A Miniszterelnökség budavári elhelyezésének beruházása kiemelt jelentőségű ügy

Szerző: Jámbor László

Utolsó frissítés: 2016. július 18. hétfő, 17:56

Közzétéve: 2014. szeptember 27. szombat, 08:42

A Kormány döntése értelmében a Miniszterelnökség budavári elhelyezéséhez szükséges felújítási és építési feladatokhoz kapcsolódó hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügyek lettek. A 227/2014. (IX. 4.) Korm. rendeletben találhatjuk meg, hogy a beruházáshoz kapcsolódó eljárásokban milyen speciális rendelkezéseket lehet alkalmazni. Érdekesség, hogy például az ügyben nem lesz tervpályázati eljárás és építészeti-műszaki tervtanácsi vélemény sem, továbbá a megvalósítás során az OTÉK-tól és az Országos Tűzvédelmi Szabályzattól is el lehet térni.

Magyar Közlöny: 2014. évi 121. szám
Érintett jogszabály: 227/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet
Hatályos: 2014. szeptember 5.

1. A Beruházás által érintett ingatlanok

A Kormány döntése értelmében a Miniszterelnökség központi hivatalát a budavári Karmelita épületegyüttesben és az egykori tábori püspökség területén fogják elhelyezni. A Miniszterelnökség elhelyezéséhez szükséges felújítási és építési beruházások (a továbbiakban: Beruházás) pontosan az alábbi ingatlanokat érinti: a Budapest I. kerület 6460., 6459. helyrajzi számú ingatlanok (Színház utca 5-11. és 1-3. szám), a 6515., 6458. helyrajzi számokon nyilvántartott várfal, a 6461. helyrajzi szám alatt nyilvántartott, és a 14363/1 helyrajzi számú közpark [227/2014. (IX. 4.) Korm. rend. 1. § (1) bek.].

A kiemelt jelentőségű ügy fogalmát az Építésijog.hu Fogalomtárában itt megismerheti:

2. Kijelölt hatóságok, ügyintézési határidő

A Kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította a Beruházás megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyeket. A jogszabály a kiemelt jelentőségű ügyekben kijelölte az eljáró hatóságokat és szakhatóságokat is az 1. és 2. mellékletben. Minden olyan ügyben a Kormányrendeletet kell alkalmazni, ami kapcsolódik a Beruházáshoz (amelyek a megvalósításához és használatbavételéhez közvetlenül szükségesek), de ahol nem látták indokoltnak az általános hatóságtól eltérő kijelölést, azok az eljárások csak hivatkozással szerepelnek a mellékletben [227/2014. (IX. 4.) Korm. rend. 2. §, 1. melléklet]. Eltérést jelent például az általános előírásoktól, hogy a fakivágási engedélyezési eljárásokban – az illetékes jegyző helyett – Budapest Főváros Kormányhivatala V. Kerületi Hivatalának Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala jár el, illetve – a Budapest Főváros Kormányhivatala I. Kerületi Hivatalának Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala helyett – a további régészeti feladatellátás meghatározására Budapest Főváros Kormányhivatala Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala jogosult [227/2014. (IX. 4.) Korm. rend. 1. melléklet 2. sor, 3. sor].

A jogszabály alapján a Beruházáshoz kapcsolódó közigazgatási hatósági eljárásokban a szakhatósági eljárásra vonatkozó ügyintézési határidő nyolc nap, míg az ügyintézési határidő tizenöt nap. Amennyiben az adott eljárásra a vonatkozó jogszabály rövidebbet nem állapít meg, akkor ezt a határidőt kell betartani, de ilyen rövidebb határidő véleményem szerint engedélyezési eljárásban nincs [227/2014. (IX. 4.) Korm. rend. 4. § (2)-(3) bek.].

A Beruházással kapcsolatos közigazgatási hatósági eljárásokban hozott döntés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható. Fontos rendelkezés az is, hogy a hatósági döntéseket - az eljárás során a személyesen az ügyfélnek szóló végzések, valamint az ingatlan-nyilvántartással összefüggő döntések kivételével - hirdetményi úton közlik (vagyis postai úton nem kell minden ügyfélnek megkapnia). A döntés közlésének napja a hirdetmény kifüggesztését követő ötödik nap [227/2014. (IX. 4.) Korm. rend. 11. §].

