A közmű és az e-közmű fogalmát tartalmazza-e az Építési törvény? Olvasói megoldás a kérdésre.

Utolsó frissítés: 2014. február 14. péntek, 13:01

Közzétéve: 2014. január 26. vasárnap, 15:47

Szerző: Dr. Jámbor Attila


A közmű- és nyomvonal jellegű építmények egységes elektronikus nyilvántartásának létrehozásához kapcsolódóan több jogszabályban is találhatunk rendelkezéseket. A 2010. évi CXVI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvényt, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosította, egyebek mellett az e-közmű bevezetése érdekében. Több fontos fogalom – például a közmű meghatározása – 2014. január 1-jei hatállyal jelenik meg az Építési törvényben (ha megjelenik), részben sajnos az OTÉK szabályaitól eltérően. A nyomvonal jellegű építményre viszont maga az Étv. tartalmaz két egymástól eltérő fogalmat. Jelenleg azonban az sem biztos, hogy egyáltalán léteznek az Építési törvényben ezek a fogalmak. Egy olvasónk valószínűleg megfejtette az Étv. rejtélyét.


Magyar Közlöny:
2010. évi 176. szám, 2011. évi 176. szám
Érintett jogszabály:
1997. évi LXXVIII. törvény
Módosító jogszabály: 2010. évi CXVI. törvény, 2011. évi CLXVI. törvény
Hatályos: 2014. január 1.

1.
Jogszabály-értelmezési problémák. Melyik jogszabálynak lehet hinni?


Mielőtt az új fogalmakról készített tájékoztatót elolvasnák, közölnöm kell, hogy nem vagyok biztos abban, hogy a megfelelő jogszabályi rendelkezéseket tartalmazza a leírás. Az alábbiakban megismerhetik, hogy milyen lépéseken keresztül próbáltam megfelelő összefoglalást készíteni az Építési törvény új fogalmairól.

1. lépés
A 2010. évi CXVI. törvény 2. § (2) bekezdése iktatta be a 1997. évi LXXVIII. törvény 2. §-ába az alábbi fogalmakat eredetileg 2012. január 1-től: Közmű, Közműpótló műtárgy, Nyomvonal jellegű építmény, Egységes közmű és nyomvonal jellegű építmény nyilvántartási rendszer (a továbbiakban: e-közmű), Építésügyi monitoringrendszer.

Legelőször ennek a jogszabálynak a tartalmát olvastam el.

2. lépés
A jogszabály feldolgozása során észleltem, hogy még az új fogalmak hatályba lépése előtt módosult a törvény. A Magyarország 2012. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXVI. törvény 74. §-a így szól: A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló 2010. évi CXVI. törvény 11. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A 2. § (2) bekezdése, a 3. §, a 7. § és a 9. § 2014. január 1-jén lép hatályba."

A költségvetési törvény tehát a fogalmak bevezetését 2012 helyett 2014. január 1-jei időpontra tolta ki. Az egyébként mindig bonyolítja a jogalkalmazást, ha olyan jogszabályban történik meg valamilyen változás, amelynek a címe nem is utal arra, hogy építésügyi előírást tartalmazna.

A 2010. évi CXVI. törvény 2. § (2) bekezdésének szövegét – tekintettel a hatályba lépés új időpontjára – az Építési törvény 2012. december 31-i állapotával hasonlítottam össze.

3. lépés
A Magyar Közlönyben fellelt két jogszabály alapján elővettem a Nemzeti Jogszabálytárat, hogy az egységes szerkezet alapján tudjam megírni a tájékoztatót. Ekkor ért azonban az a meglepetés, hogy a Nemzeti Jogszabálytárban nem találtam az Építési törvény 2014. január 1-jei szövegében az új fogalmakat.

