A közbeszerzési törvény 2013. júniusi módosítása

Utolsó frissítés: 2013. augusztus 31. szombat, 08:51

Közzétéve: 2013. július 16. kedd, 14:16

Szerző: Dr. Jámbor Attila


Érintett jogszabály: 2011. évi CVIII. törvény
Módosította: 2013. évi CXVI. törvény
Hatályos: 2013. június 30., 2013. július 1., 2013. november 1.

A 2013. évi CXVI. törvény jelentősen módosította a közbeszerzési eljárások szabályait. A jogalkotó célja a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (Kbt.) módosításával az volt, hogy a közbeszerzési eljárások gyorsítsa és egyszerűsítése. Az módosításra részben az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatával összhangban történő felülvizsgálata, és az uniós joggal való nagyobb összhang megteremtése érdekében került sor. A Kbt. jelenleg hatályos szövege figyelmet fordít az Európai Unióban jelenleg tartó közbeszerzési reformfolyamat fejleményeire is. A változásokat a jobb áttekinthetőség érdekében táblázatos formában közöljük.

A Kbt. korábbi rendelkezései

Módosítások

Alapelvek

Az Európai Unióban letelepedett gazdasági szereplők és a közösségi áruk számára nemzeti elbánást kell nyújtani a közbeszerzési eljárásban. Az Európai Unión kívül letelepedett gazdasági szereplők és a nem közösségi áruk számára nemzeti elbánást a közbeszerzési eljárásban Magyarországnak és az Európai Uniónak a közbeszerzések terén fennálló nemzetközi kötelezettségeivel összhangban kell nyújtani.

Az Európai Unióban letelepedett gazdasági szereplők és a közösségi származású áruk számára nemzeti elbánást kell nyújtani a közbeszerzési eljárásban. Az Európai Unión kívül letelepedett gazdasági szereplők és a nem közösségi származású áruk számára nemzeti elbánást a közbeszerzési eljárásban Magyarországnak és az Európai Uniónak a közbeszerzések terén fennálló nemzetközi kötelezettségeivel összhangban kell nyújtani.

A közbeszerzésekben nyújtandó nemzeti elbánás szempontjából az áru vámjogi státusza helyett annak származására utal, ezáltal összhangba kerül a Kbt. 75. § (2) bekezdése szerinti és a 289/2011 (XII. 22.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdésében szereplő kizárási lehetőséggel.

Kivételek

A Kbt-t nem kell alkalmazni, ha a szolgáltatási koncesszió az autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállításról vagy villamossal végzett helyi közforgalmú vasúti szolgáltatás esetén a vasúti közlekedésről szóló törvények hatálya alá tartozik, azzal, hogy az e törvények szerinti eljárásról az ajánlatkérőnek a Közbeszerzési Hatóságot haladéktalanul írásban tájékoztatnia kell;

A Kbt.-t nem kell alkalmazni a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvény szerinti közúti és vasúti személyszállítási közszolgáltatásra vonatkozó szerződés megkötésére, az autóbusszal vagy villamossal végzett személyszállítási közszolgáltatás esetében azonban kizárólag abban az esetben, amennyiben a szerződés szolgáltatási koncessziónak minősül; a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvény szerinti pályázati eljárásról az ajánlatkérőnek a Közbeszerzési Hatóságot három napon belül írásban tájékoztatnia kell;

A módosítás pontosítja a Kbt. kivételi körét azáltal, hogy a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvény hatálya alá tartozó vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatásokra alapvetően a külön törvény szabályait rendeli alkalmazni, az autóbusszal vagy villamossal végzett személyszállítási közszolgáltatás esetében azonban – amennyiben az nem a közbeszerzési törvény szerinti szolgáltatási koncessziónak minősül – a közbeszerzési törvény szerint kell eljárni.

Egybeszámítás

Az építési beruházás becsült értéke megállapításakor a teljes beruházásért járó ellenértéket kell figyelembe venni.

