13.1. A kivitelezési dokumentáció elkészítésének kötelező esetei (2016-12-31)

Utolsó frissítés: 2017. február 12. vasárnap, 20:48

Közzétéve: 2017. február 12. vasárnap, 20:47

Szerző: Építésijog.hu

A kivitelezési dokumentáció elkészítésének kötelező esetei és a jogszabályi kötelező tartalmi előírások a mai napig a kevésbé ismert előírások közé tartoznak. A gyakorlatban csak kiviteli tervnek nevezett dokumentumot sokszor a költségigénye miatt „spórolja” meg az építtető, miközben nem tudja, hogy a hiánya jelentős bírságot eredményezhet, illetve a kivitelezővel szembeni igényérvényesítés akadályát is képezheti. 2017. január 1. napjától jelentős változások következtek be, ezért az alábbi tájékoztatóban a 2016. december 31. napján hatályos előírásokat ismerhetik meg.


1.
A kivitelezési dokumentáció fogalma


Az építésügyi hatóság engedélyéhez vagy az építésfelügyeleti hatóság tudomásulvételi eljárásához kötött építési tevékenység kizárólag a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 1. mellékletben meghatározott tartalmú kivitelezési dokumentáció alapján végezhető [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 22. § (1) bek.; 191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 1. számú melléklet].

A kivitelezési dokumentáció az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendeletben (OTÉK) meghatározott alapvető követelmények és egyéb előírások kielégítését bizonyító, az építmény megvalósításához - minden munkarészre kiterjedően az építők, szerelők, gyártók számára kellő részletességgel - szükséges információt, utasítást tartalmazza, továbbá meghatározza az építmény részévé váló összes anyag, szerkezet, termék, berendezés helyzetét, méretét, minőségét, mérettűrését [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 22. § (2) bek.; 1997. évi LXXVIII. tv. 31. § (2) bek.].

A kivitelezési dokumentációt a gyakorlatban szokás kiviteli tervnek is nevezni, pedig a dokumentáció nem csak tervekből áll, ezért a kiviteli terv megnevezés nem pontos.

2.
Építés csak a kivitelezési dokumentáció birtokában és annak megfelelően lehetséges


Építési tevékenységet végezni - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - csak a jogerős építésügyi hatósági engedélynek, továbbá a hozzájuk tartozó, jóváhagyott engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációnak, valamint az ezek alapján készített kivitelezési (teljes vagy egyszerűsített) dokumentációnak megfelelően szabad [1997. évi LXXVIII. tv. 38. §]. A megkezdett építési-szerelési munkákra vonatkozó kivitelezési dokumentációnak az építési munkaterületen rendelkezésre állnia, azzal, hogy papír alapon is hozzáférhetővé kell ezt tenni [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 23. § (1) bek.][1].

Az építtető feladata a kivitelezési dokumentáció meglétéről való gondoskodás, az abban foglaltak betartatása [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 7. § (2) bek.]. A vállalkozó kivitelezőre vonatkozó jogszabályi előírás, hogy csak olyan építőipari kivitelezési tevékenységet végezhet, amelynek végzéséhez a kivitelezési dokumentáció az építési munkahelyen rendelkezésre áll [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 12. § (1) bek.].

Az építésügyi hatósági engedélyhez vagy az egyszerű bejelentés hatálya alá tartozó építőipari kivitelezési tevékenységek befejezését követően a fővállalkozó kivitelező az építési napló összesítő lapján arról nyilatkozik – egyebek mellett –, hogy
a) az építőipari kivitelezési tevékenységet a jogerős építési engedélynek és a hozzátartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációnak, valamint
b) a jogszabály szerinti tartalmú és rendelkezésre álló kivitelezési (megvalósulási) tervdokumentációnak megfelelően,
e) a kivitelezési dokumentációtól eltérés történt-e, és ha igen, azt ismerteti [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 14. § (1) bek.][2].

