Bevezették a kötelező fizetési határidőt. Nőtt a késedelmi kamat

Utolsó frissítés: 2013. július 16. kedd, 22:29

Közzétéve: 2013. július 16. kedd, 22:26

Szerző: Dr. Jámbor Attila


Magyar Közlöny:
2013. évi 57. szám
Érintett jogszabály:
1959. évi IV. törvény
Módosította: 2013. évi XXXIV. törvény
Hatályos: 2013. július 1.

A kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről szóló 2011. február 16-i 2011/7/EU európai parlamenti és a tanácsi irányelv alapján az Országgyűlés módosította a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) fizetési határidőre és a késedelmi kamatra vonatkozó rendelkezéseit.

1. A felszólítástól vagy a számla kézhezvételétől számított 30 napos fizetési határidő

Főszabály szerint a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szerződésekre vonatkozó rendelkezéseit csak akkor kell alkalmazni, ha a felek eltérően nem állapodtak meg valamilyen feltételben. Ritka a Ptk-nak azon kötelmi jogi előírása, amely kötelező lenne a szerződőkre. Ilyen kivételes előírás lett a fizetési határidőre vonatkozó, 2013. július 1-jétől hatályba lépett kötelező előírás.

A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) új 292/A. §-a úgy rendelkezik, hogy ha a felek a szerződésben a pénztartozás teljesítésének idejét nem határozták meg, a pénztartozást a jogosult fizetési felszólításának vagy számlájának kézhezvételétől számított harminc napon belül kell teljesíteni. Ezzel egyébként a kötelező előírás egyúttal lehetőséget is ad a feleknek arra, hogy ettől eltérő fizetési határidőt rögzítsenek a szerződésben. A rendelkezés jelentőségét az is csökkenti, hogy viszonylag ritka az olyan megállapodás, ahol a kifizetés dátumát ne határoznák meg a felek [1959. évi IV. tv. 292/A. § (1) bek.].

2. A teljesítéstől számított 30 napos fizetési határidő

A jogosult teljesítésétől számított harminc napon belül kell teljesíteni a pénztartozást, ha
a) a jogosult fizetési felszólításának vagy számlájának kézhezvétele a jogosult teljesítését (építési, valamint szerelési szerződés esetén az átadás-átvételi eljárás befejezését) megelőzte;
b) nem állapítható meg egyértelműen a jogosult fizetési felszólítása vagy számlája kézhezvételének időpontja; vagy
c) a kötelezettnek fizetési felszólítás vagy számla bevárása nélkül teljesítenie kell fizetési kötelezettségét [1959. évi IV. tv. 292/A. § (2) bek.].

A teljesítéshez kapcsolódó fizetési kötelezettség vonatkozásában a rendelkezés nem tér ki arra, hogy az általános szabálytól eltérően ezt kötelező szabálynak minősíti-e a jogalkotó. Ilyen kifejezett rendelkezés nélkül ettől a bekezdéstől elméletileg a felek eltérhetnének, azonban a törvény indokolása rögzíti, hogy a jogalkotó az uniós irányelvnek megfelelően a pénzfizetésre, annak esedékességére vonatkozó szabályozást kógens, azaz kötelező rendelkezésként alkotta meg. A kógens rendelkezés miatt a felek a pénztartozás esedékességének szabályánál a jogosultra hátrányosabb határidőket nem is köthetnek ki a szerződésükben, kivéve, ha az az ügy körülményei szempontjából indokolt.

3. A 60 napnál hosszabb határidő érvénytelen lehet

A 30 és 60 nap közötti esedékességi határidőt a Ptk. a felek közötti szerződéses megállapodás részének tekinti, azokba történő beavatkozásra az általános szabályok alapján van lehetőség. A 60 napnál hosszabb határidővel szemben azonban már a jogosultat védő, speciális jogkövetkezményeket találhatunk.

A Ptk. hatályos rendelkezése szerint a gazdálkodó szervezetek közötti szerződésben a hatvan napnál hosszabb esedékességi határidőt a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével kikötött határidőnek kell tekinteni. A jogszabályi vélelem azt jelenti, hogy adott esetben bizonyítható a hatvan napnál hosszabb határidő indokoltsága, de a bizonyítottság hiányában ez érvénytelen kikötés lesz [1959. évi IV. tv. 292/A. § (3) bek.].