Az építési beruházás becsült értéke megállapításakor a teljes beruházásért járó ellenértéket kell figyelembe venni. Annak megítéléséhez, hogy mit kell egy építési beruházásnak tekinteni, a gazdasági és egyben műszaki funkció egységét kell döntő szempontként figyelembe venni.

 

Az ajánlatkérőnek egybe kell számítania azon hasonló áruk beszerzésére, vagy szolgáltatások megrendelésére irányuló szerződések értékét, amelyekkel kapcsolatban a beszerzési igény egy időben merül fel, valamint ugyanazon építési beruházás megvalósítására irányuló szerződések értékét.

Amennyiben egy építési beruházás, vagy szolgáltatás-megrendelés, vagy hasonló áruk beszerzésére irányuló közbeszerzés részekre bontva, több szerződés útján valósul meg, a becsült érték meghatározásához az összes rész értékét kell figyelembe venni.

 

Az egybeszámítás szabályai egyszerűsödnek, ugyanis a módosítás megszünteti a beszerzési igények egy időben való felmerülésének előírását.Ez esetben nem kell vizsgálni a közbeszerzési tervet az egybeszámítás szempontjából.

A továbbiakban az adott beszerzések egységének megítéléséhez a műszaki-gazdasági funkcionális egység lesz az irányadó szempont(építési beruházásoknál a jelenlegi törvény ezt már lehetővé teszi). Áru és szolgáltatás megrendelések esetén a funkcionális egység első sorban abban érhető tetten, hogy azok egyetlen cél megvalósítását szolgálják és emellett tartalmilag is hasonlóak vagy funkciójuk betöltésére együttesen alkalmasak.

Központosított közbeszerzés

A Kormány a közbeszerzések központosított eljárás keretében történő lefolytatását rendelheti el az általa irányított vagy felügyelt költségvetési szervek, alapított közalapítványok, valamint az állami tulajdonú gazdálkodó szervezetek vonatkozásában, meghatározva annak személyi és tárgyi hatályát, az ajánlatkérésre feljogosított szervezetet (központi beszerző szerv), valamint az eljáráshoz való csatlakozás lehetőségét.

A Kormány a közbeszerzések központosított eljárás keretében történő lefolytatását rendelheti el az általa irányított vagy felügyelt költségvetési szervek, alapított közalapítványok, valamint az állami tulajdonú gazdálkodó szervezetek vonatkozásában, meghatározva annak személyi és tárgyi hatályát, az ajánlatkérésre feljogosított szervezetet (központi beszerző szerv), valamint az eljáráshoz való csatlakozás lehetőségét. Jogszabály vagy a támogató szervezet az államháztartásról szóló törvény szerinti költségvetési támogatás nyújtását a központosított eljáráshoz való csatlakozás feltételéhez kötheti.

Ez alapján lehetőség nyílik arra, hogy az uniós források felhasználása során a beszerzések felgyorsítása érdekében – amennyiben az adott beszerzési tárgy ezt lehetővé teszi – támogatói döntés (pályázati felhívás, támogatási szerződés) vagy a támogatások felhasználására vonatkozó jogszabályi előírás alapján a központosított közbeszerzés rendszerében történjen a beszerzés.

Részajánlat-tétel

Amennyiben a beszerzés tárgyának természetéből adódóan részajánlat-tételi lehetőség biztosítható, az ajánlatkérő a felhívásban köteleslehetővé tenni a közbeszerzés egy részére történő ajánlattételt.

A módosítás szerint ajánlatkérő nem köteles lehetővé tenni az egy részre történő ajánlattételt, hanem azt lehetővé teheti.

Sok problémát okozott eddig, hogy egyébként azonos projektek, beruházások esetében vizsgálni kellett és indokolni, hogy miért nem biztosított ajánlatkérő részajánlat-tételi lehetőséget. Különösen igaz volt ez az egyes Európai Uniós források felhasználását ellenőrző szerveknél, ahol a Kbt. kógens rendelkezéseire tekintettel külön figyelmet fordítottak ennek betartására a közbeszerzési eljárás szabályossági ellenőrzése során.

