Hasznos alapterület

Szerző: Építésijog.hu Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2016. október 23. vasárnap, 11:27

Közzétéve: 2013. május 01. szerda, 14:51


1.
OTÉK


A hatályos jogszabályi fogalmakat vesszük alapul, de mivel sok esetben az OTÉK 2012-08-06-i szövegét (amely ide kattintva elérhető) kell alkalmazni, ezért a lábjegyzetben ezeket is feltüntetjük, de – a még nagyobb kavarodás elkerülése érdekében – nem határozzuk meg a különbségek jelentőségét.

Hasznos alapterület: a nettó alapterületnek azon része, amelyen a belmagasság legalább 1,90 m [253/1997. (XII. 20.) Korm. rend. 1. számú melléklet 46. pont].[1]

Rögtön találunk a definícióban két olyan fogalmat, melyet a hatályos OTÉK szintén meghatároz (vastagon aláhúzással jelöltük). Ezt az elvet követve a következő definíciókat, illetve meghatározásokat kell megnéznünk a jogszabályban.

Nettó alapterület: helyiség vagy épületszerkezettel részben vagy egészben közrefogott tér vízszintes vetületben számított területe [253/1997. (XII. 20.) Korm. rend. 1. számú melléklet 88. pont].[2]

Belmagasság: a padlószint és a födém vakolt (burkolt) vagy az álmennyezet alsó síkja közötti függőleges távolság [253/1997. (XII. 20.) Korm. rend. 1. számú melléklet 15. pont].[3]

Helyiség: a rendeltetésének megfelelően épületszerkezettel minden irányból körülhatárolt, járófelülettel rendelkező tér, a beépítetlen tetőtér kivételével [253/1997. (XII. 20.) Korm. rend. 1. számú melléklet 48. pont].[4]

Padlószint: födémszerkezetek vagy talajon fekvő aljzatszerkezetek járófelülete [253/1997. (XII. 20.) Korm. rend. 1. számú melléklet 97. pont].[5]

Járófelület: emberi tartózkodás vagy közlekedés céljára alkalmas felület [253/1997. (XII. 20.) Korm. rend. 1. számú melléklet 58. pont][6].

Összes hasznos alapterület: az összes építményszint hasznos alapterülete [253/1997. (XII. 20.) Korm. rend. 1. melléklet 46a. pont]. A fogalmat a 456/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet 7. §-a és 2. számú melléklete rögzítette 2016. január 1. napjától, annak érdekében, hogy pontosan meg lehessen határozni azt, hogy a 300 négyzetméter összes hasznos alapterületű új lakóépület kategóriába milyen épületek tartoznak.

2.
Családok otthonteremtési kedvezménye (CSOK) – az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó lakáscélú támogatásról szóló 16/2016. (II. 10.) Korm. rendelet alkalmazásában a hasznos alapterület

Hasznos alapterület: az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) fogalommeghatározásának keretein belül a következő helyiségek alapterületének összege, amelyek a lakáson mint önálló rendeltetési egységen belül találhatók:
a) előszoba, közlekedő,
b) nappali,
c) hálószoba,
d) étkező,
e) konyha, étkezőkonyha,
f) fürdőszoba,
g) WC,
h) kamra, tároló,
i) gardrób,
j) mosókonyha,
k) kazánhelyiség és
l) egyéb fűthető helyiség, ide nem értve a gépjárműtárolót és a pinceszinti helyiséget [16/2016. (II. 10.) Korm. rend. 3. § (1) bek. 5. pont].

A korábban hatályos szöveg teljesen azonos meghatározást tartalmazott, lásd: 256/2011. (XII. 6.) Korm. rend. 1. § (1) bek. 9. pont

Hatályos: 2016. 02. 11.

Hatályos: 2016. 02. 11. – 2015. 10. 02.
Hasznos alapterület: az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) fogalommeghatározásának keretein belül a következő helyiségek alapterületének összege, amelyek a lakáson mint önálló rendeltetési egységen belül találhatók:
a) előszoba, közlekedő,
b) nappali,
c) hálószoba,
d) étkező,
e) konyha, étkezőkonyha,
f) fürdőszoba,
g) WC,
h) kamra, tároló,
i) gardrób,
j) mosókonyha,
k) kazánhelyiség és
l) egyéb fűthető helyiség, ide nem értve a gépjárműtárolót és a pinceszinti helyiséget (256/2011. (XII. 6.) Korm. rend. 1. § (1) bek. 9. pont).

Módosította: 278/2015. (IX. 22.) Korm. rend. 2. § (1) bek.

Korábban csak az számított hasznos területnek, ami a lakás fűthető területe volt, de a tároló helyiségek még fűtés esetében sem tartoztak ebbe a kategóriába.

Hatályos: 2014.02.28. - 2015.10.01.
Hasznos alapterület: az országos településrendezési és az építési követelményekről szóló kormányrendelet (a továbbiakban: OTÉK) fogalom-meghatározásának keretein belül a lakás fűthető helyiségei alapterületének összege, ide nem értve az erkély, a loggia, a terasz, a tornác, a tároló helyiség, a gépjárműtároló és a pinceszinti helyiség alapterületét (256/2011. (XII. 6.) Korm. rend. 1. § (1) bek. 9. pont).

Hatályos: 2013.01.01. - 2014.02.27.
Hasznos alapterület: az országos településrendezési és az építési követelményekről szóló kormányrendelet (a továbbiakban: OTÉK) fogalom-meghatározásának keretein belül a lakás fűthető helyiségei alapterületének összege (256/2011. (XII. 6.) Korm. rend. 1. § (1) bek. 9. pont).