Az építésfelügyeleti hatósága a helyszínen ellenőrzi egyebek mellett az építési tevékenység folytatásához előírt kivitelezési dokumentáció(rész) meglétét is [1997. évi LXXVIII. tv. 46. § (2) bek.].

3.
Egyszerűsített kivitelezési dokumentáció tartalma


Nem minden esetben kötelező külön kivitelezési dokumentációt készíteni. A kivitelezési dokumentáció tartalma az építési engedélyezési dokumentációból, költségvetési kiírásból és – jogszabályban meghatározott esetekben – jogszabály szerinti biztonsági és egészségvédelmi tervből áll alapesetben:
a) a legfeljebb
aa) 300 m2 szintterületű,
ab) három építményszinttel rendelkező, vagy
ac) 1000 m3 bruttó térfogatú építményt, építményrészt érintő építőipari kivitelezési tevékenység vagy
b) a 1,5 m-t meg nem haladó magasságú támfal építése esetén [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 22. § (3) bek.].

Az építési engedélyezési dokumentációból, költségvetési kiírásból és – ha szükséges – a biztonsági és egészségvédelmi tervből álló dokumentációt nevezik egyszerűsített kivitelezési dokumentációnak.

A fentiekben meghatározott tartalmú kivitelezési dokumentáción túlmenően
a) tartószerkezeti kivitelezési dokumentációt kell készíteni, ha
aa) az épület tartószerkezete vagy annak elemei monolit vasbeton, kivéve a 6,6 m-es fal- vagy oszlopköznél kisebb előregyártott födémszerkezethez csatlakozó vasbeton koszorút[3],
ab) az épület teherhordó szerkezetinek támaszköze 5,4 m-nél nagyobb, vagy
ac) előregyártott födémszerkezet 6,6 m-es fal- vagy oszlopköznél nagyobb[4],
b) épületgépészeti kivitelezési dokumentációt kell készíteni, ha az alapeset szerinti jellemzők teljesülése mellett az építménybe 30 kW-nál nagyobb hőtermelő berendezés kerül beépítésre,
c) épületvillamossági kivitelezési dokumentációt kell készíteni, ha az alapeset szerinti jellemzők teljesülése mellett 7 kW-nál nagyobb az építmény elektromos áram teljesítményfelvétele,
d) energetikai számítást kell készíteni a 7/2006 [V. 24.) TNM rendeletben meghatározott esetekben, az ott meghatározottak szerint [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 22. § (4) bek.; 7/2006 [V. 24.) TNM rend. 3. §].

4.
Teljeskörű kivitelezési dokumentáció készítésének kötelező esetei


Az építményekre vonatkozó követelmények teljes körére kiterjedő kivitelezési dokumentációt kell készíteni, amely az építők, szerelők, gyártók számára a gyártmányterv elkészítéséhez, a megvalósításhoz szükséges és elégséges minden közvetlen információt, utasítást tartalmaz, továbbá tanúsítja az építési engedélyezési és a külön jogszabály szerinti ajánlatkérési műszaki dokumentációban részletezett követelmények teljesítését:
a) az egyszerűsített kiviteli terv alapján megvalósítható építmény jellemzőit, illetve méretét meghaladó építményt,
b) építési engedélyhez kötött külön jogszabályban meghatározott védelemmel érintett műemléki területen álló meglévő építményt,
c) közhasználatú épületet,
d) a tömegtartózkodásra szolgáló építményre, a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény hatálya alá tartozó építményre, valamint a honvédelmi és katonai célú építményre vagy[5]
e) üzemeléstechnológiai (gyártás-, javítás-, vizsgálat-, konyha-, egészségügyi technológiai stb.) tervet igénylő épületet
érintő építőipari kivitelezési tevékenység esetén [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 22. § (5) bek.].

