04.1. A Központi Címregiszter (KCR) és a földhivatalok kapcsolata

Utolsó frissítés: 2015. június 10. szerda, 14:02

Közzétéve: 2015. június 10. szerda, 14:02

Szerző: Wéber Gabriella

Akinek már magyarázkodnia kellett a vevőjének azért, mert rossz cím szerepelt a tulajdoni lapon, az örömmel értesül olyan egységes nyilvántartás bevezetéséről, amely lehetővé teszi, hogy ugyanazt a címet ismerje valamennyi hatóság. Ennek az egységes nyilvántartásnak a kialakítását célozza a 2015. január 1-jén elindult központi címregiszter (KCR). Az alábbi tájékoztatóból azt is megtudhatják, hogy mit jelent a tulajdoni lapon feltüntetett „felülvizsgálat alatt” megjegyzés.


1.
Mi az a központi címregiszter?


A központi címregiszter a címadatot tartalmazó állami és önkormányzati nyilvántartások együttműködési képességének elősegítésére és az egységes címkezelés biztosítására szolgál. Ez egy olyan, a nyilvántartások közötti együttműködést elősegítő központi nyilvántartás, amely a címadatok vonatkozásában adatkapcsolat-szolgáltatás útján hiteles adatforrást biztosít a címadatot tartalmazó állami és önkormányzati nyilvántartások számára [2013. évi CCXX. tv. 14. §].

A központi címregiszter jogszabályokban használt rövidítése: KCR.

A KCR egy etalon- vagy mesternyilvántartás, amely csak címadatokat tartalmaz, anélkül, hogy a címeket személynévhez vagy más adathoz kapcsolná. Erre az etalon-nyilvántartásra rákapcsolódnak más, állami vagy önkormányzati, közhiteles nyilvántartások, amelyek a kapcsolódás után már csak a KCR-ből nyerik a címadatot, ezzel biztosítva, hogy minden kapcsolódó nyilvántartásban ugyanazok az érvényes címadatok szerepeljenek. A címkoordináta fontos feladata az is, hogy az alapján a rendőrség, tűzoltóság, katasztrófavédelem vagy a mentők szükség esetén könnyebben megtalálják a keresett ingatlant.

A központi címregiszter vezetése, működése és az egységes címkezelés részletes eljárási szabályait a központi címregiszterről és a címkezelésről szóló 345/2014. (XII.23.) Korm. rendelet (KCR rendelet) tartalmazza [2013. évi CCXX. tv. 15. §].

A központi címregiszter létrehozásával összefüggő, valamint egyes államigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XCIII. törvény számos jogszabálymódosítást tartalmaz a rendszer bevezetése érdekében.

2.
Mikor indult a központi címregiszter?


A KCR 2015. január 1. napján kezdte meg működését.

A központi címregiszterre az indulás időpontjában a személyiadat- és lakcímnyilvántartás és az ingatlan-nyilvántartás csatlakozott [1997. évi CXLI. tv. 5. § (3a) bek.; 2014. évi XCIII. tv. 11. §].

A jogalkotói elvárások szerint a KCR teljeskörű működésével megszűnik mindennemű ellentmondás, amely eddig jellemezte a különböző nyilvántartásokban tárolt címeket.

3.
A központi címregiszter adatai


A központi címregiszter a következő címelemeket tartalmazza:
a) az országnevet,
b) a megye nevét,
c) a település nevét,
d) a postai irányítószámot,
e) ha van, a településrésznevet,
f) ha van, a kerület megjelölését,
g) a közterületnevet,
h) a közterületjelleget,
i) a házszámot,
j) ha azonos házszám alatt egynél több épület van, a házszámhoz tartozó épület jelét,
k) ha az épületben egynél több lépcsőház van, a házszámhoz tartozó épülethez rendelt lépcsőház jelét,
l) ha az épületben vagy a lépcsőházban több szinten találhatóak önálló rendeltetési egységek, az épülethez vagy a lépcsőházhoz tartozó szint jelét, és
m) ha az épület vagy a lépcsőház azonos szintjén több önálló rendeltetési egység van, az önálló rendeltetési egység ajtajának, bejáratának megjelölését [345/2014. (XII.23.) Korm. rend. 5. § (1) bek.].

A központi címregiszter címelemeken túl nyilvántartja
a) a címkoordinátát és az ingatlan-nyilvántartási azonosító kódot,
b) a címkezelési döntés számát,
c) valamennyi cím tekintetében az egyedi azonosító kódot,
d) azt, hogy a cím telek vagy épület megjelölését szolgálja [345/2014. (XII.23.) Korm. rend. 5. § (2) bek.].

A címadat: a címelemek és az egyéb fenti adatok összessége [345/2014. (XII.23.) Korm. rend. 1. § 3. pont].

A jogszabály szerint két címet akkor kell különbözőnek tekinteni, ha legalább egy címadatuk különbözik [345/2014. (XII.23.) Korm. rend. 5. § (3) bek.].

