Elővásárlási jog

Utolsó frissítés: 2013. július 20. szombat, 22:05

Közzétéve: 2013. július 20. szombat, 16:04

Szerző: Dr. Jámbor Attila


1. Az elővásárlási jog fogalma


Elővásárlási jog: az elővásárlási jog keletkezhet írásbeli megállapodással vagy jogszabály is alapíthatja. A jogszabályon alapuló elővásárlási jog a szerződéses elővásárlási jogot megelőzi [1959. évi IV. tv. 373. § (6) bek.].

Ha a tulajdonos a dolgot el akarja adni, a kapott ajánlatot a szerződés megkötése előtt köteles az elővásárlásra jogosulttal közölni. Csak akkor nem terheli e kötelezettség a tulajdonost, ha annak teljesítése a jogosult tartózkodási helye vagy más körülményei miatt rendkívüli nehézséggel vagy számottevő késedelemmel járna [1959. évi IV. tv. 373. § (1) bek.].

Ha az elővásárlásra jogosult a tulajdonoshoz intézett nyilatkozatában az ajánlat tartalmát magáévá teszi, a szerződés közöttük létrejön. Ha a jogosult a szerződési ajánlat elfogadására általában megszabott határidő alatt ilyen nyilatkozatot nem tesz, a tulajdonos a dolgot az ajánlatnak megfelelően vagy annál kedvezőbb feltételek mellett eladhatja [1959. évi IV. tv. 373. § (2) bek.].

Ha az elővásárlási jogot az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzik, az mindenkivel szemben hatályos, aki a bejegyzést követően az ingatlanon valamely jogot szerez. A jogszabályon alapuló elővásárlási jogokat az ingatlan-nyilvántartásba általában nem jegyzik be, hiszen a jogszabályt mindenkinek ismernie kell [1959. évi IV. tv. 373. § (3) bek.].

Fontos tudni, hogy az elővásárlási jog átruházása - ha törvény eltérően nem rendelkezik - semmis, gazdálkodó szervezet azonban kijelölheti azt a személyt, aki e jog gyakorlására jogosult. Az elővásárlási jog - ha törvény eltérően nem rendelkezik - az örökösökre nem száll át [1959. évi IV. tv. 373. § (4)-(5) bek.].

2. A Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiumának 2/2009. (VI. 24.) PK véleménye


Az elővásárlási joggal kapcsolatos egyes jogértelmezési kérdésekről szóló, a Legfelsőbb Bíróság által elfogadott 2/2009. (VI. 24.) PK véleményt mindenképpen ismerni kell, ha szabályosan szeretné valaki az elővásárlási jogot gyakorolni, vagy az elővásárlásra jogosultsággal kapcsolatos eljárás szabályaira kíváncsi.

A 2/2009. (VI. 24.) PK vélemény megállapításai:

