05.2. Mihez nem szükséges építési engedély?

Szerző: Dr. Jámbor Attila Dr. Jámbor Attila

Utolsó frissítés: 2017. február 13. hétfő, 15:35

Közzétéve: 2008. szeptember 09. kedd, 18:24

Néhány éve csak azon kellett elgondolkodni, hogy egy építkezéshez, felújításhoz, bővítéshez szükséges-e építési engedélyt kérnünk vagy csak bejelentést kell tenni, vagy esetleg egyikre sincs szükség. 2013. január 1-jétől pár évig ismét csak két kategória volt: az engedélyhez kötött és az e nélkül végezhető tevékenységek. A engedély nélkül végezhető tevékenységek listája a 2015. évben több alkalommal, illetve 2016. január 1. napjától is módosult, valamint a lakóépületek döntő többségének megépítését, bővítését megelőzően már csak az ún. egyszerű bejelentést kell megtenni. Lényeges, hogy 2017. január 1. napjától az engedélyhez kötött építési tevékenységek köre jelentősen csökkent.

1.
Az engedélyköteles tevékenységek listája 2008-ig


A 46/1997. (XII. 29.) KTM rendeletben még csak arra vonatkozóan találtunk listát, hogy melyek nem voltak engedélyköteles tevékenységek. Mindazokat az építési tevékenységeket, amelyeket nem találhattunk a felsorolásban – és egyéb jogszabályban sem – építésügyi hatósági engedéllyel lehetett végezni. Ehhez képest a 2007. évi Eljárási kódex (37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet) a korábbi kettő helyet már három kategóriát határozott meg: engedélyköteles, bejelentéshez kötött, valamint engedély és bejelentés nélkül végezhető tevékenységeket. A 2007. évi Eljárási kódex (37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet) már konkrétan rögzítette, hogy mihez kell és mihez nem kell építési engedély, és mi bejelentéshez kötött.

A 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 9. § (1) bekezdés k) pontja alapján a helyi önkormányzati rendeletek szabadon bővíthették az építési engedélyhez kötött építési munkák körét. Ilyen rendelkezés a 2007. évi Eljárási kódexben már nem volt, ezért kérdésessé vált, hogy azok az önkormányzati rendeletek, amelyek más építési munkát is építési engedélyhez kötöttek, hatályban maradhatnak-e, illetve a képviselőtestület szigoríthat-e az Eljárási kódex listáján.

2.
2009. október és 2012. december közötti időszak szabályai


2009. október 1-jétől az engedélyköteles kategória is szétvált ún. normál és egyszerűsített építési engedélyezésre (az egyszerűsített eljárásból 15 és 30 napos ügyintézési határidejű volt). 2010. május 28-át követően ismét jelentősen módosult a jogszabályi lista.

A 2009. évi Eljárási kódex 1. számú melléklete sorolta fel
- a normál építési engedélyhez (I. oszlop),
- az egyszerűsített építési engedélyhez (II. és III. oszlop) és
- a bejelentéshez kötött (IV. oszlop) tevékenységeket, valamint
- azokat a tevékenységeket, amelyekhez sem engedély, sem bejelentés nem szükséges (V. oszlop).

3.
Építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek 2013. január 1-jétől


2013. január 1-jétől ismét csak két kategória maradt: építési engedélyhez kötött és engedély nélkül végezhető tevékenységek, azzal, hogy a jogszabály az engedély nélküli tevékenységeket sorolja fel (hasonló módon, mint a 2008. év előtti szabályozás). Ha valamennyi – sajátos építményfajtát nem érintő – építési tevékenységet nézzük, a 2 kategória inkább 5, hiszen ide sorolható:
a) Építési (és bontási) engedélyhez kötött tevékenységek;
b) Bontási tudomásulvételhez kötött tevékenységek – DE 2016. június 14. napjától megszűnt a bontás tudomásulvételének eljárása;
c) Településképi bejelentéshez kötött tevékenységek;
d) Építési (és bontási) engedély vagy bontás tudomásulvétele nélkül végezhető tevékenységek;
e) Nyilvántartott műemléki értéket, műemlék épületet és védetté nyilvánított régészeti lelőhelyet érintő építési tevékenységek esetében örökségvédelmi hatósági engedélyhez kötött tevékenységekkel is találkozhatunk.

