Szélerőművek építésének korlátozása az OTÉK-ban

Szerző: Baksa Lajos Baksa Lajos

Utolsó frissítés: 2016. november 04. péntek, 19:00

Közzétéve: 2016. november 04. péntek, 19:00

A különböző kormányzati támogatásoknak is köszönhetően az utóbbi években erősen megugrott a megújuló energiaforrások igénybevétele, nemcsak Európában, hanem hazánkban is. A szélerőművek építése szintén kiugróan megnőtt Európában, azonban ezt a fejlődést a hálózati és energiatárolási kapacitások, illetve ezek fejlesztése nem követték. Ez mára érzékelhető problémákat okozott az energiaszektorban, amire a szélerőművek építését és kapacitását szabályozó jogszabályok születtek az Európai Unió országaiban. E tekintetben tehát várható volt, hogy az európai intézkedésekhez igazodóan a Magyar Kormány is lépéseket tesz a kérdésben, mely a szélerőművekre vonatkozó szabályok módosításáról szóló 277/2016. (IX. 15.) Korm. rendeletben öltött testet. A jogszabály egyebek mellett módosította az OTÉK rendelkezéseit.


Magyar Közlöny: 2016. évi 138. szám
Érintett jogszabály: 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet
Módosító jogszabály: 277/2016. (IX. 15.) Korm. rendelet
Hatályos: 2016. szeptember 23.

1.
Beépítésre szánt területen új szélerőmű már nem építhető


Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) rendelkezései értelmében a települések igazgatási területét, építési szempontból, beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területbe kell sorolni, melyeken belül különböző területfelhasználási egységek kerülhetnek kijelölésre. A 277/2016. (IX. 15.) Korm. rendelet értelmében a települések beépítésre szánt területbe sorolt területein, illetve a beépítésre szánt terület határától számított 12000 m-es (12 km) távolságon belül szélerőmű, szélerőmű park a jövőben nem helyezhető el. Kivitelt ez alól csak a háztartási kiserőműnek számító szélerőművek képeznek, azok elhelyezése továbbra is lehetséges az OTÉK módosított előírása szerint.

A Kormány a beépítésre nem szánt területek tekintetében is korlátozást léptetett hatályba, mivel a továbbiakban csak a mezőgazdasági, valamint a különleges beépítésre nem szánt területek közül a kutatás-fejlesztés, a megújuló energiaforrások hasznosításának céljára szolgáló területen (területfelhasználási egységeken) helyezhető el szélerőmű, vagy szélerőmű park. A háztartási méretű kiserőműnek számító szélerőművek ez esetben is kivételt képeznek a szabály alól [277/2016. (IX. 15.) Korm. rend. 1. §, 2. § és 3. §; 253/1997. (XII. 20.) Korm. rend. 10. § (4) bek., 25/A. § (1) bek., 30/B. § (2) bek. c) pont, 32. § (1) bek. 5) pont].

2.
Katonai radarok és repülőterek közelében a meglévő szélerőművek sem fejleszthetőek


Az OTÉK módosítás után a Magyar Honvédség által üzemeltetett radaroktól számított 40 km, valamint a katonai repülőterektől számított 15 km-en belül új szélerőmű, vagy szélerőmű park nem helyezhető el. A jogszabály szerint azonban a meghatározott körzetben nem csak az új szélerőművek, szélerőmű parkok kiépítése tilos mostantól, hanem a meglévő szélerőművek építménymagassága sem növelhető, illetve a meglévő szélerőmű parkok sem bővíthetők. E területeken kívül azonban lehetőség van új szélerőmű vagy szélerőmű park létesítésére és a meglévő szélerőművek építménymagassága is növelhető, valamint a szélerőmű parkok bővíthetők, de csak kizárólag akkor, ha igazolható, hogy a tervezett szélerőmű vagy szélerőmű park létesítése és működése honvédelmi és katonai képességcsökkenést nem okoz.

A fentiek szerint tehát a katonai radarok és repülőterek, mint önálló létesítmények köré, kvázi védőtávolságot állapít meg az OTÉK új rendelkezése, ahol sem új szélerőmű, illetve szélerőmű park sem létesíthető, de a meglévőek sem magasíthatóak, bővíthetőek.  A védőtávolságot a településrendezési eszközökben is ki kell jelölni, a honvédelmi miniszter adatszolgáltatási alapján. A védőtávolságon kívül ez a korlátozás feloldható, ha a szélerőmű vagy szélerőmű park létesítése és működése honvédelmi és katonai képességcsökkenést nem okoz, de figyelembe kell venni az OTÉK 25/A. (1) bekezdését is, mely azt jelenti, hogy új szélerőmű csak akkor tervezhető egyáltalán, ha a katonai objektum védőtávolságán túl, mezőgazdasági, vagy a kutatás-fejlesztés, a megújuló energiaforrások hasznosításának céljára szolgáló területen történne a kiépítés.

Ezen felül meg kell említenünk, hogy a meghatározott védőtávolságon kívül telepítendő szélerőművek esetében nincs meghatározva, hogy mely az a maximális távolság, mely során a katona szempontokat figyelembe kell venni, így a jogszabály ezt a vizsgálandó szempontot gyakorlatilag generálisan előírja minden telepítendő szélerőmű, vagy park esetében, sőt a meglévőek fejlesztésénél is.

Érdekesség, hogy az OTÉK új jogszabályi rendelkezései közé visszakerült az építménymagasság fogalma, melyet a 211/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet 2012. évben megszüntetett, illetve a szélerőművekhez hasonló építmények esetében értelmezhetetlen is volt. Vélhetően a jogszabályalkotó a szélerőművek, mint berendezések egyszerű magassági méretét értette az építménymagassága alatt, mely mostantól szintén korlátozásra került a nevezett esetekben [277/2016. (IX. 15.) Korm. rend. 2. §, 4. §; 253/1997. (XII. 20.) Korm. rend. 25/A. § (2) bek., 38. § (2) bek.].

A Kormány által a szélerőművekkel kapcsolatosan közzétett tájékoztatója a kormany.hu oldalon itt olvasható.

Érdemes tudni, hogy a szélerőmű kapacitás létesítésére irányuló pályázati kiírás feltételeiről, a pályázat minimális tartalmi követelményeiről, valamint a pályázati eljárás szabályairól szóló 33/2009. (VI. 30.) KHEM rendelet is módosult 2016. október 1. napjától.

A T/10095 számú törvénymódosítási javaslathoz készített (kihirdetve: 2016. évi LXXXII. törvény), MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÁMOGATÁSA című Infojegyzet ide kattintva érhető el.

A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény módosításáról szóló T/11901 számú törvényjavaslat is érinti a szélerőműveket. A Köztársasági elnök megfontolásra visszaküldő levelét itt elolvashatja.