1. A tulajdonosnak a harmadik személytől származó és általa elfogadhatónak tartott vételi ajánlatot mint a saját eladási ajánlatát - a jogszabályban vagy a szerződésben meghatározott módon - teljes terjedelmében kell közölni az elővásárlásra jogosulttal. Az ajánlat közlése ajánlati kötöttséget eredményez.
2. Az elővásárlásra jogosulttal már közölt ajánlat nem vonható vissza, a függő hatállyal megkötött valamint az elővásárlási jog sérelmével kötött szerződést pedig az eladó és a vevő csak addig bonthatják fel az elővásárlásra jogosultra is kiható hatállyal, ameddig a szerződésről - a közlésből vagy más módon - tudomást nem szerzett.
3. A szerződésen alapuló elővásárlási jog jogosultjai között a sorrendet a szerződések létrejöttének az időpontja határozza meg. A jogszabályon alapuló elővásárlási jog jogosultjai között a jogszabály rendelkezése sorrendet állíthat fel. Ilyen esetben az elővásárlási jog a jogszabály szerinti sorrendben gyakorolható. Több egy sorban elővásárlásra jogosult az egymás közötti megegyezésüknek megfelelően élhet az elővásárlási joggal. Megegyezés hiányában a több egy sorban jogosult és a jogával önállóan élő személy közül az eladó választhat.
4. A jogszabályon alapuló elővásárlási jog ingatlan-nyilvántartási bejegyzés nélkül is dologi hatályú, így az ilyen jog jogosultjával szemben a vevő akkor sem hivatkozhat jóhiszemű jogszerzésre, ha az elővásárlási jog az ingatlan-nyilvántartásba nem volt bejegyezve.
5. Ha a jogszabályon alapuló elővásárlási jog jogosultjának az ingatlan-nyilvántartáson kívül szerzett tulajdonjoga nincs bejegyezve az ingatlan-nyilvántartásba, az elővásárlási joga megsértésére nem hivatkozhat az ingatlan-nyilvántartásban bízó jóhiszemű vevővel szemben. Ha az elővásárlási jogot megalapozó tény vagy körülmény az ingatlan-nyilvántartásban feltüntethető, a jogosult e jogának a sérelmére csak e tény vagy körülmény feltüntetése esetén hivatkozhat az ingatlan-nyilvántartásban bízó jóhiszemű vevővel szemben.
6. A tulajdonosnak a harmadik személytől kapott vételi ajánlatot az olyan személyekkel is közölnie kell, akiknek a tulajdonszerzését még csak széljegyként tünteti fel az ingatlan-nyilvántartás. Ez utóbbi személyek azonban az elővásárlási jogukat csak akkor tudják gyakorolni, ha tulajdonjoguk ingatlan-nyilvántartási bejegyzése az ajánlat elfogadására számukra nyitva álló határidőn belül megtörténik.
7. Az elővásárlásra jogosultnak a vele közölt ajánlatot teljes terjedelmében, feltételek nélkül kell elfogadnia.
Az ajánlat közlésekor annak elfogadására a körülmények által indokolt határidőt kell szabni. Az ajánlat közlésének hiányában az elővásárlásra jogosult az ügyletről való tudomásszerzéstől számítva általában annyi időn belül köteles elfogadó nyilatkozatot tenni illetve sérelme orvoslását kérni, mint amennyi idő a rendelkezésére állt volna akkor, ha vele az ajánlatot szabályszerűen közlik.
8. Az elővásárlási joga megsértése miatt pert indító jogosultnak keresetében egyrészt kérnie kell annak megállapítását, hogy az adásvételi szerződés vele szemben hatálytalan, másrészt - az ajánlatot elfogadó nyilatkozat egyidejű megtételével - annak megállapítását is, hogy ennek folytán az adásvételi szerződés közte és az eladó között jött létre.
9. a) Ha a tulajdonos az elővásárlási joggal terhelt dolgot, más dolgokkal együtt oszthatatlan szolgáltatásként (dologösszességként) akarja eladni köteles a kapott vételi ajánlatot az elővásárlásra jogosulttal közölni.
b) Az elővásárlásra jogosult a dologösszesség egészére vonatkozó, vele közölt ajánlat tartalmát csak teljes egészében fogadhatja el. Ha az elővásárlásra jogosult kizárólag arra a dologra nézve tesz elfogadó nyilatkozatot, amelyre az elővásárlási joga vonatkozik, nyilatkozata új ajánlatnak minősül, így közte és a tulajdonos között a szerződés csak akkor jön létre, ha ajánlatát a tulajdonos elfogadja.
c) Megegyezés hiányában az elővásárlásra jogosult és a tulajdonos között csak akkor jön létre az adásvételi szerződés kizárólag arra a dologra nézve, amelyre az elővásárlási jog vonatkozik, ha a dologösszességként való értékesítés a Ptk. 5. § (1) bekezdésében foglalt tilalomba ütközik.

