A vízügyi hatóság szakhatóságkénti bevonásának esetei az Eljárási kódexben

Szerző: Dr. Jámbor Attila Dr. Jámbor Attila

Utolsó frissítés: 2014. március 10. hétfő, 11:39

Közzétéve: 2014. március 10. hétfő, 11:39

A vízügyi igazgatási, valamint a vízügyi hatósági feladatokat ellátó szervezetrendszer átalakítására 2014. január 1-jével került sor. A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségekből létrejött, vízügyi hatásköröket ellátó hatóságok a vízügyi hatóságok lettek. Az átalakítások miatt több jogszabály pontosítása vált szükségessé. A módosítások egy részét a 42/2014. (II. 24.) Korm. rendelet tartalmazza, amely majdnem két tucat kormányrendeletet érint. Talán a legfontosabb változás az Eljárási kódexben (312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet ) történt, de egy másik tájékoztatónkban megemlítjük a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet és a földhivatalok eljárásáról szóló jogszabály (338/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet) módosítását is.

Magyar Közlöny: 2014. évi 26. szám
Érintett jogszabály:
312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet
Módosította: 42/2014. (II. 24.) Korm. rendelet
Hatályos: 2014. február 25.

Az Eljárási kódex (312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet) 6. melléklete határozza meg, hogy az építésügyi hatóság az első és másodfokú eljárásában, milyen feltételek fennállása esetén, milyen szakkérdésben és melyik hatóságot köteles bevonni szakhatóságként az engedélyezési eljárásba [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 12. § (1) bek.].

2014. január 1-jétől az Eljárási kódex első fokon már a területi vízügyi hatóság bevonását is előírta, azonban a jogszabály pontatlanul másodfokon eljáró szakhatóságként az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséget jelölte meg (a 2014. január 1-jétől kialakított vízügyi hatóságok felettes szerve az Országos Vízügyi Hatóság, és a másik hatóság elnevezése Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség lett) (312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 6. melléklet 10. sor).

Az Eljárási kódexben 2014. február 25. napjától pontosították a vízügyi hatóságok, valamint a környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőség mint szakhatóságok bevonásának kötelező eseteit, és javították a másodfokú szakhatóságok megjelölését is.

A jelenleg hatályos rendelkezés szerint a vízügyi hatóság bevonása akkor szükséges, ha az építési tevékenység, illetve az építményben folytatott tevékenység nem környezeti hatásvizsgálat, vagy nem egységes környezethasználati engedély köteles, és
- az építmény, illetve a tevékenység a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló kormányrendeletben a védőterületek és védőidomok övezeteire vonatkozó mellékletben szerepel, vagy
- arra parti sávban, nagyvízi mederben kerül sor.

A jogszabályi fogalmakat az Építésijog.hu Előfizetője a honlap Fogalomtárában itt megismerheti: parti sáv, nagyvízi meder.

A vízügyi hatóságok által eldöntendő szakkérdés a fenti esetekben annak elbírálása, hogy az építési tevékenység, illetve az építményben folytatott tevékenység az ivóvízbázis védelmére vonatkozó követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e, továbbá annak elbírálása, hogy az építési tevékenység az árvíz és a jég levonulására, a mederfenntartásra milyen hatást gyakorol.

A szakhatóság megkeresésére szintén csak építési, összevont, az engedély hatályának meghosszabbítási, használatbavételi és fennmaradási engedélyezési eljárásban kerül sor. Az elsőfokú szakhatóság a területi vízügyi hatóság, a másodfokú viszont ebben az esetben az Országos Vízügyi Hatóság [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 6. melléklet 14a. sor; 42/2014. (II. 24.) Korm. rend. 16. § (1) bek., 9. melléklet].

A környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőség szakhatóságkénti bevonására ugyanezen engedélyezési eljárásokban – egyebek mellett – akkor kerül sor, ha az építési tevékenység, illetve az építményben folytatott tevékenység nem környezeti hatásvizsgálat, vagy nem egységes környezethasználati engedély köteles, és
- a felszín alatti vizek védelméről szóló kormányrendelet szerinti szennyező anyag elhelyezésével, a földtani közegbe történő közvetlen bevezetésével, a felszín alatti vízbe történő közvetett bevezetésével, beleértve az időszakos vízfolyásokba történő bevezetést is, a felszín alatti vízbe történő közvetlen bevezetésével jár együtt, vagy
- a felszíni vizekbe, illetve azok medrébe bármilyen halmazállapotú, vízszennyezést okozó anyag juttatásával jár együtt.

A környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőség szakhatóságként azt bírálja el, hogy az építési tevékenység, illetve az építményben folytatott tevékenység a földtani közeg, a felszín alatti vizek és a felszíni vizek védelmére vonatkozó követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. A másodfokú eljárásokban eljáró szakhatóság az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 6. melléklet 10. sor; 42/2014. (II. 24.) Korm. rend. 16. § (1) bek., 9. melléklet].

A környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőség szakhatóságkénti bevonásának eseteit a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 6. melléklet 9-14. soraiban találhatják meg.