4. lépés
Lázas kutatásba kezdtem, hogy megtaláljam azt a törvényt, amely a 2012. évi költségvetési törvényt követően a 2010. évi CXVI. törvény 2. § (2) bekezdését hatályon kívül helyezte. Megnéztem három jogtár szolgáltató cég adatbázisát, de csak az egyik szolgáltató jogtárában találtam meg a keresett fogalmakat.

5. lépés
Próbáltam eldönteni, hogy mi is jelenleg az Építési törvény 2. §-ának hatályos tartalma.

A kutatás eredménye az általam igénybe vett források tekintetében teljes döntetlenre áll:
a) az új fogalmak léteznek az alábbiak szerint:
- Magyar Közlöny (ha tényleg nincs harmadik törvény),
- a Nemzeti Jogszabálytár (ha a 2010. évi CXVI. törvény 2. § (2) bekezdésére keresünk rá),
- egy darab jogtár szolgáltató,
b) az új fogalmak nem léteznek az alábbiak szerint:
- a Nemzeti Jogszabálytár (ha 1997. évi LXXVIII. törvény 2. §-ára keresünk rá),
- kettő darab jogtár szolgáltató.

Végkövetkeztetés
Sajnos elképzelhetőnek tartom, hogy én és egy jogszabályszolgáltató sem találta meg a Magyar Közlönyben azt a törvénymódosítást, amely az Építési törvény 2. §-ának új 37-41. pontjainak hatályba lépését visszavonta. Ebben az esetben az alábbiakban közölt, az egyidejű fogalmak problémájára is rávilágító anyagból, a két azonos fogalom közül az OTÉK fogalmát kell biztosan használni.

Egyébként az új fogalmak szükségességét indokolja, hogy az E-közmű és az építésügyi monitoringrendszer törvényi meghatározását csak a 2010. évi CXVI. törvény 2. § (2) bekezdése tartalmazza. Ha ez nem létezik, akkor ez a két fontos fogalom sincs jelenleg törvényi szinten rögzítve.

2.
Olvasói vélemény az Étv. fogalmairól

Mivel a fenti problémára megnyugtató megoldást nem találtam, közzétettük ezt a felhívást: Ezúton jelzem, hogy az Artifex Kiadó Kft. egy éves Építésijog.hu Előfizetést biztosít annak a Kedves Olvasónak, aki elsőként küldi meg a részemre (jambor.attila@epitesijog.hu) a 2010. évi CXVI. törvény 2. § (2) bekezdését hatályon kívül helyező törvény számát. A jogszabály számát és – amennyiben hozzájárul – a tájékoztatást adó nevét az Építésijog.hu oldalon közzétesszük.

Nagy örömömre szolgált, hogy többen is megpróbáltak a hiányzó jogszabály nyomára bukkanni. Véleményem szerint a lehetséges megoldást Gebhard Antal küldte meg az Építésijog.hu részére, amelyet az alábbiakban közzéteszünk:

„Nagy valószínűséggel egy jogalkotási „baki” áldozatává vált a 2010. évi CXVI. törvénybe foglalt Étv. módosítása, ugyanis a jogalkotó nem vette figyelembe a módosító jogszabályok egyidejűségét. Nevezetesen, a 2010. évi CXVI törvényt a 2. § (2) bekezdés kivételével saját maga helyezte hatályon kívül a 11. § (1) bekezdésével:

„11. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2011. január 1-jén lép hatályba, és 2012. január 2-án hatályát veszti.”

Az eredeti 11. § (2) bekezdés tartalma, pedig a következő volt:

„11. § (2) A 2. § (2) bekezdése, a 3. §, a 7. § és a 9. § 2012. január 1-jén lép hatályba”

Fenti időpontot a 2011. évi CLXVI. törvény 74. §-a módosította a következőre:

„(2) A 2. § (2) bekezdése, a 3. §, a 7. § és a 9. § 2014. január 1-jén lép hatályba.”

Az idézett 74. § pedig a 2011. évi CLXVI. törvény hatályba léptető rendelkezései alapján szintén 2012. január 1-én lépett hatályba.

