Lakáskarbantartási és -javítási szolgáltatásokat végző cégek jótállási kötelezettségei

Utolsó frissítés: 2014. szeptember 28. vasárnap, 11:31

Közzétéve: 2014. szeptember 28. vasárnap, 11:31

Szerző: Dr. Jámbor Attila

A lakáskarbantartási és -javítási szolgáltatásokat végző cégek részére fontos előírásokat tartalmaz a módosított 249/2004. (VIII. 27.) Korm. rendelet, illetve a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet. A kötelező jótállás és a szigorúbb szerződési követelmények is csak akkor érvényesülnek, ha a céggel szerződő fél fogyasztónak minősül. Jelen tájékoztatóban a 249/2004. (VIII. 27.) Korm. rendelet 2014. április 9. napjától hatályos változásait mutatom be.

Magyar Közlöny: 2014. évi 43. szám
Érintett jogszabály:
249/2004. (VIII. 27.) Korm. rendelet
Módosította:
97/2014. (III. 25.) Korm. rendelet
Hatályos:
2014. április 9.

1.
Ki érvényesíthet a karbantartási, javítása munka után jótállást?


Az egyes javító-karbantartó szolgáltatásokra vonatkozó kötelező jótállásról szóló 249/2004. (VIII. 27.) Korm. rendelet határozza meg, hogy lakáskarbantartási és -javítási szolgáltatások esetében milyen feltételek mellett kell a vállalkozónak jótállást vállalnia. A jótállás feltételei:
a) fogyasztó rendelte meg a szolgáltatást (a fogyasztó és a vállalkozás fogalmait az Építésijog.hu Előfizetője itt ismerheti meg: Fogyasztó),
b) a szolgáltatás az általános forgalmi adót és az anyagköltséget is magában foglaló díja a húszezer forintot meghaladja,
c) a szolgáltatást nem szavatossági vagy jótállási igény alapján teljesítették
d) lakással kapcsolatos munkálatról van szó [249/2004. (VIII. 27.) Korm. rend. 1. § (1)-(2) bek.].

A 2014. április 9. napjától megkötött szerződések tekintetében a jótállásból eredő jogokat a szolgáltatás tárgyát képező dolog (például az épület, berendezés) tulajdonosa érvényesítheti, feltéve, hogy fogyasztónak minősül. Ez azt jelenti, hogy az épület tulajdonosának megváltozása esetében – a jótállási időn belül – az új tulajdonos is érvényesíthet jótállást a javítást végző vállalkozással szemben [249/2004. (VIII. 27.) Korm. rend. 1. § (1) bek.]. Felmerülhet a kérdés, hogy ha cég rendeli meg a szolgáltatást, majd eladják az épületet egy magánszemélynek, akkor a természetes személy érvényesítheti-e a jótállást a javítást végző vállalkozással szemben? Véleményem szerint nem, mivel a szolgáltatás megrendelése nem fogyasztói szerződés keretein belül történt. Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy ez az értelmezés a 2014. április 8-áig létrejött lakáskarbantartási és -javítási szolgáltatások tekintetében nem alkalmazható.

A Ptk. jótállásra vonatkozó rendelkezései itt ismerhetők meg:
- 03.3. Hibás teljesítés. A jótállás (Építésijog.hu Előfizetéshez kötött)

2.
Jótállási jegyre vonatkozó szabályok pontosítása

A jótállási jegyen – egyéb adatokon túl – fel kell tüntetni a fogyasztót a jótállás alapján megillető jogokat, azok érvényesíthetőségének feltételeit és határidejét is. A 97/2014. (III. 25.) Korm. rendelet ezt kiegészítette azzal, hogy arról is kell tájékoztatni a fogyasztót, hogy fogyasztói jogvita esetén a megyei (fővárosi) kereskedelmi és iparkamarák mellett működő békéltető testület eljárását is kezdeményezheti [249/2004. (VIII. 27.) Korm. rend. 3. § (2) bek. d) pont; 97/2014. (III. 25.) Korm. rend. 3. § (4) bek.]. Ennek a tájékoztatásnak szerepelnie kell a fogyasztó jótállási igényéről felvett jegyzőkönyvben is [249/2004. (VIII. 27.) Korm. rend. 4. § (1) bek. h) pont; 97/2014. (III. 25.) Korm. rend. 3. § (9) bek.].