4.
Mi az a címkoordináta?


A KCR rendelet definiálja – az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési és térképészeti tevékenység részletes szabályairól szóló 25/2013. (IV.16.) VM rendeletben is használt – címkoordináta fogalmát.

A címkoordináta a címhez rendelt olyan koordináta, amely alapján az adott ingatlan természetbeni elhelyezése beazonosítható [345/2014. (XII.23.) Korm. rend. 1. § 5. pont]. Önálló címkoordinátája lesz minden, a KCR rendelet hatálya alá tartozó ingatlannak (a beépítésre szánt belterületi telkeknek, külterületen azoknak a telkeknek, amelyeken épület, vagy pince áll, továbbá az épületeknek, az épületeken belüli lakásoknak és az önálló épülethez nem kapcsolódó, építési engedély köteles pincéknek is) [345/2014. (XII.23.) Korm. rend. 2. § (1) bek.].

Amennyiben egy teleknek több közterületről van utcai bejárata, akkor minden közterület felöli utcai főbejáratnak címkoordinátát kell képezni. Amennyiben egy épületnek több főbejárata van, vagy több lépcsőháza van, akkor mindegyiknek önálló címkoordinátát kell képezni.

5.
Milyen hatóság vezeti a központi címregisztert?


A KCR működtetéséért a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEK KH) felelős, a KEK KH a központi címregiszter adatkezelője és a nyilvántartás vezetője [345/2014. (XII.23.) Korm. rend. 3. § (1) bek.].

A nyilvántartások naprakészen tartásáról a jegyzők kötelesek gondoskodni. A fővárosban a kerületi önkormányzat jegyzője, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott Margitsziget esetében a főjegyző minősül a címképzésért felelős szervnek. A címképzésért felelős szerv az illetékességi területére vonatkozóan ellátja a címkezeléssel összefüggő feladatokat is [345/2014. (XII.23.) Korm. rend. 4. § (1)-(2) bek.]. A címkezelés alatt az alábbi feladatokat kell érteni: a címelemek és cím képzése, a központi címregiszterben új cím keletkeztetése, meglévő cím módosítása vagy törlése [345/2014. (XII.23.) Korm. rend. 1. § 4. pont].

6.
A gyakorlatban hogyan történik a címadatok megadása?


2015. január 1. napjától kezdve a jegyzők által jóváhagyott adatok érvényes adatként szerepelnek a KCR-ben, és a folyamatos adatfrissítés miatt a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban és az ingatlan-nyilvántartásban.

A felülvizsgálandóként megjelölt címadatok továbbra is abban a formában érvényesek, ahogy a két kapcsolódó nyilvántartásban szerepelnek, módosítani azonban már sem a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban, sem az ingatlan-nyilvántartásban nem lehet azokat, csak a KCR-ben a jegyzők vizsgálata elvégzésével.

2015. január 1-jén a 2014. évi XCIII. törvénynek és a KCR rendeletnek megfelelően a földhivatalokban az ingatlan-nyilvántartási rendszerekben letiltásra került a címmódosítások lehetősége, vagyis a címmódosítás csak elektronikus adatátvétel útján a KCR rendszerből lehetséges. Ennek értelmében 2015. január 1-e után, a földhivatalok nem módosíthatják az ingatlanok címét, akkor sem, ha azt a tulajdonos kéri.

7.
Mi történik akkor, ha egy ingatlan címe megváltozik?


Az ingatlan adataiban hatósági határozattal, a település közigazgatási, illetve belterületi határainak módosításával kapcsolatban bekövetkezett változások átvezetése iránt az erről szóló döntést hozó szerv keresi meg az ingatlanügyi hatóságot [1997. évi CXLI. 27. § (6) bek.; 2014. évi XCIII. tv. 14. § c) pont]. Ez azt jelenti, hogy ha például az utca neve megváltozik, nem az ott élő lakosoknak kell gondoskodnia a földhivatali cím módosításáról, hanem a névmódosításról döntő önkormányzat intézkedik az ingatlan-nyilvántartási változás rögzítéséről. A változást ebben az esetben is az illetékes jegyző jogosult rögzíteni a KCR-ben.

8.
Milyen szabályok alapján történik az épületfeltüntetés, telekalakítás?


Ha nem a közterület elnevezése változott, hanem például új telket alakítottak ki, a KCR-ben történő módosításra úgy kerül sor, hogy a földmérő vállalkozó feladata a változási munkarészek készítése során a KCR rendelet szerinti címkoordináta meghatározása és a digitális térképen integrálható módon történő szerepeltetése a változási vázrajzon és a változási állományban.

Amennyiben a földmérő a generalizált címkoordinátákat kapott az adatszolgáltatás során, azokat a munkarész elkészítésénél a helyszíni adatok felhasználásával pontosítania kell. Korábbi mérések által meghatározott címkoordinátát megváltoztatni már nem szabad, csak akkor, ha időközben a bejárat áthelyezésre került.