2012. január első napján tehát egyszerre lépett hatályba:
1) a 2010. évi CXVI törvény 2. § (2) bekezdése, a 3. §, a 7. § és a 9. §-a
2) valamint ezzel egy időben módosult a hatálybalépés napja 2014. január elsejére, ami már azért nem valósulhatott meg, mivel a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján: „A jogszabály (1) bekezdés szerint végrehajtottá vált rendelkezése a végrehajtottá válást követő napon hatályát veszti.”

Azaz elvileg nem volt minek hatályba lépnie 2014. január elsején. Bár hozzá kell tenni, hogy az ominózus 11. § (2) bekezdésben szereplő pontok mégsem lép(he)tek hatályba, mivel az Étv. nem tartalmazta őket sem a 2012. január 1-én, sem a 2012. január 2-án hatályos változatában.

Az a bizonyos egyidejűség…

Nem került egyértelműen meghatározásra a két módosító törvényben, hogy melyiknek van „elsőbbsége”. Ezt manapság már úgy oldja fel a jogalkotó, hogy hasonló esetekben órára pontosan megadja, hogy mely pont mikor lép hatályba.

A helyzetet színesíti, hogy a Étv-t módosító 2012: CLVII. törvény (23. § (10) bek.) megalkotása során is azt tapasztalta a jogalkotó, hogy az Étv. fogalom meghatározások a 2. § 36. pont esetében véget érnek, és 2013. január elsejei hatállyal folytatta a felsorolást a (ma is hatályos) 37. pont beiktatásával, ezzel teljesen elfedve a fenti anomáliát.”

Gebhard Antal tehát szintén nem találta meg azt a törvényt, amely a már egyszer elfogadott Étv. 2. § 37-41. pontokat hatályon kívül helyezte, mivel valószínűleg ilyen törvény nincs. A Kedves Olvasó viszont logikusan eljutott arra a következtetésre, hogy mi lehet az oka annak, hogy ezek a fogalmak a jelenleg hatályos Étv-ben nem jelennek meg.

A Kedves Olvasó válaszát ezúton is köszönjük, és természetesen jogosult az Építésijog.hu Figyelő egy éves előfizetésére!

Hozzáteszem, hogy az egyidejű hatálybalépés (ha fordított sorrendben történik), akár a közmű, az e-közmű és egyéb, az Étv. 2010. évi CXVI. törvény szerinti 2. § 37-41. pontjainak megjelenését, és például a Városligeti építési szabályzat fogalmának törlését is eredményezhetné. Az ugyanis egyik törvényből sem derül ki, hogy miért éppen a 2010. évi CXVI. törvény szerinti fogalmakat nem kell alkalmazni, és hogy a jogalkotó részéről az alkalmazás elmaradása tudatos volt, vagy csak egyszerűen megfeledkeztek a négy évvel korábban már egyszer elfogadott fogalmakról.

3.
Közmű és közműpótló műtárgy


3.1. Közmű

Az Építési törvény – elméletileg – 2014. január 1-jétől hatályos rendelkezése szerint a közmű fogalma: elosztó, gyűjtő, továbbító, szabályozó, mérő rendeltetésű építmények, vezetékek, berendezések összessége, amely az egyes területfelhasználási egységek és az építmények rendeltetésszerű használatának biztosítása érdekében a fogyasztók vízellátási, vízelvezetési, gáz-, hő- és villamosenergia-ellátási, valamint hírközlési időszakos vagy folyamatos igényeit a település saját termelő, illetve előkészítő berendezései révén, vagy távvezetéki rendszerekhez kapcsolódva központosan, folyamatosan, kellő biztonsággal, közösségi úton, üzemszerűen működve elégíti ki [1997. évi LXXVIII. tv. 2. § 37. pont].

