04.2.2.2. Lakóépület építésének egyszerű bejelentése (2016-07-01 - 2016-12-31)

Utolsó frissítés: 2017. február 02. csütörtök, 21:05

Közzétéve: 2016. július 19. kedd, 16:07

Szerző: Dr. Jámbor Attila, Baksa Lajos

Az egyszerű bejelentésre vonatkozó előírások 2016. május 13-i és június 14-i hatállyal változtak, és július 1. napjától egy új rendszerben történik az egyszerű bejelentés. Jelen tájékoztató a július 1. napja és 2016. december 31. napja között megtett bejelentésekre vonatkozó előírásokat tartalmazza.

 
1.
Építési engedély helyett bejelentés

1.1. A bejelentés szabályai: a 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet

A Magyar Közlöny 84. számában került sor a 2016. június 14. napjától hatályos 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet (az új, egyszerű bejelentésről szóló jogszabály) és a 156/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet (a kapcsolódó módosításokat tartalmazó salátarendelet).

A 2016. június 14. és 30. napja közötti időszakra vonatkozó előírások itt megismerhetők.

1.2. Milyen épületekre vonatkozik az egyszerű bejelentés?

Az Építésijog.hu Előfizetője ide kattintva megismerheti, hogy mi alapján határozható meg, hogy mit kell új 300 m2 összes hasznos alapterületű lakóépületen érteni.

A 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet nem tartalmazza, hogy milyen épületek esetében lehet az egyszerű bejelentéssel élni. Főként az OTÉK fogalmainak alkalmazásával határozható meg, hogy milyen épületekre vonatkozik a bejelentés hatálya.

2.
Egyszerű bejelentés: az elektronikus építési napló készenlétbe helyezése

Az egyszerű bejelentés hatálya alá tartozó épületek esetében nincs építési engedélyezési eljárás, a jogszabálynak megfelelően az építtetőnek „csak” bejelentést kell tennie. Fontos kiemelni, hogy a 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet alapján az elektronikus építési napló készenlétbe helyezésével valósul meg a bejelentés. Tehát a szabályszerű bejelentésnek már nincsenek szigorú tartalmi követelményei, 2016. július 1. napjától az egyszerű bejelentési dokumentációt már nem kell csatolni kell.

2.1. Hogyan kell megtenni a bejelentést?

Az "Egyszerű bejelentés az e-építési naplóban - lépésről lépésre" című segédanyagot, és további tájékoztatókat az e-epites.hu oldalon itt érhet el.

2.2. Hogyan értesülnek a szomszédok, tulajdonostársak a bejelentésről?

Az építésügyi hatóság a bejelentésről és a bejelentés módosításáról tizenöt napon belül tájékoztatja a telek tulajdonosát, amennyiben nem az építtető a tulajdonosa vagy az építtetőn kívül más személy is tulajdonjoggal rendelkezik [155/2016. (VI. 13.) Korm. rend. 2. § (3) bek.].

A jogszabálynak ezen szakasza több kérdést is felvet, amelyet majd a gyakorlatnak kell tisztáznia:
a) Hogyan történik a tájékoztatás? Mivel a jogszabály szerint se kérelem, se hivatalbóli eljárás nincs, ezért kérdéses, hogy a bejelentés során a Ket. alkalmazandó-e.
b) Ha a hatóság elmulasztja a tájékoztatási határidőt, az milyen következménnyel jár?
c) A Ket. szerinti ügyfélnek minősülnek-e a tulajdonostársak? A Ket. hatálya alól ugyanis véleményünk szerint nem vonható ki az egyszerű bejelentés.

Javasoljuk, hogy a tájékoztatásban a hatóságok jelezzék a tulajdonostársaknak, hogy a tájékoztatás nem jelenti azt, hogy bármilyen joga lenne a bejelentés során (ha ügyfél, akkor ez is kérdéses). Valószínűleg az egyes tájékoztatások után a tulajdonostársak az építésügyi hatósághoz fognak fordulni, mivel tájékozódni szeretnének az ügyben (ki és mit akar építeni), de a hatóság még a bejelentés tartalmát sem mutathatja meg az érdeklődő tulajdonostársnak (ha nem ügyfelek). Vagy az is lehetséges, hogy a tulajdonostársak a Ket. szerinti ügyfelek lesznek, és akkor be is tekinthetnek a bejelentésbe?

