Nemzeti emlékhely

Utolsó frissítés: 2015. február 08. vasárnap, 12:37

Közzétéve: 2013. december 17. kedd, 22:21

Szerző: Dr. Jámbor Attila

1. Nemzeti emlékhely

A nemzeti emlékhely a nemzet történelmében meghatározó jelentőséggel bíró helyszín, amely a magyar, illetve a magyar és az ország területén élő nemzetiségek összetartozását erősítő és identitásképző jellegénél fogva a nemzet önképében kiemelkedő fontossággal bír, továbbá amely országos jelentőségű állami megemlékezés színhelye lehet. Nemzeti emlékhellyé az Országgyűlés törvénnyel emelhet ki egyes helyszíneket [2001. évi LXIV. tv. 7. § 28. pont]. Nemzeti emlékhellyé az a – történelmi emlékhely elvárásainak is megfelelő – helyszín nyilvánítható, amely
a) egy adott történelmi kor meghatározója;
b) a nemzet vagy valamely velünk élő nemzetiség önazonosításában kiemelkedő szerepe van;
c) eleget tud tenni annak a követelménynek, hogy országos jelentőségű megemlékezések helyszíne legyen és
d) a magyar összetartozást vagy a nemzetiségeinknek a magyarsággal való összetartozását erősítő és identitásképző jellegénél fogva a nemzet vagy egy-egy nemzetiségi közösség önképében kiemelkedő fontossággal bír [2001. évi LXIV. tv. 61/G. § (1) bek.].

A nemzeti emlékhelyek száma 2014. január 12. napjától 12-re emelkedik:
1. Budapest, I. kerület, Várnegyed
2. Budapest VIII. kerület, Fiumei úti temető (2014. január 12. napjától)
3. Budapest, VIII. kerület, Magyar Nemzeti Múzeum
4. Budapest X. kerület, Rákoskeresztúri Újköztemető, 298., 300. és 301. parcella
5. Budapest, XIV. kerület, Hősök tere
6. Debrecen, Református Nagytemplom és Kollégium
7. Mohácsi Nemzeti Emlékhely
8. Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark
9. Pannonhalma, Bencés Főapátság (2014. január 12. napjától)
10. Katonai Emlékpark, Pákozd
11. Somogyvár-Kupavár
12. Székesfehérvár, Romkert [2001. évi LXIV. tv. 61/G. § (3) bek., 2. sz. melléklet].

A nemzeti emlékhelyek használati rendjét a 302/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet határozza meg.

2. Kiemelt nemzeti emlékhely

A kiemelt nemzeti emlékhely a nemzet és a Magyar Állam történelmében kiemelkedő jelentőségű nemzeti emlékhely. A kiemelt nemzeti emlékhely státuszról szintén az Országgyűlés dönt [2001. évi LXIV. tv. 7. § 30. pont]. A kiemelt nemzeti emlékhely az állami vagyon részét képezi. Az Örökségvédelmi törvényben kapott helyet az a rendelkezi is, amely szerint 2012. január 1-jén, a budapesti Kossuth Lajos téren (mint kiemelt nemzeti emlékhelyként meghatározott ingatlanon) felállított II. Rákóczi Ferenc emlékmű, Kossuth-emlékmű, A forradalom lángja emlékmű és A Dunánál - József Attila portrészobor 2012. június 30-án, nyilvántartási értéken, ingyenesen az állami vagyon részévé vált [2001. évi LXIV. tv. 61/C. § (1)-(2) bek.]. Kiemelt nemzeti emlékhellyé az a nemzeti emlékhelynek megfelelő helyszín nyilvánítható, amely mind a nemzeti történelemben, mind a Magyar Állam történetében kiemelkedő jelentőséggel bír [2001. évi LXIV. tv. 61/G. § (2) bek.].

Kiemelt nemzeti emlékhely jelenleg kizárólag a Kossuth Lajos tér.

lásd még: Történelmi emlékhely