A jogalkotó a hatvan napnál hosszabb határidőt meghatározó szerződési feltételt a megtámadhatósági okok közé sorolta, és a jogosult gazdálkodási szervezet érvénytelenségi pert kezdeményezhet. A pernyertessége esetében a bíróság a fizetési határidőt a Ptk. szerinti keretek között (30-60 nap) állapíthatja meg. Mivel erre csak peres eljárást követően kerülhet sor, nagyobb jelentősége van annak, hogy a kis- és középvállalkozások érdekeinek képviseletét ellátó civil szervezet közérdekű per is kezdeményezhető az ilyen típusú általános szerződési feltételeket kikötő gazdálkodó szervezettel szemben. A megtámadás alapossága esetén a bíróság a kikötés érvénytelenségét a kikötés alkalmazójával szerződő valamennyi félre kiterjedő hatállyal megállapítja, továbbá kötelezheti arra is aszerződési feltétel alkalmazóját, hogy közleményt tegyen közzé a tisztességtelenség megállapításáról [1959. évi IV. tv. 292/A. § (4)-(5), (7) bek.; 1978. évi 2. tvr. 5/D. § (1) bek.].

4. 40 eurós költségátalány

A késedelmesen teljesítő fél számíthat arra is, hogy a jogosult részére a jövőben köteles lesz legalább 40 eurónyi költségtérítést is fizetni. A hitelező behajtási költségeinek fedezeteként szolgáló 40 euró csak egy átalány összeg, ennél kevesebbet akkor sem lehet költségként fizetni a jogosultnak, ha egyébként semmilyen igazolható költsége nem volt. Ha a behajtási költség meghaladja a 40 eurót a jogosult természetesen érvényesítheti az ezen mértéken felüli költségeit is [1959. évi IV. tv. 301/A. § (3) bek., 301/B. § (4) bek.].

5. A kötelezetti késedelem új esete


A szerződésszegések Ptk. szerinti egyik esete a kötelezett késedelme. A kötelezett késedelembe esik (vagyis megsérti a szerződést),
a) ha a szerződésben meghatározott teljesítési idő eredménytelenül eltelt;
b) ha a szolgáltatás rendeltetéséből kétségtelenül megállapítható teljesítési idő eredménytelenül eltelt;
c) más esetekben, ha kötelezettségét a jogosult felszólítására nem teljesíti.

2013. július 1-jétől a kötelezett késedelme kiegészült a jogszabályban meghatározott teljesítési idő szerinti szerződésszegés lehetőségével is [1959. évi IV. tv. 298. §].

6. Nőtt a késedelmi kamat, változott a számítás szabálya

A 2011/7/EU európai parlamenti és a tanácsi irányelv alapján az Országgyűlés több lényegi ponton módosította a késedelmi kamat számításának szabályait.

a) A késedelmi kamat mértéke növekedett. A jövőben gazdálkodó szervezetek között a késedelemi kamat a jegybanki alapkamat 8 (nyolc) százalékponttal növelt összege lett (2013. július 1-je előtt a jegybanki alapkamat plusz 7 (hét) százalékpont volt a kamat) [1959. évi IV. tv. 301/A. § (2) bek.].

b) A késedelmi kamat számításának alapja a késedelemmel érintett év első félévében az adott év január 1-jén érvényes jegybanki alapkamat, illetve ha a késedelem az adott év második félévét érinti, az adott év július 1-jén érvényes jegybanki alapkamat lett (2013. július 1-je előtt a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat volt a késedelmi kamat számításának alapja) [1959. évi IV. tv. 301/A. § (1) bek.].

c) Gazdálkodó szervezetek között a késedelmi kamatot kizáró szerződési feltétel semmis, kivéve, ha a kötelezett késedelme esetére kötbér fizetésére köteles [1959. évi IV. tv. 301/A. § (2) bek.]. Szerződő hatóság szerződő hatóságnak nem minősülő személlyel kötött szerződésében a késedelmi kamatot korlátozó rendelkezés is semmisnek minősül, kivéve, ha a kötelezett késedelmi kötbért vállalt [1959. évi IV. tv. 301/B. § (2) bek.].

