályok szövegét és a tájékoztatót itt érheti el:

- 1631/2014. (XI. 6.) Korm. határozat,

- 1602/2014. (XI. 4.) Korm. határozat,

- Az építésügy területére vonatkozó kormányzati szándékok (a tájékoztató kizárólag az Építésijog.hu Előfizetője számára érhető el).


19.
Az Építésügyi Igazgatási Szakmai Kollégium javaslatai



Érdemes tudni, hogy az Építésügyi Igazgatási Szakmai Kollégium (ÉISZK) a 2014. december 4-5-én megtartott konferenciáján résztvevők, az építésügyért felelősséget érző szakemberekként egy együttes szakmai véleményt is megfogalmaztak. Az ÉISZK honlapján közzétette azt is, hogy véleménye szerint melyek azok a kérdéskörök, problémák, amelyek megvizsgálását mindenképpen javasolja a 2015. évi jogszabályváltozások előkészítése során.