Az nem kérdés, hogy a szomszédok hogyan értesülnek majd a bejelentés tartalmáról: ha az építtető nem jelzi nekik, akkor a kivitelezés megkezdésével „értesülnek” majd az új lakóépületről. A hatóság ugyanis nem küldhet a szomszédoknak előzetesen tájékoztatást sem. Mivel a bejelentés nem az Eljárási kódex alapján zajlik, a szomszédok ügyféli minőségét biztosan nem kötelező a hatóságnak vizsgálnia.

A jogszabály a hatóság részére a bejelentés és az tervezett épület általános adatainak az ÉTDR mindenki által látható felületén való feltüntetési kötelezettségét sem írja elő.

3.
Az építésügyi hatóság egyszerű bejelentéssel kapcsolatos feladatai

3.1. Mit vizsgál a hatóság?

Erre a kérdésre egyszerű a válasz: nincs semmilyen hatósági közreműködés, így vizsgálat sincs.

Itt érdemes megemlíteni azt is, hogy az Étv. szerint az építtető felelőssége az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdéséhez szükséges jogszabályban előírt dokumentumok (tervek) meglétéért, az elektronikus építési napló vezetése esetén az építési napló készenlétbe helyezéséért is fennáll [1997. évi LXXVIII. tv. 43. § (1) bek. f) pont].

Az elektronikus egyszerű bejelentésről (az építési napló készenlétbe helyezéséről) az építéssel érintett telek fekvése szerinti általános építésügyi hatóság (elektronikusan) értesül. Majd ez után tizenöt napon belül tájékoztatnia kell a bejelentésről
- a telek fekvése szerinti területi szakmai kamarát,
- a telek fekvése szerinti települési önkormányzat jegyzőjét,
- a telek tulajdonosát, amennyiben nem az építtető a tulajdonosa vagy az építtetőn kívül más személy is tulajdonjoggal rendelkezik [155/2016. (VI. 13.) Korm. rend. 2. §].

3.2. A bejelentésre nem indul eljárás

Meg kell jegyeznünk, hogy az ÉTDR rendszerében jelenleg egy meghatározott eljárásfajtát lehet elindítani a hatóságnál (az építésügyi hatósági szolgáltatáson túl), és a kérelem benyújtását követő napon megindul az eljárás. A hatályos jogszabály alapján a bejelentés nem minősül közigazgatási hatósági eljárás megindítására irányuló kérelemnek, sem hivatalbóli eljárás megindítására okot adó körülménynek. Kézenfekvő a megállapítás a Ket. szabályait is figyelembe véve, hogy a bejelentés nem közigazgatási hatósági eljárás. Csak az a kérdés, hogy a kormányrendelet ebből a szempontból felülírhatja-e a Ket. előírásait? [155/2016. (VI. 13.) Korm. rend. 2. § (1) bek.].

Ha az elektronikus építési napló készenlétbe helyezése elmarad, akkor a kivitelezés sem kezdhető meg, és – mivel nem minősült a bejelentés a Ket. szerinti kérelemnek – a bejelentés alapján semmilyen további intézkedés nem történik a hatóság részéről.

3.3. Az építésügyi hatóság már nem értesíti az építésfelügyeletet

Az építési tevékenység szakmai és hatósági ellenőrzését az építésfelügyeleti hatóság végzi el. A bejelentést az építésügyi hatóságok hivatalból már nem küldik meg az illetékes építésfelügyeleti hatóságnak, hiszen az építésfelügyeleti hatóságok betekinthetnek a megnyitott építési naplókba [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 27. § (1) bek. c) pont, 27. § (3) bek. ab) pont]. Az építtetőnek külön az építésfelügyelethez nem kell bejelentést tennie.

Az Étv-ben rögzített bontási kötelezettség fennállása esetén szintén az építésfelügyeleti hatóság jár el az építésrendészeti eljárásra vonatkozó szabályok alkalmazásával [155/2016. (VI. 13.) Korm. rend. 5. § (3) bek.].

