Az építésfelügyeleti hatóság feladatainak, eljárásrendjének változásai

Utolsó frissítés: 2016. július 16. szombat, 14:59

Közzétéve: 2016. július 16. szombat, 14:52

Szerző: Kiss Andor

Az Építési törvényhez kapcsolódó „salátarendelet” számos az építésfelügyeleti hatóságot érintő módosítást is tartalmaz. Az építésfelügyeleti hatóság három és fél éves vargabetű után visszatért az eredeti feladatához, a kivitelezés ellenőrzéséhez. A 2013. január 1. napjától kapott többletfeladatok közül jelenleg már nem feladata a bontás tudomásulvételének eljárása, épület meglétéről vagy hiányáról a hatósági bizonyítvány kiállítása, valamint építésügyfelügyeleti hatósági szolgáltatás nyújtása. Az még kérdéses, hogy az építésfelügyelet bejelentés alapján indíthat-e építésrendészeti eljárást. Viszont kibővült azon szabálytalanságok köre, amelyek esetében az építésfelügyeleti hatóság a kivitelezés megkezdését vagy folytatását megtiltja.


Magyar Közlöny: 2016. évi 84. szám
Érintett jogszabály: 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet
Módosító jogszabály: 156/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet
Hatályos: 2016. június 14.

1.
Az építésfelügyeleti hatóság feladatainak változásai


1.1
A 156/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet hatályon kívül helyezte a bontás tudomásulvételének eljárását az Eljárási kódexből (312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet) [156/2016. (VI. 13.) Korm. rend. 14. § q) pont]. A bontás tudomásulvételének eljárási változásairól részletesen itt olvashat.

1.2
Az Eljárási kódex 2016. január 1. naptól lehetőséget biztosított, hogy az ügyfél építésfelügyeleti hatósági szolgáltatás kérjen [441/2015. (XII. 28.) Korm. rend. 179. § (1)–(4) bek.; 312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 3. §]. Az építésfelügyeleti hatóságok gyakorlatában ilyen eljárás ritkán fordult elő. Mivel az építésfelügyeleti hatóság egyetlen „engedélyezés” típusú eljárása (bontás tudomásulvétele) megszűnt, így logikus lépés volt az építésfelügyeleti hatósági szolgáltatás megszüntetése is [156/2016. (VI. 13.) Korm. rend. 13. § 3-7. pont].

Kérdéses viszont, hogy az egyszerű bejelentéssel létesülő lakóépületek esetében kihez fordulhat az építés megkezdése előtt a hatósági szolgáltatás tartalmi elemeivel az építtető. Az Eljárási kódex 3. alcímében foglalt hatósági szolgáltatás csak az építési engedélyhez, vagy tudomásulvételhez kötött esetben vehető igénybe az építésügyi hatóságtól. A kivitelezés során az előírásokat is ellenőrző építésfelügyeleti hatóságnak sincs erre hatásköre. Így az egyszerű bejelentéssel létesülő lakóépületek építtetői kizárólag az építész tervezők megfelelő felkészültségében és felelősségteljes munkájában bízhatnak.

1.3:
Az építésfelügyeleti hatóság a telken építmény meglétére vagy hiányára - az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítése megtörténtének igazolása kivételével – hatósági bizonyítványt állított ki. Ez jellemzően a bontási engedély és tudomásulvétel nélkül elbontható építmények esetében fordult elő (pl. hétvégi házak, melléképítmények). Ilyen esetben a hatóság az ingatlan nyilvántartásban átvezetéshez igazolta a telek beépítetlenségét. Ez a hatáskör 2016. június 14-i hatállyal átkerült az elsőfokú építésügyi hatósághoz [156/2016. (VI. 13.) Korm. rend. 12. § (3) bek.].

2.
Az építésfelügyeleti hatósági ellenőrzés és intézkedései


Az építésfelügyeleti hatóság az építőipari kivitelezési tevékenység ellenőrzését végezheti:
a) szúrópróbaszerűen a helyszínen,
b) a Miniszterelnökséget vezető miniszter ellenőrzési utasításban foglaltak szerint (2016. évre a 7/2016. (IV. 7.) MvM utasítás),
c) távoli eléréssel az elektronikus építési napló alkalmazással.

A fenti lehetőségek közül kiemelendő a harmadik elem az e-építési napló. Vagyis az építésfelügyeleti hatóság állami tisztviselője az irodájában a számítógép előtt ülve is megállapíthat kivitelezés leállítására és bírság kiszabására okot adó tényállást, és úgy járhat el, mintha a helyszínen járt volna. Ezt az Eljárási kódexben megfogalmazott lehetőséget a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) és az Építési törvény (Étv.) teremti meg [2004. évi CXL. törvény 89. § c) pontja és 1997. évi LXXVIII. tv. 46. § (2) bek. b) pontja].