A 227/2014. (IX. 4.) Korm. rendeletet a hatálybalépésekor (2014. szeptember 5.) folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell, ez azt is jelenti, hogy ha például az adott eljárást nem a jelen jogszabály szerint hatáskörrel rendelkező hatóság folytatta le, azt meg kellett szüntetnie, és át kellett adni a kijelölt hatóság részére [227/2014. (IX. 4.) Korm. rend. 12. §, 13. §].

3. Kormánymegbízott

A Beruházáshoz kapcsolódó kiemelt jelentőségű ügyek koordinációjára a Kormány a Budapest Főváros Kormányhivatalát vezető kormánymegbízottat jelölte ki [227/2014. (IX. 4.) Korm. rend. 3. §]. A kormánymegbízott feladatairól az Építésijog.hu Figyelő előfizetője az alábbi tájékoztatóban olvashat részletesebben: 02.7. Kiemelt jelentőségű ügyek

A kormánymegbízottról további információt a Kormányhivatal honlapján érhet el.

4. Nem lesz tervpályázati eljárás

Építmény építészeti-műszaki tervezésének versenyeztetésére tervpályázati eljárást akkor kötelező lefolytatni, amennyiben az ajánlatkérő olyan - a Közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó - tervszolgáltatást kíván megrendelni, amelynek a Közbeszerzési törvény szerint számított teljes becsült értéke eléri vagy meghaladja a szolgáltatás megrendelésére irányadó uniós értékhatárt (2014. évben 207 000 euró). Ha a tervpályázati eljárások szabályairól szóló 305/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet vagy más jogszabály eltérően rendelkezik, a tervpályázati eljárást nem kell lefolytatni [305/2011. (XII. 23.) Korm. rend. 1. § (4) bek.]. A Kormány élt az eltérés lehetőségével, és a budavári Karmelita épületegyüttesben és az egykori tábori püspökség területén zajló Beruházást megelőzően nem kötelező a tervpályázati eljárást, amely valószínűleg azt jelenti, hogy nem is bonyolítják ezt le [227/2014. (IX. 4.) Korm. rend. 6. § a) pont].

A Beruházással összefüggésben építészeti-műszaki tervtanácsi véleményt beszerezésére sincs szükség és az illetékes polgármester településképi véleményezési eljárását sem kell lefolytatni. Szinte semmi jelentősége nincs, de a Kormány a településképi bejelentési eljárás hatálya alól is kivette a Beruházást [227/2014. (IX. 4.) Korm. rend. 6. § b)-d) pont].

Az eljárások meggyorsítása érdekében a Beruházással érintett ingatlanokra vonatkozó településrendezési terv módosítása során a környezet védelméért felelős közigazgatási szervek véleményadási határideje legfeljebb nyolc nap lehet. Az általános szabályok szerint a kidolgozó a várható környezeti hatás jelentőségének eldöntése érdekében a hatóságok véleményadására saját maga állapíthat meg határidőt, azzal, hogy a határidő nem lehet kevesebb mint 15 nap. Ez a minimális határidő csökkent tovább jelen ügyben 8 napra [227/2014. (IX. 4.) Korm. rend. 5. §; 2/2005. (I. 11.) Korm. rend. 4. § (4) bek.].

4. Eltérési lehetőség az OTÉK-tól

Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) határozza meg, hogy egy épülethez minimálisan mennyi parkolóhelyet kell biztosítani. A Beruházás esetében is az OTÉK-ot kell alkalmazni, azonban speciális előírás, hogy 120 m2 nettó alapterület után kell egy darab személygépkocsi elhelyezését biztosítani [227/2014. (IX. 4.) Korm. rend. 7. §]. Az OTÉK alapján iroda, és egyéb önálló rendeltetési egységek huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségeinek minden megkezdett 20 m2 nettó alapterülete után kellene egy személygépkocsi elhelyezését szolgáló parkolót kialakítani [253/1997. (XII. 20.) Korm. rend. 4. számú melléklet 14. pont].

Az OTÉK általánosan alkalmazandó előírása szerint az építmények szükséges felvonók műszaki tulajdonságait és darabszámát az épület fajtájától és a várható használóktól függően, a forgalmi követelményekre vonatkozó szabványok szerinti forgalomelemzés alapján, vagy azzal egyenértékű szolgáltatás biztosításával kell meghatározni [253/1997. (XII. 20.) Korm. rend. 82. § (1) bek.]. A felvonók kialakítása kapcsán jelent valószínűleg könnyítést, hogy a Beruházással érintett műemlék épületben elhelyezett iroda funkció esetén a felvonók forgalomszámításában a kiszolgálandó utasok száma tekintetében a normatív adatokat nem kell figyelembe venni, a kiszolgálandó utasok számát a vezető tervező által megállapított valós létszámadatok alapján kell meghatározni [227/2014. (IX. 4.) Korm. rend. 9. §].