A 2/2009. (VI. 24.) PK vélemény teljes szövegét innen letöltheti:

3. Elővásárlási jog jogszabályban rögzített esetei (nem teljeskörű felsorolás):

3.1. Ha az épület és az alatta fekvő ingatlan tulajdonosa nem azonos személy

A földtulajdonost az épületre, az épület tulajdonosát pedig a földre elővásárlási jog illeti meg [1959. évi IV. tv. 97. § (3) bek.].

3.2. Osztatlan közös tulajdon

Osztatlan közös tulajdon esetében (amikor egy helyrajzi számú ingatlannak több tulajdonosa van) a saját tulajdoni hányadával bármelyik tulajdonostárs rendelkezhet, vagyis akár el is adhatja. A tulajdonostárs tulajdoni hányadára azonban a többi tulajdonostársat harmadik személlyel szemben elővásárlási (és előbérleti, illetőleg előhaszonbérleti) jog illeti meg.

A külön jogszabályokban más személy részére biztosított elővásárlási jog - ha törvény kivételt nem tesz - megelőzi a tulajdonostárs elővásárlási jogát [1959. évi IV. tv. 145. § (2)-(3) bek.].

3.3. Társasházi lakás

A társasházi alapító okiratban a külön tulajdonban álló lakásra, illetőleg a külön tulajdonban álló nem lakás céljára szolgáló helyiségre a tulajdonostársak javára elővásárlási, előbérleti jog létesíthető, de ezt a jogosultságot is megelőzheti az egyéb jogszabályokban rögzített elővásárlási (előbérleti) jog [2003. évi CXXXIII. tv. 5. § (3)-(4) bek.].

Tehát a társasházi lakások esetében csak lehetőség az elővásárlási jog alapítása, azonban ha az alapító okirat tartalmazza az elővásárlási jogot, az adásvételi szerződések megkötése során erre mindenképpen tekintettel kell lenni.

3.4. Szövetkezeti lakás

A szövetkezeti lakások - ha az alapszabály így rendelkezik - a lakásszövetkezet tulajdonában is állhatnak. A tagot ilyen esetben meghatározott lakás állandó használatának a joga illeti meg. Az állandó használat jogának visszterhes átruházása esetén a lakásszövetkezetet az elővásárlásra vonatkozó szabályok szerinti jog illeti meg. A lakásszövetkezet e jogát maga gyakorolja, vagy erre valamely tagját jelölheti ki.

Ha a lakásszövetkezet nem él az elővásárlási jogával, a tag használati jogát olyan személyre ruházhatja át, aki a tagsági feltételeknek megfelel. Az ilyen személy tagfelvételi kérelme nem utasítható el [2004. évi CXV. tv. 12. § (3)-(4) bek.].

3.5. Műemlék

A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (Örökségvédelmi törvény) alapján a kulturális örökség védetté nyilvánított ingatlan elemeire a Magyar Államot – a temetők és temetkezési emlékhelyek, a történeti tájak, valamint műemléki jelentőségű területek és a műemléki környezetek kivételével – elővásárlási jog illeti meg, ha ezt a védetté nyilvánító, illetőleg a védettséget módosító rendelet kimondja.

Amennyiben a műemlékekre több elővásárlási jog áll fenn, első helyen az államot, második helyen az ingatlant kezelő (vagy ingyenesen használó) önkormányzatot, harmadik helyen az ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzatot illeti meg az elővásárlási jog [2001. évi LXIV. tv. 86. § (1) bek., 37-39. §].

Az állam elővásárlási jogát kormányrendeletben kijelölt szerv gyakorolja.

Az 1998. január 1-je előtt hatályos jogszabályok alapján műemlék, műemlék jellegű, városképi jelentőségű kategóriában védett ingatlanok tekintetében első helyen az államot, második helyen a feladatot ellátó helyi önkormányzatot, ennek hiányában az ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzatot – fővárosban lévő ingatlan esetén a fővárosi és kerületi önkormányzatot megegyezésük szerint – elővásárlási jog illeti meg. Egyházi közösség (pl. szerzetesrend) működését biztosító, illetve hitéleti, oktatási, nevelési, egészségügyi, szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi, továbbá kulturális célú, az egyház használatában lévő műemlék épület esetében a települési önkormányzat helyett második helyen a használót illeti az elővásárlási jog [2001. évi LXIV. tv. 86. § (4) bek.].