3.
ÁFA törvény –
az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény alkalmazásában

Összes hasznos alapterület: az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének 2016. január 1-jén hatályos 34., 46., 46a. és 88. pontjai által meghatározott alapterület [2007. évi CXXVII. tv. 259. § 13/A. pont].

A NAV „Az összes hasznos alapterület értelmezése az Áfa tv. alkalmazásában” című tájékoztatója a www.nav.gov.hu oldalon érhető el.

A NAV álláspontja szerint a tető alatti, legfelső fedett terasz számít bele az összes hasznos alapterületbe, ha a belmagassága legalább 1,90 méter, és legalább korlát veszi körül. Amint már említettük, attól függően, hogy milyen jogszabályról van szó, a fedett terasz fogalma – sajnos – eltérő lehet. Az általános forgalmi adó tekintetében alkalmazott értelmezés ne „zavarjon” meg minket, más jogszabályok ugyanis ettől eltérő meghatározást is tartalmazhatnak, és például az építésügyi hatóságok számára sem kötelező a NAV tájékoztatóban rögzített magyarázat. Vagyis a lenti erkélyek nagy valószínűség szerint meg fognak jelenni a hasznos alapterület számításakor, ha arról a kérdésről lesz szó, hogy építési engedély vagy egyszerű bejelentés alapján létesíthető az épület.

4.
Energetikai tanúsítványok vonatkozásában

Hasznos alapterület: az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet fogalommeghatározásának keretein belül valamennyi épületszint hűtött-fűtött helyiségei alapterületének összege [176/2008. (VI. 30.) Korm. rend. 2. § b) pont].

5.
Helyi adók vonatkozásában
(1990. évi C. tv.)

Hasznos alapterület: a teljes alapterületnek olyan része, ahol a belmagasság legalább 1,90 m. A teljes alapterületbe a lakáshoz, üdülőhöz tartozó kiegészítő helyiségek, melléképületek, melléképületrészek kivételével valamennyi helyiség összegzett alapterülete, valamint a többszintes lakrészek belső lépcsőjének egy szinten számított vízszintes vetülete is beletartozik. Az építményhez tartozó fedett és három oldalról zárt külső tartózkodók (lodzsa, fedett és oldalt zárt erkélyek), és a fedett terasz, tornác alapterületének 50%-a tartozik a teljes alapterületbe. A lakások esetében a pinceszinten (a csatlakozó terepszint alatt) kialakított helyiségek alapterületének 70%-át kell a teljes alapterületbe számítani [1990. évi C. tv. 52. § 9. pont; 2013. évi CC. tv. 117. § 8. pont].
Hatályos: 2014.01.01.

A lakások, üdülők mindenképpen épületnek minősülnek, ezért a 2014. január 1. napjától hatályos módosítás ebből a szempontból érdemi változást nem eredményez. A módosításra az egyértelmű szabályozás érdekében került sor. Fontos felhívni arra a figyelmet, hogy az Építési törvény és a Helyi adókról szóló törvény eltérően alkalmazza az építmény és az épület fogalmát.

2014.01.01. előtt hatályos szöveg:
Hasznos alapterület: a teljes alapterületnek olyan része, ahol a belmagasság legalább 1,90 m. A teljes alapterületbe a lakáshoz, üdülőhöz tartozó kiegészítő helyiségek, melléképületek, melléképületrészek kivételével valamennyi helyiség összegzett alapterülete, valamint a többszintes lakrészek belső lépcsőjének egy szinten számított vízszintes vetülete is beletartozik. Az épülethez tartozó fedett és három oldalról zárt külső tartózkodók (lodzsa, fedett és oldalt zárt erkélyek), és a fedett terasz, tornác alapterületének 50%-a tartozik a teljes alapterületbe. A lakások esetében a pinceszinten (a csatlakozó terepszint alatt) kialakított helyiségek alapterületének 70%-át kell a teljes alapterületbe számítani [1990. évi C. tv. 52. § 9. pont].



[1] Az OTÉK 2012-08-06-i fogalma

Hasznos alapterület: az alapterületnek azon része, amelyen a belmagasság legalább 1,90 m. (A fogalom nem vonatkozik a terek használhatóságára.) (253/1997. (XII. 20.) Korm. rend. 1. számú melléklet 37. pont)

[2] Az OTÉK 2012-08-06-i szövege a nettó alapterület fogalmát még nem tartalmazta.

[3] Az OTÉK 2012-08-06-i fogalma

Belmagasság: a padlószint és a födém vakolt (burkolt) alsó síkja közötti függőleges távolság (253/1997. (XII. 20.) Korm. rend. 1. számú melléklet 37. pont).

[4] Az OTÉK 2012-08-06-i fogalma

Helyiség: a rendeltetésének megfelelően épületszerkezettel minden irányból körülzárt tér (253/1997. (XII. 20.) Korm. rend. 1. számú melléklet 39. pont).

[5] Az OTÉK 2012-08-06-i fogalma
Padlószint: födémszerkezetek (aljzatszerkezetek) padlóburkolattal ellátott vízszintes járófelülete (253/1997. (XII. 20.) Korm. rend. 1. számú melléklet 74. pont).

[6] Az OTÉK 2012-08-06-i szövege nem tartalmazza a járófelület fogalmát