Dokumentumok közzététele a honlapon

Kbt. 31. §-a szerint az ajánlatkérő a honlapján köteles közzétenni a közbeszerzési tervet, a megkötött szerződéseket, az előzetes vitarendezéssel kapcsolatos adatokat, a jogorvoslati eljárással kapcsolatos adatokat, a szerződés teljesítésére vonatkozó meghatározott adatokat és az éves statisztikai összegezést.

A Közbeszerzési Hatóság létrehozza a Közbeszerzési Adatbázist. A Közbeszerzési Adatbázisban kell közzétenni azokat az adatokat, amelyeket eddig az ajánlatkérők honlapjára kellett feltölteni.

A fenti nyilvántartásokat adatszolgáltatást továbbra is teljesíteni kell az ajánlatkérőknek, azonban a jövőben nem „házon belül kell postázni”, hanem a Hatóságnak kell megküldeni, és ő gondoskodik azok megjelentetéséről. Alapvetően a legtöbb ajánlatkérőnek a szerződései nagy részét és a közbeszerzési adatokat így is úgy is meg kell jelentetnie a saját honlapján a közérdek tájékoztatása miatt.

Dokumentáció elektronikus közzététele

Nyílt eljárásban az ajánlattételi határidő öt nappal lerövidíthető, amennyiben ajánlatkérő a dokumentációt térítésmentesen és teljes terjedelemben elektronikus úton hozzáférhetővé teszi.

A Hatóság biztosítja elektronikus felület rendelkezésre állását ajánlatkérő számára a dokumentáció ingyenes elektronikus közzététele érdekében, amelynek révén ajánlatkérő élhet a határidő-rövidítési lehetőséggel.

Ugyanaz a „könnyítés”, mint a honlapos közzétételnél, így a központi felületen lehet közzétenni elektronikusan a dokumentációt, amivel lerövidíthető az ajánlattételi határidő.

Dokumentációhoz való hozzáférés

A dokumentáció ellenértékét az annak előállításával és az ajánlattevők részére történő rendelkezésre bocsátásával kapcsolatban a közbeszerzési eljárásra tekintettel felmerült költséget alapul véve kell megállapítani.

 A dokumentáció, valamint annak ellenértéke tíz napon belül visszajár, ha az ajánlatkérő visszavonja a felhívást, az eljárás meghatározott okok miatti eredménytelensége estén, ha az ajánlatkérő az eljárás eredményét az ajánlati kötöttség ideje alatt nem közli az ajánlattevőkkel vagy az ajánlattételi felhívást az ajánlattételi felhívás megküldése időpontjaként megjelölt határidőig nem küldi meg a részvételre jelentkezőknek.

A dokumentációt bármely érdekelt gazdasági szereplő térítésmentesen átveheti (elérheti). A dokumentáció ellenértékét kizárólag a nyertes ajánlattevő köteles az ajánlatkérő által meghatározott feltételek szerint megfizetni.

Amennyiben ajánlatkérő nem ingyenesen teszi hozzáférhetővé valamely eljárás dokumentációját, annak ellenértéke a jövőben csak a nyertes ajánlattevővel fizettethető meg. A többi ajánlattevő ebből kifolyólag díjmentesen juthat hozzá az adott közbeszerzési eljárás dokumentációjához.

Igénybe venni kívánt alvállalkozókról és a teljesítésben való részvételük arányáról szóló nyilatkozat

Két szakaszból álló eljárásban az alvállalkozókkal kapcsolatos nyilatkozatot a részvételi szakaszban kell benyújtani, és ezen ajánlattevő az ajánlattételi szakaszban sem változtathat.