Az Étv. a kivitelezés szabályainak súlyos megsértése esetén lehetőséget ad a kivitelezés folytatásának megtiltására [1997. évi LXXVIII. tv. 46. § (3) bek. ba) pontja].

Az Eljárási kódex részletezi, melyek a súlyos megsértések. Ezekben az esetekben a hatóságnak meg kell tiltania a kivitelezés folytatását. Ezek [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 65. § (1) bek.]:
a) a jogszabállyal kötelezően előírt építtetői fedezetkezelő közreműködésének elmaradása [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 17. § (2) bek.],
b) az építtetői fedezetkezelő közreműködése esetén az elektronikus alvállalkozói nyilvántartás vezetésének hiánya [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 25. § (11) bek. c) pontja],
c) ha az építőipari kivitelezési tevékenységet kivitelezési dokumentáció nélkül végzik [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 22. §],
d) ha az építési munkaterület átadására vagy építőipari kivitelezési tevékenység folytatására a telek, építmény vagy építményrész tulajdonosának nyilatkozata hiányában kerül sor [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 5. § (5a) bek.],
e) ha az építési naplóban az eltakarásra kerülő épületszerkezetek ellenőrzésének dokumentálása elmarad [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 2. melléklet II. Naplórész 2. Eseti bejegyzések e) pontja].

A jogszabályokban két „minősített” eset is definiált a kivitelezés leállítására [1997. évi LXXVIII. tv. 46. § (3). bek. bb) és bc) pontjai alapján a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 65. § (3) bek.]:
a) az építőipari kivitelezési tevékenység az állékonyságot, az életet és az egészséget vagy a közbiztonságot közvetlenül veszélyeztető módon folyik, vagy
b) az építési tevékenységet elektronikus építési napló hiányában végzik [191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 24. §].

Változatlan szabályként megmaradt, hogy a hatóság a helyszínen végzésben tiltja meg az építőipari kivitelezési tevékenység folytatását, majd 8 napon belül határozatban rendeli el a szabálytalan állapot megszüntetését. A „minősített” esetekben a határozat azonnal végrehajtható. Kérdéses viszont, hogy az egyéb leállítási esetekben – ha a határozat fellebbezésre való tekintet nélkül nem azonnal végrehajtható – hogyan szerez érvényt a leállításnak a hatóság [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 65. § (4)-(5) bek.]. (A hatályos Eljárási kódex szövegében elírás van a 65. § (5) bekezdésében, a szöveg helyesen: „A határozat a (3) bekezdés szerinti esetben fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.”)

3.
Építésrendészeti eljárás


Az új, legfeljebb 300 négyzetméter összes hasznos alapterületű lakóépületek is teljes körűen belekerültek az építésrendészeti eljárás keretei közé. Korábban a bejelentés nélkül épülő ilyen lakóépületek kivitelezését nem lehetett leállítani. A változás ennek lehetőségét is megteremtette [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 67. § (3) bek. a) pont; 156/2016. (VI. 13.) Korm. rend. 13. § 24. pont].

Az építésfelügyeleti hatóság bejelentésre is indított építésrendészeti eljárást, de ez kikerült a szabályozásból [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 67. § (1) bek.; 156/2016. (VI. 13.) Korm. rend. 13. § 23. pont]. Amennyiben a jogszabályalkotó szándéka az volt, hogy az építésfelügyeleti hatóságnak ne kelljen mindenféle szomszédok által generált ügyet kivizsgálnia, sajnos nem volt konzekvens. Egyrészről az Eljárási kódex építésfelügyeleti felvezető szövege tartalmazza a kérelemre indult építésfelügyeleti hatósági eljárást (ennek egyik fajtája az építésrendészeti eljárás) [312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 59. § (1) bek.], másrészről az eljárás kezdeményezésének 15.000 Ft-os illetéke az illetéktörvényben továbbra is megmaradt [1990. évi XCIII. tv. - az illetékekről XV. melléklet II.3. pont]. A Szerző álláspontja szerint 15.000 Ft-os illetékkel ellátott szabályos kérelem esetén a hatóságnak továbbra is foglalkoznia kell az ilyen építésrendészeti ügyekkel.

A salátarendelet részletes tartalmáról szóló egyéb tájékoztatók:

- A Kivitelezési kódex 2016. június 14-i változásai a „salátarendelet” alapján

- Van-e még felelős műszaki vezetői nyilatkozat?