3.6. Szőlő termőhelyi kataszterben szereplő ingatlan

A szőlő termőhelyi kataszterében nyilvántartott szomszédos termőföldre elővásárlási, valamint elő-haszonbérleti jog illeti meg a hegyközségi tagot, ha ezen jogának érvényesítését megelőző 24 hónapban folyamatos hegyközségi tagsággal rendelkezett. Szomszédos termőföldnek minősül a közvetlenül, illetve önálló helyrajzi szám alatt nyilvántartott út, árok, csatorna közbeékelődésével szomszédos szőlő termőhelyi kataszterében nyilvántartott termőföld [2012. évi CCXIX. tv. 20. § (2) bek.].

3.7. Helyi önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan

Helyi önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan értékesítése esetén - a lakások kivételével - az államot minden más jogosultat megelőző elővásárlási jog illeti meg. Ezen jogosultság az államot osztott tulajdon esetén az épület tulajdonosának a földre, illetve a föld tulajdonosának az épületre fennálló elővásárlási jogát megelőzően illeti meg [2011. évi CXCVI. tv. 14. § (2) bek.]. Az elővásárlási jog csak az állam vagy az önkormányzat által versenyeztetési értékhatár 20%-át el nem érő értékű ingatlan értékesítése esetén nem alkalmazandó [2011. évi CXCVI. tv. 14. § (4) bek.].

Az elővásárlási jog gyakorolására külön törvényben meghatározott szerv - amennyiben törvény a nyilatkozattételi határidőre vonatkozóan eltérően nem rendelkezik - az átruházás valamennyi lényeges elemét tartalmazó ajánlat vagy az elővásárlási jog jogosultjával szemben még hatályba nem lépett a nemzeti vagyon értékesítésére irányuló szerződés részére történő megküldéstől számított 35 napon belül nyilatkozik, hogy kíván-e élni elővásárlási jogával az állam nevében. A 35 napos határidőt az ajánlat vagy a szerződés személyes átadása esetén az átadás igazolt napjától, postai küldemény esetén a küldemény feladásának igazolt napjától kell számítani. A határidő elmulasztása jogvesztő [2011. évi CXCVI. tv. 14. § (5) bek.].

3.8. Korábbi állami (tanácsi) és önkormányzati bérlakások

A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló törvény szerinti volt állami (tanácsi) és önkormányzati bérlakások esetében az elővásárlási jogosultak sorrendje:
1. a kulturális örökség védelméről szóló törvényben megjelölt hatóság által gyakorolt elővásárlási jog (ha műemlék a lakás),
2. a lakásban élő
a) bérlő;
b) bérlőtárs;
c) társbérlő;
d) az a)-c) pontban felsoroltak hozzájárulásával, azok egyenes ági rokona, valamint örökbe fogadott gyermeke elővásárlási jogát követi
3. Magyar Állam [2011. évi CXCVI. tv. 14. § (3) bek.].

Az állam tulajdonából az önkormányzat tulajdonába került önkormányzati, illetőleg az állami lakásra, más személyt megelőző elővásárlási jog illeti meg
a) a bérlőt;
b) a bérlőtársakat egyenlő arányban;
c) a társbérlőt az általa kizárólagosan használt lakóterület arányában;
d) az a)-c) pontban felsoroltak hozzájárulásával, azok egyenes ági rokonát, valamint örökbe fogadott gyermekét [1993. évi LXXVIII. tv. 49. § (1) bek.].