Az építési tevékenység fogalma az Építésijog.hu Fogalomtárában ide kattintva megismerhető.

4.
2017. január 1. napjától jelentősen bővült az építési engedély nélkül végezhető építési munkák köre

A Kormány építésügyben megvalósított bürokráciacsökkentő intézkedésének szerves részét képezi a különböző építési munkák építési engedély hatálya alól történő kivétele. Ez a 300 m2 összes hasznos alapterületet meg nem haladó lakóépületek esetében egy új ügyintézési rend bevezetésével került végrehajtásra sajátos szabályokkal együtt (ez az egyszerű bejelentés, amelynek 2017. januári változásairól itt olvashat: 2017-ben már a lakóépület bővítése is egyszerű bejelentés alapján történik).

Az építtetői hatósági eljárási kötelezettségekben 2017. januárjától további, jelentős mértékű csökkenést tapasztalhatunk, mivel az Eljárási kódex 1. számú melléklete helyébe egy teljesen új mellékletet lépett.

A módosítás főbb szempontjai:
a) Azokat az építési munkákat, melyek nem járnak egy épület, építmény bővítésével engedély nélkül elvégezhetővé tegye.
b) Ahol az Eljárási kódex 2016. évben még mérethatárokat állapított meg az engedélykötelesség szempontjából, ott a hatályos melléklet a mérethatárokat nagyobbrészt egyszerűen eltörölte, így általánosan engedély nélkül építhető kategóriába sorolva ezeket az építményeket [482/2016. (XII. 28.) Korm. rend. 31. § a) pont; 312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 1. számú melléklet]. Lásd még: Alig maradt építési engedélyhez kötött tevékenység

A változásokat részletesen és szemléletesen bemutató táblázatunkat itt tekintheti meg.

A 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. számú melléklete alapján építési engedély nélkül végezhető tevékenységek [1]:
 

1.

Építmény átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása, kivéve zártsorú vagy ikres beépítésű építmény esetén, ha e tevékenységek a csatlakozó építmény alapozását vagy tartószerkezetét is érintik.[2] [3] [4].

2.

Meglévő építmény utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászáró cseréje, a homlokzatfelület színezése, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása [5].

3.

Meglévő építményben új égéstermék-elvezető kémény létesítése.[6]

4.

Új, önálló (homlokzati falhoz rögzített vagy szabadon álló) égéstermék-elvezető kémény építése, melynek magassága a 6,0 m-t nem haladja meg [7].

5.

Az épület homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása

6.

Épületben az önálló rendeltetési egységek számának változtatása.

7.

Kereskedelmi, vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése, melynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 20,0 m2 alapterületet (a 14. pont e) alpontjában és a 30. pontban foglaltak figyelembevételével)

8.

Nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, átalakítása, felújítása, valamint bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 100 m3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot[8] [9].

9.

Önálló reklámtartó építmény építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása. [10]

10.

Temető területén:
a) sírbolt, urnasírbolt építése, bővítése, melynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 50 m2 alapterületet, vagy a 3,0 m magasságot,
b) urnafülke, sírhely, sírjel építése, elhelyezése.

11.

Szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, elhelyezése, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 m-t.

12.

Emlékfal építése, melynek talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 3,0 m-t.

13.

Park, játszótér, sportpálya megfelelőségi igazolással – vagy 2013. július 1-je után gyártott szerkezetek esetében teljesítménynyilatkozattal – rendelkező műtárgyainak építése, egyéb építési tevékenység végzése[11].