4. Eltérési lehetőség az OTSZ-től

A Kormányrendelet rögzíti, hogy a Beruházással érintett épület átalakításánál az általános érvényű tűzvédelmi követelmények alkalmazása során figyelembe kell venni a Beruházás megvalósítását megelőzően nyilvános rendezvények megtartására kialakított, de részben eltérő rendeltetésű épületrészek meglévő állapot szerinti tűzvédelmi kialakítását, főbb tűzvédelmi jellemzőit [227/2014. (IX. 4.) Korm. rend. 8. § (1) bek.].

A Beruházással érintett épületek esetében az eltérő tűzszakaszok közötti, épületeket összekötő zárt közlekedő folyosók, hidak homlokzatainál nem kell az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet (a továbbiakban: OTSZ) 360. § (2) bekezdése szerinti tűzterjedési gátat kialakítani, ha a zárt közlekedő, híd mindkét vége Sm füstgátló ajtókkal kerül lezárásra, valamint a híd - a szigeteléseket és a hordozó rétegeket leszámítva - éghető anyagot nem tartalmaz [227/2014. (IX. 4.) Korm. rend. 8. § (2) bek.].

A jogszabály rögzíti azt is – amelyet egyébként jó lenne minden egyéb esetben is előírni –, hogy a Beruházással érintett közigazgatási hatósági eljárásokban az OTSZ-nek a 2014. szeptember 5. napján hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy a Beruházás során akkor sem kell a jelenleg ismertektől eltérő tűzvédelmi szabályokat alkalmazni, ha esetleg az OTSZ a későbbiek során változna [227/2014. (IX. 4.) Korm. rend. 8. § (3) bek.].

5. Örökségvédelmi engedély nélkül végezhető tevékenységek

A régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 393/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet tartalmazza azon tevékenységek felsorolását, amelyekhez örökségvédelmi engedélyt kell kérni (az általános előírásokat lásd: 08. Milyen tevékenységekhez kell örökségvédelmi engedélyt kérni?). A Beruházáshoz kapcsolódóan két területen nincs szükség örökségvédelmi engedély beszerzésére
a) az érintett műemlék épület falfelületeinek vagy szerkezeteinek fizikai beavatkozással, mintavétellel, roncsolással járó vizsgálata, továbbá alkotórészeinek és tartozékainak roncsolásos vizsgálata;
b) a fás szárú növényzet eltávolítása [227/2014. (IX. 4.) Korm. rend. 10. § (2) bek.; 393/2012. (XII. 20.) Korm. rend. 3. § (4) bek. o) pont, n) pont].

A műemlék telkén lévő parkban fás szárú növényzet telepítése is örökségvédelmi engedélyhez kötött. Mivel a Kormány nem vette ki a 393/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet hatálya alól a telepítést, ha a tervek szerint fák telepítésére is sor kerül, ehhez szükséges lesz az örökségvédelmi engedély [393/2012. (XII. 20.) Korm. rend. 3. § (4) bek. n) pont.].

A jogszabály lehetőséget ad arra, hogy a Beruházással érintett műemlék épületre bontási engedély és örökségvédelmi engedély iránti kérelem együtt és külön is előterjeszthető. Az építésügyi hatóság a bontási engedélyt és az örökségvédelmi engedélyt a kulturális örökség védelméről szóló jogszabályokban meghatározott műemlékvédelmi szempontok figyelembevételével adja ki [227/2014. (IX. 4.) Korm. rend. 10. § (1) bek.].

A Kormány a Beruházással összefüggésben az előzetes régészeti dokumentáció elkészítésére és a szükséges megelőző feltárás, próbafeltárás, mentő feltárás és régészeti feltárás elvégzésére a Budapesti Történeti Múzeumot jelölte ki [227/2014. (IX. 4.) Korm. rend. 10. § (3) bek.].

Egyéb kiemelt jelentőségű ügyekre vonatkozó korábbi tájékoztatókat itt érhet el:

Egyetemi beruházások lettek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügyek

A Ludovika beruházásához kapcsolódó egyes vízjogi engedélyekhez nem kell az ingatlan tulajdonosainak a hozzájárulása

Fél tucat beruházással bővült a kiemelt jelentőségű ügyek listája