A vízügyi hatóság mint szakhatóság a földhivatal eljárásaiban

Utolsó frissítés: 2014. március 10. hétfő, 11:49

Közzétéve: 2014. március 10. hétfő, 11:49

Szerző: Dr. Jámbor Attila

A földhivatal eljárásában szakhatóságként megjelenő területi vízügyi hatóság feladatköre már 2014. januárjában megjelent a 338/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletben, azonban nem pontosan. A Kormány a jelenlegi előírásokat 2014. február 25-i hatállyal léptette életbe.

Magyar Közlöny: 2014. évi 26. szám
Érintett jogszabály:
338/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet
Módosította: 42/2014. (II. 24.) Korm. rendelet
Hatályos: 2014. február 25.

Ha a földrészlet az ingatlan-nyilvántartás szerint országos jelentőségű védett természeti területen vagy Natura 2000 területen van már 2014. január 1-jétől a vízügyi hatóság mint szakhatóság bevonására volt szükség a földhivatal termőföld végleges és időleges más célú hasznosítására vonatkozó engedélyezési eljárásban, valamint az ingatlanügyi hatóság által lefolytatott újrahasznosítási eljárásban.

A szakkérdés az volt, hogy a hasznosítás a folyó parti sávjában, vízvédelmi területen a felszín alatti vizek és az ivóvízbázisok állapotának védelmére vonatkozó szabályoknak, a vízgazdálkodási feladatok ellátására, a vizek kártételeinek elhárítására, valamint az árvíz és a jég levonulására vonatkozó feltételeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. A jogszabály szakhatóság megnevezéseként az első fokon eljáró vízügyi, illetve vízvédelmi hatóságot, továbbá egy másik pontban a területi vízügyi hatóságot is használta.

A földhivatal eljárásaiban közreműködő szakhatóságok elnevezése és hatásköre is módosult. Az ingatlanügyi hatóság által lefolytatott újrahasznosítási eljárásban, a földhivatal termőföld végleges más célú hasznosítására vonatkozó engedélyezési eljárásban és a földhivatal termőföld időleges más célú hasznosítására vonatkozó engedélyezési eljárásban 2014. február 25. napjától a vízügyi hatóság annak elbírálása kérdésében minősül szakhatóságnak, hogy az újrahasznosítás, illetve az időleges vagy végleges más célú hasznosítás megfelel-e az ivóvízbázis védelmére vonatkozó jogszabályi követelményeknek, valamint a vizek lefolyására, az árvíz és a jég levonulására vonatkozó követelményeknek.

Fontos, hogy a vízügyi hatóság azon ingatlanok tekintetében lehet szakhatóság – a természetvédelmi hatóság hatáskörébe tartozó országos jelentőségű védett természeti terület vagy Natura 2000 terület helyett –, amely földrészletre a vízgazdálkodásról szóló 1995. LVII. törvény (Vgtv.) 27. §-ában meghatározott alábbi jog, jogi jelleg közül valamelyik fel van jegyezve az ingatlan-nyilvántartásban:
a) (közcélú vízilétesítmény elhelyezéséhez, működtetéséhez szükséges) vízvezetési és vízhasználati szolgalmi jog,
b) vízkárelhárítási célú tározó jogi jelleg,
c) az ivóvízbázisok, vízkivételi művek védelme érdekében kijelölt védőterületen, védősávban elhelyezkedés ténye,
d) a nagyvízi mederben, illetve a parti sávban való elhelyezkedés ténye [1995. LVII. tv. 27. §, 20. § (1) és (2) bek, 21. §, 25. § (3) bek.].

Az alábbi jogszabályi fogalmakat, és az ehhez kapcsolódó fontosabb előírásokat az Építésijog.hu Előfizetője a honlap Fogalomtárában itt megismerheti: parti sáv, nagyvízi meder.

A fenti követelmények vizsgálta során elsőfokon a területi vízügyi hatóság, másodfokon Országos Vízügyi Hatóság működik közre [338/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. melléklet I. 3a. sor, II. 3a. sor, III. 3a. sor; 42/2014. (II. 24.) Korm. rend. 6. §, 3. melléklet].