4.
Egyszerű bejelentéssel építhető lakóépületek kivitelezése

4.1. Feltétel a jogszabály szerinti bejelentés

Az építtető az építési tevékenységet az elektronikus építési napló készenlétbe helyezését (vagyis az egyszerű bejelentés megtételét) követő naptól számított - tizenöt nap elteltét követően kezdheti meg és folytathatja az 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.), a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet (Kivitelezési kódex) és a vonatkozó egyéb jogszabályok rendelkezései szerint [155/2016. (VI. 13.) Korm. rend. 4. § (1) bek.]. Látható, hogy a bejelentés napja nem számít bele a határidőbe, és 15 napnak el kell telnie a bejelentést követően. A határidők naptári napban értendők, és – mivel a Ket. valószínűleg ebben az esetben nem alkalmazandó – akár hétvégére vagy ünnepnapra is eshet a kivitelezés megkezdése.

4.2. Feltétel az építési napló megnyitása

A 2016. január 1. napjától hatályos rendelkezés szerint minden építésügyi hatósági engedélyhez, egyszerű bejelentéshez vagy tudomásulvételi eljáráshoz kötött építőipari kivitelezési tevékenység végzéséről kell építési naplót vezetni [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 24. § (1) bek.]. Fontos tehát, hogy az építkezés megkezdése csak az építési naplóval kapcsolatos szabályok betartása mellett történhet [155/2016. (VI. 13.) Korm. rend. 4. § (1) bek.].

Az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet 2016. január 1. napjával kiegészült azzal, hogy az építési napló vezetési kötelezettség alá eső építési kivitelezési munka napló nélküli végzése esetén a kiszámítandó építésügyi bírságnál a számított építményérték 20 %-os értékét kell figyelembe venni [456/2015. (XII. 29) Korm. rend. 8. §; 245/2006. (XII. 5.) Korm. rend. 3. § (4) bek. g) pont.]. A kapcsolódó tájékoztató itt olvasható.

Ha az e-építési naplóban nem található meg a tulajdonosi nyilatkozatot, az 2016. június 14. napját követően súlyos szabálytalanságnak minősül, és az építésfelügyeleti hatóság köteles a kivitelezést – akár távoli eléréssel is – megtiltani [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 65. § (1) bek. d) pont].

A kivitelezés megkezdésekor – ha az építtető nem az építési tevékenységgel érintett telek, építmény vagy építményrész tulajdonosa – az építési munkaterület fővállalkozó kivitelező részére történő átadását a telek, építmény, építményrész tulajdonosának külön nyilatkozatban kell tudomásul vennie és azt az építési naplóhoz csatolnia [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 5. § (5a) bek.].

Ha az építtető az idézett jogszabályi előírásnak eleget tesz, legalább a kivitelezési szerződés megkötését megelőzően értesül a tulajdonos, a tulajdonostárs az új lakóépület építéséről, bővítéséről. Fontos tudni, hogy 2013. január 1. napjától megszűnt az építési engedélyezési eljárásban a tulajdonosi hozzájárulás szükségessége. Gyakran fordultak korábban is tulajdonosok, tulajdonostársak a hatóságokhoz, hogy az építtető hozzájárulásuk nélkül kezdte meg a kivitelezést. Ez a jogsértés azonban az építésügyi jogszabályok szerint – a kivitelezés leállításán túlmenően – nem szankcionálható, csak polgári peres eljárásban dönthető el a tényleges jogsérelem.

4.3. Feltétel a kivitelezési dokumentáció

A 2016. évi XXXVI. törvény megteremtette a lehetőséget annak, hogy az egyszerű bejelentéssel létesülő lakóépületek esetében kivitelezési dokumentációt kelljen készíteni [2016. évi XXXVI. tv. 4. § (1) bek.].

A 2016. január 1. napjától hatályos szabályozás egyik legtöbb kritikával illetett eleme a tervek hiánya volt. Mivel a bejelentési dokumentáció még alaprajzot sem tartalmaz, csupán „látványelemeket”, akkor mi alapján létesüljön a lakóház? Ugyanis a Kivitelezési kódex szerint egyszerű bejelentés hatálya alá eső építkezések esetében kivitelezési dokumentációt nem kell készíteni (191/2009. (IX. 15. ) Korm. rendelet 22. § (1) bekezdés 2016. június 13. napjáig hatályos szövege). A mai kornak megfelelő közel nulla energiafelhasználású, energiatakarékos, elektronikával vezérelt („okosházak”) lakóépületek kivitelezése elképzelhetetlen részletes (tartószerkezeti, épületgépészeti, épületenergetikai és épületvillamossági) kivitelezési dokumentáció nélkül. Ezen szempontok érvényesítése az elmúlt években teljesen más megvilágításba helyezte ezeket – a korábban a tartószerkezeti kivételével kissé méltatlanul elhanyagolt – szakági terveket.