A Kivitelezési kódex 2016. július 1. napjától teljesen új elemek kerültek a kivitelezési dokumentáció készítési kötelezettségek közé (191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 22. § (1) bek. 2016.07.01-től 2016.12.31-ig hatályos szövege):
„Kivitelezési dokumentáció alapján végezhető:
a) az építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenység,
b) az építmény tartószerkezeti, tűzvédelmi jellemzőinek megváltozását eredményező építési tevékenység, valamint
c) az építmény bontása, ha
ca) az építmény terepszint feletti és belső térfogata meghaladja az 500 m3-t, valamint homlokzatmagassága az 5,0 métert, vagy
cb) a terepszint alatti bontás mélysége meghaladja az 1,0 métert.”

A új elemek a bontáshoz tartózó, valamint az építmény tartószerkezeti, tűzvédelmi jellemzőinek megváltozását eredményező építési tevékenységhez készítendő kivitelezési dokumentációk. Ezekben az esetekben e-építési naplót is kell nyitni (191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 24. § (1) bek. 2016.07.01-től hatályos állapota).

A bontásnál a szükségesség egyértelmű volt, mert a bontás tudomásulvételi eljárást váltotta fel az e-építési naplós dokumentálási kötelezettség.

5.
A kiviteli terv nem térhet el az engedélytől - de vannak kivételek


A kivitelezési dokumentáció tartalma nem térhet el a jogerős építésügyi hatósági engedélyben és a hozzá tartozó, jóváhagyott és engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációban foglaltaktól vagy a tudomásulvételhez mellékelt dokumentáció tartalmától kivéve, ha maga az eltérés megfelel az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 22. § (1) bekezdésében foglaltaknak[6]. Ennek betartásáért a tervező felel [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 22. § (6) bek.]. Lásd: Lásd: 05.3. Mikor lehet eltérni az építési engedélytől?

A kivitelezési dokumentációban az építményekkel szemben támasztott általános követelmények teljesítéséről szintén a tervezőnek kell nyilatkoznia [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 22/A. § (1) bek.].

6.
Kivitelezési dokumentáció elkészítése: csak írásbeli tervezési szerződés alapján


Az építtető, vagy megbízása alapján a fővállalkozó kivitelező a jogosultsággal rendelkező tervezővel a kivitelezési dokumentáció elkészítésére írásbeli tervezési szerződést köt[7] [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 9. § (1) bek.]. A tervezési szerződés tartalmára és a tervező felelősségére – a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet mellett – a 2013. évi V. törvény (Ptk.)[8] és az építési törvény (Étv.) tartalmaz előírásokat (lásd: Tervezési szerződés) [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 9. § (2) bek.; 1997. évi LXXVIII. tv. 32/A. §; 2013. évi V. tv. 6:251. §].

A tervező szakmagyakorlási jogosultságát a kivitelezési dokumentáció aláíró lapján a névjegyzéki száma feltüntetésével köteles igazolni [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 9. § (6) bek.].

Fontos tudni, hogy a tervező az építményekkel szemben támasztott általános követelmények mellett felelős az általa készített kivitelezési dokumentáció technológiai megvalósíthatóságáért is [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 9. § (6) bek.]. A tervező a kivitelezési tervek készítése során a tervezési programban vagy az építési engedélyezési építészeti-műszaki dokumentációban meghatározott elvárt műszaki teljesítményeket - az építtető egyetértése mellett - legalább az elvárt teljesítményadatokkal rendelkező építési termékek kiválasztásával teljesíti [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 9. § (10) bek.].

2013. január 1-jétől jogszabály szerinti jogosultsága a tervezőnek, hogy ha a tervezési program vagy az építési engedélyezési építészeti-műszaki dokumentáció nem vagy nem teljes körűen tartalmaz információt az alkalmazandó építési termékek elvárt műszaki teljesítményére vagy azok nem felelnek meg a szabványokban vagy jogszabályokban foglalt követelményeknek, a kivitelezési terveket készítő tervező az építményre vonatkozó alapvető követelmények teljesülése érdekében módosíthatja az elvárt teljesítményadatokat [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 9. § (11) bek.].