14.

Megfelelőség igazolással - vagy 2013. július 1-je után gyártott szerkezetek esetében teljesítménynyilatkozattal - rendelkező építményszerkezetű, tömegtartózkodás céljára nem szolgáló, és legfeljebb 180 napig fennálló[12]
a) rendezvényeket kiszolgáló színpad, színpadi tető, lelátó, mutatványos, szórakoztató, vendéglátó, kereskedelmi, valamint előadás tartására szolgáló építmény,
b) kiállítási vagy elsősegélyt nyújtó építmény,
c) levegővel felfújt vagy feszített fedések (sátorszerkezetek),
d) ideiglenes fedett lovarda
e) legfeljebb 50 fő egyidejű tartózkodására alkalmas vagy nettó 20 m2 alapterületet meg nem meghaladó - az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerinti - állvány jellegű építmény építése [13] [14].

15.

Növénytermesztésre szolgáló üvegház építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása [15].

16.

Növénytermesztésre szolgáló fóliasátor építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása. [16]

17.

A 6,0 m vagy annál kisebb magasságú, a 60 m3 vagy annál kisebb térfogatú siló, ömlesztettanyag-tároló, nem veszélyes folyadékok tárolója, nem veszélyes anyagot tartalmazó, nyomástartó edénynek nem minősülő, föld feletti vagy alatti tartály, tároló elhelyezéséhez szükséges építmény építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése.

18.

Magánhasználatú kerti víz-, fürdőmedence, kerti tó építése.[17]

19.

A telek természetes terepszintjének építési tevékenységgel összefüggő, 1,0 m-nél nem nagyobb mértékű, végleges jellegű megváltoztatása.[18]

20.

Támfal építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása, amelynek mérete az építési tevékenységgel nem haladja meg a rendezett alsó terepszinttől számított 1,5 m magasságot.[19]

21.

Kerítés, kerti építmény, tereplépcső, járda és lejtő, háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, valamint zöldségverem építése, építménynek minősülő növénytámasz, növényt felfuttató rács építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése.

22.

Mobil illemhely, mobil mosdó, mobil zuhanyozó elhelyezése, árnyékszék építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése.

23.

Napenergia-kollektor, szellőző-, klíma-, riasztóberendezés, villámhárító-berendezés, áru- és pénzautomata, kerékpártartó, zászlótartó építményen vagy építményben való elhelyezése. [20] [21]

24.

Építménynek minősülő, háztartási célú hulladékgyűjtő és -tároló[22], sorompó, árnyékoló elhelyezése [23].

25.

Telken belüli közmű-becsatlakozási és közműpótló műtárgy építése.

26.

Telken belüli geodéziai építmény építése.

27.

Zászlótartó oszlop (zászlórúd) építése, melynek terepszinttől mért magassága a 6,0 métert nem haladja meg [24].

28.

Építési tevékenység végzéséhez szükséges, annak befejezését követően elbontandó állványzat és felvonulási építmény építése.[25]

29.

Magasles, vadetető, erdei építmény, kilátó építése, amelynek a terepcsatlakozástól mért legfelső pontja az 5,0 m-t nem haladja meg (figyelemmel a 7. és a 14. e) pontra) [26].

30.

Közforgalom elől elzárt, telken belüli áteresz, bejáró-, átjáró-híd építése. [27]

31.

A legfeljebb 2,0 m mélységű és legfeljebb 20 m3 légterű pince építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése.

32.

Közterületen, filmforgatás[28]hoz kapcsolódó építmény létesítése[29].

