19. Szakmagyakorlási tevékenységek összeférhetetlenségi szabályai (2014. január 1.)

Szerző: Dr. Jámbor Attila Dr. Jámbor Attila

Utolsó frissítés: 2014. február 14. péntek, 13:03

Közzétéve: 2014. február 07. péntek, 08:07

A Szakmagyakorlási rendelet (266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet) által bevezetett változásokhoz kapcsolódóan átalakult az összeférhetetlen tevékenység végzésének jogkövetkezménye is, így például már nem az építésfelügyeleti hatóság bírságol e miatt. A szakmagyakorlási tevékenységek összeférhetetlenségi szabályaiban bekövetkezett változások áttekinthetősége érdekében táblázatos formában is összehasonlítottuk a 2014. január 1-je előtti és utáni előírásokat. A tervezőre vonatkozó szabályok nem változtak (kivéve a településrendezési tervezői tevékenységet), a beruházáslebonyolító kötelezettségei eltűntek a jogszabályból, a műszaki ellenőr és a felelős műszaki vezető pedig részben új szabályokkal ismerkedhet. Az energetikai tanúsító esetében változatlanul nincs összeférhetetlenségi előírás.


Magyar Közlöny: 2013. évi 119. szám
Érintett jogszabály: 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet, 104/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet, 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet, 238/2005. (X. 25.) Korm. rendelet
Új jogszabály:
266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet
Hatályos:
2014. január 1.

1.
A szakmagyakorlási tevékenységek összeférhetetlenségi szabályai

Az összeférhetetlenségi szabályok részletes ismertetőjét táblázatos formában itt olvashatja el.

2.
Az összeférhetetlenségi szabályok megsértésének jogkövetkezménye: a kamara titkára bírságolhat

2013. december 31. napjáig az összeférhetetlenségi szabályok megsértése esetén az építésfelügyeleti bírság összegét az alábbiak szerint számították ki:
a) az építési műszaki ellenőr és a felelős műszaki vezető esetében, fővállalkozási szerződéshez kapcsolódóan: 100.000 Ft + a számított építményérték 20 millió forintot meghaladó részének 0,5 százaléka, de legfeljebb 300.000 Ft;
b) felelős műszaki vezető esetében, alvállalkozási szerződéshez kapcsolódóan: 100.000 Ft + a számított építményérték 20 millió forintot meghaladó részének 0,1 százaléka, de legfeljebb 300.000 Ft (alvállalkozói szerződések tekintetében az építési műszaki ellenőr azért nem volt szankcionálva, mert az ő tevékenysége a megrendelő (építtető) és a fővállalkozó közötti jogviszonyban jelenik meg) (lásd: 238/2005. (X. 25.) Korm. rend. 1. melléklet I. táblázat 6. és 12. sora, és II. táblázat 6. sora) [266/2013. (VII. 11.) Korm. rend. 55. § bc) pont].

2014. január 1. napjától az összeférhetetlen tevékenységet végzőkkel szemben már nem az építésfelügyeleti hatóság jár el. Az építésfelügyeleti hatóság jelenleg már kizárólag eljárást kezdeményez a névjegyzéket vezető szervnél, ha építési-műszaki ellenőrre vagy felelős műszaki vezetőre vonatkozó összeférhetetlenséget észlel [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 66. § (3) bek.]. Az építésfelügyeleti hatóság a megkeresésében megadja a számított építményértéket is, amely fontos eleme lesz a kamarai döntésnek.

A területi kamara titkára az építésfelügyeleti hatóság számított építményértéket tartalmazó megkeresése alapján bírságolja meg a felelős műszaki vezetőt és az építési műszaki ellenőrt. Az összeférhetetlenségi szabályok megsértése miatti bírság minimális mértéke 100.000 forint. A ténylegesen fizetendő bírság úgy jön ki, hogy a 100.000 forinthoz hozzáadják a számított építményérték 20 millió forintot meghaladó részének 0,5%-át. A két összeg alapján a fizetendő bírság maximális mértéke 300.000 forint lehet[266/2013. (VII. 11.) Korm. rend. 44. § (2) bek.].

A területi kamara titkára által kiszabható bírság összege annyiban tér el a korábbi építésfelügyeleti bírságtól, hogy nincs megkülönböztetve az alvállalkozó és a fővállalkozó felelős műszaki vezetőjével szembeni jogkövetkezmény mértéke.