08.2. A felelős műszaki vezető feladatai és felelőssége

Utolsó frissítés: 2016. május 15. vasárnap, 16:55

Közzétéve: 2014. február 18. kedd, 07:32

Szerző: Dr. Jámbor Attila

A felelős műszaki vezető feladatát a jogszabályok az építési tevékenység egyes stádiumához kapcsolódóan határozzák meg. A jogszabályban rögzített feladatokat akkor is köteles ellátni a felelős műszaki vezető, ha a felek szerződésében az adott cselekményt nem is említik.

1.
Mik a felelős műszaki vezető feladatai?


a) Az építési tevékenység megkezdésével kapcsolatosan a felelős műszaki vezető feladata:

aa) a kitűzés helyességének ellenőrzése [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 13. § (3) bek. e) pont],
ab) a talajmechanikai és egyéb vizsgálatok megtörténtének ellenőrzése [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 13. § (3) bek. e) pont].

b) Az építési tevékenység folytatásával kapcsolatosan a felelős műszaki vezető feladata:

ba) a szakmunka irányítása [1997. évi LXXVIII. tv. 40. § (2) bek. b) pont],
bb) a szakszerű munkavégzés biztosítása [1997. évi LXXVIII. tv. 40. § (2) bek. e) pont].
bc) az építési-szerelési munkára vonatkozó jogszabályok (szakmai és minőségi követelmények), munkavédelmi, tűzvédelmi, környezetvédelmi, műemlékvédelmi, természetvédelmi, közegészségügyi és más kötelező hatósági előírások betartatása, azok betartásának az általa vezetett építkezésen való ellenőrzése [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 13. § (3) bek. a) pont],
bd) - kormányrendeletben meghatározott feladatai körében[1] - az építmény, építményrész jogerős és végrehajtható építési engedélynek és a hozzá tartozó jóváhagyott engedélyezési dokumentációnak, illetve a jogszabályban meghatározott kivitelezési dokumentációnak megfelelő megvalósításának biztosítása, azok betartatása és betartásának az általa vezetett építkezésen való ellenőrzése[2] [1997. évi LXXVIII. tv. 40. § (2) bek. c) pont; 191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 13. § (3) bek. b) pont];
be) az építési tevékenységre vonatkozó szakmai, minőségi és biztonsági előírások megtartása [1997. évi LXXVIII. tv. 40. § (2) bek. d) pont]
bf) az építési napló (elektronikus építési napló) vezetése, ellenőrzése, feltéve, ha erre a kivitelezőtől megbízást kapott (az elektronikus építési napló vezetésére vonatkozó megállapodást mindkét fél elfogadásával a vállalkozó kivitelező elektronikus építési naplójában kell rögzíteni) [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 13. § (3) bek. b) pont, 12. § (5) bek.],
bg) az építőipari kivitelezési tevékenység munkafolyamatainak szakszerű megszervezése [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 13. § (3) bek. c) pont],
bh) a kivitelezés során a technológiai előírások betartatása [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 13. § (3) bek. d) pont],
bi) a minőségi vizsgálatok és mintavételek elvégeztetése [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 13. § (3) bek. f) pont],
bj) az azonnali intézkedést igénylő építési műszaki feladatok meghatározása és irányítása [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 13. § (3) bek. g) pont],
bk) a kivitelezési tervektől eltérő, nem építési (létesítési) engedélyköteles kivitelezésnek az építési naplóban történő feltüntetése (kivitelezői megbízástól függetlenül a felelős műszaki vezető kötelessége) [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 13. § (3) bek. h) pont],
bl) értesíteni az illetékes környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságot arról, hogy az építési munkaterületen keletkezett építési-bontási hulladék mennyisége eléri a 45/2004. (VII. 26.) BM–KvVM együttes rendelet 1. számú mellékletében előírt küszöbértéket [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 13. § (3) bek. n) pont; 45/2004. (VII. 26.) BM–KvVM egy. rend. 1. számú melléklet];
bm) a jogerős építési engedélyben, a tűzvédelmi dokumentációban és a műszaki előírásokban szereplő tűzvédelmi követelményeket a kivitelezés során megtartani, megvalósítani, a tervezési hiányosságok megszüntetését a tervezőnél és a beruházónál kezdeményezni [1996. évi XXXI. tv. 21. § (5) bek.].