 


Fontos:
a) Az építési engedélyhez vagy bejelentéshez nem kötött építési tevékenységek esetében is teljesíteni kell a településrendezési tervek, a helyi építési szabályzat és az általános érvényű kötelező építésügyi és más hatósági előírásokat!
b) A helyi önkormányzati rendeletében felsorolt és bejelentési eljárás lefolytatásához kötött tevékenységek esetében a településképi bejelentési eljárást le kell folytatni! [314/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 23. § (1) bek., 24. § (1) bek.]
c) Műemlékek esetében örökségvédelmi hatósági engedélyhez kötött tevékenységek is léteznek
d) Sajátos építményfajták tekintetében be kell tartani a vonatkozóan speciális jogszabályi rendelkezéseket is!
e) A
300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meg nem haladó lakóépületek építésére, bővítésére, illetőleg annak hatósági kontrolljára sajátos szabályok vonatkoznak (lásd: Lakóépület építésének egyszerű bejelentése)

5.
Kapcsolódó kérdések

- Kell-e építési engedély a galéria létesítéséhez?


Az Építésijog.hu Fogalomtárában az alábbi kérdésekre is megtalálja a választ:

- A galéria jogszabályi fogalma
- Milyen előírásokat kell betartani a galéria létesítése során?
- Milyen esetekben lehet probléma a galéria kialakításából?
- Mi a következménye annak, ha szabálytalan a galéria?

- Mikor lehet eltérni az építési engedélytől?

- Kerítés építéséhez kell-e építési engedély?

- Az építőipari állványozási tevékenység építési engedélyhez között tevékenységnek minősül-e?

A választ lásd a Fogalomtárban: Állvány, állványzat, állvány jellegű építmény


Így tervezhetünk, építhetünk 2017 januárjától

Hat előadás videón az év elejétől életbe lépett legfontosabb építési jogi változásokról építőipari tervezők, kivitelezők, beruházók, önkormányzati szakemberek részére

2017 elejétől folytatódik a „rendszerváltás” az építésügyben, egy új szemlélet bevezetésének újabb lépéseit mutatják azok a megváltozott jogszabályok, melyeket ezekben a napokban már figyelembe kell venniük a szakembereknek a mindennapi munkájukban. Január 12-én nagy sikerű, telt házas konferenciát tartottunk erről az Ybl Miklós Építéstudományi Kar nagyelőadójában. A jelentkezési lehetőséget idejekorán le kellett zárnunk, akkora volt az érdeklődés; mások pedig az év eleji szabadságok miatt nem értesültek időben a rendezvényről, ezért nem tudtak részt venni rajta, sokaknak a Budapestre utazás okozott volna nehézséget.

A konferencián elhangzott kulcsfontosságú információkról azonban NEM MARADT LE SENKI, hiszen a rendezvényről videófelvétel készült, melyekhez most Ön is hozzájuthat, az előadások teljes diasoraival együtt! Ezek díja megegyezik a konferenciarészvétel árával.

További információk, videók megrendelése >>
 



[1] 2016.12.31. napján még 34 sorból állt a melléklet, de már akkor is igazából csak 33 sor volt. 2013. október 14. napjáig ugyanis építési engedély nélkül végezhető tevékenység volt az elektronikus hírközlési építmény: a) műtárgynak minősülő antennatartó szerkezet létesítése, ha annak bármely irányú mérete a bruttó 6,0 m-t nem haladja meg, vagy b) az antennatartó szerkezet méretétől függetlenül a szerkezetre antenna felszerelése, ha az antenna bármely irányú mérete a 4,0 m-t nem haladja meg. Az elektronikus hírközlési építményekre vonatkozó rendelkezést a 358/2013. (X. 9.) Korm. rendelet 6. § (3) bekezdés a) pontja helyezte hatályon kívül, és ekkor törölték a 31. sort. A korábbi 27. sort, amely az utasváró fülke építése volt, 2016. január 1. napjától helyezték hatályon kívül [482/2016. (XII. 28.) Korm. rend. 31. § a) pont; 482/2016. (XII. 28.) Korm. rend. 4. számú melléklet; 312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 1. számú melléklet].