Bár a kivitelezési dokumentáció készítésének kötelezettsége 2016. május 13-tól hatályos, a részletszabályozás csak 2016. június 14-i hatállyal jelent meg. A 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet 1. melléklet I. pontja határozza meg az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységhez szükséges kivitelezési dokumentáció munkarészei:
1. Aláírólap tervjegyzékkel
2. Helyszínrajz
3. Kitűzési helyszínrajz
4. Utcakép
5. Eltérő szintek alaprajzai
6. Metszetek
7. Homlokzatok
8. Tartószerkezeti tervek
9. Épület műszaki berendezéseinek rendszerterve
10. Műszaki leírás
11. Tervezői költségvetési kiírás [155/2016. (VI. 13.) Korm. rend. 1. melléklet I. pont].

A 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet 1. melléklet II. pontja alapján az I. rész szerinti munkarészek elkészítéséhez az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló kormányrendelet keretei között a kivitelezési dokumentáció tartalmi követelménye tekintetében a dokumentáció egyes munkarészeinek kidolgozottságára, a Magyar Építész Kamara, illetve az I. rész 8. és 9. pontja tekintetében a Magyar Mérnöki Kamara által kidolgozott szakmai követelményeket megállapító, a Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara együttes szabályzatát kell figyelembe venni, amelyet a Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara honlapján közzétesz [155/2016. (VI. 13.) Korm. rend. 1. melléklet II. pont].

A „TERVDOKUMENTÁCIÓK TARTALMI ÉS FORMAI KÖVETELMÉNYEI II. LEGFELJEBB 300 M2 ÖSSZES HASZNOS ALAPTERÜLETŰ ÚJ LAKÓÉPÜLETEK EGYSZERŰ BEJELENTÉSÉHEZ ÉS ÉPÍTÉSI TEVÉKENYSÉGÉHEZ SZÜKSÉGES KIVITELEZÉSI TERVDOKUMENTÁCIÓ TARTALMI KÖVETELMÉNYEI VALAMINT A TERVEZŐI MŰVEZETÉS SZABÁLYAI” szabályzat a Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara honlapján is elérhető, illetve innen is letölthető.

4.4. Meddig kell megkezdeni a kivitelezést?

Lényeges, hogy a jogszabály csak a kezdés legkorábbi időpontját rögzíti, de annak legkésőbbi időtartamát nem. Az Étv. szerint az épületet a bejelentéstől számított tíz éven belül fel kell építeni és a felépítés megtörténtét tanúsító hatósági bizonyítványt kell kérni a kormányrendeletben kijelölt szervtől [1997. évi LXXVIII. tv. 33/A. § (3)-(4) bek.]. Vagyis a bejelentés napjától számított 15. napot követő 10 éven belül bármikor el lehet kezdeni a kivitelezést, ha 10 éven belül be is tudja fejezni az építtető.

Hasznos lenne, ha a jogszabály – az építési engedély hatályához hasonlóan, lehetőség szerint annál rövidebb időtartamot kijelölve – meghatározná a bejelentés hatályát is, vagyis hogy legkésőbb mikor lehet megkezdeni a kivitelezést. Ez azért is fontos lenne, mert ha néhány éven belül a jogalkotó változtatni szeretne a jelenlegi rendszeren, akkor az egyszerű bejelentéssel rendelkező építtetőkre az új jogszabályok 10 évig nem fognak vonatkozni.