c) Az építési tevékenység befejezésével kapcsolatosan a felelős műszaki vezető feladata:

ca) az építési napló lezárása, ha erre a kivitelezőtől megbízást kapott [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 13. § (3) bek. b) pont],
cb) az építőipari kivitelezési tevékenység befejezésekor, az építési napló alapján a Kivitelezési kódex 5. számú melléklet szerinti hulladék nyilvántartó lap kitöltése és az építtetőnek történő átadása [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 13. § (3) bek. i) pont],
cc) az építmény használatbavételi (fennmaradási) engedélyezéséhez, tudomásulvételéhez[3] a felelős műszaki vezetőnek szakterületére vonatkozó felelős műszaki vezetői nyilatkozat megtétele [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 13. § (3) bek. j) pont],
cd) az átadás-átvételi eljárásban és a használatbavételi engedélyezési eljárásban való közreműködés és az ehhez szükséges nyilatkozatok megtétele [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 13. § (3) bek. k) pont];
ce) az építőipari kivitelezési tevékenységek befejezését követően írásban nyilatkozni arról, hogy a jogerős építési engedélyben, a tűzvédelmi dokumentációban és a műszaki előírásokban szereplő tűzvédelmi követelményeket a kivitelezés során megtartották [1996. évi XXXI. tv. 21. § (6) bek.].

d) A teljesítésigazolással kapcsolatosan a felelős műszaki vezető feladata:

Az alvállalkozó kivitelező által megküldött, teljesítésről szóló értesítés kézhezvételétől – ha szerződés vagy jogszabály átadás-átvételi eljárást határoz meg, ennek lezárásától – számított, szerződésben meghatározott, de legfeljebb tizenöt munkanapon belül az alvállalkozói teljesítésigazolás
da) kiállítása és átadása vagy megküldése az alvállalkozó részére,
db) rögzítése az elektronikus építési naplóban [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 13. § (3) bek. m) pont][4];
dc) a közös helyszíni bejárás során az építési naplóban, jegyzőkönyvben rögzített mennyiségi és minőségi hibák, hiányosságok kijavítását követően az építési műszaki ellenőrnek, vagy a vállalkozó kivitelező felelős műszaki vezetőjének átadja a szerződésben vállalt és elvégzett tevékenységet tartalmazó teljesítési összesítőt [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 31. § (2) bek.].

A felelős műszaki vezető által készítendő alvállalkozói teljesítésigazolás kötelező tartalmi elemei:
a) a teljesített kivitelezési munkák meghatározását, mennyiségét és minőségét, a teljesítés időpontját,
b) a teljesítésigazolás alapján számlázható összeget,
c) a szerződésben meghatározott alvállalkozói díj és a teljesítésigazolásban megjelölt számlázható összeg eltérése esetén az eltérés indoklását [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 13. § (3) bek. l) pont].

A papír alapon vezetett építési naplók esetében az építési naplóban nem kell rögzíteni a teljesítésigazolást, a felelős műszaki vezetőnek csak az a feladata, hogy az alvállalkozó kivitelező által megküldött teljesítésről szóló értesítés kézhezvételétől – ha szerződés vagy jogszabály átadás-átvételi eljárást határoz meg, ennek lezárásától – számított, szerződésben meghatározott, de legfeljebb tizenöt munkanapon belül az alvállalkozó kivitelező részére megküldje a teljesítésigazolást, és annak adatait az alvállalkozói nyilvántartásba felvigye.

e) Az építési termékekkel kapcsolatosan a felelős műszaki vezető feladata[5]:

ea) annak ellenőrzése, hogy az építménybe csak a tervező által a kivitelezési dokumentációban meghatározott, legalább az elvárt műszaki teljesítményű építési termék kerüljön beépítésre, és a szakszerű beépítés ellenőrzése [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 13. § (3) bek. p) pont],
eb) az építési naplóban történő rögzítés mellett a tervező által a kivitelezési dokumentációban megjelölt építési termék helyett a megadottal azonos vagy annál jobb teljesítményértékű helyettesítő építési termék kiválasztása (a tervező jóváhagyásával és az építtető egyetértésével) [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 13. § (3) bek. o) pont],
ec) a természetes építőanyagok és a bontott építési termékek - szükség szerint szakértővel történő - vizsgálatát követően döntés azok kezeléséről, építési célra való megfelelősségéről, ismételt felhasználhatóságáról, beépíthetőségéről (ezt a döntését az építési naplóba is be kell jegyeznie) [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 13. § (4) bek.][6].