3.9. Termőföld vagy tanya

Termőföld vagy tanya eladása esetén - ha törvény másként nem rendelkezik - az alábbi sorrendben elővásárlási jog illeti meg:
a) a Magyar Államot a Nemzeti Földalapról szóló törvényben foglaltak szerint;
b) a helyben lakó haszonbérlőt, felesbérlőt és részesművelőt (feltéve, hogy a haszonbérleti jogviszony (felesbérlet, részesművelés) legalább három éve fennáll);
c) a helyben lakó szomszédot;
d) a helyben lakót;
e) haszonbérlőt, felesbérlőt és részesművelőt (feltéve, hogy a haszonbérleti jogviszony (felesbérlet, részesművelés) legalább három éve fennáll).

A c)-d) pontjában meghatározott jogosulti csoportokon belül az elővásárlási jog gyakorlásának sorrendje a következő:
a) a családi gazdálkodó;
b) nyilvántartási számmal rendelkező őstermelő, illetőleg egyéni mezőgazdasági vállalkozó [1994. évi LV. tv. 10. § (1)-(2) bek., (5) bek.].

A jogszabályi sorrend az elővásárlásra jogosultak egymás közötti viszonyában is irányadó.

Az elővásárlási jog nem áll fenn a közeli hozzátartozók [Ptk. 685. § b) pont] közötti adásvétel esetén, a mezőgazdasági termelők gazdaságátadási támogatása feltételeként megvalósuló termőföld eladása esetén, valamint olyan külterületi földrészlet eladása esetén, amely a törvény hatálybalépéséig zártkertinek minősült [1994. évi LV. tv. 10. § (3) bek.]. A Magyar Állam elővásárlási joga kivételével a többi jogosultnak nincs ilyen joga a tulajdonostársak közötti adásvétel esetén [1994. évi LV. tv. 10. § (3a) bek.].

Termőföld vagy tanya eladása (haszonbérbe adása) esetén, amennyiben e törvény, valamint a Ptk. alapján törvényes elővásárlási (előhaszonbérleti) jog áll fenn, a termőföld, tanya tulajdonosának az ingatlanra vonatkozó, és az általa elfogadott vételi (haszonbérleti) ajánlatot hirdetményi úton kell az elővásárlásra (előhaszonbérletre) jogosulttal közölnie. A Nemzeti Földalapba tartozó termőföldek tekintetében a törvény elővásárlási jogra vonatkozó rendelkezéseit a külön jogszabályban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A hirdetményi úton történő közléssel összefüggő igazgatási jellegű szolgáltatásért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni [1994. évi LV. tv. 10. § (6) bek.].

A mezőgazdasági termelők gazdaságátadási támogatása feltételeként megvalósuló termőföld értékesítése esetén a mezőgazdasági termelőtevékenységet folytató vásárló tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzése iránti kérelméhez mellékelni kell a támogatás elnyerését igazoló okiratot is [1994. évi LV. tv. 10. § (7) bek.].

3.10. Településrendezési célok megvalósításához szükséges ingatlan

A települési önkormányzatot elővásárlási jog illeti meg az építési szabályzatban meghatározott településrendezési célok megvalósításához szükséges ingatlanok esetében. A fővárosban a fővárosi vagy azt a kerületi önkormányzatot illeti meg az elővásárlás joga, amely a megosztott feladatkör alapján az adott településrendezési cél megvalósítója.

Az elővásárlási jogot az önkormányzat köteles az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni. Ha az elővásárlási jog fenntartásának indokai megszűnnek, az önkormányzatnak haladéktalanul kérni kell az ingatlan-nyilvántartásból való törlést.

Az önkormányzat elővásárlási joga - az országos jelentőségű védett természeti területen lévő és a műemléki ingatlanra vonatkozó elővásárlási jogot kivéve - a más jogszabályokon, illetve szerződésen alapuló elővásárlási jogot megelőzi.

Ha az önkormányzat az elővásárlási joga gyakorlásával kapcsolatos megkereséstől számított hatvan napon belül nem nyilatkozik, az ingatlan elidegeníthető. A bejegyzett elővásárlási jogot az elidegenítés nem érinti [1997. évi LXXVIII. tv. 25. §].