A 2016. júniusi „salátarendelet” módosításai az Eljárási kódexben

Utolsó frissítés: 2016. június 21. kedd, 08:35

Közzétéve: 2016. június 21. kedd, 08:35

Szerző: Baksa Lajos

Az egyszerű bejelentés építésügybe történő bevezetésekor már szinte tudni lehetett, hogy az egyéb vonatkozó építésügyi előírások, jogszabályok ismét komolyabb változásoknak néznek elébe. A indok egészen „egyszerűen” az egyszerű bejelentés kapcsán felmerülő jogharmonizáció megteremtése a különböző rendeletek között. Az Eljárási kódexben is jelentős változások következtek be.


Magyar Közlöny: 2016. évi 84. szám
Érintett jogszabály: 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet
Módosító jogszabály: 156/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet
Hatályos: 2016. június 14.

1.
Örökségvédelmi engedély kérelem előterjesztése


Az építésügyi hatósági rendszer 2013. évi átalakítása óta tulajdonképpen két építésügyi hatósági hatáskörrel rendelkező hatóság létezik jelenleg. Ezek egyrészt a járásszékhely települési (fővárosban kerületi) jegyzők, mint általános építésügyi hatóságok, valamint a kormányhivatalok járási hivatalaiban működő kiemelt építésügyi hatóságok, melyeknek hatáskörük, feladataik pontos meghatározása az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletben van részletesen szabályozva.

Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (Eljárási kódex) 2015. április 1. napján hatályba lépett módosítása során külön fejezet került be a jogszabályba „az engedélyezési eljárás egyes különös szabályai” címmel, melyben a kiemelt építésügyi hatóságok eljárására vonatkozóan állapít meg előírásokat az Eljárási kódex. Ezen fejezetbe történt beemelésre a módosító kormányrendelettel az a rendelkezés, mely az építési (bontási) engedéllyel egy időben benyújtott nyilvántartott műemléki értéket, műemléket érintően, műemléki telken, műemléki jelentőségű területen, műemléki történeti tájon vagy világörökségi területen az örökségvédelemi engedélyre irányuló kérelem benyújtásának lehetőségét adja meg.

Továbbá meghatározásra kerül, hogy az eljárásban a kiemelt építésügyi hatóságoknak milyen cselekmények foganatosításával kell az eljárást lefolytatniuk és döntésükben milyen kötelező elemeket kell szerepeltetniük. Egyben az Eljárási kódex egyes eljárásokat részletesen taglaló fejezeteiből kihúzásra került az ezzel kapcsolatos rendelkezés. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az építési bontási engedéllyel együtt továbbra is előterjeszthető örökségvédelmi engedélyre vonatkozó kérelem, a meghatározott esetekben, de ezt a kiemelt építésügyi hatósághoz kell benyújtani az Eljárási kódex módosított előírásai szerint. Tulajdonképpen ez a módosítás pontosítja az eddigi gyakorlatban már működő, jogszabályi rendelkezést, mivel az örökségvédelmi engedéllyel érintett (tehát egyedi műemléki védelem alatt álló) műemléki értéket, műemléki épületet érintő építésügyi engedélyezési eljárásokban az elsőfokú építéshatósági jogkört eddig is a kiemelt építésügyi hatóság gyakorolta. Vagyis a jegyzői építésügyi hatósághoz örökségvédelmi engedélyt, elviekben, eddig sem nyújtottak be, mert ahol örökségvédelmi engedély kérelemnek van helye, ott a kiemelt építésügyi hatóság járt el [156/2016. (VI. 13.) Korm. rend. 12. § (1) bek.; 312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 11/A. § és 11/B. §; 343/2006. (XII. 23.) Korm. rend. 1. § (1) – (2) és (3) bek.].

2.
Ismét az építésügyi hatóságtól kérhető hatósági bizonyítvány az épület meglétének és hiányának igazolására is


Mivel korábban az építésfelügyeleti hatóság folytatta le a bontás tudomásulvételi eljárásokat, így az építésfelügyeleti hatóság rendelkezett első kézből azokkal az információkkal, dokumentumokkal, mely ahhoz volt szükséges, hogy a bontás tényének megtörténtéről (kvázi az épület elbontásáról) igazolást adjon ki. Az ügyintézés egyszerűsítése céljából, így a jogszabályalkotó az épültetekkel kapcsolatban, általánosságban felmerülő igazolandó tények hatósági bizonyítványban történő írásba foglalásának feladatát kettéosztotta a két hatóság között. Ennek megfelelően az épület meglétéről és hiányáról az építésfelügyeleti hatóság, az épület jogszerűségéről az építésügyi hatóság állíthatott ki hatósági bizonyítványt kérelemre.

Egy lakóépület bontásánál ez egyértelmű és kézenfekvő rendszer volt, mivel a bontási bejelentést az építésfelügyeletnél kellett megtenni, így a bontás végeztével, az épület elbontásáról, az építésfelügyelet adta ki a hatósági bizonyítványt, mivel ez elengedhetetlen feltétele volt az érintett telket érintő változás ingatlan-nyilvántartási átvezetéséhez. Azonban ha olyan kérelem érkezett, mely során a meglévő épület meglétét és jogszerűségét is igazolni kellett, akkor a tájékozatlanabb kérelmezők már csak az építésfelügyelői hatósági bizonyítvány felhasználása során szembesültek a ténnyel, hogy a jogszerűséget csak az építésügyi hatóság által kiállított bizonyítvány igazolhatja. Vagyis a másik hatóságnál is be kellett szerezniük egy újabb hatósági bizonyítványt (amennyiben az kiadható volt).
Ennek a kialakult helyzetnek vetett véget a módosító kormányrendelettel átvezetett jogszabály módosítás, ugyanis a jövőben az épületek meglétének, hiányának és jogszerűségének igazolása újra az építésügyi hatóságok hatáskörébe tartozik. A módosítás indoka kettős. Miután az egyszerű bejelentéssel megépülő lakóépületekről, tehát az épület meglétéről, a települési jegyzőknek, (majd július 1-től az építésügyi hatóságnak) kell kiadni hatósági bizonyítványt így szükséges volt a hatáskör építésügyi hatóságokhoz való visszatelepítése. Másodsorban pedig az építésfelügyelet tudomásulvételi eljárásokból való „kivonulása” az oka a módosításnak [156/2016. (VI. 13.) Korm. rend. 12. § (3) bek.; 312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 56. § (1) bek.].

Lásd még: Megszűnt a bontás tudomásulvételének eljárása