A közműre vonatkozóan az OTÉK is tartalmaz meghatározást (ha a 2010. évi CXVI. törvény 2. § (2) bekezdését alkalmazni kell) az alábbiak szerint, amely két okból is jogalkalmazási problémát vet fel:
a) ha ugyanarra a fogalomra két jogszabály tartalmaz meghatározást, amelyet egyidejűleg ugyanazon területen kell alkalmazni, az akkor sem szerencsés, ha a két fogalom lényegében megegyezik egymással (ha tényleg nincs eltérés a fogalmak érdemi jelentése között, akkor csak egy felesleges, párhuzamos előírásról van szó);
b) ha a két jogszabály egymással ellentétes meghatározást tartalmaz, az mindenképpen jogalkalmazási bizonytalanságot okoz, mert mindkét fogalomra történő hivatkozás megfelelő lehet.

A közmű OTÉK és Étv. fogalma közötti eltéréseket az Építésijog.hu Fogalomtárában részletesen bemutatjuk. Ha a 2010. évi CXVI. törvény 2. § (2) bekezdése nem hatályos, kizárólag az OTÉK fogalma alkalmazandó.

Galamb Ferenc okleveles építőmérnök, építési műszaki ellenőr segítségével a korábbi és az új (vagy tervezett) fogalmak tartalmát, hiányosságait is bemutatjuk, sőt, Galamb Ferenc javaslatot is tett a gyakorlat számára alkalmazhatóbb fogalom szövegére.

3.2. Közműpótló műtárgy

Az Étv. – jelenlegi kutatások szerint hatályos szövege – szerint közműpótló műtárgy a közművet telken elhelyezett egyedi berendezéssel, építménnyel helyettesítő műtárgy (kút, szennyvíztároló, szennyvízkezelő, -átemelő, -tisztító, aggregátor stb.) [1997. évi LXXVIII. tv. 2. § 38. pont]. Sajnos az OTÉK a közműpótló műtárgy tekintetében is eltérő fogalmat használ. Az OTÉK meghatározása szerint a közműpótló műtárgy a közművet helyettesítő vagy kiegészítő egyedi műtárgy [253/1997. (XII. 20.) Korm. rend. 1. melléklet 69. pont].

Az OTÉK meghatározása bővebb, hiszen a közművet kiegészítő berendezést is közműpótló műtárgynak tekinti, azonban Galamb Ferenc álláspontja szerint ez a fogalom is hiányos. Az Építésijog.hu Fogalomtárában a közműpótló műtárgy fogalmáról készített részletes tájékoztatót, itt megismerheti.

3.3. Nyomvonal jellegű építmény

Érdemes tudni, hogy a nyomvonal jellegű építmény fogalmát is meghatározta a 2010. évi CXVI. törvény: a sajátos építményfajták körében a vasúti pálya, a függő- és szállítószalag pálya, a közút (a közutakhoz tartozó járdát és kerékpárutat is ideértve), a vízilétesítmény, a vízellátási vezeték, a csatorna, a kőolaj-, kőolajtermék, földgáz-, egyéb gáz- és gáztermék szállító és elosztóvezeték, a villamosenergia átviteli és elosztóhálózat, a villamosenergia termelői-, magán- és közvetlen vezeték, a távhővezeték-hálózat, az elektronikus hírközlési építmény [1997. évi LXXVIII. tv. 2. § 39. pont]. Az OTÉK tartalmaz a nyomvonal jellegű építményekre vonatkozó rendelkezéseket, de szerencsére a fogalmát nem határozza meg.

