Műemléki jellegű épület, városképi jelentőségű ingatlan

Szerző: Dr. Jámbor Attila Dr. Jámbor Attila

Utolsó frissítés: 2015. szeptember 08. kedd, 09:34

Közzétéve: 2015. szeptember 08. kedd, 09:34

Műemléki jellegű épület, városképi jelentőségű ingatlan

Az 1998-ig hatályos építési törvény (1964. évi III. törvény és az építésügyről szóló 1964. évi III. törvény végrehajtásáról szóló 30/1964. (XII. 2.) Korm. rendelet) még használta a műemlék jellegű épület és a városképi jelentőségű ingatlan fogalmát is, azonban jelenleg ilyen meghatározás már nincs a jogszabályokban.

A műemlékvédelemről szóló 1/1967. (I. 31.) ÉM rendelet 2. § (1)-(3) bekezdése határozza meg a pontos fogalmakat (1997. december 31. napjáig volt hatályos):

Műemlék a hazánk történeti múltjának jellegzetes, pótolhatatlan olyan emléke (építmény és egyéb alkotás, annak tartozékai, továbbá a vele kapcsolatos képző és iparművészeti alkotások), amely az ország gazdasági-társadalmi és kulturális fejlődésének tárgyi bizonyítékául szolgál, s építészeti, történeti, régészeti, képzőművészeti, iparművészeti vagy néprajzi szempontból kiemelkedő jelentőségű.

Műemlék jellegű az építészeti, történeti, régészeti, képzőművészeti, iparművészeti vagy néprajzi szempontból jelentős építmény és egyéb alkotás, annak tartozékai, továbbá a vele kapcsolatos képző- vagy iparművészeti alkotások.

Városképi jelentőségű - városban és községben egyaránt - az olyan építmény és annak külsőleg látható tartozékai, amely történeti vagy művészeti értékére tekintettel nem minősíthető műemléknek vagy műemlék jellegűnek, de külső megjelenésénél (hely, tömeg, építési mód, homlokzat) fogva az adott jellegzetes városkép kialakításában lényeges szerepe van.