Az alvállalkozók igénybevételével kapcsolatos nyilatkozat a több szakaszból álló eljárások ajánlattételi szakaszában módosítható. A módosítás azonban nem érintheti az alkalmasság igazolására benyújtott nyilatkozatok tartalmát.

Megkönnyíti az alvállalkozók cseréjét, ez azonban egyidejűleg plusz feladatot jelent az eljárások során, mivel egy ilyen változtatást, és annak jogalapját vizsgálni kell. Azonban ésszerűsíti az eljárást, hiszen egy hosszú ideig elhúzódó pl. két szakaszos közbeszerzés esetében lehetőséget biztosít az ajánlattevőknek, hogy „aktualizálják” a teljesítésben közreműködőket. 

Kiegészítő tájékoztatás nyújtása

Ha a kiegészítő tájékoztatás iránti kérelmet a válaszadási határidőt megelőző negyedik napnál később nyújtották be, akkor a tájékoztatást csak akkor kell megadni, ha annak elkészítése még az ajánlattételi határidő letelte előtt lehetséges.

Ha a kiegészítő tájékoztatás iránti kérelmet a válaszadási határidőt megelőző negyedik napnál később nyújtották be, akkor a tájékoztatást az ajánlatkérőnek nem kötelező megadnia. Megmarad az ajánlattételi határidő meghosszabbításának lehetősége a válaszadás érdekében.

Nemzeti eljárásban ajánlatkérőnek a kiegészítő tájékoztatást az ajánlattételi határidő lejárta előtt ésszerű időn belül kell megadnia.

A módosítás ezt a szabályt kiegészíti az ajánlattételi határidő meghosszabbításának lehetőségével, amennyiben nem áll rendelkezésre elegendő idő a válaszadásra.

Különösebb kihatása elméletileg nem lesz, hiszen ahogy eddig is, úgy ezután is ajánlatkérőre lesz bízva, hogy akar-e válaszolni, avagy sem. A módosítás csak egyértelműsíti ezt a helyzetet, míg nemzeti eljárásrendben további mérlegelési lehetőséget biztosít ajánlatkérő számára, hogy adott esetben az ajánlattételi határidőt meghosszabbítsa.

Ajánlat formai követelménye

Az ajánlatot írásban és zártan a megadott címre közvetlenül vagy postai úton kell benyújtani.

Ajánlatkérőnek nem kötelező előírnia papír alapú ajánlat benyújtását, de amennyiben mégis előírja, egy papír alapú példányt kérhet. Valamint ajánlatkérő előírhatja elektronikus másolati példányok benyújtását.

Környezetvédelmi szempontból fontos módosítás, a jövőben egy papír alapú példány benyújtása kérhető, de elektronikusan másolati példányok benyújtása is előírható.

Fedezet és becsült érték ismertetése

Ajánlatkérő az ajánlatok felbontása előtt közvetlenül ismerteti a szerződés teljesítéséhez rendelkezésre álló fedezetet.

Ajánlatkérő az ajánlatok felbontása előtt közvetlenül ismerteti a szerződés teljesítéséhez rendelkezésre álló fedezet mellett a becsült értéket is.

Hiánypótlás

A hiánypótlás keretében nem lehet új gazdasági szereplőt bevonni az eljárásba.

A módosítás hatályon kívül helyezi ezt a szabályt. Rugalmasabbá válnak a hiánypótlás szabályai.

Az ajánlatkérő köteles újabb hiánypótlást elrendelni, ha a korábbi hiánypótlási felhívásban nem szereplő hiányt észlelt.

Ajánlatkérő nem köteles újabb hiánypótlást elrendelni, ha arra az újonnan bevont gazdasági szereplő tekintetében lenne szükséges, és ha a felhívásban kikötötte, hogy ilyen esetben nem rendel el újabb hiánypótlást. Az önkéntes hiánypótlás lehetőségét fenntartja a tervezet.