A földmérő a helyszíni mérései alapján meghatározza a telek, valamint a telken levő épületek, építmények és pincék címkoordinátáit. A címkoordináták csak méter élességgel kerülnek meghatározásra, úgy hogy a címkoordináta az adott telekbe, épületbe, illetve pincébe essen. A földmérő által meghatározott új címkoordinátáról a földhivatal a jegyzőt az ingatlan-nyilvántartási bejegyző határozattal, a mellékletét képező KCR adatlap, valamint a változási vázrajz megküldésével értesíti.

A jegyző a földhivatal által megküldött címkoordináták alapján elvégzi a címképzést, valamint az adatok feltöltését a KCR-be. A változások ezt követően automatikus adatátvétel útján kerülnek a földhivatali adatbázisokba.

A feltöltést követően a földhivatal az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisba címadatátvétel útján bekerülő címadatok tartalmát nem változtathatja meg, az olvashatóság érdekében kizárólag az abból kiállított másolaton megjelenő címelemek elhelyezését módosíthatja hivatalból.

9.
A földhivatal nem minden változásról tájékoztatja jegyzőt


Az előbbiekben ismertetett eljárást nem minden esetben folytatják le, ugyanis nem kell minden, a 25/2013. (IV.16.) VM rendelet 4. §-a szerinti vázrajz készítése esetén, címkoordinátát képezni. A címképző szerv (vagyis a jegyző) ugyanis csak az alábbi esetekben kap tájékoztatást a földhivataltól – a címkoordinátákat és az ingatlan-nyilvántartási azonosító kódot is tartalmazó határozat megküldésével –:
a) a telekalakítás ( ideértve a kisajátítási eljárásban történt változást is),
b) az épület feltüntetése és törlése,
c) az épület önálló ingatlanná alakítása,
d) a társas- és szövetkezeti házalapítás, ezzel kapcsolatos módosítás és megszüntetés [1997. évi CXLI. 25/B. § (1) bek.; 2014. évi XCIII. tv. 12. § (1) bek.].

Ki kell emelnünk, hogy a 25/2013. (IV.16.) VM rendelet szerinti önálló épület nem azonos az egyéb önálló ingatlannal. Az e rendelkezés szerinti önálló épület független építményszerkezetekkel, valamint vezetékrendszerrel és berendezésekkel megvalósított, más építményhez, épülethez legfeljebb tűzfalakkal csatlakozó épületet jelent [25/2013. (IV.16.) VM rend. 11. § (10) bek.; ? ].

10.
Milyen feladatai vannak az ingatlantulajdonosnak?


2015. január 1-e után az ingatlan tulajdonosa lényegében már nem kérheti a földhivataltól az ingatlanra vonatkozóan a cím megváltoztatását. A földhivataloknak az ilyen irányú kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítaniuk.

A tulajdoni lapokon az ingatlan címeként már a KCR-ben szereplő címek vannak feltüntetve, a térképi címek – utcanév, házszám – átírása nem automatizálható, azok csak később válnak egyezővé.

11.
A tulajdonosok, egyéb jogosultak címei is a KCR alapján módosulnak a tulajdoni lapon?

A tulajdoni lapon a tulajdonosok, illetve egyéb jogosultak címei továbbra is az érintettek bejelentésén alapulnak. A tulajdonosok, illetve a jogosultak címei nem tévesztendők össze az ingatlan címével, ugyanis az ingatlan címét a tulajdoni lap I. része tartalmazza, míg a tulajdonosok, illetve egyéb jogosultak címe a tulajdoni lap II. és III. részén szerepel az érintettek adataiként.

12.
Ki kérhet adatokat a KCR-ből?


A központi címregiszterben nyilvántartott cím kizárólag a KEK KH és földhivatalok (az ingatlan-nyilvántartás központi, területi és helyi szervei mint címadatot tartalmazó állami és önkormányzati nyilvántartást vezető szervek) számára továbbítható. Az adatátadás automatikus adatátvétellel történik. Az állampolgárok közvetlenül nem kérhetnek adatokat a KCR-ből [345/2014. (XII.23.) Korm. rend. 6. § (1) bek.; 1997. évi CXLI. 5. § (3a) bek.; 2014. évi XCIII. tv. 11. §].

Az információs önrendelkezési jogról és az információs szabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény alapján a közérdekű adat megismerését a közfeladatot ellátó szervnek lehetővé kell tennie erre irányuló igény alapján bárki számára. A KCR-ben tárolt címadatok közérdekű adatnak minősülnek, megismerésükre azonban nem közvetlenül a KCR-ből, hanem a KCR adatait automatikusan felhasználó személyiadat- és lakcímnyilvántartásból, illetve az ingatlan-nyilvántartásból lesz lehetőség.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az állampolgár vagy a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból, vagy a földhivatal által vezetett ingatlan-nyilvántartásból kér az ingatlanra vonatkozó címadatot. Az ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lap, illetve térkép tartalmát bárki megismerheti, arról feljegyzést készíthet, továbbá hiteles másolatot vagy tanúsítvány kiadását kérheti.

13.
Mit jelent a tulajdoni lapon feltüntetett „felülvizsgálat alatt” megjegyzés?


A tulajdoni lapon található „felülvizsgálat alatt” megjegyzés jelentése itt elolvasható.