7.
Kötelező műszaki leírást is készíteni


A tervező a jogerős építésügyi hatósági engedély és a hozzá tartozó, jóváhagyott, engedélyezési záradékkal ellátott dokumentáció alapján szakszerű műszaki tartalmú kivitelezési dokumentációt készít. A tervező akkor teljesít szerződésszerűen, ha a műszaki leírás is elkészül a jogszabály által meghatározott részletezettséggel. A műszaki leírás tartalmazza
a) a tervezett építési tevékenység
aa) helyét, címét, helyrajzi számát, az ingatlan jogszabályi védettségére való utalást,
ab)megnevezését, rövid leírását (tartalmát), jellemzőit,
b) a környezet meghatározó jellemzőit, védettségi minősítését,
c) az építészeti-műszaki tervező és a szakági tervezők nevét, címét, aláírását, tervezői jogosultságuk igazolását, az általuk tervezett dokumentáció(rész) megnevezését,
d) annak kinyilvánítását, hogy
da) az általa tervezett műszaki megoldás megfelel a vonatkozó jogszabályoknak, így különösen az Étv. 31. § (1), (2) és (4) bekezdésében meghatározott követelményeknek, az országos településrendezési és építési követelményeknek, valamint az eseti hatósági előírásoknak [1997. évi LXXVIII. tv. 31. § (1)-(2) bek., (4) bek.],
db) a vonatkozó szabványtól eltérő műszaki megoldás alkalmazása esetén a szerkezet, eljárás vagy számítási módszer a szabványossal legalább egyenértékű,
dc) az építési engedélyezési terv és a kivitelezési terv összhangban van,
de) műemléki védettség esetén az örökségvédelmi hatósági engedély rendelkezésre áll,
e) a betervezett építési termékek megfelelőség igazolására vonatkozó nyilatkozatot, továbbá
f) annak ismertetését, ha az engedélyezési dokumentációtól - a jogszabályok keretein belül - a kivitelezési dokumentáció eltér [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 9. § (4)-(5) bek.].


 



[1] A Kivitelezési kódex rögzítette, hogy a megkezdett építési-szerelési munkákra vonatkozó, az Építési törvény 38. §-ában előírt terveknek és a kivitelezési dokumentációnak az építési munkaterületen rendelkezésre kell állniuk. 2013. október 1-jétől a Kivitelezési kódex annyit tartalmaz, hogy a megkezdett építési-szerelési munkákra vonatkozó kivitelezési dokumentációnak kell az építési munkaterületen rendelkezésre állnia, vagyis az engedélyezési terveket már nem kell a munkaterületen tartani. A Kivitelezési kódex új szakasza azt is rögzíti, hogy a kivitelezési dokumentációnak papír alapon kell fellelhetőnek lennie (lásd: 336/2013. (IX. 20.) Korm. rendelet 9. §-a).

[2] A 2016. június 14. napjától hatályos szöveg jelentős változást hozott: már kizárólag a fővállalkozó kivitelező tehet nyilatkozatot, továbbra is az építési napló összesítő lapján, meghatározott tartalmi elemekkel, már nem csak az építésügyi hatósági engedélyhez kötött, hanem az egyszerű bejelentés alapján létesülő lakóépületek esetében is. Vagyis ebben a megszövegezésben megszűnt a felelős műszaki vezetői nyilatkozat, kizárólag a fővállalkozó kivitelezői nyilatkozat maradt (lásd: Van-e még felelős műszaki vezetői nyilatkozat? https://epitesijog.hu/1928-vane-meg-felels-mszaki-vezeti-nyilatkozat

[3] Az egyszerűsített kivitelezési tervdokumentációval létesíthető építmények esetében is tartószerkezeti kivitelezési tervdokumentációt előíró rendelkezéseket a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 22. § (4) bekezdésében találhatjuk meg, és ezek a szabályok változtak meg  2013. április 19-étől. Ha az épület tartószerkezete vagy annak elemei monolit vasbetonból készültek, akkor 2013. április 19-e előtt mindenképpen kellett tartószerkezeti kivitelezési tervdokumentáció. A jogalkotó ezt az előírást annyiban enyhítette, hogy monolit vasbeton tartószerkezeti elemek esetében sincs szükség külön tartószerkezeti kivitelezési tervdokumentációra, ha 6,6 m-es fal- vagy oszlopköznél kisebb előregyártott födémszerkezethez csatlakozó vasbeton koszorúval készítik el az épületet [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 22. § (4) bek.].