2.
A felelős műszaki vezetői nyilatkozat


Az építésügyi hatósági engedélyhez kötött építőipari kivitelezési tevékenységek befejezését követően a fővállalkozó kivitelező vagy annak felelős műszaki vezetője az építési napló összesítő lapján arról nyilatkozik[7][8], hogy
a) az építőipari kivitelezési tevékenységet a jogerős építési engedélynek és a hozzátartozó[9] engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációnak, valamint
b) a Kivitelezési kódex 1. melléklete szerinti tartalmú és rendelkezésre álló kivitelezési (megvalósulási)[10] tervdokumentációnak megfelelően,
c) az építőipari kivitelezési tevékenységre vonatkozó jogszabályok, általános érvényű és eseti előírások, így különösen a statikai és az épületenergetikai követelmények, szakmai, minőségi, környezetvédelmi és biztonsági előírások megtartásával szakszerűen végezték,
d) az építmény kivitelezése során alkalmazott műszaki megoldás az Étv. 31. §-a (2) bekezdésének c)-h) pontjában meghatározott követelményeknek (a mechanikai ellenállás és stabilitás, a tűzbiztonság, a higiénia, egészség- és környezetvédelem, a használati biztonság, a zaj és rezgés elleni védelem, az energiatakarékosság és hővédelem szempontjaiból) megfelel,
e) a jogerős építési engedélytől és a hozzá tartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációtól, valamint a Kivitelezési kódex 1. melléklet szerinti kivitelezési dokumentációtól való eltérés esetén az eltérés felsorolásával és szükségességének ismertetésével[11],
f) a külön jogszabályban előírt egyeztetés eredményeképpen a közműellátás szakszerűen biztosított[12],
g) az építési munkaterületen keletkezett építési-bontási hulladék mennyisége elérte-e a 45/2004. (VII. 26.) BM–KvVM együttes rendelet 1. számú mellékletében előírt mértéket, az előírások szerint kezelték és az építőipari kivitelezési tevékenység befejezésekor a munkaterületről a külön jogszabályban foglaltak szerint elszállították,
h) az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 14. §; 45/2004. (VII. 26.) BM–KvVM egy. rend. 1. számú melléklet].

3.
A fővállalkozó kivitelező felelős műszaki vezetőjének egyéb feladatai


A fővállalkozó kivitelező felelős műszaki vezetőjének egyéb feladatai is vannak. Az ő feladata, hogy az alvállalkozó kivitelezővel, az alvállalkozó kivitelezők felelős műszaki vezetőivel és a szakági felelős műszaki vezetőkkel való együttműködést, a velük történő egyeztetéseket koordinálja, a tevékenységüket összehangolja. A használatbavételi engedélyezési eljáráshoz szükséges felelős műszaki vezetői nyilatkozatot is a fővállalkozó kivitelező felelős műszaki vezetője adja meg, azonban ezen nyilatkozat alapját az alvállalkozói és a szakági felelős műszaki vezetői nyilatkozatok képezik [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 13. § (5) bek.].

4.
A felelős műszaki vezetői feladatokat végezheti-e más?


A felelős műszaki vezető egyes tevékenységek (pl. munkahelyi irányítás), illetve építési-szerelési szakterületek irányításával a tevékenységnek megfelelő - külön jogszabály szerinti - képesítéssel rendelkező személyt is megbízhat [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 13. § (7) bek.][13].



[1] A 2013. évi XXXIV. törvény alapján a felelős műszaki vezető az építmény, építményrész jogerős és végrehajtható építési engedélynek és a hozzá tartozó jóváhagyott engedélyezési terveknek, illetve a jogszabályban meghatározott kivitelezési terveknek megfelelő megvalósításáért felel, de kizárólag kormányrendeletben meghatározott feladatai körében [1997. évi LXXVIII. tv. 40. § (2) bek. c) pont]. A kormányrendelet alatt a Kivitelezési kódexet kell érteni, és a jogalkalmazás során majd azt kell eldönteni, hogy ez a változás kihat-e a 2013. július 1-je előtt megkötött szerződések alapján végzett felelős műszaki vezetői tevékenységekre, illetve, hogy ez milyen módon szűkíti a felelős műszaki vezető felelősségét.

[2] 2016. május 13. napjától az Étv-ben a kivitelezési terv helyett a pontosabb kivitelezési dokumentáció megnevezés szerepel (lásd: 2016. XXXVI. tv. 13. § k) pont].

[3] A használatbavételi bejelentési eljárást 2013. január 1-jétől váltotta fel a használatbavételi tudomásulvételi eljárás, azonban a 109/2013. (IV. 9.) Korm. rendelet 2. § (20) bekezdés 7. pont 7.1. alpontja csak 2013. április 19-i hatállyal pontosította azon eljárások felsorolását, amelyekhez a felelős műszaki vezetői nyilatkozatot kell kiadni.

[4] 2013. október 1-jei hatállyal a 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 69. §-a pontosította a felelős műszaki vezető teljesítésigazolással kapcsolatos feladatait.