[2] A 67/2013. (III. 8.) Korm. rendelet 18. § (6) bekezdés 17. pontja emelte be az átalakítást is, mint engedély nélkül végezhető tevékenységet. Elméletileg 2013. január 1. és 2013. március 9. között az átalakítási munkálatok engedélyköteles tevékenységnek minősültek. Ugyanezen jogszabály az építési engedélykötelessé váló építési tevékenységgel érintett épület távolságát is csökkentette 50-ről 10 méterre.

[3] A műemléki jelentőségű területen a telek közterületi határához legközelebb, de legfeljebb 10 méterre álló meglévő épület átalakítását 2015. március 12. napjáig építési engedélyhez kötött tevékenység volt (lásd: 38/2015. (III. 11.) Korm. rendelet 18. § (12) bek. b) pont).

[4] A 2017. január 1. napjától hatályos változás leírását, és a 2016. december 31-i szövegállapot összehasonlítása itt elérhető: Alig maradt építési engedélyhez kötött tevékenység

[5] Az áthidalókra vonatkozó feltétel 2017. január 1. napjától törölve - lásd: Alig maradt építési engedélyhez kötött tevékenység

[6] Tartószerkezeti érintettségre vonatkozó feltétel törölve 2017. január 1. napjától - lásd: Alig maradt építési engedélyhez kötött tevékenység

[7] Tartószerkezeti érintettségre vonatkozó feltétel törölve 2017. január 1. napjától - lásd: Alig maradt építési engedélyhez kötött tevékenység

[8] 2016. december 31. napján a mérethatárok nettó 50 m3 térfogat és 3,0 m gerincmagasság volt.

[9] 2016. január 1. napjától a nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény átalakítása és felújítása is engedély nélkül elvégezhető, nem csak a megépítése vagy bővítése (lásd: 441/2015. (XII. 28.) Korm. rend. 180. § 15. pont).

[10] 2016. december 31. napján hatályos szöveg: „Önálló reklámtartó építmény építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása, melynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg
a) beépítésre nem szánt területen a 9,0 m magasságot,
b) beépítésre szánt területen a 4,5 m magasságot.”

[11] A 13. pontban 2015. március 5-i hatállyal pontosították a szöveget, amelynek megfelelően a 2013. július 1-je után gyártott szerkezetek esetében teljesítménynyilatkozatot kell csatolni, és a műszaki specifikáció nem elegendő (lásd: 300/2014. (XII. 5.) Korm. rend. 19. §, 12. melléklet 2. pont).

[12] A jogszabályalkotó az új OTSZ hatálybalépésével egyidejűleg 2015. március 5. napjától kapcsán, a nettó 20 m2 alapterületnél kisebb kereskedelmi és az ideiglenes rendezvényeken megjelenő állvány jellegű építmények (pl. színpad, lelátó) esetében mérethatárhoz kötötte az engedély nélkül megvalósítható építményeket (lásd: 300/2014. (XII. 5.) Korm. rend. 19. §, 12. melléklet 1. pont).

[13] A 62/2014. (III. 6.) Korm. rendelet 17. § (7) bekezdés 29. pontja 2014. március 15-i hatállyal szigorította az ideiglenes rendezvényépületek létesítésének előírásait. Egyértelművé vált, hogy csak 180 napig fennálló és csak tömegtartózkodásra nem szolgáló építmények esetében lehet szó arról, hogy építési engedély nélkül állítsák fel.

[14] Az e) pontból a rendeltetésre vonatkozó kikötés törölve 2017. január 1. napjától - lásd: Alig maradt építési engedélyhez kötött tevékenység

[15] 2016. december 31. napján hatályos szöveg: „Növénytermesztésre szolgáló üvegház építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása, melynek legmagasabb pontja az építési tevékenység után sem haladja meg
a) beépítésre nem szánt területen a 9,0 m-t,
b) beépítésre szánt területen a nettó 100,0 m2 alapterületet és a 4,5 m-t.”