[4] A 2014. március 15-i hatályú módosítással tulajdonképpen a korábban nevesített fal, vagy oszlopköz meghatározások egységes „szerkezet” elnevezést kaptak, így az épületeknél, ahol bárhol létrejön a 5,4 m-es szerkezeti támaszköz (a monolit vasbetonból készült tartószerkezetek esetén túl), illetve távolság, már tartószerkezeti kiviteli dokumentációt kell készíteni. Ugyanakkor ezen módosítással a tetőszerkezetek talpszelemen távolságát meghatározó feltétel (a korábbi d) pont) törlésre került, mivel a fenti meghatározások már ezt a feltételt is magukban foglalják (lásd: 62/2014. (III. 6.) Korm. rendelet 12. § 19) pont, 13. § d) pont).

[5] A teljeskörű kiviteli terv alapján létesíthető építmények körét kellett a jogalkotónak pontosítani egy korábbi hiba miatt. A teljeskörű kiviteli terv alapján létesíthető építmények egyik esetét (a tömegtartózkodásra szolgáló építményeket) a Kivitelezési kódex a 10. §-ára vonatkozó utalással határozta meg, azonban a 10. §-t és az azt megelőző alcímet a 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 93. § h) pontja hatályon kívül helyezte. 2013. április 19-étől a Kivitelezési kódex már tételesen rögzíti, hogy a tömegtartózkodásra szolgáló építmények esetében szükséges a teljeskörű kivitelezési tervdokumentáció. A jogszabály új elemként idesorolja a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény hatálya alá tartozó építményeket, valamint a honvédelmi és katonai célú építményeket is [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 22. § (5) bek.]

[6] 2013. január 1-jétől a jogerős és végrehajtható építési engedélytől és a hozzá tartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációban foglaltaktól a kivitelezés során már el lehet térni, ha az eltérés a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 22. § (1) bekezdésében felsorolt feltételeknek megfelel. Ehhez az új lehetőséghez nem igazodott a kiviteli tervre vonatkozó előírás, mivel a Kivitelezési kódex arról rendelkezett, hogy a kivitelezési dokumentáció tartalma nem térhet el a jogerős építésügyi hatósági engedélyben és a hozzá tartozó, jóváhagyott és engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációban foglaltaktól vagy a tudomásulvételhez mellékelt dokumentáció tartalmától kivéve, ha maga az eltérés nem engedélyhez vagy tudomásulvételhez kötött építési tevékenység [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 22. § (5) bek.]. A 2013. április 19-étől hatályos szabály szerint a kivitelezési dokumentáció csak akkor térhet el a jogerős építésügyi hatósági engedélyben és a hozzá tartozó, jóváhagyott és engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációban foglaltaktól vagy a tudomásulvételhez mellékelt dokumentáció tartalmától, ha maga az eltérés megfelel az Eljárási kódex (312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet) szerinti engedélytől eltérés jogszabályi feltételeinek (lásd: 109/2013. (IV. 9.) Korm. rend. 2. § (20) bek. 11.3. pont). Egyébként ugyanezt a szabályt 2014. március 15-ei hatállyal a 62/2014. (III. 6.) Korm. rendelet 12. § 20. pont is tartalmazza.

[7] 2014. január 1-jét követően a beruházáslebonyolító már nem jelenik meg a Kivitelezési kódexben, ezért az sem található már a jogszabályban, hogy az építtető megbízásából megkötheti a tervezési szerződést (lásd: 266/2013. (VII. 11.) Korm. rend. 55. § gd) pont).

[8] A régi Ptk. (1959. évi IV. tv.) 408. §-409. §-ai rendelkeznek a tervezési szerződésről