[5] Az építési termékek beépítésének feltételei 2013. július 1-étől változtak meg, és a megfelelőség-igazolást felváltotta a teljesítménynyilatkozat. Érdekesség, hogy a jogszabály már 2013. január 1-jétől a teljesítménynyilatkozathoz kapcsolódó felelős műszaki vezetői feladatokat határoz meg, úgy, hogy a teljesítménynyilatkozatra vonatkozó jogszabályi előírásokat alkalmazni lehetne. Ezért álláspontom szerint 2013. július 1-jéig a Kivitelezési kódex 13. § (3) bek. o) és p) pontjában rögzített feladatok végrehajthatatlanok.

[6] Változatlanul a felelős műszaki vezető feladata, hogy a természetes építőanyagok és a bontott építési termékek - szükség szerint szakértővel történő - vizsgálatát követően döntsön azok kezeléséről, építési célra való megfelelősségéről, ismételt felhasználhatóságáról, beépíthetőségéről. 2013. április 19-étől annyiban változott ez a szabály, hogy már nem kizárólag az építési munkaterületről származó építőanyagok tekintetében teszi lehetővé a jogalkotó az újbóli felhasználásra vonatkozó nyilatkozattételt (lásd: 109/2013. (IV. 9.) Korm. rendelet 2. § (20) bekezdés 7. pont 7.2. alpontja).

[7] 2013. január 1-jétől a felelős műszaki vezető nyilatkozatát már az építési naplóban köteles megtenni (lásd: 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 92. § g) pontja).

[8] A felelős műszaki vezetői nyilatkozatnak az építési napló összesítő lapján történő rögzítését 2013. április 19-étől a 109/2013. (IV. 9.) Korm. rendelet 2. § (20) bekezdés 8. pont 8.1. alpontja írta elő.

[9] A 109/2013. (IV. 9.) Korm. rendelet 2. § (20) bekezdés 8. pont 8.2. alpontja pontosította a felelős műszaki vezető nyilatkozatát arról, hogy a kivitelezés a jogerős építési engedélynek és a hozzátartozó[9] engedélyezési tervnek megfelelően készült. 2013. április 19-e előtt az engedélyes terv kapcsán csak jóváhagyott tervről kellett nyilatkozni, ami akár félreérthető is lehetett (az építtető által jóváhagyott tervre is lehetett gondolni, de az engedélyhez hozzátartozó, záradékolt terv csak egyféle lehet).

[10] A 109/2013. (IV. 9.) Korm. rendelet 2. § (20) bekezdés 8. pont 8.3. alpontja pontosította a korábbi jogszabályt, amely pontatlanul megvalósítási tervdokumentációt említett.

[11] A jogszabály 2013. április 19-e előtt arra vonatkozó nyilatkozatot írt elő, hogy az épület (épületrész) a kivitelezési dokumentáció részeként készült energetikai számításban figyelembe vett méreteknek, adatoknak és anyagjellemzőknek megfelelően valósult meg és a tervezett műszaki jellemzőjű épületgépészeti berendezéseket szerelték be. A fővállalkozó kivitelező vagy a felelős műszaki vezető ezen tartalmú nyilatkozat nem szűnt meg, hiszen a terveknek megfelelő kivitelezésről szóló nyilatkozat ezt is rögzíti (lásd: 109/2013. (IV. 9.) Korm. rendelet 2. § (5) bekezdése).

[12] A 2012. december 31-éig hatályos 193/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 20. § (1) bekezdése rendelkezett arról, hogy a felelős műszaki vezető a használatbavételi vagy fennmaradási engedély kérelmezése, vagy a használatbavételi bejelentés előtt köteles volt az érintett közműszolgáltatóval a jogszabályi előírások (a 193/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 19. § (2) bekezdésében meghatározott követelmények) teljesítése tekintetében egyeztetni. A hatályos Eljárási kódexben (312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet) ilyen egyeztetési kötelezettség nincs, de a felsorolásban történő meghagyás miatt, a korábbi szabály mégis alkalmazható maradt. Az egyeztetés tartalmának konkrét meghatározása nélkül biztosan problémás ezen kötelezettség kikényszerítése (ha esetleg a felek ezzel kapcsolatosan van vitájuk).

[13] A jogszabályból nem derül ki egyértelműen, hogy milyen tevékenységek adhatók át másik személynek, és ebből fakadóan az építésfelügyelet vagy a megrendelő részéről vitatható lesz az egyes tevékenységek végzésének jogosultsága. Sajnos így az sem egyértelmű – a munkahelyi irányítás és az építési-szerelési szakterületek irányításán túlmenően –, hogy a jogosultsági vitát mi fogja eldönteni.