Kivéve a gyevi bírót! Avagy a Klotild-palotát érintő beruházás „felmentést kapott” egyes építési előírások alól

Utolsó frissítés: 2016. november 07. hétfő, 17:14

Közzétéve: 2016. november 07. hétfő, 17:14

Szerző: Ráday Mihály

Módosították a Melis Investment Kft. szálloda kialakításával, üzemeltetésének beindításával kapcsolatos beruházásának kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 251/2015. (IX. 8.) Korm. rendeletet. A kiegészítés alapján a beruházó a helyi építési szabályzat több kikötését is figyelmen kívül hagyhatja.


Magyar Közlöny: 2016. évi 165.
Érintett jogszabály: 251/2015. (IX. 8.) Korm. rendelet
Módosító jogszabály: 327/2016. (X. 27.) Korm. rendelet
Hatályos: 2016. október 28.

A 2016. évi 165. számú Magyar Közlönyben jelent meg a Melis Investment Kft. Budapesten megvalósuló beruházásával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 251/2015. (IX. 8.) Korm. rendelet kiegészítése. A 327/2016. (X. 27.) Korm. rendelet a magyarországi „világörökség” részét jelentő, Korb Flóris és Giergl Kálmán által tervezett, 1899-re megépült két egyforma ikerház, az Erzsébet híd pesti hídfőjében álló két Klotild-palota közül a déli épületre vonatkozik. Részlet a Kormány rendeletéből:

„A beruházás és ingatlan esetében az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletet, valamint a hatályos településrendezési eszközöket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az 1. § (1) bekezdése szerinti épület vonatkozásában építési követelményként érvényesíteni kell a következőket:
a) a szintterületi mutató legfeljebb 7
m2/ m2,
b) az épület gerincmagassága nem haladhatja meg a 35,0 métert, amely tekintetében a saroktornyot, kupolát, díszítőelemeket, tetőfelépítményeket, antennát, villámhárítót, kéményt és szellőzőt figyelmen kívül kell hagyni,
c) az építménymagasság nem haladhatja meg a 35 métert,
d) tetőtérben két építményszint építhető, valamint tetősíkban a nyílászárók két sorban elhelyezhetők.”
[251/2015. (IX. 8.) Korm. rend. 4/A. §; 327/2016. (X. 27.) Korm. rend. 1. §].

Ma az V. kerületben a megengedett legnagyobb szintterületi mutató: 5,5 m2/ m2 (meghatározott feltételek teljesítése esetében 6,0 m2/ m2), a legnagyobb párkánymagasság: 30 m. A helyi jogszabály alapján csak akkor lehet ennél több, ha eleve meghaladják a korábban már megépült ház adatai az új építésre vonatkozó irányszámokat (lásd: 29/2004. (VI. 04) önkormányzati rendelet és mellékletei). Ha pedig már eleve magasabb házról van szó, mint ami ma megengedhető lenne, minek hozzá kormányrendelet?

Azt pedig, hogy hogyan nézhet ki egy tetősíkban újonnan elhelyezett új (kettős) ablaksor, a megfelelő engedélyezési eljárásnak (tervtanács, a városképért felelős polgármester véleménye, műemlékes hozzájárulás) kellene jóváhagynia. A rendeletben megfogalmazott további két adat, a 35 méteres gerincmagasság és az ugyancsak 35 méteres párkánymagasság elég furcsa adatok így együtt, mintha a kettő egymásnak ellentmondana… Nehéz lenne most utánamérni. Ezek a befektető adatai, alighanem.

A dolog lényege azonban egyrészt az, hogy a budapesti és a kerületi szabályozás is meghatározza, milyen lehet ezen a helyen egy épület terve, s ezt – tulajdonképpen – nem írhatja felül kormányrendelet, legfeljebb „csak” az országos szabályozás számait.

Másrészt pedig az feltűnő, hogy a normális ügyintézés keretei közül kiragadják ezt az épületet (is) egy kormányrendelettel, mint a Dagály környezetét, a Várat, vagy éppen a Városligetet.

Ez utóbbiakkal sem lehet egyetérteni – természetesen –, s azzal sem, hogy egy magánberuházás esetében is ugyanezt a megoldást alkalmazzák egy, a „világörökség” részét jelentő együttes egyedileg is védett műemlék ingatlanára vonatkozóan!

Félő, hogy innen nincs megállás. Nincs szükség többé helyi önkormányzati, vagy országos és nemzetközi műemlékvédelmi jogra, szabályozásra, ha az összes építési ügyet illetően megtörténhet hasonló.

Véleményem szerint mindenkire vonatkoznak a természet, és az épített környezet, az örökség védelmét szolgáló, avagy az ország, avagy a település karakterét figyelembe vevő, megfelelő fejlesztésére vonatkozó előírások, „kivéve a gyevi bírót!” – ahogy Mátyás, az igazságos mondaná….