4.5. El lehet-e térni a bejelentési dokumentáció szerinti műszaki tartalomtól?

A 2016. június 30. napjáig hatályos 456/2015. (XII. 29.) Korm. rendeletben nem volt előírás arra vonatkozóan, hogy pontosan, milyen esetekben kell új bejelentést tennie építtetőnek. Illetőleg a jogszabály pontosabban azt tartalmazta, hogy gyakorlatilag bármilyen jellegű eltérést az eredeti egyszerű bejelentéstől előzetesen be kell jelentenie építtetőnek a hatósághoz. Ez elég szigorú előírás volt, úgy, hogy jelenleg az építési engedélyektől is el lehet térni már, bizonyos feltételek mellett, hogy arra módosított építési engedélyt ne kelljen előzetesen kérni. Ebben is változást hozott az új jogszabály – mint ahogy azt az Étv. 2016. május 13. napján hatályba lépő módosításából is tudni lehetett – mivel konkrétan felsorolja azokat az eseteket, mely során kötelező a bejelentéstől való eltérést, az azt megelőző tizenöt nappal bejelenteni.

Amennyiben a változás érinti a
- az épület alaprajzi méretét
- az épület beépítési magasságát
- a lakások, önálló rendeltetési egységek számát
- épület telken belüli elhelyezkedését, vagy
- az épület homlokzati geometriáját, anyaghasználatát, színét, úgy az építési naplóba feltöltött, a változást bemutató tartalmú, kivitelezési dokumentáció feltöltésével és eseti bejegyzéssel egyidejűleg kell azt megtenni. Ennek elmulasztása esetén azonban a szabálytalan építési tevékenység jogkövetkezményeivel kell számolnia az építtetőnek [1997. évi LXXVIII. tv. 33/A. § (1) bek. d) pont; 456/2015. (XII. 29.) Korm. rend. 1. § (5) bek.; 155/2016. (VI. 13.) Korm. rend. 4. § és 5. §].

GYIK kérdésre példa:
- Ha a tervezett épület tartószerkezete változik a bejelentéshez képest, akkor a kivitelezést új bejelentést vagy a bejelentéstől eltérés bejelentését követően végezheti az építtető?


4.6. Kötelező a tervezői művezetés

A 2016. május 13. napjától hatályos Étv. módosítás előírja, hogy az építtetőnek az egyszerű bejelentés alapján létesülő lakóépületek esetében kötelezően meg kell bíznia az építész tervezőt tervezői művezetéssel [1997. évi LXXVIII. tv. 33/A. § (1a) bek.].

A tervezői művezetés részletszabályait meghatározza:
a) a „TERVDOKUMENTÁCIÓK TARTALMI ÉS FORMAI KÖVETELMÉNYEI II. LEGFELJEBB 300 M2 ÖSSZES HASZNOS ALAPTERÜLETŰ ÚJ LAKÓÉPÜLETEK EGYSZERŰ BEJELENTÉSÉHEZ ÉS ÉPÍTÉSI TEVÉKENYSÉGÉHEZ SZÜKSÉGES KIVITELEZÉSI TERVDOKUMENTÁCIÓ TARTALMI KÖVETELMÉNYEI VALAMINT A TERVEZŐI MŰVEZETÉS SZABÁLYAI” szabályzat, amely a Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara honlapján is elérhető, illetve innen is letölthető.
b) a 155/2016. (VI. 13.) Korm. rend. 3. §-a.

Lásd még:
- 05.3.1. TERVEZÉSI ÉS TERVEZŐI MŰVEZETÉSI SZERZŐDÉS – SZERZŐDÉSMINTA

- 05.3.2. TERVEZÉSI ÉS TERVEZŐI MŰVEZETÉSI SZERZŐDÉS - ÚTMUTATÓ A SZERZŐDÉSMINTA HASZNÁLATÁHOZ

4.7. Kötelező lehet az építési műszaki ellenőr

2016. június 14. napjától az építési engedélyhez nem kötött tevékenységek közül az egyszerű bejelentés hatálya alá tartozó lakóépületek létesítése esetében is kötelező a műszaki ellenőr megbízása, ha a további jogszabályi feltételek közül is teljesül valamelyik [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 16. § (1) bek.].

A további jogszabályi feltételek és a műszaki ellenőr feladatai itt megismerhetők.