Az első módosítás gyakorlati szempontból kiemelkedően fontos lehet, hiszen sok eljárás esetében emiatt kerültek kizárásra ajánlattevők. Hasonlóan az alvállalkozók „cseréjéhez”, ez is nagyban segíti az ajánlattevőket abban, hogy megfelelő ajánlatot tudjanak tenni.

A második módosítás az ajánlatkérő lehetőségeit bővíti, így abban az esetben, ha új gazdasági szereplőt von be a cég, viszont az valamilyen okból mégsem felel meg nem köteles újabb hiánypótlást elrendelni és az eljárást tovább „húzni”.

Aránytalanul alacsony ár megítélése

A Kbt. az aránytalanul alacsony ár tekintetében meghatározott kritikus eltérés mértékét a rendelkezésre álló fedezet összegéhez viszonyítja.

A módosítás viszonyítási alapként a becsült értéket jelöli meg.

Ésszerű döntés, ugyanis a rendelkezésre álló fedezet nem minden esetben a valós piaci értékeket tükrözi.

Keretmegállapodásos eljárás

A keretmegállapodás legfeljebb négy évre köthető.

A keretmegállapodás legfeljebb négy évre köthető, kivéve a kellően indokolt kivételes eseteket. A hosszabb időtartam nem korlátozhatja indokolatlanul a versenyt.

Tágítja az ajánlatkérők mozgásterét, viszont kockázatos lehet élni vele, mert az indoklás egy olyan újabb támadási alap lehet, amit mindig az adott ügy vonatkozásában kell mérlegelni.

Kivételek

A Kbt. szabályait nem kell alkalmazni az uniós értékhatárt el nem érő hitel és pénzkölcsön igénybevételére.

A Kbt. szabályait nem kell alkalmazni az uniós értékhatárt el nem érő hitel és pénzkölcsön, valamint pénzforgalmi szolgáltatás igénybevételére.

Három ajánlattevő felhívásával induló tárgyalásos közbeszerzési eljárás

Olyan gazdasági szereplőknek kell ajánlati felhívást küldeni, amelyek mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősülnek vagy költségvetési szervek.

Az ajánlattételre felhívni kívánt gazdasági szereplők kiválasztásakor lehetőleg és különösen mikró-, kis vagy középvállalkozások részvételét biztosítva kell eljárni. Tehát nem kötelező kizárólag KKV meghívása.

Tárgyalás tartása kötelező.

Tárgyalás tartása nem kötelező. Ezzel új eljárásfajta kerül bevezetése. Ebben az esetben az ajánlattételi határidő minimális időtartama 15 nap.

Jelentős kihatással lesz ajánlatkérők eddigi gyakorlatára. Gyakran alkalmazott ez az eljárásrend, mivel a jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén, viszonylag gyorsan, és alacsony jogorvoslati kockázattal (nincs hirdetmény, kevés az „ügyfél”) bonyolíthatóak így az eljárások.

Szerződéskötési moratórium

A tíz napos szerződéskötési moratórium időtartamának letelte előtt is megköthető a szerződés

- ha a nyílt eljárásban csak egy ajánlatot nyújtottak be;

- ha a meghívásos, a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás vagy a versenypárbeszéd során csak egy ajánlatot nyújtottak be, és amennyiben az eljárásban volt érvénytelen részvételi jelentkezés vagy sor került kizárásra az erre vonatkozó döntés ellen a jogorvoslat kezdeményezésének határideje az érintettek számára lejárt, vagy a döntést a Közbeszerzési Döntőbizottság jogszerűnek ítélte;

- ha a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást a 94. § (2) bekezdés d) pontja alapján indították;

- a keretmegállapodás alapján történő közbeszerzés esetében, kivéve, ha a közbeszerzés a verseny újranyitásával valósul meg [110. § (4) bekezdés b) pont

A korábbi kivételi körön túl az alábbi esetekben is lehetővé vált a tíz napos moratórium letelte előtt megkötni a szerződést:

- ha a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást a 94. § (2) bekezdés c) pontja, (3) bekezdése, vagy (4) bekezdés b)-d) pontja alapján indították és a 141. § (3) bekezdése szerinti határidőben a Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke nem élt a jogorvoslati eljárás megindításának jogával;

- ha a 122. § (7) bekezdés a) pontja vagy a 122/A. § szerinti eljárásban csak egy ajánlatot nyújtottak be.