Az Építési törvényben viszont már korábban is megtalálható volt a nyomvonal jellegű építmény fogalma (a 2. § 6. pontjában), és az új meghatározással egyidejűleg a jogalkotó ezt a pontot nem törölte (természetesen csak abban az esetben, ha a 2010. évi CXVI. törvény 2. § (2) bekezdése hatályos). Az Építési törvény 2. §-ának 6. és – feltételezett új – 39. pontjaközött lényeges különbség, hogy az új fogalom a járdát is a nyomvonal jellegű építmények közé sorolja, és eltérő meghatározást ad a vezetékekre is. A két fogalom összehasonlítása és magyarázata táblázatos formában megtalálható az Építésijog.hu Fogalomtárában, ahol Galamb Ferenc javaslata szerinti, a gyakorlatnak megfelelő nyomvonal jellegű építmény fogalmát is elolvashatják.

4.
Felhatalmazó rendelkezés(ek)


Az Étv. 2010. évi CXVI. törvény 9. §-ában foglalt kiegészítés alapján – elméletileg, feltételezve, hogy hatályos ez a szakasz – felhatalmazást kapott a Kormány arra, hogy a közmű- és nyomvonal jellegű építmények egységes elektronikus nyilvántartásának létrehozásáról, az adatok előállításáról és karbantartásáról, az adatforgalom rendjéről, az adatszolgáltatásra és a rendszer használatára kötelezettek köréről, az adatokhoz való hozzáférési jogosultságokról, az adatok védelméről, a nyilvántartási rendszer működtetéséről és a működés finanszírozásának pénzügyi rendjéről szóló szabályokat rendelettel állapítsa meg [1997. évi LXXVIII. tv. 62/A. § b) pont].

Az Étv. egy másik szakasza már 2013. július 1-jétől tartalmazza ugyanezt a felhatalmazást [1997. évi LXXVIII. tv. 62. § (1) bekezdés 31. pont]. A korábbi felhatalmazásra szükség is volt, hiszen például a 324/2013. (VIII. 29.) Korm. rendelet elfogadására is már ez alapján került sor.

A két, egymással szó szerint megegyező felhatalmazás közül álláspontom szerint csak egy darabra lenne szükség, és elképzelhető, hogy a 2010. évi CXVI. törvény 9. §-a szerinti rendelkezést valamilyen törvény már hatályon kívül is helyezte.

5.
Az e-közmű és az építésügyi monitoringrendszer fogalma

2014. január 1-jétől az e-közmű és az építésügyi monitoringrendszer (ÉMO) fogalma is megtalálható az Építési törvényben. Itt is felhívom arra a figyelmet, hogy ez a két fogalom csak akkor alkalmazható, ha a 2010. évi CXVI. törvény 2. § (2) bekezdését nem törölte el egy általam nem ismert törvény.

Az e-közmű fogalmát egyébként az egységes elektronikus közműnyilvántartásról szóló 324/2013. (VIII. 29.) Korm. rendelet – is, vagy kizárólagosan – tartalmazza.

A jogszabályi fogalmakat az Építésijog.hu Fogalomtárában itt megtalálhatja: e-közmű, építésügyi monitoringrendszer.

Az e-közmű rendszere közérdekből nyilvános adatként szolgáltatja a településeken élő lakosság és egyéb felhasználók alapvető szükségleteit kiszolgáló közmű- és nyomvonal jellegű építmények összességét, valamint az ellátó tevékenységet végző szervezetek nevét és székhelyét. Közérdekből nyilvános adat a nyomvonal jellegű építmények közterületi vagy közcélú szolgáltatáshoz kapcsolódó, térbeli meghatározó adatai, valamint alapvető műszaki jellemzőit leíró adatok [1997. évi LXXVIII. tv. 58. § (9) bek.].

Az e-közmű rendszer részére - az Étv. felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott - adatot szolgáltat
a) a közműszolgáltató,
b) a nyomvonal jellegű építmények kezelője,
c) a települési önkormányzat, valamint
d) a Kormány által kijelölt államigazgatási szerv [1997. évi LXXVIII. tv. 58. § (10) bek.].

Az e-közművel kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségről szóló jogszabályról az Építésijog.hu oldalon tájékoztatót itt találhat.

Az e-közműről további információkat az E-Építés.hu oldalán itt találhat.