Lásd még: 09.2. ÉPÍTÉSI MŰSZAKI ELLENŐRI TEVÉKENYSÉGRE VONATKOZÓ MEGBÍZÁSI SZERZŐDÉS – SZERZŐDÉSMINTA

5.
A kivitelezés lezárása: hatósági bizonyítvány

5.1. Használatbavételi engedély és tudomásulvétel helyett hatósági bizonyítvány

Fontos, hogy az egyszerű bejelentés alapján elkészített épületre használatbavételi engedély és tudomásulvételi eljárás lefolytatása sem szükséges, ezek az építési engedélyhez kötött építési tevékenységek kapcsán maradtak csak fenn.

A 2016. július 1. napjától hatályos rendelet alapján az egyszerű bejelentéssel felépült lakóépületekről az építésügyi hatóság adja ki a hatósági bizonyítványokat [155/2016. (VI. 13.) Korm. rend. 6. §].

GYIK kérdésre példa:
- Lehet-e ütemezni az építkezést, illetve az elkészült épületrészekre külön-külön kérni hatósági bizonyítványt?


5.2. Feltétel az elektronikus építési napló összesítő lapja

A hatósági bizonyítvány iránti kérelem mellé be kell nyújtani egyben az elektronikus építési napló összesítő lapját, az energetikai tanúsítványt, valamint – ha szükséges – az Étv-ben meghatározott díj megfizetésének igazolását. A kérelemhez az Eljárási kódex (312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet) 4. számú melléklete szerinti statisztikai adatlapot (használatbavételre vonatkozó adatlap) is mellékelni kell [155/2016. (VI. 13.) Korm. rend. 6. § (2) bek.].

5.3. Évenként növekvő díjat kell fizetni

Az Étv. 33/A. § (4) bekezdése szerint a legfeljebb 300 négyzetméter hasznos összes alapterületű új lakóépület felépítését igazoló hatósági bizonyítványért az 1. mellékletben meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni [1997. évi LXXVIII. tv. 33/A. § (4) bek., 1. számú melléklet].
 

 

A

B

1.

A bejelentéstől számított évek száma

Fizetendő igazgatási szolgáltatási díj

2.

0–3

díjmentes

3.

3–4

200 000 forint

4.

4–5

400 000 forint

5.

5–6

600 000 forint

6.

6–7

800 000 forint

7.

7–8

1 000 000 forint

8.

8–9

1 200 000 forint

9.

9–10

1 400 000 forint


Látható, hogy a hatósági bizonyítvány 3 éven belüli befejezés esetén ingyenes, de azt követően évente 200.000 forinttal nő a fizetendő igazgatási szolgáltatási díj.

Valószínűsíthetően a jogalkotó ezzel is érdekeltté próbálja tenni az építtetőt a mielőbbi befejezésre, de véleményünk szerint az építtetők egyébként is a lehető leggyorsabban be szeretnék fejezni az építkezést (előfordul, hogy még a technológia miatt megkövetelt időszakokat sem akarják bevárni). Önmagában a fizetendő díjtól nem lesz gyorsabb a kivitelezés, legfeljebb ennyivel kevesebb pénze marad az építtetőnek a befejezésre.

Azt még nem tartalmazza a jogszabály, hogy a díjat milyen számlára kell teljesíteni (mire aktuális lesz, valószínűleg ezt is rögzítik majd).

A bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítványt kérelemre az építésügyi hatóság tölti fel az elektronikus építési naplóba. A kiállított hatósági bizonyítványról az építésügyi hatóság elektronikusan értesíti a települési önkormányzat jegyzőjét [155/2016. (VI. 13.) Korm. rend. 6. § (1) bek.].

5.4. Energetikai követelmények

Az Eljárási kódex engedélyezési eljárásra és használatbavételre vonatkozó előírásai szerint 2020. után már csak közel nulla energia igényű lakások kaphatnak használatbavételi engedélyt. Az egyszerű bejelentés alapján épülő, akár 2026-ban elkészülő lakóépületeknél ezt az energetikai követelményt véleményünk szerint szintén be kell tartani (tartatni). Ha nem így lenne, akkor ez ellentmondana az energia felhasználás területén eddig tett lépéseknek, irányoknak, óriási megítélésbeli különbséget tenne lakóépület és lakóépület között.