A fogyasztó jótállási igényéről jegyzőkönyvben a adatok mellett nyilatkoztatni kell arról, hogy hozzájárul-e a jegyzőkönyvben rögzített adatainak a rendeletben meghatározottak szerinti kezeléséhez [249/2004. (VIII. 27.) Korm. rend. 4. § (1) bek. a) pont; 97/2014. (III. 25.) Korm. rend. 3. § (7) bek.]. A jogszabály szövege szerint a fogyasztó részéről ez egy kötelező nyilatkozat (a jogszabály azt írja elő, hogy hozzájárul), ezért inkább itt egy tájékoztatónak kellene lennie arról, hogy a vállalkozó a fogyasztó adatait csak a jótállási igény érvényesítése érdekében, a kapcsolattartás céljából használhatja fel.

A vállalkozó korábban a fogyasztónak köteles volt átadni a jegyzőkönyv másolatát, ami fizikai átadást jelent. A jelenlegi előírás szerint a jegyzőkönyv másolatát haladéktalanul, igazolható módon kell a fogyasztó rendelkezésére bocsátani, ami már akár e-mailben történő megküldést is jelenthet (ha a megrendelő visszaigazolja az üzenetet) [249/2004. (VIII. 27.) Korm. rend. 4. § (3) bek.; 97/2014. (III. 25.) Korm. rend. 3. § (10) bek.].

A jogszabály már egyértelműen rögzíti azt is, hogy a jótállási jegy fogyasztó rendelkezésére bocsátásának elmaradása esetén az ellenérték megfizetését igazoló bizonylat, számla vagy nyugta bemutatása igazolja a szolgáltatás igénybevételét [249/2004. (VIII. 27.) Korm. rend. 3. § (5)-(6) bek.; 97/2014. (III. 25.) Korm. rend. 3. § (6) bek.].

Kijavítás iránti igény teljesítésekor a vállalkozásnak a jótállási jegyen vagy ahhoz csatoltan fel kell tüntetnie:
a) a kijavítás iránti igény bejelentésének és a kijavításra történő átvételnek vagy - helyben történő kijavítás esetén - a kijavítás megkezdésének az időpontját, valamint gépjármű esetében a kilométeróra állását,
b) a hiba okát és a kijavítás módját, továbbá
c) a dolog fogyasztó részére történő visszaadásának vagy - helyben történő kijavítás esetén - a kijavítás befejezésének időpontját, valamint gépjármű esetében a kilométeróra állását.

A szolgáltatás részben vagy egészben való újbóli teljesítése iránti igény teljesítésekor a vállalkozásnak a jótállási jegyen fel kell tüntetnie az újbóli teljesítés tényét és időpontját [249/2004. (VIII. 27.) Korm. rend. 5/A. §, 5/B. §; 97/2014. (III. 25.) Korm. rend. 3. § (12) bek.].

3.
Az igényről legkésőbb öt napon belül kell nyilatkozni

Ha a vállalkozás a fogyasztó jótállási igényének teljesíthetőségéről annak bejelentésekor nem tud nyilatkozni, álláspontjáról öt munkanapon belül, igazolható módon köteles értesíteni a fogyasztót (a korábbi határidő három munkanap volt). Változás az is, hogy igazolható módon kell megtörténnie az értesítésnek, bár ha vita volt a felek között, az értesítés bizonyítatlansága eddig is a vállalkozó mulasztásának számított.

Érdemi módosítás, hogy az elutasításról szóló nyilatkozatban kötelező kitérni az igény elutasításának indokára és a békéltető testülethez fordulás lehetőségére is [249/2004. (VIII. 27.) Korm. rend. 4. § (4) bek.; 97/2014. (III. 25.) Korm. rend. 3. § (10) bek.].

A 2014. április 9-át követően megkötött szerződések esetében bevezetett új rendelkezés, hogy a vállalkozás köteles a fogyasztó jótállási igényéről felvett jegyzőkönyvet az annak felvételétől számított három évig megőrizni, és azt az ellenőrző hatóság kérésére bemutatni [249/2004. (VIII. 27.) Korm. rend. 4. § (6) bek.; 97/2014. (III. 25.) Korm. rend. 3. § (11) bek.].

A szerelési, karbantartási fogyasztói szerződésekre vonatkozó előírásokat lásd: ……