Biztosítékok

A teljesítés elmaradásával kapcsolatos igényekre kikötött biztosítékot a szerződéskötéskor, a jótállási igények teljesítésére kikötött biztosítékot a jótállási kötelezettség kezdetének időpontjában, a szavatossági igények teljesítésére kikötött biztosítékot a jótállási időtartam lejártakor vagy amennyiben a szerződésben jótállást nem kötöttek ki, a teljesítés időpontjában kell rendelkezésre bocsátani. Az egyéb biztosítékot - a szerződésben foglalt feltételek szerint - abban az időpontban kell rendelkezésre bocsátani, amelytől kezdve a biztosítékkal biztosított esemény bekövetkezhet, de legkorábban a szerződéskötés időpontjában.

A teljesítés elmaradásával kapcsolatos igényekre kikötött biztosítékot a szerződés hatálybalépésekor, a jótállási és szavatossági igények teljesítésére kikötött biztosítékot a teljesítés időpontjában kell rendelkezésre bocsátani. Az egyéb biztosítékot - a szerződésben foglalt feltételek szerint - abban az időpontban kell rendelkezésre bocsátani, amelytől kezdve a biztosítékkal biztosított esemény bekövetkezhet, de legkorábban a szerződéskötés időpontjában.

A teljesítés elmaradásával kapcsolatos biztosíték a szerződés hatályba lépésekor bocsátandó rendelkezésre, ezáltal megkönnyíti a gyakorlati jogalkalmazást: lehetőség lesz arra, hogy a bank a teljesítési biztosítékot már az aláírt szerződésre tekintettel nyújtsa, a szerződés hatályba lépése ugyanakkor a biztosíték rendelkezésre bocsátásához köthető.

Előleg biztosítása

Előleg biztosítása kötelező építési beruházás esetén, ha a szerződés időtartama a két hónapot meghaladja. Az előleg mértéke a szerződésben foglalt teljes ellenszolgáltatás 5%-ának megfelelő összeg, de legfeljebb 10 millió forint.

A módosítás megemeli az előleg összegét, vagyis az előleg mértéke a szerződésben foglalt teljes ellenszolgáltatás 5%-ának megfelelő összeg, de legfeljebb 68 millió forint.

Közbeszerzési szempontból annyiban jelent változást, hogy a jövőben az uniós értékhatárt elérő szolgáltatás esetében, ha a szerződés időtartama meghaladja a két hónapot, ajánlatkérők nem kötelesek előleget biztosítani. A módosítás csak az építési beruházásoknál teszi kötelezővé, ahol az ajánlattevők számára segítség, hiszen sok építési beruházásnak a töredékét sem éri el a 10 millió forint.

Tartalékkeret

A tartalékkeret maximális keretösszege 5%.

A tartalékkeret maximális keretösszege 10%.

Szerződésmódosítás

Az (1) bekezdés b) pontjának alkalmazásában a szerződésben foglalt eredeti ellenérték 5%-ot meghaladó növekedését minden esetben úgy kell tekinteni, hogy az a szerződés gazdasági egyensúlyát a nyertes ajánlattevő javára megváltoztatja.

Az (1) bekezdés b) pontjának alkalmazásában a szerződésben foglalt - amennyiben a felek a szerződésben tartalékkeretet kötöttek ki, akkor a tartalékkeret nélkül számított - eredeti ellenérték 5%-ot meghaladó növekedését minden esetben úgy kell tekinteni, hogy az a szerződés gazdasági egyensúlyát a nyertes ajánlattevő javára megváltoztatja.