7. Eltérő esedékességi és kamatszabályok vonatkoznak az államra, állami cégekre

Az uniós irányelv alapján módosult a Ptk. 685. § c) pontjában szereplő gazdálkodó szervezet fogalma is. A törvény a pénztartozás esedékessége (292/A-292/B. §), a késedelmi kamat (301/A-301/B. §), az átadás-átvétel (405. § (1) bekezdés) és a próbaüzem lefolytatása (407/A. § (1) bekezdés) alkalmazása szempontjából kivette a gazdálkodó szervezetek fogalma alól az ún. szerződő hatóságnak minősülő gazdálkodó szervezeteket.

A szerződő hatóság az, amelyik a közbeszerzésekről szóló törvény értelmében ajánlatkérőnek minősül [1959. évi IV. tv. 685. § f) pont]. A közbeszerzésekről szóló törvény értelmében ajánlatkérőnek minősül egyebek mellett a minisztérium, az állam, a helyi önkormányzat és minden költségvetési szerv, a közalapítvány [2011. évi CVIII. tv. 6. § (1) bek.]. Az új Ptk-s fogalomnak megfelelően a közbeszerzési értékhatár feletti szerződések esetében nem a Ptk., hanem a Közbeszerzési törvény határozza meg a pénztartozás esedékessége (292/A-292/B. §), a késedelmi kamat (301/A-301/B. §), az átadás-átvétel (405. § (1) bekezdés) és a próbaüzem lefolytatása (407/A. §) szabályait [1959. évi IV. tv. 685. § f) pont]. A Közbeszerzési törvény hatálya alatt maradó szerződések vonatkozásában azonban a szerződő hatóságokra is a Ptk. vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

A gazdálkodó szervezet hatályos fogalma: az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, az európai területi együttműködési csoportosulás, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a vízgazdálkodási társulat, az erdőbirtokossági társulat, a végrehajtói iroda, az egyéni cég, továbbá az egyéni vállalkozó. Az állam, a helyi önkormányzat, a költségvetési szerv, az egyesület, a köztestület, valamint az alapítvány gazdálkodó tevékenységével összefüggő polgári jogi kapcsolataira is a gazdálkodó szervezetre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, kivéve, ha a törvény e jogi személyekre eltérő rendelkezést tartalmaz; a 292/A-292/B. §, 301/A-301/B. §, 405. § (1) bekezdés, valamint a 407/A. § (1) bekezdés tekintetében nem minősül gazdálkodó szervezetnek az, aki a közbeszerzésekről szóló törvény értelmében ajánlatkérő (szerződő hatóság) [1959. évi IV. tv. 685. § c) pont].

Az új fogalom fontos változtatása az is, hogy az emelt mértékű késedelmi kamatot csak az állam, önkormányzat (és egyéb ún. szerződő hatóság) esetében kizárólag a polgári jogi szerződések viszonylatában lehet alkalmazni. Így például szerződésen kívüli kártérítés megállapítása esetében az állam nem köteles a jegybanki alapkamat 8 %-kal növelt mértékű késedelmi kamatot fizetni.

8. Milyen szerződésekre alkalmazhatók az új kamatmértékek és az egyéb rendelkezések

A 2013. évi XXXIV. törvény a Ptk-ban rögzített változások tekintetében nem tartalmaz külön rendelkezést arra, hogy a 2013. július 1-je előtt megkötött szerződések vonatkozásában is kell-e alkalmazni például az új késedelmi kamat számítási módokat. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény szabályozása szerint a jogszabályi rendelkezést - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a hatálybalépését követően keletkezett tényekre és jogviszonyokra kell alkalmazni [2010. évi CXXX. tv. 15. § (1) bek.]. A két jogszabály összevetéséből én arra a következtetésre jutottam, hogy kizárólag a 2013. július 1-je után megkötött szerződésekre lehet alkalmazni valamennyi új rendelkezést, akkor is, ha például a késedelem csak a hatálybalépést követően történik meg.