[16] A 15. ponthoz hasonlóan innen is törölték 2017. január 1. napjától a korábbi mérethatárokat.

[17] 2016.12.31. napján hatályos szöveg: „A bruttó 50,0 m3-nél nem nagyobb térfogatú vagy a 1,5 m-nél nem mélyebb magánhasználatú kerti víz-, fürdőmedence, kerti tó építése.”

[18] A szöveg pontosítva 2017. január 1. napjától [482/2016. (XII. 28.) Korm. rend. 31. § a) pont; 482/2016. (XII. 28.) Korm. rend. 4. számú melléklet; 312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 1. számú melléklet]. Lásd még: 2017-ben már a lakóépület bővítése is egyszerű bejelentés alapján történik

[19] A mérethatár 2016.12.31. napján még 1 méter volt [482/2016. (XII. 28.) Korm. rend. 31. § a) pont; 312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 1. számú melléklet]. Lásd még: 2017-ben már a lakóépület bővítése is egyszerű bejelentés alapján történik

[20] A napenergia-kollektor elhelyezése a 67/2013. (III. 8.) Korm. rendelet 18. § (6) bekezdés 18. pontja alapján 2013. március 9-étől már nem engedélyköteles tevékenység. A 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet 1. számú melléklet V.25. pontja alapján egyébként a napenergia-kollektor létesítése 2012. december 31-ig engedély (és bejelentés) nélkül végezhető tevékenység volt. A napelem elhelyezése ugyanebben a pontban még szerepelt, de a jelenlegi jogszabályban már nem.

[21] A tartószerkezeti érintettség kikötését 2017. január 1. napjától törölték a pontból [482/2016. (XII. 28.) Korm. rend. 31. § a) pont; 312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 1. számú melléklet].

[22] A 67/2013. (III. 8.) Korm. rendelet 18. § (6) bekezdés 19. pontja szerint 2013. március 9-étől már nem mindenféle tároló építhető építési engedély nélkül, kizárólag a szelektív és háztartási célú hulladékgyűjtő-tároló.

[23] A szöveget 2017. január 1. napján pontosították. A korábbi szövegben „szelektív és háztartási célú hulladékgyűjtő” szerepelt [482/2016. (XII. 28.) Korm. rend. 31. § a) pont; 312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 1. számú melléklet].

[24] A 2016.12.31. napján hatályos 27. pont az utasváró fülke építése volt, és a korábbi 28. pont a szöveg változtatása nélkül lett a 27. pont.

[25] 2016.12.31. napján az építési tevékenység végzéséhez szükséges, annak befejezését követően elbontandó felvonulási építmény csak bruttó 50 m3 térfogatig volt építési engedély nélkül elhelyezhető [482/2016. (XII. 28.) Korm. rend. 31. § a) pont; 312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 1. számú melléklet].

[26] Az új OTSZ hatálybalépésével egyidejűleg - 2015. március 5. napjától - az állvány jellegű építménynek tekinthető, magasles építmény építése (lásd: 300/2014. (XII. 5.) Korm. rend. 19. §, 12. melléklet).

[27] A 2016.12.31. napján hatályos, a fesztávra vonatkozó kikötést 2017. január 1. napjától törölték a pontból.

[28] Lásd a kapcsolódó jogszabályokat:
- a közterületek és az állami tulajdonban álló ingatlanok filmforgatási célú használatának részletes szabályairól szóló 302/2016. (X. 13.) Korm. rendelet
- a települési önkormányzat tulajdonában álló közterület filmforgatási célú használatára vonatkozó eljáráshoz kapcsolódó igazgatási szolgáltatási díjakról szóló 16/2013. (VII. 11.) KIM rendelet

[29] A települési önkormányzat tulajdonában álló közterület filmforgatási célú használatához kapcsolódó részletes szabályokról szóló 205/2013. (VI. 14.) Korm. rendelet 9. §-a rögzítette ezt az új, építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységi csoportot.