Nemzeti emlékhely

Utolsó frissítés: 2017. július 24. hétfő, 13:58

Közzétéve: 2013. december 17. kedd, 22:21

Szerző: Dr. Jámbor Attila

1.
NEMZETI EMLÉKHELY


A nemzeti emlékhely a nemzet történelmében meghatározó jelentőséggel bíró helyszín, amely a magyar, illetve a magyar és az ország területén élő nemzetiségek összetartozását erősítő és identitásképző jellegénél fogva a nemzet önképében kiemelkedő fontossággal bír, továbbá amely országos jelentőségű állami megemlékezés színhelye lehet. Nemzeti emlékhellyé az Országgyűlés törvénnyel emelhet ki egyes helyszíneket [2001. évi LXIV. tv. 7. § 21. pont]. Nemzeti emlékhellyé az a – történelmi emlékhely elvárásainak is megfelelő – helyszín nyilvánítható, amely
a) egy adott történelmi kor meghatározója;
b) a nemzet vagy valamely velünk élő nemzetiség önazonosításában kiemelkedő szerepe van;
c) eleget tud tenni annak a követelménynek, hogy országos jelentőségű megemlékezések helyszíne legyen és
d) a magyar összetartozást vagy a nemzetiségeinknek a magyarsággal való összetartozását erősítő és identitásképző jellegénél fogva a nemzet vagy egy-egy nemzetiségi közösség önképében kiemelkedő fontossággal bír [2001. évi LXIV. tv. 61/G. § (1) bek.].

A nemzeti emlékhelyek:
1. Budapest I. kerület, Várnegyed
2. Budapest VIII. kerület, Fiumei úti temető
3. Budapest VIII. kerület, Magyar Nemzeti Múzeum
4. Budapest X. kerület, Rákoskeresztúri Újköztemető, 298., 300. és 301. parcella és a Kisfogház Emlékhely
5. Budapest XIV. kerület, Hősök tere
6. Debrecen, Református Nagytemplom és Kollégium
7. Mohácsi Nemzeti Emlékhely
8. Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark
9. Pannonhalmi Bencés Főapátság (lásd: Nemzeti emlékhely lett a Fiumei úti temető és a pannonhalmi Bencés Főapátság)
10. Katonai Emlékpark Pákozd
11. Somogyvár-Kupavár
12. Székesfehérvár, Romkert
13. Egri Vár
14. Nagycenk, Széchenyi-kastély műemléki együttese
15. Szigetvár, vár
16. Esztergom, Várhegy és Víziváros [2001. évi LXIV. tv. 61/G. § (3) bek., 2. sz. melléklet].

A nemzeti emlékhelyek használati rendjét a 302/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet határozza meg.

2.
KIEMELT NEMZETI EMLÉKHELY


A kiemelt nemzeti emlékhely a nemzet és a Magyar Állam történelmében kiemelkedő jelentőségű nemzeti emlékhely. A kiemelt nemzeti emlékhely státuszról szintén az Országgyűlés dönt [2001. évi LXIV. tv. 7. § 30. pont]. A kiemelt nemzeti emlékhely az állami vagyon részét képezi. Az Örökségvédelmi törvényben kapott helyet az a rendelkezés is, amely szerint 2012. január 1-jén, a budapesti Kossuth Lajos téren (mint kiemelt nemzeti emlékhelyként meghatározott ingatlanon) felállított II. Rákóczi Ferenc emlékmű, Kossuth-emlékmű, A forradalom lángja emlékmű és A Dunánál - József Attila portrészobor 2012. június 30-án, nyilvántartási értéken, ingyenesen az állami vagyon részévé vált [2001. évi LXIV. tv. 61/C. § (1)-(2) bek.].

Kiemelt nemzeti emlékhellyé az a nemzeti emlékhelynek megfelelő helyszín nyilvánítható, amely mind a nemzeti történelemben, mind a Magyar Állam történetében kiemelkedő jelentőséggel bír [2001. évi LXIV. tv. 61/G. § (2) bek.].

A kiemelt nemzeti emlékhely, valamint a környezetében lévő - a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság javaslata alapján vagy véleményének kikérésével kormányrendeletben meghatározott - ingatlanok területe (a továbbiakban: településkép-védelmi környezet) 2017. augusztus 31. napjától településképi szempontból kiemelt jelentőségű, egyedi településkép-védelem alatt álló területnek minősül [2001. évi LXIV. tv. 61/G. § (2) bek.].

A Kormány a kiemelt nemzeti emlékhely nemzeti kulturális értéke megőrzése érdekében a kiemelt nemzeti emlékhely használati rendjét, valamint a kiemelt nemzeti emlékhelyre vonatkozó közterület-használati szabályokat, továbbá a kiemelt nemzeti emlékhelyre vonatkozó közterület-használati díjakat és az ellenőrzés rendjét - a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság javaslata alapján vagy véleményének kikérésével - rendeletben határozza meg [2001. évi LXIV. tv. 61/K. § (1) bek.].

Kiemelt nemzeti emlékhely jelenleg kizárólag a Kossuth Lajos tér.

lásd még: Történelmi emlékhely