Kiemelt jelentőségű ügyek

Utolsó frissítés: 2015. augusztus 23. vasárnap, 17:00

Közzétéve: 2013. december 14. szombat, 19:00

Szerző: Dr. Jámbor Attila

A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény (Ngtv.) 2006. április 17-én lépett hatályba. A törvényt az Országgyűlés azzal a céllal fogadta el, hogy az Európai Unió támogatásából finanszírozott projektek megvalósítása gyorsabb, egyszerűbb és egységesebb eljárási rendben történjék meg a rendelkezésre álló források minél hatékonyabb felhasználásával. A 2006. évi LIII. törvényt a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokra kell alkalmazni. A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokból azonban nem automatikusan lesz valami kiemelt jelentőségű ügy.

Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásnak minősül:
a) részben vagy egészben európai uniós támogatásból megvalósítandó,
b) részben vagy egészben központi költségvetési támogatásból megvalósítandó,
c) a koncessziós, illetve az egyes kizárólagos állami tevékenységek gyakorlása jogának átengedése érdekében lefolytatott árverési és pályázati eljárások keretében létrejött szerződések alapján megvalósítandó és ahhoz szorosan kapcsolódó, összesen legalább öt milliárd forint teljes költségigényű,
d) részben vagy egészben egyedi kormánydöntéssel megítélt támogatásból megvalósítandó,
e) legalább 90 millió forint teljes költségigényű és legalább 15 új munkahely megteremtését biztosító, vagy
f) környezetvédelmi, kutatás-fejlesztési, oktatási, valamint egészségügyi és szociális célok megvalósítását elősegítő,
g) kiemelt nemzeti emlékhely fenntartásához, bemutatásához, fejlesztéséhez szorosan kapcsolódó,
h) nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő műemlékek és műemlékegyüttesek, továbbá a világörökségi területen lévő műemlékek és műemlékegyüttesek fenntartásához, felújításához, fejlesztéséhez szorosan kapcsolódó
beruházásról van szó.

A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások közül a Kormány külön rendeletben határozza meg, hogy mely közigazgatási hatósági engedélyezési ügyek lesznek a 2006. évi LIII. törvény hatálya alá tartozó ügyek. A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokkal összefüggő, kormányrendeletben meghatározott közigazgatási hatósági ügyeket[1] nevezik kiemelt jelentőségű ügynek [2006. évi LIII. tv. 1. § (1) bek.].

A jelenleg hatályos előírás már egyértelművé teszi, hogy a kisajátításról szóló törvény hatálya alá tartozó kisajátítási eljárás nem nyilvánítható kiemelt jelentőségű üggyé [2006. évi LIII. tv. 1. § (1a) bek.].

A kiemelt jelentőségű ügyek közül a Kormány rendeletében nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházással összefüggő ügyeket jelölhet ki a közlekedési infrastruktúra-beruházás kiemelten gyors megvalósításához fűződő közérdekre tekintettel, ezeket nevezi az Ngtv. közlekedési infrastruktúra-beruházásnak. A közlekedési infrastruktúra-beruházásokra az Ngtv-n belül is, speciális rendelkezéseket kell alkalmazni [2006. évi LIII. tv. 6/D. §].

A kiemelt jelentőségű ügyekre vonatkozó jogszabályi rendelkezésekről az Építésijog.hu Előfizetője itt olvashat tájékoztatókat:

Kiemelt jelentőségű ügyek

A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházással összefüggő ügyekre vonatkozó eltérő rendelkezések



[1] Az Ngtv. 2015. április 1. napját megelőző szabályai alapján csak közigazgatási hatósági engedélyezési ügyeket lehetett nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánítani. A módosítást követően a beruházásokhoz kapcsolódó, nem engedélyezési jellegű hatósági ügyek esetén is a kiemelt jelentőségű ügyek szabályai alkalmazhatók (lásd: 2015. évi VIII. törvény 14. § (5) bek.).