6.
Egyszerű bejelentés nélkül vagy bejelentéstől eltérő kivitelezés szankciója: építésügyi bírság


6.1. Az építésrendészeti eljárásban a teljes HÉSZ vizsgálandó

Az Eljárási kódexbe 2016. január 1. napjától belekerült az, hogy az építésfelügyelet az építőipari kivitelezési tevékenység egyszerű bejelentéshez kötött épület esetén azt ellenőrzi, hogy az egyszerű bejelentési dokumentáció alapján, illetve a szakmai és biztonsági előírások megtartásával történt-e a kivitelezés [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 62. § (1) bek. c) pont; 456/2015. (XII. 29.) Korm. rend. 11. § c) pont].

Az Eljárási kódex módosításának értelmezéséről az "Azt építünk, amit akarunk? Nem számít a HÉSZ?" című tájékoztató 3.2. pontjában olvashatnak részletesebben.

Az építésfelügyeleti hatóság által lefolytatható eljárásokról szóló részletes tájékoztatókat lásd itt:
- 17.1. Az építésfelügyeleti ellenőrzés

- 17.2. Az építésfelügyeleti hatóság által alkalmazható szankciók

6.2. A bejelentéstől eltérő lakóépület is szabálytalan

A 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet 2016. január 1. napjától hatályos szövege szerint építésügyi bírság szabható ki az építtetővel szemben, ha a bejelentéshez kötött építési tevékenységet
a) az Étv. szerinti egyszerű bejelentés nélkül vagy
b) a bejelentéstől eltérően, vagy
c) – a bejelentésnek megfelelően, de – az anyagi jogi jogszabályt sértő módon végezték.

A fenti építési tevékenység esetén az építésügyi alapbírság 100.000,- Ft [245/2006. (XII. 5.) Korm. rend. 3. § (2) bek. h) pont]. A tevékenységhez kapcsolódó bírságszázalék 30 % [245/2006. (XII. 5.) Korm. rend. 3. § (4) bek. h) pont].

Az építésügyi bírság számításának szabályai itt olvashatók: 15.6. Az építésügyi bírság

Lásd még:

- 15. Szabálytalan építési vagy bontási tevékenységek

- 15.2. Szabálytalan építési vagy bontási tevékenységek jogkövetkezményei

GYIK kérdésre példa:
- Mi történik, ha az építésfelügyelet észreveszi, hogy a szakhatósági előírásokat nem tartják be?


6.3. Az egyszerű bejelentés hatálya alá tartozó lakóépülethez tartozó további építési tevékenységek

A lakóház építésén túl a telken egyéb, a lakóépülethez tartozó építmények is épülhetnek. Az egyszerű bejelentési eljárás kizárólag a lakóépületre vonatkozik. E mellett a terepkialakítás, támfal, melléképítmények stb. építése akár építési engedélyhez kötött tevékenység is lehet. Ezért figyelemmel kell lenni az Eljárási kódex 1. mellékletében felsorolt építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységekre. Az itt nem szereplő, vagy a felsorolt méretkorlátokat meghaladó építményekre továbbra is építési engedélyt kell kérni (pl. a rendezett terepszinttől 1 m-nél magasabb támfal, nettó 50 köbmétert meghaladó nem emberi tartózkodás céljára szolgáló építmény, nagyobb úszómedence, stb.). Ha az építésfelügyeleti hatóság esetleges ellenőrzése során talál ilyen építési engedély nélkül épülő, vagy megépült építményeket, még szabályos egyszerű bejelentés esetén is megindítja az építésrendészeti eljárást. Nem mentesít ez alól az sem, ha a bejelentési dokumentációban ezek az építmények fel lettek tüntetve.

Hasonlóképpen kell eljárni és településképi bejelentést tenni azokban az esetekben, amikor a lakóépületen kívül olyan építmények is épülnek, amelyek az adott település településképi bejelentési rendeletének hatálya alá tartoznak (amennyiben a település alkotott ilyen rendeletet). A különbség annyi, hogy ezekben az esetekben a szabálytalanság feltárása és annak szankcionálása a polgármester hatásköre az építésfelügyelet helyett.

Az építésügyi bírság számításának szabályai itt olvashatók.

Az egyszerű bejelentés hatálya alá tartozó lakóépületek létesítéséhez kapcsolódó TERVEZÉSI ÉS TERVEZŐI MŰVEZETÉSI SZERZŐDÉSMINTA érhető el az Építésijog.hu oldalon.